rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. január 29.

Interjú Somorai Lászlóval, a Szerencsejáték Zrt. szóvivőjével


Bolgár György
: - Néhány nappal ezelőtt a Népszabadságban olvastam egy érdekes cikket arról, hogy olimpiai lottót talált ki két közgazdász, de gondolom kicsit matematikusok is. Elképzelésük szerint a skandináv lottóhoz hasonló játékot lehetne bevezetni. Ezt önöknek kellene megtenniük. A szelvényen nem számok, hanem sportágak piktogramjai jelennének meg, és szerintük ennek a játéknak, mert új és érdekes, mert a sporttal kapcsolatos, még az a haszna is meglenne, hogy pluszforráshoz juttatná a versenysportot. Ön szerint is ez ilyen egyszerű, hogy kell valami sportlottó, és akkor több pénz jut a sportra?

Somorai László: - Nem, nem ennyire egyszerű a dolog. Az ötlet önmagában egyébként nem ördögtől való, hiszen 1947-ben, amikor a totót bevezették, annak az volt a legfontosabb indoka, hogy a 48-as londoni olimpiára utazó magyar küldöttség számára teremtsék meg a kiutazás anyagi fedezetét, mert a totó árbevételének bizonyos részét a londoni olimpiára kiutazók költségeire fordították. Igen ám, csak azóta nagyon sok idő eltelt, és ma már Európában mi vagyunk a szinte a legszélesebb kínálattal rendelkező társaság. Szintem minden olyan játékot kínálunk, amely a világban bárhol fellelhető. Nem véletlen, hogy a két úr nem talált ki semmi mást, mint hogy a 35-ből 7-et kell eltalálni. Ez a most is működő skandináv lottó, annak egy olyan változata, amelynél nem számokra, hanem piktogramokra kell tippelni.

- Magyarán nem azt mondjuk, hogy 1-35-ig jelölj meg 7 számot, hanem azt, hogy a kenutól a vívásig, de 35 közül választhatsz. De ebben mi az újdonság akkor?

- Ebben csak a piktogram az újdonság, ugyanis a nyeremény-összetétel, a telitalálat elérésének a matematikai valószínűsége tökéletesen megegyezik a skandináv lottó játékunknak a nyereménystruktúrájával és a matematikai valószínűségével. Persze csak akkor, ha itt is két húzás lenne, mint ahogy a skandináv lottón is két húzás van, egy gépi és egy kézi. Ha csak egy húzás lenne, akkor nyilvánvalóan alacsonyabb lenne telitalálat elérésének a matematikai valószínűsége, nem 1:4 millióhoz, hanem 1: 8 millióhoz.

- Nyilvánvalóan Ön nemcsak szóvivője ennek a hatalmas cégnek, hanem az évek során a különböző szerencsejátékok szakembere is lett.  Az Ön feltételezése, tapasztalata, becslése, elképzelése szerint lehetséges, hogy egy ilyen sima váltás, számok helyett képek, tudna új közönséget vonzani egy bizonyos szerencsejátéktípushoz?

- Köszönöm szépen az elismerést és a dicsérő szavakat, tényleg régóta dolgozom a társaságnál, és előtte is lottóztam. De amikor bekerültem, sok minden mással is megismerkedtem, így többek között az informatikai rendszerrel és az egyes játékok kifejlesztésének a menetével is. Nem olyan könnyű, ugyanis van egy kész informatikai rendszer, amelynek bármilyen módosítása nagyon-nagyon sokban kerül. Ráadásul nem tudjuk megmondani, hogy a piktogramot hogyan tudjuk érzékeltetni azokkal a leolvasó berendezésekkel, amelyek most az értékesítő helyeken leolvassák az általam beikszelt számokat, és beküldik a központba, majd a központ visszajelez, hogy el van fogadva a fogadásom. Van egy technikai fejlesztési költség, és az a tapasztalatunk, hogy ha egy hasonló típusú játékot vezetünk be, mint amilyen már a piacon van, akkor vagy kannibalizmus lép fel, azaz a régi játék játékosainak egy része megy át az új játékra, és csak nagyon kevés, mindössze 2-3-5 százalék az, aki valami miatt bejön a lottózóba, és az új játékkal kezd el játszani.

- Kiszámították, hogy milyen ponton érdemes egy ilyen játék bevezetését megkockáztatni? Tehát ha a skandináv lottóban résztvevő játékosoknál mondjuk csak 2-3 százalékkal többet sikerülne a két játékkal együtt megnyerni, akkor érdemes-e foglalkozni vele, vagy kapásból elutasítandó, mert gyakorlatilag többe kerül a bevezetés, mint ami a várható bevétel?

- Én most így előzetesen azt gondolom, hogy mivel a skandináv lottónak az éves árbevétele nagyjából 16 milliárd Ft, ha ennek akár az 5 százalékával többet is hozna mondjuk összességében a két játék, akkor se nagyon lenne érdemes ezzel foglalkozni, hiszen maga a bevezetés költsége jóval magasabb lenne a várható plusz árbevételnél.

- Ez azt jelenti,hogy a bevezetés költsége milliárdokban mérhető?

- Egy-egy játék bevezetése adott esetben milliárdokban, mondjuk egymilliárd forintban mérhető, mert hiszen azt reklámozni is kell, az informatikai fejlesztési költsége is elég magas, tehát nagyon sok minden összeadódik. Én 2000 óta dolgozom a társaságnál, azóta részt vettem, mondjuk, 6 játék bevezetésében, amiből négynél, mint marketingigazgató, a kommunikációt is tudtam irányítani. Valóban nagyon sokat kell fordítani arra, hogy az üzeneteink eljussanak a játékosokhoz, és elkezdjék játszani a játékot. Én inkább másik oldalról közelíteném meg a dolgot. Az ötös lottónál történt meg az, hogy az ötös lottó játékadójának 90 százalékát január 1-jétől a Nemzeti Kulturális Alap kapja. Az előzetes becslések szerint, ami a Nemzeti Kulturális Alaphoz megy majd, több mint 9 milliárd forint. Ha valóban sportra akar valaki célzottan támogatást adni, akkor szerintem sokkal költségkímélőbb megoldás lehet az, ha azt mondjuk, hogy a skandináv lottó vagy a hatos lottó, mindegy, melyik játékot választjuk ki, játékadójának bizonyos százaléka közvetlenül kerüljön a Magyar Olimpiai Bizottsághoz, vagy a szakszövetségekhez.

- Világos, de ez egy sima politikai döntés, a szerencsejátékból származó bevétel X százaléka megy ide, oda, amoda, művészetre, zenére, sportra, ahogy a politika dönt különböző szempontok alapján, ehhez nem kell új játékot kitalálni.

- Igen, én is azt mondom, hogy gyakorlatilag a pénz megteremthető anélkül, hogy sokat költenénk rá, és oda kerülhet, ahova az illető urak ezt szánják, vagy gondolják, hogy oda kellene mennie. Mondom, ez a piktogramos dolog is nagyon érdekes, de ezeket nagyon jól meg kellene különböztetni egymástól, ugyanis a játékosain sokszor a számokat, a 3-ast meg a 8-ast is összekeverik, hogyan különböztetnék meg, mondjuk, a futást meg a gyaloglást.

- Mondok egy jobbat. Hátha elindítunk itt egy fantasztikus új játékot, aztán majd utána megyek a pénztárhoz. Szóval, tudjuk, hogy a mai világban a személyiségének egyre döntőbb szerepe van, mi lenne, ha mondjuk a hagyományos lottóban a 90 szám helyére betennénk 90 országosan ismert és népszerű magyar és nem magyar sportolónak a nevét. Tehát kihúzzák Puskást, vagy kihúzzák Bozsikot, vagy kihúzzák Egervárit, és ezen a héten Egervári, Hidegkúti, nem tudom kicsoda nyert… Őket mindenki tudja azonosítani, és a sport népszerűségét is lehetne növelni, miközben csak a régi játék hagyományos szabályait váltottuk fel azzal, hogy 5-ös helyett Puskást mondtunk.

- Csakhogy a játékosok játékmotivációja nem az, hogy az adott szám vagy az adott ember, vagy az adott piktogram hogy néz ki. A játékosnak egyetlen motivációja van, a megnyerhető a főnyeremény. Ha ez alacsonyabb, akkor kevesebbet játszik. Ezt egyébként a kaparós sorsjegyeknél is nagyon jól le lehet mérni. 2001-ben kibocsátottunk egy „egri vár” elnevezésű sorsjegyet. Azt mondtuk, hogy minden sorsjegy eladásából 1 forint az egri vár felújítására megy. Nem vették jobban, mint a többi sorsjegyet, mert a nyereményalapját nem tudtuk megemelni. Ellenben amikor 5 év múlva kibocsátottunk egy olyan kaparós sorsjegyet, amelynek semmi karitatív célja nem volt, de a nyereményalapot megemeltük 5 százalékkal, minden különösebb reklám nélkül többen vették. Tehát igazából a játék kitalálásának az az alapkoncepciója, hogy sokat lehessen nyerni, és minél sűrűbben. Akkor játszanak a játékosok is. Mindegy, hogy mit teszek hozzá, és mindegy, hogy hatos lottónak, luxornak vagy bármi másnak nevezem.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Izsák Jenő karikatúrái