rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. március 23.

Fellebbezett a Médiahatóság
Arató András, a Klubrádió elnök-vezérigazgatója

Bolgár György: - A téma – meglepő módon – a 92,9-es frekvencia ügyében bekövetkezett fejlemény. Váratlan fejlemény?

Arató András: - Én mindig hátrányos helyzetű vagyok, mert neked minden nap van egy csomó jó kérdésed, én meg csak az egyikhez szólhatok hozzá, miközben mondjuk a Károlyi-szobor személyesen is erősen érdekel és érint. Aki ismeri Facebookon a vonatkozó feladatteljesítéseimet, az látja és tudja is ezt. De a 92,9-ről kell ma váratlanul és ilyen „breaking news” jelleggel beszélgetnünk. Én már nem tudok semmin sem meglepődni, ezért erre a kérdésre, hogy meglepődtem-e, az a válasz, hogy ugyanúgy nem lepődtem volna meg, ha holnap lett volna a fellebbezés végső határideje, mert holnap munkanap van. Ha nem adnak be fellebbezést, azon éppúgy nem lepődtem volna meg, vagy éppúgy meglepődtem volna, mint ahogy ma. A közlemény tartalmán sem lepődtem meg, pedig lenne ok meglepődni, mert azt írja ebben a közleményben az NMHH, vagy a médiatanács – mindegy, vonjuk össze, mert mindkettőnek ugyanaz a főnöke, akit egyébként én többször kerestem ezekben a hónapokban hiába, mert nem hívott vissza –, hogy ő csak tisztázni akarja, kvázi a Klubrádió érdekében, hogy a Klubrádió számára legyen egyértelmű a jogi helyzet, hogy most akkor mikor is jött létre ez a szerződés, amit a bíróság létrehozott. Na most, ha én elhiszem, hogy valóban információs központként akarják használni a másodfokú bíróságot, tudniillik, ha mondjuk én megbeszélném veled, hogy Te mikor is mész szabadságra vagy nyaralni, és Te azt mondod, hogy júniusban, és én ezt nem hallom jól, úgyhogy a bírósághoz fordulok, hogy most ez július volt vagy június, ez egy polgárjogi viszony, tehát itt a feleknek egymás között tisztázniuk kell bizonyos kérdéseket. Azt megmondta a bíróság, hogy nem tudta létrehozni 2010-es dátummal ezt a szerződést, el is mondta az indoklásában szépen, hogy miért. Vagyis, hogy minden bizonnyal az ítélet jogerőre emelkedése a tulajdonképpeni napja a dolognak. De oly mellékes kérdés ez, valójában majd tizenkét év múlva, a lejáratkor válik fontossá azt mondani, hogy a mi érdekünkben jár el az a hatóság, amelyik most már 2009. novembere óta jogsértően hátrányos helyzetbe hoz minket, mert tisztázatlan a mi frekvenciahelyzetünk. Azért azzal már ne próbálkozzon táplálni minket, hogy kizárólag a mi érdekünkben – és persze a hallgatóinkéban – jár el.

- Igen, ennél jobban hatott volna az, ha nem mondanak semmit, hanem csak annyi, hogy fellebbeztünk, médiahatóság, viszontlátásra!

- Azt mondták, hogy ők tulajdonképpen pontosítani szeretnék, hogy mi ennek az időpontja, de ha netán az derülne ki, hogy a fellebbezésükben érdemi kérdéseket is vitatnak az elsőfokú ítélettel kapcsolatban, akkor a mai közleményük a közvélemény félrevezetésére irányul, és az nem szép dolog.

- Magyarán feltételezzük abszolút jóhiszeműen, hogy ők ezt írták bele a fellebbezésbe is, amit a közleménybe, hogy csak tisztázni szeretnék, hogy mikortól is érvényes az a szerződés, amit a bírósági ítélet létrehozott a 92,9-es használatára?

- Igen, most az a helyzet ezzel, hogy egy-két napon belül meg fogjuk tudni pontosan, mert azt, hogy miről szól a fellebbezés, már a másik peres fél is meg kell hogy tudja.

- Van arról valamilyen feltételezése a jogi képviselőnknek, hogy egy ilyen fellebbezés mennyivel tolja ki a frekvencia igénybevételének, illetve a második ítéletnek az idejét?

- Az elsőfokú ítélet is soronkívüliséget élvezett, csak azért tartott ilyen sokáig, mert annak a megállapítása, hogy melyik bíróság jogosult ítélkezni, a negyedik körben dőlt csak el. Itt ilyen típusú bizonytalanság nincs, tehát abban a pillanatban fogjuk kérni a soronkívüliséget, ahogy erre jogi lehetőség nyílik. Bárándy Péter mondott ebben nagyságrendet, nehéz megjósolni, de mondjuk két-háromhónapos lehet ez a folyamat, attól kezdődően, hogy kézhez vettük az elsőfokú ítéletet. Tehát ebből is eltelt valamennyi, de ez azért a bíróság saját joga, hogy akár sürgősség mellett is mikorra tűz ki egy tárgyalást.

- De ha a sürgősséget kérjük, akkor a bíróság nem térhet ki előle és nem mondhatja azt, hogy most már nem olyan sürgős?

- Biztos kitérhet, a jogi lehetősége megvan rá, de nem lenne logikus, különösen egy ilyen nagy port kavaró ügyben.

- Ez kétségtelen. Van valami stratégiánk? Hogy kell készülni a másodfokra? Másképp, mint az elsőre?

- Tulajdonképpen ez az egész játék – csak ez egy nagyon komoly játék – két síkon folyik. Az egyik a jogi síkja, ott ugye két per zajlott eddig és jutott el ítéletig, és mind a két perben azt állapította meg – az egyikben jogerősen, a másik helyen nem jogerősen – a bíróság, hogy törvénytelenül járt el a médiatanács. Ez a síkja a dolgoknak egy szakmai feladat, nyilván az eddigi perek igazolták, hogy nagyon jó szakmai felkészültséggel dolgoznak a kollégák. A másik a kommunikációs felülete a dolognak, ahol sajnos az a szomorú helyzet, hogy a másik fél nem ugyanazokon a felületeken szólal meg, mint ahol mi. Érdekes módon például a Magyar Televízióban engem még nem kérdeztek meg, igaz, hogy nem én, hanem a másik peres fél a főnökük, de én nem feltételezek semmifajta összefüggést, pusztán megállapítom a tényt. Tehát van egy olyan kommunikációs csata, amiben úgy látom, hogy a másik fél arra alapoz, hogy amit ő elmond, annak a cáfolatát zömmel nem hallják ebben az országban.

- A másik frekvenciánk ügyében, tehát annak az ügyében, amit most használunk, és amely ügyben egy másik bíróság hozta azt a határozatot, hogy a nyertes felet kizárta a pályázatból, vagyis az Autórádió Kft. nem kaphatja meg a 95,3-at, van-e arra valamiféle kötelezettsége a médiahatóságnak, hogy mennyi idő alatt kell meghoznia az új határozatot?

- Az ítélet pontosan megmondta, hogy az Autórádió Kft. nevű cég nincs a pályázók között, egyébként pedig a pályázat eredményesen befejeződött, s úgy kell ennek az eredményét kihirdetni, anélkül, hogy bárki bármit újra értékelne, mintha nem is lett volna ott az Autórádió Kft. Tehát ez tiszta sor, mindenki egy hellyel előrelép.

- Kell egy új határozatban új eredményt hirdetni, de meddig van erre vonatkozóan kötelezettség?

- Ennek a nagyon nagy áldással övezett médiatörvénynek úgymond zselés szabályai vannak, vagyis azt mondja, hogy valamit kell csinálni valamikor, de nem szab határidőket a hatóság számára. Az ügyfél számára rengeteg szabály van, de a hatóság számára speciel nincs. Mondhatni, hogy itt morális kötelezettség van, és a mai tudásunk szerint nem lesz kimondott vagy jogszabály által meghatározott határideje a Médiatanácsnak.

- Mindenesetre addig műsort is adunk.

- Azt mindig!



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái