rss      tw      fb
Keres

A jobbik és a fiatal történészek

Szávay István, Németh Zsolt és Fodor János

A következő hetekben szeretném bemutatni a Jobbik képviselőjelöltjeit. Nem tudom ígérni, hogy a többségükről képes leszek beszélni, hiszen 176 emberről van szó, de úgy gondolom, tudnunk kell, kik is azok az emberek, akik hajlandók egy olyan pártot képviselni, amelyet egyszerűen neonáci vagy fasiszta pártnak (1) neveznek külföldi sajtótermékek, de még a szemérmesebbek is antiszemitának, rasszistának és xenofóbnak (2), a nemzetiszocializmus nosztalgiázóinak (3), esetleg mocskosszájúnak (4).

Sokan megjegyezték már, hogy a Jobbik remekül használja ki az internet adta lehetőségeket. Valóban lenyűgöző mennyiségű anyagot találtam a hálón. Minden helyi alapszervezetüknek van honlapja, amit szorgalmasan frissítenek. Technikailag is professzionálisak. Például képviselőjelöltjeik listáján sok mindent meg lehet tudni a jelöltekről. Bemutatkoznak rövid életrajzokkal, sőt képeik is láthatók. Ezt a fényképsorozatot valószínűleg központilag gyártottak: ugyanaz a háttér, hasonló sötét öltöny, leginkább bocskai. Az egész, mint ahogy Török Gábor is mondja: „meglepően professzionális munka, informatív választókerületi térképekkel – különösen összehasonlítva a Fidesz minimalista vagy az MSZP [általa] meg sem talált hasonló oldalaival.” Valóban érdemes megnézni.

A Jobbik listája érdekes betekintést adhat a Jobbik támogatóinak, vezetőinek szociológiai hátterébe. Ennek teljes felmérésére természetesen nem vállalkozom, hiszen ez igen komoly kutatómunkát igényelne. Ellenben feltűnt, hogy aránylag sok olyan képviselőjelöltjük van, akinek van valami köze a történelemhez. Vagy történelemtanárok, vagy egyetemi hallgatók, akik történelemmel foglalkoznak. A 176 jelöltből 15 ilyet találtam, beleértve Vona Gábort. Hihetetlenül sok anyag áll rendelkezésre ezekről az emberekről, mivel legtöbbjük már évek óta „politizál.” Leginkább szélsőjobboldali pártokban vagy szervezetekben. Van köztük volt MIÉP-es, volt kisgazda, volt Harmadik Utas, sőt fideszes is. Azok, akik más pártokból csapódtak a Jobbikhoz, beszámolnak arról, hogy mennyire csalódtak ezekben a formációkban, de most már megtalálták az „új erőt,” amely mellett most már örökre kitartanak.

Tizennégy jelöltről egy rövid cikkben nem lehet beszámolni és ezért a szerintem legérdekesebb csoporttal kezdem: a fiatalokkal. Közülük is első helyen Szávay Istvánnal, aki jelenleg doktori tanulmányokat folytat az ELTE-n. Szávay büszkén vallja, hogy már 2000 óta tagja a Jobbiknak mint ifjúsági szervezetnek, majd 2003-ban a párt egyik alapító tagja és soltvadkerti elnöke is lett. Szávay fontos pozíciót foglal el a párton belül. Ő a „Nemzetpolitikai Kabinet” vezetője, aki komoly szerepet vállalt a párt programjának kidolgozásában

Szávay nem mindig beszél ilyen nyíltan jobbikos kötődéséről. Egyenesen letagadta, amikor Ónody-Molnár Dóra a Népszabadság 2008. március 26. számában megemlítette a nevét egyik írásában („Jobboldali befolyás alatt az egyetemisták és főiskolások. Mégiscsak radikálisak”). A cikk szerint Gábor Kálmán szociológus, a téma szakértője úgy látta, hogy „az egyetemre felvételt nyerő új generációnak nagyon hiányosak a történelmi ismeretei”. Az újságíró elbeszélgetett egy-két egyetemi hallgatóval, akik szerint Szávay István, a bölcsészkari HÖOK elnöke is szélsőjobboldali elveket vall. Sőt a Figyelő.net tudni vélte, mint később kitűnt, helyesen, hogy Szávay a Jobbik tagja. A bátor HÖOK-elnök ezt egyszerűen letagadta. A diákok szerint az egész HÖOK Szávay vezetésével politizált, mégpedig szélsőjobbos irányba, és nem képviselte az egész diákságot. A Pesti Bölcsész Újságban gyakran jelentek meg erősen jobboldali, sőt antiszemita cikkek is. Az egyik megkérdezett diák szerint a szakok mentén is jól érzékelhető politikai törésvonalak voltak. A jövő történészei, történelemtanárai például „hírhedt jobbosok.”

Erre Szávay levelet írt a Népszabadságnak, amelyben kijelentette, Hogy „Az ELTE BTK hallgatói önkormányzatának jelenlegi vezetői (beleértve magamat is) sem a Jobbik Magyarországért Mozgalommal, sem más párttal nem ápolnak ’szoros kapcsolatot’.” Szávay korán megtanulta a jobboldali kommunikáció finomságait. Kapcsolat tehát van, csak nem „szoros.”

Most, hogy a Jobbik képviselői listája nyilvános, a magyar média megint elővette a témát: a szoros vagy nem szoros kapcsolatot a Jobbik és a HÖOK között. Így az Origo: „A Jobbik fiatal jelöltjei közül többen is fontos pozíciót töltöttek be felsőoktatási intézményük hallgatói önkormányzataiban (HÖK). Szávay István kiskőrösi jelölt az ELTE bölcsészkari, a Budapesten induló Staudt Gábor az ELTE jogi tanszékének HÖK-elnöke volt. A szintén Budapesten induló Silhavy Máté 2009 júniusáig a BTK hallgatói önkormányzatának alelnöke volt.” De a Népszava is hosszasan foglalkozik a Jobbik és a HÖOK közötti kapcsolattal. Nem szabad elfelejteni, hogy Vona Gábor is az ELTE Hallgatói Önkormányzat elnökségében szerezte első politikai tapasztalatait. Sőt elnöke volt a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének is. És persze nem szabad elfelejteni, hogy ő is történelem szakon végzett.

Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója és választmányi elnöke egy tavaly őszi nyilatkozatában mesélt arról, hogy már 1994-ben szervezkedtek az egyetemeken, főiskolákon, de akkor még "a magyar önazonosság-tudatot nem lehetett nyíltan és büszkén vállalni egy fiatalnak. ... Ha egy fiatal Magyarország történelmi térképével díszített pólóban jelent meg, azt rögtön lefasisztázták. Ezért is alakítottuk meg hat társammal közösen 1996 márciusában a Magyar Ifjúsági Nemzetébresztő Kört (MINK), amely pártszimpátiától függetlenül tagjai közé fogadta a közélet iránt érdeklődő, nemzeti érzelmű fiatalokat." Tehát ez a jobbrafordulás az egyetemeken nem éppen 2006-ban kezdődött.


flick.com/zen

A Népszabadság hosszú írásban foglalkozik három pécsi egyetemista útjával a Jobbikig. Közülük kettővel szeretnék itt foglalkozni: a pécsi Németh Zsolttal, aki végzős egyetemi hallgató, és a bátaszéki Fodor Jánossal, aki idén végez a történelem-politológia szakon, miközben jogot tanul.

Szávayhoz képest, aki már 2000-ben aktív volt, ez a két fiatalember csak 2006 után csatlakozott Vona Gábor pártjához. Németh Zsolt 25 éves, és már a baranyai Jobbik szervezet elnöke. A cikk szerint „a radikális konzervativizmushoz több évi útkeresés után jutottak el.” Fodor János állítólag sokat olvasott Tisza Kálmánról, Tisza Istvánról, Bethlen Istvánról, Klebelsberg Kunóról és Szekfű Gyuláról. Nem tudom, milyen könyveket olvasott ezekről az emberekről, de az biztos, hogy egyikük sem a radikális szélsőjobb előfutára volt. Az ember csak ámuldozik, hogy mikkel állnak elő ezek a fiatal „történészek.”

Mit akarnak ezek az emberek? Mindketten fontosnak tartják a csendőrség bevezetését Szerintük a falvak népe bízott bennük, és még ma is kellemes emlékeik vannak velük kapcsolatban. Támogatják egy nemzeti gárda felállítását. Feltétlenül új alkotmányra van szükség, de amikor az újságíró megkérte őket, hogy idézzenek már valamit az alkotmányból, ami sérti az emberi jogokat, természetesen egyetlen mondattal esem tudtak előállni. Előjött a Szent Korona Tan, amiről megint nagyon keveset tudnak. Azt viszont hiszik, hogy valami köze volt a magyar alkotmányhoz. Ebből is látszik, hogy ezek a történelemszakosok mennyit tudnak a magyar történelemről. Nem is tudja az ember, hogyan sikerül nekik lediplomázni. Valahogy az az érzése, hogy a színvonal nagyon alacsony lehet. Nem csoda, ha Ormos Mária néhány hónappal ezelőtt kijelentette, hogy neki már nincs kedve tanítani. Éppen a pécsi egyetemen. Nem csodálom.


(1) Például: A Die Zeit írásáról: Radical right; az Economist írásáról: The far right in Eastern Europe and Hungary
(2) Le Monde: Les nouveaux venus au Parlement européen; Démons et fantômes de la Hongrie
(3) Le Figaro: La Garde hongroise, nouvelle milice d'extrême droite
(4) Le Figaro: Strasbourg hérite d'une collection d'élus atypiques


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!