Név szerinti
- Részletek
- Vendégek
- 2011. december 19. hétfő, 03:30
- Bauer Tamás
Nézem az Országgyűlés hétfői ülésének napirendjét. Közeledünk az év végéhez, eljutott a szavazásig sok törvény, amelyekről éles viták folytak az Országgyűlésben és azon kívül is, köztük a köznevelésire átkeresztelt oktatási törvény (ennél már zárószavazásra kerül sor), a felsőoktatási törvény, és persze a Fidesz hatalmának meghosszabbítását szolgáló választójogi törvény is (utóbbi kettőnél még a módosító javaslatokról szavaznak). E három napirendi pontnál az is szerepel, hogy egy-egy képviselőcsoport név szerinti szavazást kér. Ezzel a látványos eszközzel juttatja kifejezésre egy-egy képviselőcsoport, hogy különleges jelentőséget tulajdonít az adott szavazásnak, és ezért politikai ellenfelének képviselőit arra kényszeríti, hogy az ülésteremben felállva hangos igennel, nemmel vagy tartózkodással foglaljanak állást az adott törvényről vagy módosító indítványról. (Egyébként a gépi szavazás miatt minden törvényjavaslatról és módosító javaslatról név szerint szavaznak a képviselők, a szavazási lista minden szavazás után nyomban látható az Országgyűlés honlapján.) A köznevelési törvény zárószavazásánál az LMP kér név szerinti szavazást*, teljesen indokoltan, a felsőoktatási törvénynél pedig az MSZP kért szintén teljes joggal név szerinti szavazást Hiller Istvánnak arról a módosító indítványáról, amely kivenné a törvényből az „önköltséges képzés” bevezetését az eddigi költségtérítéses képzés helyett. A választójogi törvénynél a napirend azt közli, hogy az LMP az ajánlás 19. pontjában szereplő indítványról kér név szerinti szavazást. Arról a módosító indítványról van szó, amely a női kvótát vinné be a magyar választási rendszerbe: a listán egymást követően egy-egy férfinak és nőnek kell szerepelnie. Míg a másik két név szerinti szavazásnál az adott, a demokratikus pártok által élesen elutasított törvényjavaslat egészéről, illetve egyik legfontosabb eleméről van szó, az LMP ez esetben mást választott név szerinti szavazásra. A Fidesz választójogi törvényét az egyéni választókerületi mandátumok arányának megnövelése és a győztesnek adott kompenzáció teszi az eddiginél aránytalanabbá, és ezáltal a mindenkori győztesnek kedvezővé, a határon túli magyaroknak adott szavazati jog és a választókerületek önkényes kialakítása teszi mindenképpen a jobboldal javára torzítóvá, bárki nyerje is a választást. A választójogi törvény ez utóbbi sajátosságai szoros eredmény esetén a Fidesz javára billenthetik az eredményt, a Fidesz nagy arányú győzelme esetén megkönnyítik, hogy kétharmadhoz jusson, a Fidesz súlyos veresége esetén pedig megnehezítik, hogy legyőzői szerezzenek kétharmados többséget. Az LMP – akárcsak az MSZP – nyújtott be módosító javaslatot a választókerületek megrajzolásához és a határon túliak választójogának kiküszöbölése érdekében is, mégsem ezek valamelyikéről kért név szerinti szavazást, hanem a női kvótáról szóló indítványról. Furcsa ez, hiszen a női kvóta léte vagy nem léte – bármit tartsunk is róla – nem az az alapkérdés, amely a választójog demokratikus vagy nem demokratikus voltát meghatározza. Lehet a női kvótáért küzdeni, de aligha célszerű ezt akkor előtérbe állítani, amikor a választójogi törvény az LMP szerint is a Fidesz leválthatóságának megakadályozását, de legalábbis erőteljes megnehezítését szolgálja, vagyis a népszuverenitást teszi kérdésessé.
Van ennek a módosító indítványnak egy további sajátossága, amely különös aggodalmat kelt. A módosító indítványt Ertsey Katalin LMP-s képviselő másodmagával nyújtotta be, társa a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás. Tudjuk, Ertsey elmondta nyilvánosan, hogy az összes parlamenti párt által támogatott indítványt szeretett volna benyújtani, de végül a többi frakció képviselői visszaléptek, és csak a jobbikos partner tartott ki mellette. Ő annyira fontosnak tartja a női kvóta ügyét, hogy így is benyújtotta. Ez az ő döntése. Az viszont, hogy az indítványhoz Schiffer András frakcióvezetővel az élen további tíz LMP-s képviselő is csatlakozott, továbbá hogy az LMP-frakció kér róla név szerinti szavazást (a törvényjavaslatok és módosító indítványok benyújtása képviselői jog, a név szerinti szavazás kezdeményezésére azonban csak a frakcióknak van joga), már az egész frakció ügyévé teszi a Jobbikkal való közös fellépést.
Nem is először. Néhány hónappal ezelőtt Karácsony Gergely állt elő azzal az ötlettel, hogy az akkori három ellenzéki párt, az MSZP, a Jobbik és az LMP állítson „technikai koalícióban” közös jelölteket a következő választásokon, hogy ott kétharmados többséghez juthasson és hozzányúlhasson a Fidesz alaptörvényéhez és „sarkalatos” törvényeihez. Néhány hete Schiffer András vetette fel, hogy az MSZP, a Jobbik és az LMP képviselői közösen nyújtsák be újra az Alkotmánybíróságnak azokat az indítványokat, amelyek egyaránt elutasítják a Fidesz-többség által hozott törvényeket. Úgy tűnik, az LMP-ben úgy gondolják, hogy nem ördögtől való a politikai együttműködés a Jobbikkal.
Invasion (Sandy Skoglund) – museumofthestreetart.blogspot.com
Nem is akárki a partner a Jobbikból. Gaudi-Nagy Tamás az, aki a költségvetéshez benyújtott T/4365/38. számú módosító indítványában a „Roma Ösztöndíj Program” címen megjelenő 2223 millió forintos előirányzat, valamint „az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás” címen megjelenő 1727 millió forintos előirányzat teljes törlését kezdeményezte. Sajtóértekezletén meg is indokolta az utóbbit: ezzel a megjelöléssel a zsidó kárpótlást szerepeltetik a költségvetésben, márpedig szerinte Magyarország se Izrael, se a zsidók ellen nem viselt háborút, tehát efféle kárpótlásra nem indokolt a magyar költségvetésből pénzt kiadni. A Jobbik antiszemitizmusának, a második világháború utáni európai rendezés elutasításának egyedülállóan nyílt megjelenése volt ez a módosító indítvány. Nevezhetnénk akár a holokauszttagadás országgyűlési képviselőként, tehát hivatalos személyként elkövetett súlyos esetének is, még ha nem is tartjuk (én nem tartom) büntetőjogilag üldözendőnek a holokauszttagadást. Ezzel a jobbikos képviselővel tett közös politikai lépést az LMP. Ezt erősítették meg azzal, hogy éppen erről az indítványról kérnek név szerinti szavazást.
Elgondolkoztató eset.
________________
* Lásd kiemelt hírünket: Köznevelési törvény – hétfői demonstráció és LMP-közlemény
Korábban:
– Krémer Ferenc: Eljött a Jobbik ideje?
– Mihancsik Zsófia: Fóbia
– Bolgár György interjúja Ertsey Katalinnal
Bauer Tamás közgazdász - Déri Miklós felvétele
Korábban a Galamusban:
A nemzeti kérdés két évtized magyar politikájában (előadás)
Bauer Tamás beszéde (a Körcsarnokban)
„Hiába itt Cicero, Diderot…”
G-7
Mi folyik itt kormányzás gyanánt?
„Nyaltam. Szar ember vagyok”
A hazudozás apológiája
Mit tegyünk nyugdíj-ügyben?
A magyar szellem
Köztársaság
Már nem köztársaság
A köztársaság lebontása
Távol maradva
Átállás
Orbán vallomása
Részletes vita
Két hamisság, egy igazság alkotmányügyben
Különvélemény jeles napokon
Beismerésben
Szocialisták – honnan hová?
Bolsevikok
Igen
Hetven éve
Kémper következik?
Kiút a semmibe
Lásd még:
Alkotmánybírósági beadványok tára
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!