rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. március 6.

Kossuth tér: a korábbi tervre fapótlás miatt nem adott a kerület engedélyt
Beleznay Éva, Budapest korábbi főépítésze


Bolgár György: - A Kossuth térről szeretném kérdezni, mégpedig azért, mert a napokban kivágták a Károlyi szobor körüli fákat, és a múlt hét végén a műsoromba betelefonált Wachsler Tamás, aki ennek a Kossuth téri beruházásnak a programigazgatója. Ő pedig azt mondta nekünk, hogy volt érvényes fakivágási engedélyük az V. kerületi önkormányzattól, senki meg nem támadta. Egyébként azért kellett a fákat kivágni – bár nincs még végleges rendezési terv –, mert régészeti feltárásokat kell végezni. Ez Ön szerint első hallásra rendben van? Ilyen a dolgok normális menete? Én olyanokra emlékszem, hogy bárhol próbáltak meg egy fát kivágni és bárkinek bármivel kapcsolatban volt kifogása, mondjuk, hogy miért ott építenek mélygarázst, miért úgy, miért azok, rögtön megtámadták és hónapokig vagy akár örökre is elhúzták a dolgot. Most meg semmi.

Beleznay Éva: - Nehéz erre jól válaszolni. Nyilvánvalóan egy belvárosi kerületben a változáshoz néha szükség van arra, hogy fákat kivágjanak. Az országház előtt is feltehetően szükség volt erre. Az V. kerületnek, tehát a Belváros-Lipótváros képviselőtestületének van egy rendelete, ami ezt szabályozza. Tehát bármilyen fa kivágása visszapótlási kötelezettséggel jár vagy ennek pénzbeli vagy dézsás növény általi megváltásával.

- De ezt meg se lehet támadni? Ha az V. kerület képviselőtestülete, vagy nem tudom kicsodája vagy jegyzője úgy dönt, hogy megadja az engedélyt, akkor…

-… A jegyző adja meg az engedélyt.

- Akkor senki nem mondhatja azt, hogy nekem ezzel kapcsolatban fenntartásaim vannak?

- Hogyne, ezt minden ügynél az érintett felek megkérdőjelezhetik.

- Kik az érintett felek?

- Itt elég sok érintett fél lehet. Konkrétan az országház melletti területen nincs érintett fél, de az V. kerületi bejegyzett értékvédő és természetvédő egyesületek mindenképpen – én úgy gondolom – olyan szervezetek, amelyek ilyenkor jelezhetnek.

- Mennyi idejük van erre normálisan?

- Az államigazgatási eljárásokra vonatkozó tizenöt vagy harminc nap. Pontosan ezt nem tudom.

- És kiket kell értesíteni?

- Ha egy építési engedély, egy fakivágási engedély megszületik, akkor az engedély az érintettekhez vagy direkt módon elkerül, vagy az önkormányzat honlapján, vagy a helyben szokásos módon közzéteszik.

- Most, hogy már ki vannak vágva a fák, megtámadhatja még bárki, hogy ez jogellenesen történt?

- Erre én nem tudok választ adni, mert jogász nem vagyok. De nyilvánvalóan a kerületnek érdeke, hiszen a rendeletét is ezzel a szemlélettel hozta meg, hogy az V. kerületben kivágott fák valamilyen módon az V. kerületben újra mint zöld felület megjelenjenek. Tehát elvben, ha erre a fakivágásra engedély született, arra vagy egy pótlási kötelezettség vagy a környezetvédelmi alapban egy bizonyos összeg megjelenése biztosítja ezt, majd a környezetvédelmi alapot éves pályáztatásban a helyi környezeti minőség javítására fordítják. Amikor a főváros ezt a projektet az Országgyűlés Hivatalával együtt próbálta rendezni egy országos tervpályázat keretében, én igazából ettől vagyok nagyon szomorú, hogy egy olyan országos tervpályázatot bonyolítottunk le, aminek a minőségét sem a szakma, sem az Országgyűlési Hivatal, sem a kerület, sem a főváros nem támadta meg.

- Mikor volt az? 2007?

- 2007-ben volt maga a pályázat, majd ezt követően a Parking Kft. a mélygarázs-tervet úgy készítette – nem szokásos módon, hogy a pályázati eredményre kötelezte a mélyépítő céget –, hogy mind a látogató központot, mind a mélygarázst úgy kell megtervezni, hogy a felszínen az jelenjen meg, ami egy 21. századi megjelenítése a Steindl-féle Országház térnek. Ezt követően az építési engedély elkészült, majd a kerületi önkormányzat jegyzője egy százhetvenöt milliós fapótlási kötelezettséget írt elő, amelyre hivatkozva nem adta meg az engedélyt. Én nagyon sajnálom, hogy kész van a mélygarázs terve, kész van a felszínrendezés terve, egy országos tervpályázat eredményét követően, és ezután egy teljesen esetleges megoldást valósítanak meg.

- Az esetleges megoldás mögött koncepció van, hogy nem egy 21. századi, Steindl eredeti tervével összhangban lévő Kossuth tér jöjjön létre, hanem egy 1944 előtti Kossuth tér.

- Jó, és mit csinálunk a villamos vonalával, ami azóta megváltozott?

- Vagy mit csinálunk a metró bejáratával?

- Három fő kérdés volt, amikor mi a pályázatot értékeltük és utána a terveket készítettük. Az egyik, hogy legyen az Országházhoz méltó látogatóközpont. Ez nyilvánvalóban 44-ben nem volt még szempont. A másik kérdés az volt, hogy a metrókijárathoz legyen egy direkt sétányszerű kapcsolat a látogatóközpont és a metró között. Metrókijárat sem volt akkor. És a harmadik szempont az volt, amire egyébként a városfejlesztési fővárosi bizottság is döntést hozott, hogy az Országház melletti területen a felszíni parkolást meg kell oldani. Nyilvánvalóan ez sem volt 44-ben. Tehát ma a három fő szempont, amire ez a tér terveződik, az három olyan szempont, ami 1944-ben nem volt.

- Na de ezért aztán a fából megszületett a vaskarika, mégis úgy csináljuk meg, hogy az 44-re hasonlítson. Lehet persze, hogy azzal a hátsó gondolattal, hogy Károlyi szobrát azért vigyük el onnét, mert azt nagyon nem szeretnénk látni.

- Már úgy tudom, hogy elvitték, ma reggel az jelent meg a Facebookon.

- Szerintem nem igaz még. Abból óriás botrány lenne, de nem látom sehol az interneten. Megjelentek ilyen rémhírek és lehet, hogy holnap reggelre már erre ébredünk, de azt hiszem, ez még nem történt meg. De könnyen lehet, hogy ez van az egész mögött, és csak ezért van ez a sok hókuszpókusz, hogy 44 előtti állapot…

- Nem hiszem. Szerintem valaki felébredt, és azt mondta, hogy az az igazi, de nincs az a történeti tudás mögötte, ami mind a tervezőkben megvolt, amikor a tervet kézbe vették, mind az értékvédőkben, meg a bíráló bizottság tagjaiban, akik ezeket a terveket értékelték.

- Na de térjünk vissza itt az eljárásokhoz meg az építészethez, meg az elképzelésekhez. Hogy lehet egyébként egy ilyen nagyszabású és valóban Budapest számára, meg az ország számára is fontos térrendezést közbeszerzési pályázat nélkül lebonyolítani?

- Jelenleg a közbeszerzési törvény valóban lehetőséget ad erre az ilyen nemzetvédelmi biztonsági szempontból kiemelt területeknél. Nyilvánvalóan ezt a közbeszerzési törvény szerinti passzust használja a megrendelő. Amikor mi a teret terveztük, akkor valóban, meg akár a pályázat lebonyolítása során is, sokszor beleütköztünk ebbe, hogy bizony itt nemzetvédelmi érdekek vannak. Valahol tovább tudtunk ezen lépni. Jelenleg úgy tűnik, hogy a kiíró, az építtető ezt ezzel az eljárással kívánja megoldani.

- És hogy lehet kivágni fákat, amikor még koncepcióterv sincs elfogadva a térrendezéssel kapcsolatban? Márpedig Wachsler Tamás nekem pénteken ezt mondta.

- Az, hogy fakivágási engedély egy végső megvalósítási koncepció nélkül hogyan adható, a Belváros Lipótváros közjegyzőjének lelkiismeretén múlik. Mert én úgy képzelem, hogy ha én ilyen helyzetben lennék, nyilvánvalóan szeretnék látni egy tervjavaslatot, mielőtt engedélyt adnék.

- Igen. Amelynek a megvalósítását azoknak a fáknak a léte lehetetlenné teszi. Különben miért engedném a kivágásukat, ugye?

- Pontosan.

- De van itt még egy dolog. Wachsler Tamás azzal indokolta a fakivágást, hogy régészeti feltárásokat kell végezni. Ez úgy megy, hogy letarolom a fákat, és aztán úgy, ahogy van, feltúrom a területet, vagy a régészek esetleg úgy dolgoznak, hogy egy-egy helyen néhány négyzetméteren leásnak a földbe. De ahhoz nem kell kivágni az összes fát.

- Én azt nem értem, hogy a mi építési engedélyezési eljárásunkban – tehát ami a Parking Kft. mélygarázsterve – ilyenről szó nem volt.

- Ja, most hirtelen elkezdtünk érdeklődni a történelem és a régészet iránt, vagy hogy?

- Nem, de az teljesen korrekt, hogy régészeti feltárás legyen.

- Mert azt addig is kellett, igen.

- Igen. De olyat, hogy bármilyen helyen a régészeti feltárás fakivágást okozzon, tehát hogy ez egy okozati tényező legyen, ilyet én még a praxisomban nem hallottam.

- Összegezve az eddigieket, amit látott ebből a mostani koncepcióból és amit hallott, milyen Kossuth tér lesz az Ön benyomásai szerint?

- Szomorú.

- Ennyire lesújtó a helyzet, hogy szomorú?

- Nem tudok mást mondani. Én nagyon szeretem azt a tervet. Egyébként én több nagy építészeti tervpályázatát bonyolítottam az alatt a rövid idő alatt, amíg főépítész voltam. Egyedül ez volt az, amit senki nem támadott. Az összes többinél mindig volt valami, akár szakmai, akár eljárási, akár koncepcionális probléma. Tehát ez a terv az eredeti államhatalmi hármas koncepciót hozta, az Országgyűlés épülete, a Földművelésügyi Minisztérium épülete, mint későbbi Miniszterelnöki Hivatal, a múzeum épületéből egy leendő legfelsőbb bíróság, és a három épület középpontjában az országzászló a tér középpontját megjelölve – ez egy olyan tökéletes történeti hagyomány 21. századi megjelenítése volt, amit szerintem kár feladni. És kár egy olyan állapotra visszamenni, amit igazából soha nem oldott meg semelyik kor. Sem Steindl kora, sem a későbbi korok, sem a mai kor. Én azt gondolom, hogy az s73-as tájépítész cég által készített terv minderre egy történelembe illeszkedő, a mai kormány általi gondolatvilágot tükröző és egy kiváló 21. századi építészeti, tájépítészeti megoldást adó terv és megvalósulás lenne. Sajnálatosan Bakos Emil és Cselovszky Zoltán is, akik ennek a projektnek a továbbvivői, ennek a bíráló bizottságnak a tagjai voltak, ők is egyetértettek azzal, hogy ez egy színvonalas, valóban megvalósítandó terv.

- Akkor majd Cselovszky Zoltántól megpróbálom megtudni, hogy mi történt azóta. És egyébként, hogy azt mondja, hogy nem támadta senki azt a koncepciót, azt a tervet, ez valóban ritka eset.

- És a mérnökök alkalmazták. Ez is ritka eset, hogy az építészek vagy a tájépítészek általi mondanivalót egy mélyépítési terv beépít magába.

- Lehet, hogy most már támadni sem kell, elég győzni.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!