Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. március 14.

• Nyomtatás

Részletek

2012. március 17. szombat, 02:24

Megbeszéljük

Bolgár György kérdései 2012. március 14-ei műsorban

Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy a Klubrádió ismét nyert egy csatát. A Fővárosi Ítélőtábla megsemmisítette a frekvenciánkra kiírt pályázat eredményét, kizárta a győztest, és új határozathozatalra szólította fel a médiahatóságot. Hadd szóljunk? Vagy a most már két bírósági ítélet sem elég biztosíték a frekvenciaengedélyre?

Másik témánk, hogy a kormány győzelemnek állítja be, de hat hónap helyett csupán három hónapja van Magyarországnak arra, hogy teljesítse az uniós pénzügyminiszterek követelését és csökkentse a költségvetés hiányát. Milyen megszorítások várhatók még?

Mit szólnak ezzel kapcsolatban is ahhoz, hogy az OECD nevű nemzetközi gazdasági szervezet többek között a nyugdíjak megadóztatását is szükségesnek tartaná. Ilyen reménytelen a helyzet?

Mi a véleményük továbbá arról, hogy hamarosan bezárják a Ferihegyi repülőtér 1-es terminálját a drámaian csökkenő légiforgalom miatt?

És végül mit várnak a holnapi ünnepi demonstrációktól? Varsóból húsz tömött kocsival elindult egy különvonat a kormánypárti tüntetésre, de buszokkal is jönnek. A szélsőjobbosok akciókkal fenyegetőznek. Megleszünk békésen egymás mellett?

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Az újabb kedvező bírósági döntésről
Arató András a rádió elnök-vezérigazgatója

Bolgár György: – Nyertünk egy csatát. És háborút?

Arató András: – Háborút nem nyertünk, mert háborút akkor nyernénk meg, ha itt lenne a papír a kezünkben, hogy hét plusz öt évre nekünk frekvenciánk van. Azt talán te is meg a hallgatók is megszoktátok, hogy én igyekeztem az elmúlt másfél-két évben szigorúan a jog körül az a körül zajló események talaján maradni. Ezt részben azért fel fogom adni a közeljövőben.

– Ez mit jelent?

– Hát először is azért elmondanám, megpróbálnám a lényegét kiemelni, hogy mi történt ma délelőtt. És aztán kicsit beszélgessünk arról, hogy a délelőtt óta mi minden történik. A délelőtti bírósági ítélet egyértelműen kimondja, hogy a médiatanácsnak két ponton új határozatrészt kell hoznia. Az egyik, hogy ki kell zárni az Autórádió Kft-t, mert nem felelt meg a pályázat formai előírásainak.

– Vagyis a győztest kell kizárni.

– Így van. Hát másnak sok értelme nyilván nem lenne. Habár vannak próbálkozások. A másik ennek következménye, hogy tudniillik akkor új győztest kell hirdetnie, hiszen a régi győztes nem is volt résztvevője immáron a pályázat végeredményének a kialakításában.

– Mindez azonban nem egy újonnan kiírandó pályázat keretében kell megtennie a médiahatóságnak, hanem az eddig pályázottak köréből kell egy új határozattal kiválasztania a győztest.

– Én ennél egy kicsit szigorúbban értelmezem az ítéletet. Tulajdonképpen nem is nagyon értékelhet már a médiatanács, hanem ezt ki kell zárni.

– Ezt már megtette.

– Már megtette. Azt ki kell zárni, aki nyert, mert az részt sem vehetett volna, illetve részt vehetett volna, csak az értékelésben már nem szerepelhetett volna. És ebből a mi értelmezésünk szerint automatikusan következik, hogy a második helyezett nyerte meg ezt a pályázatot.

– Ez a bíróság nem mondhatta volna ki?

– Ezt nem tudom, ugye nem vagyok jogász, de nem ezt mondta ki a bíróság. Szerintem, ha úgy tetszik, akkor bizonyos fokig talán még ennél erősebb is, amit kimondott. Azt mondta, hogy annak kell ezt kimondania, aki a jogsértést elkövette. Vagyis a médiatanácsnak.

– Tehát akkor azt lehet mondani, hogy ez egy egyértelműen számunkra kedvező döntés, olyan, amiből a mi értelmezésünk szerint csak mi kerülhetünk ki győztesen.

– Azt mondanám, hogy eddig igazunk volt, most már jogunk is van, tehát ennyiben erősebb a pozíciónk. Igen, így értelmezzük az ítéletet, természetesen meg kell várni a leírt formáját, mert ugye azért írott formában sokkal jobban lehet analizálni bármilyen szöveget. De hát azért ez meglehetősen egyértelmű.

– Csakhogy azóta történt egy s más. Például a médiahatóság kiadott egy közleményt.

– Hát igen, erre már mi adtunk ki egy úgymond összefoglaló, egységes szövegbe szerkesztett közleményt, nem olvasnám fel. Hanem ugye itt van, mondjuk úgy, három állításszerű dolog a médiatanács közleményében. Az egyik, hogy azt mondja, a médiatanács bizonyos volt benne, a bírósági ítélet pedig igazolta, hogy a Budapest 95,3 frekvencia nem a Klubrádió kizárólagos tulajdona. Azt is levonhatta volna következtetésként, hogy Magyarországon jobboldali közlekedés van. Tudniillik nem volt tárgya a bírósági ítéletnek, tárgyalásnak sem, soha nem állítottuk, hogy ez a mi tulajdonunk.

– Soha nem kértük, hogy a tulajdonunkba vehessük.

– De egyet viszont nagyon határozottan állítottunk, ami, hogy úgy mondjam, nem tárgyszerű állítás volt, de nagyon fontos, hogy nem is a médiatanács tulajdona. Ez a közvagyon, a nemzeti vagyon része. Amivel a médiatanácsnak felelősen gazdálkodnia kellene. Tehát ennek a közleménynek pont annyi köze van a ma történtekhez, mint a jobboldali közlekedés megállapításának. És hangsúlyoznám, nem politizálok, ez egyszerűen tény, mint ahogy Angliában baloldali közlekedés van. Azt is írja a médiatanács a közleményében, hogy a tárgyalás során bizonyossá vált, hogy a pert elindító Klubrádió olyan hiba miatt támadta a versenytársát, amihez hasonlót maga is elkövetett.

– Ez súlyosabbnak hangzik, mert az elsőt tényleg félre lehet söpörni.

– Ilyen rövid mondatban több, a valóságnak nem megfelelő állítás van. Az egyik, hogy mi nem támadtuk a versenytársunkat. Szeretném hangsúlyozni, nekünk az Autórádió Kft-vel semmilyen közös dolgunk nincs, tehát nem is támadhatjuk. Ezt csak úgy zárójelben jegyezném meg. Mi a médiatanácsot sem támadtuk, mi a médiatanács határozatát támadtuk, de azt elég alaposan. Nem volt tárgya a mai bírósági eljárásnak egy pillanatig sem, hogy a Klubrádió pályázata milyen volt, hogy volt-e benne formai hiba vagy sem. Következésképpen a tárgyalás során nem válhatott bizonyossá, hogy követtünk-e el hibát a pályázatunkban vagy sem, mert ez nem volt a vizsgálat tárgya. Tehát ezért sem lehetett ezt megállapítani. A másik pedig azért, mert nem volt ilyen hiba. Egyébként azóta ellenőriztük, minden oldalunk alá van írva. Máig sem tudom ebben a pillanatban, majd a jogász kollégát meg kell kérdezni, hogy vajon most már nyilvános-e az Autórádió Kft. pályázata vagy sem. De lehet, hogy ez már olyan részletkérdés, ami senkit sem érdekel.

– Lehet, hogy már senkit nem fog érdekelni, ha egyszer nem nyert.

– Azt írja ebben a közleményében, hogy a bíróság mai jogerős döntése alapján valószínűsíthető, hogy kérdésessé válik több rádió pályázatának az érvényessége is. Ez nem volt ugyancsak tárgya a mai bírósági tárgyalásnak, sem az ítéletnek. Az, hogy a médiatanács jogi képviselője valami ilyen mellékmondatot írt, ettől még ez nem vált ennek a mai tárgyalásnak a tárgyává, csak egy próbálkozás, hogy vajon a jövőben azt a hiányosságot, amit a Hírcsárda tárt fel, hogy tudniillik nem volt a pályázati feltételek között fixen leírva, hogy a Klubrádió nem nyerhet, ezt hogyan próbálják pótolni. Na most van még egy mondata ennek a közleménynek, szerintem az talán a legsúlyosabb, mert azt írja, hogy a médiatanács, ahogyan eddig, a jövőben is a törvény betűjének és szellemének megfelelő módon látja el feladatát. Hát én csak szeretném jelezni, hogy a mai ítélet arról szól, hogy a médiatanács nem a törvény betűjének megfelelően járt el. Hát ha most azt mondja, hogy úgy fog eljárni a jövőben is, a törvény betűjének megfelelően, ahogy eddig, akkor nem is tudom mi ebben az állítás.

– Hogy kezdhetünk aggódni, és ugye ez már a második ítélet volt két héten belül. Amiben kiderült, hogy a médiahatóság nem a törvény szellemének és betűjének megfelelően jár el.

– Hát igen, ugye a médiahatóságnak, mint a közvagyon jelentős elemeivel gazdálkodó szervezetnek, a közvagyonnal kapcsolatos felelős gazdálkodása során azt kell néznie, hogy a köznek mi a legjobb. Most tegyük fel, hogy valaki valahol valamilyen környezeti kárt okoz, akkor természetes, hogy az államot képviselő hivatalnak a lehető legmesszebb el kell menni, hogy a kárt okozó térítse meg a kárt. Na de ebben az esetben nem az a feladata a médiatanácsnak, hogy mindenáron legyőzzön mondjuk egy Klubrádió nevű vállalkozást, ellenkezőleg, az a feladata, hogy a Klubrádiót vagy bárkit, aki rádióhallgatónak minősül, kiszolgáljanak ebben az országban. Ennyi kísérletet tenni arra, hogy ezt a határozott igényt negligálják, hát ez már túlteljesítés szerintem, vagy nem sikerült azt a feladatot teljesíteni és akkor ezért kell levonni a konzekvenciát, hogy mi elhallgassunk, vagy tudomásul kell venni, hogy ez most nem úgy történik.

– Nézzük meg, hogy mi a legrosszabb és a legjobb fejlemény, ami a két frekvenciaengedély ügyében várható. Ugye a mostani ügyben már céloztál rá, hogy a mi értelmezésünk szerint a médiatanács nem hozhat ki győztesnek az újabb határozathozatal keretében mást, mint minket. Hiszen mi voltunk a másodikak, az első pedig ki van zárva. De hát lehet, hogy ők mégsem így értelmezik, ezért lehetséges valami rosszabb forgatókönyv is. Szerinted mi az, és aztán térjünk át a 92,9-re.

– Én nem tudok rosszat. Tehát természetesen a fantázia bármeddig…

– Nem tudsz elképzelni rosszabbat. Hát én már el tudtam képzelni rosszabbat.

– Hát ugye most az a jogi helyzet állt elő, hogy április 7-éig van ideiglenes frekvenciaengedélyünk, miután e pillanatban nincs győztese ennek a pályázatnak, már úgy értem, hogy a pályázat e pillanatban győztes nélküli állapotban van, ebben az aspektusban úgy néz ki, mintha még nem lett volna meg a bírálata. Vagyis az az általános szabály, amelyik minden olyan frekvenciahasználót érint, akinek lejárt frekvenciája van, hogy tudniillik kéthónapos ideiglenes hosszabbítást kapjon, ez most újra előállt a Klubrádió esetében.

– Magyarán a következő két hétben valószínűleg lehetősége kapunk arra, hogy újabb két hónappal kérjük a frekvencia engedélyünk meghosszabbítását.

– Így van.

– És ezt a médiatanács meg is fogja adni.

– Kérni már kértük.

– Tehát akkor meg kell hogy adják.

– Igen, mert azért ezek az ítéletek sok dologról szólnak, többek között és ebben egyrészt hadd dicsekedjek, hadd dicsérjem meg azokat a kollégáimat, akik itt a rádióban nem hallatszanak, azoknak az elképesztő színvonalú és mennyiségű munkáját, akik nélkül nem lett volna ismét bizonyos, hogy a Klubrádió nemcsak egy magas színvonalú műsorszolgáltató rádió, hanem egy magas színvonalon működő cég is.

– De akkor most mi lesz? Ha nem az történik amit feltételezel és amit szinte biztosra veszel, hogy minket hirdetnek ki az újabb határozatban győztesnek, akkor mi következhet még? Ezeket az alaki hibákat, amiket megemlítettek, és amik szerintünk nem léteznek, mégiscsak ránk húzhatják vagy ráhúzhatják a többire is, mert azokra is tettek célzást, lehet, hogy mindenkit ki fognak zárni egy újabb határozatban a pályázatból, és azt mondják, hogy na akkor kezdjük elölről? Ez a legrosszabb?

– Hát akkor ebben az esetben ugye a miénkkel együtt két másik rádiófrekvenciának a pályázata is zajlott, akkor azokat is át kell vizsgálni.

– Hadd hulljon a forgács.

– Hát, igen. Nem tudom hogy hívják a kft-t, amelyik nyerte a korábbi Juventust, ezt mind át kell vizsgálni ilyen tekintetben. Tehát ha valaki keresetet indít erre ebben az irányban, akkor természetesen azt végig kell vinni. Ez az abszurd játékok körébe tartozik, valószínűleg itt az a legjobb megoldás, ha a rádiózást mint olyat betiltják Magyarországon, és akkor nem lesz probléma.

– Akkor nem kell alaki hibákat keresni. Vagy legalábbis olyan alaki hibákat, amelyek fel sem tűnnek. Na jó, akkor ezek szerint ne játsszunk el komolyan ezzel a gondolattal sem, hogy lehet ezt akár rosszabbul is értelmezni.

– Ha mégis valami ilyenfajta dolog történne, akkor természetesen keresetet indítunk az újabb törvénysértő határozat ellen.

– Mi van akkor, ha mondjuk harminc napon belül nem tudom, hogy mi a határidő ebben az esetben, a bíróság megszabja-e vagy a médiahatóság saját ügymenete, de mondjuk harminc napon belül hoznak egy újabb határozatot, és azt mondják, hogy a Klubrádióé a 95,3. És közben mondjuk a jövő hét végéig nem fellebbezik meg a 92,9-es bírósági ítéletet sem, vagyis egyszerre két frekvencia üti a markunkat?

– Én egy szavatartó ember vagyok, sok-sok szavatartó emberrel dolgozom együtt, én egyszer kijelentettem 2010 elején, hogy a Klubrádió nem óhajt két frekvencián egy városban működni. Nemcsak szavatartóak vagyunk, hanem hülyék sem. Tehát hogy kétszeres költség stb.

– Ugye ezen az alapon, hogy kettőn nem lehet egyszerre adni, egyszer már megfosztottak egy frekvenciától, tehát még egyszer ebbe a helyzetbe nem akarunk kerülni.

– Én már sokszor felvetettem a médiatanácsnak, amely egyrészt polgárjogi viszonyban van velünk, másrészt peres viszonyban, hatósági viszonyban, hogy üljünk le és beszéljük meg közös dolgainkat. A múlt héten is tettem erre kísérletet. Csak azért, mert most újabb pert nyertünk, az én tárgyalókészségem nem veszett el. Tehát úgy gondolom, hogy mindenkinek az lenne az érdeke, legalábbis nekem úgy tűnik, hogy rend legyen ebben a kérdésben téve, és ez a rend nem képzelhető el a Klubrádió további működése nélkül.

– Egy frekvencián. Csak legyen már arról végleges döntés. Ugye?

– Így van. Bocsánat. Végleges döntés van, félreértés ne essék, a 95,3 ügyében ma végleges döntés született. Ebben az esetben számunkra ugyan kedvező, hogy nincs fellebbezési lehetőség, de zárójelben azért megjegyezném, hogy ma is kiderült a médiatörvény minimum két sajátossága, aminek az eurokonformsága enyhén szólva kérdőjeles. Az egyik az egyfokú bíráskodás. Tehát az, hogy ebben az ügyben egy fokon ugyan nyertünk, ettől még az egyfokú bíráskodást nem nagyon szeretjük. De ebben a mai tárgyalásban az is elhangzott egyébként, hogy ha a pályázatot kiírja a médiatanács, nincs jogorvoslati lehetőség. Vagyis, hogy a médiatörvény alapján olyan szabályokat ír ki, amilyet akar, és ezt nem lehet megtámadni.

– Hát ezek ugye a médiatörvény európai normákkal szemben álló bizonyos passzusaira vonatkoznak, ezt Európától kezdve a magyar szakemberekig sokan bírálták már. De akkor nézzük még az esetleges lehetőségeket. Ha nekünk ítélik a 95,3-at egy újabb határozatban és közben fellebbeznek a 92,9-es döntéssel szemben, ahol szintén van egy nekünk ítélt frekvencia, akkor mit csinálunk? Itt vagyunk a 95,3-mal, de lehet, hogy mi jobban szeretnénk a 92,9-et, ám azt nem kapnánk meg, hanem esetleg csak majd egy másodfokú ítélettel hónapokkal később. Na?

– Hát egyrészt nem szeretnék minden tárgyalástaktikai kérdést most felfedni.

– Ja? Vagy erre szokták mondani, ugye, amikor a németek is panaszkodnak, hogy legyen a ti gondotok a miénk. Ugye? Hogy ha már két frekvenciával kell bajlódni.

– Nem, a dolog ennél bonyolultabb, például az időpontok miatt. Hát ugye annak idején mi aláírtuk negyvenöt napon belül a 92,9-re vonatkozó szerződést, de mégis ez egy kötözködési felület volt az eredmény visszavonását illetően. Már hogy ők nem írták alá vagy nem jött létre negyvenöt napon belül. Tehát itt az időpontoknak is van jelentősége. Én azért gondolom, hogy örülni szabad, csak ünnepelni nem, ahogy ezt mondtam az előző per végén is. De azért vagyunk egy ilyen viszonylag jó helyzetben, mert bár nem barátságos a környezet, mi ennek a nem barátságos környezetnek a szabályaihoz is erőteljesen alkalmazkodunk. Ezt a jövőben is szeretném megtartani, vagyis hogy nem valamifajta szabadságharcos alapon próbáljuk az igazunkat védeni, mert az igazság azért túlterjedhet akár a jogon is, csak mi úgy végezzük a munkánkat, hogy a jogon se terjedjünk túl. Vagyis ebben nagyon sok finomítási lehetőség van.

– Magyarán a normális szabad polgári együttműködés alapján szeretnénk a viszonyunkat fenntartani a médiahatósággal is meg a saját hallgatóinkkal is. Vagyis, hogy ne legyünk elhallgattatva, és akkor együtt is működhetünk.

– Hát igen, bár egy eredményt biztos elért ez a mostani utókötözködés ezzel a közleménnyel, hogy ugye én most beültem ide, és nem a Kossuth-díjakról beszélgetünk.

– Pedig arról is volna mondanivalód?

– Hát szerintem.

– De erről most nem kérdezlek.

– Bármiről, de ezt inkább a hallgatóknak most átengedem.

– Jó, hát akkor örüljünk, de még a végleges öröm előtt vagyunk.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Az EU és az OECD fokozza a nyomást
Zdeborsky György közgazdász

Bolgár György: - Két érdekes dolog történt tegnap, ami Magyarországot érinti. Az egyik közvetlenül, a másik közvetve. Az európai pénzügyminiszterek úgy döntöttek, hogy az Európai Bizottság ajánlását elfogadva büntetik Magyarországot, legalábbis elfogadták azt, hogy felfüggesztik a jövő évben járó uniós támogatások egy részét, amennyiben a magyar kormány a következő három hónapban nem áll elő részletesen alátámasztott elképzelésekkel arról, hogyan csökkentené tartósan a költségvetés hiányát. Ez az, ami közvetlenül érintene bennünket, ha a magyar kormány nem tenné meg a szükséges lépéseket. A másik pedig az OECD nevű, a fejlett gazdaságokat tömörítő nemzetközi szervezet, amely készített egy jelentést Magyarországról húsz ajánlással, és lesújtó képet festett arról, hogy itt mi történik. Holott ez volt, a múlt évig legalábbis, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kedvenc nemzetközi szervezete, mert barátságosabb volt velünk, mint a többiek. Hát mostanra már kiderült, hogy ez sem barátságos. Milyen következtetés vonható le ebből a két dologból?

Zdeborsky György: - Válasszuk ketté a két dolgot. Az első a tegnapi brüsszeli döntés. Hát először is nem büntették meg Magyarországot, mert nem hoztak semmifajta intézkedést. Adtak három hónapot arra, hogy rendezzük azt a hiányt, ami szerintük a jelenlegi gazdasági pálya alapján keletkezik. Tehát a Pénzügyminiszterek Tanácsa úgy gondolta, hogy fenntarthatatlan az a pálya, amin jelenleg a magyar gazdaság és a magyar költségvetési pálya működik. Tehát felhívták Magyarországot arra, hogy módosítsa ezt a pályát, és tegye fenntarthatóvá, nem egyedi intézkedésekkel. Ugye még egyszer már a nyugdíjpénztárakat nem lehet elvenni, de ne egyedi intézkedésekkel alakítson ki egyensúlyi helyzetet, hanem egy konzisztens gazdaságpolitikával, aminek eredményeképpen a kiadások és a bevételek nagyjából egyensúlyba kerülnek.

– De azért, de azért mégis büntetés ez, még akkor is, ha nem lép életbe minden valószínűség szerint vagy nem lépett életbe, mert ilyen büntetést még egyetlen tagállam ellen sem hoztak. Holott elvben megvolt ez a lehetőség.

– Igen, de ezek mind szavak. Nem hoztak büntetést. Fenyegetőzést természetesen, én azzal egyetértek, hogy ebből lehet büntetés, ha három hónapon belül nem történik meg az az intézkedéssorozat, amit a magyar kormánytól várnak, és nemcsak a magyar kormánytól, hanem a magyar parlamenttől, mert itt ugye még törvényhozásoknak is helye lesz, akkor életbe lép ez a büntetés, és jövő év január elsejétől a kohéziós támogatások mintegy harmadát meg fogják vonni Magyarországtól. Tehát ez egy Damoklész kardja, amelyik Magyarország, pontosabban a magyar kormány feje fölött lebeg, de ez a büntetés most nem lépett életbe.

– Igen. De meghozták róla a döntést, akkor maradjunk ebben.

– Meghozták a döntést, ezzel egyetértek, meghoztak egy olyan döntést, ami példa nélküli, és azért hozták ezt a döntést, mert Magyarország oly sok mindenben ment ellene az Európai Unió szabályainak, normáinak, hogy azt mondták az Európai Bizottság és a Pénzügyminiszterek Tanácsa, hogy ennyi és ne tovább. Mert ugye mondhatjuk azt, hogy de a spanyolokkal szemben nem hoztak ilyen intézkedést. Hát persze, mert a spanyolok nem mennek szembe az Európai Unió alapszabályzatával és az Európai Unió normáival.

– És fordulásból nem rúgnak bele az Európai Bizottságba.

– Hát ugye a magyar kormánynak láthatóan az a gyakorlata, hogy egy hatalmas nagyot bemos, ugye koki, saller és tasli és nem tudom még milyen variációkban, majd utána azt hiszi, hogy majd elkezdenek velünk tárgyalni, és akkor jobb eredményt érünk el, mint ha rögtön egyeztettünk volna.

– Ezt a mostanit is úgy állították be, hogy ez egy jobb eredmény, hiszen már júniusban feloldhatják ezt az egyébként csak elvben meghozott szankciót Magyarország ellen, ha addig bemutatjuk az elképzelt és alátámasztott lépéseinket. Holott eredetileg szeptemberig lett volna erre időnk.

– Hát ezt akartam éppen mondani, hogy ezt máshogy is lehet interpretálni. Ezt úgyis lehet értelmezni, hogy csak három hónapunk van rá, és nem hat. Tehát az Európai Unió sürgeti Magyarországot, hogy mutassa be azokat az intézkedéseket amelyek révén a helyzet, ismétlem, fenntartható lesz.

– Ami mellesleg Magyarország érdeke.

– Igen. Ami mellesleg Magyarország érdeke. Ugye én azt gondolom, ki lehet nyugodtan mondani, hogy jelen pillanatban a magyar kormánnyal szemben az Európai Unió védi Magyarország érdekeit.

– Hála Istennek, legalább valaki védi. Na de az OECD szinte ugyanezt mondja, írja egy jelentésben.

– Hát ez nem meglepő.

– Nem meglepő, hiszen ott is azért a fejlett nyugati országok vannak többségben.

– Hát az OECD ugye javaslatokat tesz arra, hogy ő szerintük hol lehetne módosítani esetleg a pályán, hol lehetne kiadásokat csökkenteni és bevételeket növelni.

– Van persze egy-két meghökkentő dolog benne, nem mintha erről nem hallottak volna már Magyarországon korábban is. Például a nyugdíjak megadóztatásának javaslata, Bokros Lajostól is hallottunk már ilyet.

– Na de kedves Bolgár úr, azt hiszem, hogy ezt azért ki kell egészíteni azzal, hogy ez nem azt jelentené, hogy a mai nyugdíjak emiatt veszítenének az értékükből.

– Csak a rendszer változna. Hogy mint minden jövedelem, ez is legyen megadóztatva, de ne azzal, hogy vegyék el a nyugdíjat a nyugdíjasoktól.

– Hát persze. Én ezzel teljesen egyetértek, minden jövedelem legyen adóköteles, a nyugdíj is lehet adóköteles, csak előtte bruttósítani kell.

– Igen. Mi volna ennek az értelme? Mert ezt az átlagnyugdíjas azért nem érti. És bár ez egy részletkérdés, nem baj, ha elmagyarázzuk nekik.

– Hát ennek gondolom az lenne az értelme, hogy átlátható lenne a rendszer.

– Tehát ha egyszer jövedelemhez jutunk, akkor adózzunk utána, megállapítja a törvényhozás az adót, rendben van, azon mindig lehet változtatni. De a lényeg az, hogy minden jövedelemről legyen tudomása az államnak, a hatóságnak és az átlagembernek is, hogy aztán tudja, hogy az adójövedelmekből mire fordít a közösség, az állam.

– Pontosan erről van szó. Átlátható lesz a rendszer, és jobban tervezhető. Jobban tervezhetőek a bevételek, és ennek eredményeképpen ugye hozzá lehet csatolni a kiadásokat.

– A dologban – nem ebben, hanem például az OECD egyéb ajánlásaiban, és ez mellesleg igaz az Európai Unióra is – az az igazán meghökkentő és egyben talán szánalmas is, hogy ezek a, ha tetszik, tőkés nemzetközi szervezetek vagy kapitalista nemzetközi szervezetek, mert kapitalista államok közösségéről van szó minden esetben, védik a magyar társadalmat, a magyar szegényeket, a magyar elesetteket a magyar kormánytól. Mert azt mondják, hogy ez az egykulcsos adó így nem jó, ez igazságtalan, ez a társadalmi igazságosságot súlyosan sérti. Arról nem beszélve, hogy nagy lyukakat eredményez a költségvetésben. Hát ők védik a magyar szegényeket? Hát ez egészen elképesztő.

– Én azt gondolom, hogy az egykulcsos adó, tény és való, hatszáz milliárd forintos lyukat ütött a költségvetésen, és tény és való, hogy teljesen felborított mindent Magyarországon. Ez szerintem nagyon súlyos gazdaságpolitikai hiba volt. Én már akkor mondtam, amikor a Fidesz összes pénzügyi vezére Járaitól Varga Mihályon keresztül Matolcsyig ugye azonnali és radikális adócsökkentést követelt. Mondtam, hogy drukkolok nekik, hogy közülük kerüljön ki a pénzügyminiszter, de akkor legalább megmondja, hogy mi lesz ennek az adócsökkentésnek a forrása. Ezt nem mondták meg, emiatt hiány keletkezett, aztán elvették ugye a magánnyugdíjpénztárakat, és ezzel egyszer betömték. De a hiány regenerálódik ezáltal, mert nincsen meg a folyamatos bevétel. Ezért ugye nem fenntartható a pálya. És ez az Európai Unió egyik legnagyobb problémája a magyar költségvetéssel szemben, ezt a fenntarthatóság.

– Ön mit gondol, mit fog bemutatni a magyar kormány a következő három hónapban? Milyen fenntartható pályát fog tudni előadni és bemutatni?

– Hát szerintem napirendre kell tűzni az egykulcsos adórendszernek a megváltoztatását, ami egyébként én szerintem tényszerűen megváltozott.

– El tudja képzelni? Tehát valamilyen trükkel úgy tesznek, mintha megmaradna, de gyakorlatilag mégis megváltoztatják?

– Igen. A másik az, hogy én azt gondolom, hogy most legalábbis szavakban jelei mutatkoznak annak, hogy bizonyos kiadásokat csökkenteni próbálnak. Természetesen korábban teljesen mást mondtak, és homlokegyenest ellentéteseket mondtak, mint amiket most mondanak. Mert ugye korábban a MÁV-nál még tiltakoztak a szárnyvonalak bezárása ellen, most ők akarják átalakítani a MÁV-ot. Ugyanúgy át akarják alakítani a BKV-t. Ami nagyon helyes, mert a párhuzamosságok megszüntetésével nyilvánvaló, hogy nagyon sok költség kiküszöbölhető. Tehát költségmegtakarításhoz vezet. Ami azt jelenti, hogy akkor kevesebbet kell költeni ezekre a pénznyelő automatákra.

– De úgy gondolja, hogy ezt három hónap alatt meg fogják tudni csinálni?

– Három hónap alatt nem tudják megcsinálni, csak három hónap alatt bemutatják ezt leírva. És akkor vagy elhiszik nekik, vagy nem. Egyelőre nem nagyon hisznek nekik. Ha talán már leírják és törvényi hátteret teremtenek hozzá, akkor talán el fogják hinni nekik.

– Úgyhogy valamennyi remény van. Ennyi nyomás után, hogy mégiscsak kényszerű lépéseket tesz a kormány?

– Hát ugye a remény hal meg legutoljára, de más választás nincsen. Ugye itt a legnagyobb probléma az, például az IMF-hiteltárgyalások halogatása kapcsán is, hogy mondanak sok mindent, amire mondhatnák azt is az IMF-nél meg az Európai Bizottságnál, hogy zene fülünknek, csak éppenséggel nem mondják, mert ezt a zenét már oly régen hallják és olyannyira nem teljesül belőle semmi, és olyannyira ellentétes minden európai normával. Például ugye a jegybanktörvény. Hát a jegybanktörvényt az Európai Unió alapszabálya szerint csak az Európai Központi Bank előzetes egyetértése mellett lehet módosítani. Ezzel szemben megint az történt, hogy fütyültek az Európai Központi Bank észrevételeire, mert nem fogadták el őket.

– És aztán megkérdezték és mi baj van ezzel.

– Különben tizenötből elfogadtak tizenhárom és felet, az azt jelenti, hogy nem volt meg az egyetértés.

– Így van.

– Tehát nem lehetett volna meglépni. Ezzel szemben meglépték. Hát ott még nem tartunk, hogy az Európai Uniónak erre automatikus reagálása lenne. De szerintem ez is be fog következni akkor, amikor létrejön a fiskális unió és létrejön az Európai Egyesült Államok. Akkor ilyeneket nem lehet csinálni.

– Nahát ettől rosszul lesznek a magyar kormányban, ha létrejön az Európai Egyesült Államok.

– Hát pedig aláírtuk. Aláírtuk.

– Ja. Na de nem azt írtuk alá. Mi ezt másképpen képzeljük. Nem?

– Hát el kell olvasni, hogy mit írunk alá.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

• < Előző
• Következő >