rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. május 28.

Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke


Bolgár György:
- Az Ön érzése alapján hogy áll most a helyzet Szlovákiában? A kocka el van vetve, a szlovák kormány és még az ellenzék egy része is a kemény válaszcsapás mellett kötelezte el magát?

Duray Miklós: - Igen, úgy tűnik. Ennek az oka elsősorban az, hogy Szlovákiában nemsokára parlamenti választások lesznek. Tehát nyilvánvaló, hogy ez a gyors és jogilag eléggé átgondolatlan reakció elsősorban politikailag magyarázható.

- Azonban az átgondolatlan reakciót vajon mennyire átgondolt akció váltotta ki Budapesten? Kellett ennyire sietni az állampolgárság könnyített megadásának elfogadásával?

- Ez a kérdés sajnos ma már nem időszerű. Ez csak elméleti kérdésként vethető ma már fel, ezt akkor kellett volna igazán megfontolni, amikor még lett volna rá idő.

- Önnek például nem volt semmi ráhatása a Fidesz vezetőire? Nem konzultáltak Önökkel? Nem mondták, hogy jó lenne egy kicsikét lassabban intézni ezt az ügyet, néhány hetet vagy egy-két hónapot lehetne várni? Aztán türelmes tárgyalásokkal, ha nem is meggyőzni, tegyük fel a következő Fico-kormányt, de legalább egy kicsit alkalmazkodó magatartásra lehetett volna bírni őket. Szóval nem próbált Ön közbenjárni ennek érdekében?

- Mi mindannyian azon a véleményen voltunk, hogy nem biztos, hogy helyes, ha éppen a szlovákiai választási kampány idejére esik ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása. Nyilvánvalóan szét kell választani a törvény elfogadásának a szándékát és a törvény elfogadásának az időpontját, mert a kettőnek teljesen más a háttere és más a következménye.

- És annak idején, amikor szinte mindannyian azon az állásponton voltak, hogy jó volna ezt a törvénymódosítást nem a szlovák választási kampány idejére időzíteni, akkor ezt el is mondták, vagy csak nyilatkozatokat tettek, és gondolták, hogy ezek majd eljutnak Budapestre is?

- Mi közvetítettük ezt a véleményünket, amennyire lehetett. Érthető módon, abban az időben, amikor a parlament alakuló ülése zajlik és a kormányalakítás körüli hevültséggel van elfoglalva egy politikai pártszövetség, akkor nehezebben hallják meg a kívülről jövő hangokat, mint amikor már benne vannak a napi gyakorlatban.

- Szóval azzal magyarázza, hogy nem vették figyelembe itt Budapesten az Önök aggodalmait, hogy eléggé el volt foglalva a Fidesz az új kormány megalakításával, és ennek mindenféle, ha nem is bonyodalmával, de tennivalójával?

- Biztos, hogy ez is hozzájárult.

- Az a furcsa, hogy mi többször is beszélgettünk a rádióban annak idején, amikor a népszavazás volt, és Ön is azok közé tartozott, akik azt mondták, hogy nem volt szerencsés ezt a kérdést népszavazásra vinni, más módot kellett volna találni. De annak idején eljutottunk a Magyarok Világszövetségének a nyomására, illetve kezdeményezésére odáig, hogy népszavazást rendeztek róla, és ez úgy sült el, ahogy. És ez a kérdés azóta is nyomasztja a Magyarországon élő meg a határokon kívül élő magyarokat is. És most is úgy tűnik, mintha az Önök óvatossága, megfontoltsága, körültekintése ellenére az események rántanának magával mindenkit. Miért van ez?

- Ezt valószínűleg behatóbban kellene vizsgálni, nyilván sok oka van. Én úgy gondolom, hogy a 2004-es események valóban nagyon szerencsétlenek voltak. Akkor talán még ügyesebben el lehetett volna kerülni egy konfliktust. Akkor az Alkotmánybíróság is tehetett volna annak érdekében valamit, hogy ne legyen kiírva a népszavazás. Akkor úgy tűnt, mintha mindenki süket lenne, és ez a népszavazás nemcsak kezdeményezésében volt szerencsétlen, hanem eredményében is.

- Igen, és ez sajnos azóta is rányomja a bélyegét a magyar bel- és külpolitikára, nemzetpolitikára, szóval minden egyébre. Visszatérve a szlovák reakciókhoz és azok esetleges következményeihez, Ön személy szerint meg fogja kérni a magyar állampolgárságot?

- Én megmondom őszintén, soha nem gondoltam arra, hogy egy más államnak a polgára legyek, mert nekem nem ezek a céljaim. Én ezt inkább elvi kérdésként fogom fel. Tehát én ezt a magam számára nem tekintem valamilyen különleges esélynek vagy helyzetnek. Én az egész életemet a felvidéki magyarságnak szenteltem, és remélem, hogy még egy pár évig ezt tudom is folytatni.

- De ha Ön nem, ha Duray Miklós nem jelentkezik magyar állampolgárságért, aki valóban egész közéleti tevékenységét annak szentelte, hogy a felvidéki magyarság életesélyeit, lehetőségeit tágítsa, akkor ki fog, akkor mi értelme van ennek az egésznek?

- Még egyszer mondom, számomra nem ez mindennek a beteljesülése. Én ezt elvi kérdésnek tekintem, hogy a lehetőség meglegyen arra, hogy ha valaki úgy gondolja, hogy az élete így teljesedhet ki, akkor legyen rá lehetősége.

- És sokan vannak az Ön tapasztalatai szerint olyanok, akár a Felvidéken, akik úgy gondolják, hogy az ő életüket az teljesíti ki, ha a szlovák mellett magyar állampolgárok is, miközben megmaradnak, mondjuk, érsekújvárosi lakosnak, szlovák állampolgárnak, aki becsülettel teljesíti állampolgári kötelezettségeit, és jól érzi magát magyarok és szlovákok körében egyaránt? Szóval sokan vannak, akik ehhez magyar állampolgárságot is szeretnének?

- Eddig senki nem végzett ilyen felmérést. Azonban ha visszagondolunk a 2004-ben lezajlott népszavazásra és az akkor tapasztalt reakciókra, akkor azt kell mondani, hogy érzelmileg ez nagyon fontos a felvidéki magyarok számára. Azt, hogy ez gyakorlatilag hogyan fog megvalósulni, hogyan csapódik le, nem tudom megmondani.

- A megfélemlítés és a fenyegetés a szlovák állampolgárságból való esetleges kizárással, vajon hogyan fogja ezt befolyásolni?

- A megfélemlítésnek mindig van következménye, és az mindig jó talajra hullik, mert folyamatosan megfélemlítik a magyarokat Szlovákiában, van a megfélemlítésnek hagyománya. Tehát ezzel sajnos számolni kell, hogy van egy ilyen kulturálisan öröklődő félelem a felvidéki magyarokban, sok évtizede már. Ez meglévő társadalmi jelenség. Azonban azt is tudatosítani kell, hogy azokban a lépésekben, amelyekre elszánta magát a szlovák politika, valóban a megfélemlítés játszik döntő szerepet, és nem annyira a jogi megvalósíthatósága a törvénynek. Hiszen hogyan lehetne megállapítani azt, hogy ki kéri a magyar állampolgárságot? Ez egy hivatal és az egyén közötti kapcsolat, és nem a nyilvánosságra tartozik. Tehát hivatalosan ezt az információt sem a magyar állam nem teszi közzé, sem a szlovák állam nem juthat hozzá. Vagyis a szlovák reakció egy olyan megfélemlítési akció része, amely egy valóságos, jogilag végrehajtható dolognak tűnhet.

- De ha a szlovák válaszlépés alapvetően éppen a megfélemlítésre épít, és ez egyébként az előző évtizedekben is gyakorlat volt, akkor ezzel szemben a kettős állampolgárság nem nyújt fokozott védelmet, sőt. Már csak azért sem, mert nem lehet velő előállni. Nem fogja senki a kettős állampolgárságát vagy a magyar állampolgárságát előhúzni, hogy kérem szépen, engem védjenek meg. Hiszen éppen azáltal lehet valaki valóban támadott a szlovák törvények értelmében, hogy magyar állampolgársággal is rendelkezik.

- Általában elkerüli az emberek figyelmét az, hogy ha én szlovák állampolgárként Szlovákiában élek, és ezen kívül van még egy állampolgárságom, akkor Szlovákiában én azt az állampolgárságot nem használhatom semmire. Hiszen a nemzetközi jogszokás szerint az adott állam területén, ahol van állampolgárságom, annak az államnak a jogrendje kötelező rám nézve. Párhuzamosan egy országban két állam jogrendje nem jelenhet meg.

- Vagyis hiába volna valakinek magyar állampolgársága, azzal Szlovákiában amúgy sem érne semmit.

- De egy harmadik ország területén esetleg igen. Illetve Magyarország területén érne vele valamit, de ez minden állampolgársággal így van, nemcsak Szlovákia és Magyarország viszonylatában.

- Szóval összegezve, nincsenek elképzelései, sejtései, becslései arról, hogy hány embert érdekelhetne a magyar állampolgárság a szlovákiai magyarok körében.

- Jelenleg senki nem tudja ezt pontosan megmondani. Csak becsléseket lehet mondani, de ezek a becslések mindig a nézőpontok szerint alakulnak.

- A vágyak vagy a félelmek alakítják ezeket a becsléseket.

- Igen, így van.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Izsák Jenő karikatúrái