A plágiumbizottság jelentéséről – tények, vélemények
- Részletek
- Szemle
- 2012. március 28. szerda, 04:16
- Galamus-csoport
Schmitt Pál plagizált, de az egyetem hibázott – ez a Schmitt-dolgozatot vizsgáló bizottság véleménye, ha nem is szó szerint, vagyis plágium-ügyben ugyanaz,, mint amit a hvg.hu írása januárban megállapított. A vizsgálók nem tettek javaslatot arra, mi legyen a doktori címmel, a döntést láthatóan a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól várják. Mindenestre ha az ügynek további következménye nem lesz az államelnöki székre nézve (és a hivatalos reakciók erre utalnak), akkor az egykori Magyar Köztársaságban, Magyarország új Alaptörvényének értelmében (9. cikk, 4/c. és d. pont) ezentúl is a „másoló” Dr. Schmitt Pál fogja kinevezni az egyetemi tanárokat, megbízni az egyetemek rektorait és tisztségében megerősíteni a Magyar Tudományos Akadémia elnökét.
Az előzmények
Mint ismert, Schmitt Pál, az egykori Magyar Köztársaság jelenlegi elnöke, aki akkoriban a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja volt, 1992-ben Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése címmel adta be 215 oldalas disszertációját. Ebből a hvg.hu januári írása szerint mintegy 180 oldal egy bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev Az olimpiai játékok programjának elemzése című, 1987-ben megjelent munkájából származik. A francia nyelvű tanulmányt Schmitt fel is tüntette disszertációja irodalomjegyzékben, a szövegben azonban egyszer sem hivatkozott rá. Az ügy részletes történetét lásd Schmitt-jelentés – a plágiumügy története című hírösszefoglalónkban.
A jelentés
A Schmitt-dolgozatot vizsgáló öttagú bizottságot január 23-án állította fel a Semmelweis Egyetem, összetétele ismeretlen volt. A tagok névsorát a jelentés összefoglalójával együtt kedden hozták nyilvánosságra (a bizottság tagjairól a hvg.hu és az index.hu információi). A bizottság egyik tagja, Fluck Ákos ügyvéd különvéleményt fűzött a jelentéshez, tartalma azonban nem ismert. A teljes jelentést csak a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak küldték meg.
A vizsgálódok arra az eredményre jutottak, hogy a dolgozat a 34. oldalától az 50. oldaláig „teljes szövegazonosságot tartalmaz” Klaus Heinemann egyik írásával, további 180 oldal pedig részleges egyezést mutat egy Nikolaj Georgiev-munkával. Megjelölték továbbá több diagram, illetve táblázat eredeti forrását. A dolgozat „szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul”, írták, és a dolgozat szerzője sehol sem használt közvetlen utalást a forrásmunkákra, nem használt a szövegben sem idézőjelet, sem szövegközi szerzői névmegadást, sem lábjegyzetet vagy végjegyzetet. Mindez nem derült ki időben, holott ennek feltárása a jelentés szerint a korabeli védési eljárás részét kellett volna hogy képezze. „A témavezetőnek, illetőleg a bírálóknak még a felkészülés idején, illetve az elő-opponensi véleményben fel kellett volna hívnia a figyelmet” a hiányosságra, vagyis az egyetem szakmai hibát követett el, amikor „ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak”.
Ugyanakkor a dolgozat a doktori eljárás – eljárási hiányosságokkal ugyan – formailag megfelelt a Testnevelési Egyetem gyakorlatának.
Vélemények
Kertész István egykori opponens az Inforádiónak: „ha fene fenét eszik, akkor sem….”
Windisch Judit keddi interjúja Schmidt Pál kisdoktorijának egyik korabeli opponensével, Kertész István egyetemi tanárral. Részletek.
Kertész István ókortörténész, jelenleg az egri Esterházy Károly Főiskola tanára, tökéletesen egyetért a bizottság megállapításával. Ugyanis „a disszertáció nyilvánvalóan egy konzulens, egy témavezető pártfogásával készült. Ennek a témavezetőnek, aki a Testnevelési Egyetem professzora volt, lett volna a feladata az, hogy a jelzett hibákra a disszertáció írójának a figyelmét felhívja”. A hibákra tehát a figyelmet nem az opponenseknek – azaz neki is – kellett volna felhívniuk.
„Én részemről egyetlenegyszer sem tudtam konzultálni a disszertáció írójával.” Ő csak egy példányt kapott a dolgozatból. „A jelzett hibát a bírálatomban alaposan feltártam. Én joggal gondolhattam azt mint külsős bíráló […] hogy itt minden rendben van formailag.” Arra pedig nem volt módja, hogy utánanézzen a bibliográfiában megjelölt anyagoknak.
Arra a kérdésre, hogy hibázott-e Schmidt Pál: „A dolgozat készítője egy nemzetközi hírű sportvezető volt”, éppen elkezdődött a diplomáciai tevékenysége, tehát elfoglalt lehetett, és nem is egyetemi körökhöz tartozott, „amelyik természetesnek veszi, hogy egy ilyen disszertáció lábjegyzetekkel, megfelelő apparátussal készüljön”. „Nyilvánvalóan neki erre gondolnia kellett volna, de alapvetően ez tényleg az egyetem akkori illetékeseinek a hibája.”
Arra a kérdésre, hogy a bizottság által megállapított tények alapján ő adna-e doktorit erre a munkára: „Én erre nem válaszolok, ez nem az én kompetenciám, én nem akarok véleményt mondani.” Ez politikai kérdés, és „ha a fene fenét eszik, akkor sem fog kihúzni belőlem bíráló szót, mert én nem vagyok hajlandó politizálni”.
Korábban az origo.hu készített interjút Kertész Istvánnal, aki „fontos alkotásnak és jó dolgozatnak tartja Schmitt Pál államfő doktori disszertációját, az ügyet pedig politikai támadásnak”. „Szakszerű volt és gazdag információanyagot tartalmazott Schmitt Pál doktori disszertációja, amely az olimpiai programok változásait vizsgálta”, mondta az ókortörténész az origo.hu-nak január 12-én.
„A kérdésre, hogy lábjegyzetek nélkül értékelhető-e egy dolgozat, Kertész István azt felelte, hogy 1992-ben még nem dolgozott a Testnevelési Főiskolán (csak egy évvel később nevezték ki ott egyetemi tanárrá), viszont ’a kollégák biztosítottak arról, hogy a dolgozat formailag megfelel a követelményeknek’.”
Az origo.hu információja szerint: „Az ókortörténész a honlapján olvasható önéletrajza szerint éppen Schmitt doktorálásának évében, 1992-ben lett a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának tagja. Ezt a szervezetet a Magyar Olimpiai Bizottság hozta létre, amelynek húsz éven át, 1990 és 2010 között Schmitt Pál volt az elnöke.”
Selmeczi Gabriella (Fidesz) közleménye: vége
„A Semmelweis Egyetem tényfeltáró bizottságának jelentését megismerve a Fidesz lezártnak tekinti az ügyet.”
(A hvg.hu szerint a Fidesz Schmitt kimosdatására készül;
A Népszabadság összeállítása a fideszesek véleményéről)
KDNP: megnyugtató lezárás
A KDNP reményei szerint végre pontot tett a politikai támadások végére a Schmitt Pál államfő kisdoktorija ügyében a független és szakmai testület által lefojtatott és a hibákat feltáró eljárás. A kisebbik kormánypárt szerint a köztársasági elnök kisdoktoriját vizsgáló bizottság jelentése megnyugtató lezárása lehet azon felvetéseknek, amelyek szerint kérdéses az államfő dolgozatának eredetisége.
MSZP: Schmitt mások tollával ékeskedett
Az MSZP szerint egyértelművé vált, hogy Schmitt Pál „lopta” a doktori disszertációját, ezért Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint ha Schmitt Pál ebből a helyzetből tisztességes módon akar kikerülni, le kell mondania a köztársasági elnöki posztról, a Fidesznek pedig az a felelőssége, hogy egy morális tartással rendelkező embert válasszon meg államfőnek. Mesterházy szerint Schmitt nem jogosult a doktori cím birtoklására. Szerinte az is egyértelműen kiderült, hogy sem az akkori, sem mostani szabályoknak nem felel meg az az eljárás, amelynek során őt doktorrá avatták, ezért szeretnék tudni, hogy mikor vonják vissza a doktori címet. Egy olyan ember, „aki nem ismerte be, hogy más emberek tollával ékeskedett, nem alkalmas, nem való köztársasági elnöknek”. Ha Schmitt Pál nem mond le, akkor a Fidesz-frakciónak megvan a lehetősége van arra, hogy „kiküszöbölje ezt a morális csorbát”. Orbán Viktor adhat „utasítást” Schmitt Pált leváltására és ezt a Fidesz-frakció a kétharmadával minden további nélkül megteheti. Ugyanakkor Mesterházy kizártnak tartotta, hogy Orbán Viktor „hirtelen most morális felelősségtől vezérelve” leváltsa Schmitt Pált. Szerinte a miniszterelnöknek kimondottan jó egy olyan ember, aki morálisan elhasználódott, hiszen ezek után a Fidesz bizton számíthat arra, hogy Schmitt Pál minden egyes törvényt aláír, ami a kormánypárt számára fontos.
A tényfeltáró bizottság jelentésről az MSZP elnöke azt mondta: a dodonai megfogalmazás és az ügy elkenése egészen biztosan valamilyen politikai szálat is magában rejt. Mesterházy az eljárást „egyértelmű politikai kivételezésnek” tartotta, szerinte hasonló esetben másnak nemhogy nem adnák meg a doktori címet, de el is csapnák a doktori iskolából.
Demokratikus Koalíció: nem szóltak neki, hogy tilos lopni
A Demokratikus Koalíció (DK) felszólítja Schmitt Pált, hogy mondjon le a tisztségéről, ellenkező esetben egy hét múlva tüntetésen próbálják erre rábírni. Molnár Csaba, a párt alelnöke kedden azt mondta: bár az államfő plágiumgyanús kisdoktori disszertációját vizsgáló egyetemi tényfeltáró bizottság mentegetni próbálja a köztársasági elnököt, a jelentésből így is kiderül, hogy Schmitt Pál „tudományos értelemben lopott, és jogellenesen jutott doktori címéhez”. A jelentés szerinte furcsa végeredménnyel zárul, mert kimondja ugyan, hogy „Schmitt Pál lopott”, mégis úgy ítéli meg, a köztársasági elnök nem bűnös, mert „nem szóltak neki erről”. Ez olyan, mint ha valaki lop a Tescóból, majd a rendőröknek azt mondja, nem volt kiírva, hogy tilos lopni. Az eset az Orbán-rendszer természetét mutatja meg, azt, hogy a rendszert működtetőket „engedik lopni”.
Molnár Csaba közölte: ha az államfő egy héten belül nem mond le, pártja jövő kedden az elnöki hivatal előtt „a választópolgárok tömegének erejével fogja tiszteletteljesen felszólítani a távozásra”. A demonstrációt bejelentették a rendőrségnek és területfoglalási engedélyt kértek. Egyébként mindaddig, amíg Schmitt Pál köztársasági elnök marad, a DK elnökségében és parlamenti képviselői között doktori címmel rendelkező tíz politikus nem használja címét.
LMP: a bizottság nem merte levonni a megfelelő következtetést
Az LMP szerint Schmitt Pál mind a doktori címre, mind a köztársasági elnöki pozícióra méltatlanná vált. Heltai László, az LMP szóvivője szerint az államfő kisdoktori dolgozatában plagizált, hiszen a plágiumgyanú miatt felállított testület azt állapította meg, hogy: „Schmitt Pál doktori disszertációjának 95 százaléka tulajdonképpen másoláson alapul, más forrásmunkáknak a hivatkozás nélküli átmásolásán”. Ezért le kell mondania.
A szóvivő ezután Orbán Viktor korábbi szavait idézte: „Magyarország nem lehet a jövőben olyan következmények nélküli ország, mint az elmúlt nyolc évben volt”. Heltai szerint Schmitt Pál tette sem maradhat következmények nélkül. „Amit elkövetett, az plágium, magyarul lopás. Más munkáit használta fel arra, hogy saját céljait elérje, hogy saját előmenetelét biztosítsa.” Az államfő a doktori címre azért is méltatlan, mert ha „másolással meg lehet egy címet szerezni”, akkor a fiatalokat semmi sem ösztönzi a tanulásra.
A plágiumvizsgáló testület „megállapította ugyan, hogy plágium történt, de ebből nem merte levonni a megfelelő következtetést”. Véleménye szerint azért, mert a bizottság tagjai attól félnek, retorziók érik őket.
Végül közölte, hogy ha Schmitt Pál nem mond le rövid időn belül, akkor tovább romolhat az ország morális állapota és „az egész magyar politikai rendszer következmények nélkülivé válhat”.
Flashmob a Kossuth téren – MTI fotó: Szigetváry Zsolt
LMP: flashmob a Parlament előtt – az egész tudományos közösség arculcsapása
Néhány száz érdeklődő előtt, többek között a Doktor Bubó főcímzenéjére kezdődött a parlament előtt kedd este a „Csak úgy doktor úr ő, ahogyan én orvos! – Flashmob” elnevezésű esemény.
A flashmobon elsőként felszólaló Bálint Gergely, az LMP aktivistája szerint „sok millió magyar dolgozik keményen és törekszik a becsületes életre, és a nemzet csak akkor lehet erős, ha a szabályok mindenkire vonatkoznak, ezért a kiskapukat be kell zárni”. „Magyarországot bepalizták? mondta, és felkonferált két igazi doktort.
Közülük az első Erőss Gábor, az LMP választmányi tagja volt, aki bemutatta saját doktori disszertációját, és közölte, hogy a 661 oldalas munka elkészültét az ő esetében hat és fél éves kutatómunka előzte meg. „Minden doktortársam nevében kikérem magamnak, hogy egy csaló, aki nem maga írta a disszertációját, ezt a doktori címet továbbra is viselje” – mondta a jelenlévők füttyel vegyes tapsa közepette. Erőss Gábor szerint az ügyben nem csak Schmitt Pál, de Orbán Viktor és a Fidesz is felelősséget visel, ezért nemcsak a köztársasági elnöknek kell lemondania, de azoknak is, akik államfővé választották, illetve azoknak, akik olyan törvényeket szavaztak meg a parlamentben, amelyekre „nem kért és így nem is kaphatott felhatalmazást a választóktól”.
Szél Bernadett, az LMP országgyűlési képviselője elmondta, hogy ő hét éven keresztül írta doktori disszertációját. „Innentől kezdve maximálisan visszautasítom azt, hogy Magyarország köztársasági elnöke fogja magát és lopott holmikkal ékeskedik”, s a „teljes tudományos közösség arconcsapásának” nevezte, hogy Schmitt Pál még mindig államfő lehet. A köztársasági elnöknek le kell mondania, mert „nincs helye Magyarországon a közszereplők körében”.
Bálint Gergely, aki az esemény végén egy átírt doktori eskü szövegét olvasta fel, megkérte az egybegyűlteket, hogy mondják utána. Emellett felajánlotta, hogy aki a helyszínen aláírja az LMP népszavazási kezdeményezését, az kisdoktori, aki pedig elvisz egy gyűjtőlapot és másokkal is aláíratja, az nagydoktori címet kap.
Az esemény alatt a parlament egyik ablakából az LMP három országgyűlési képviselője – Vágó Gábor, Dorosz Dávid és Szilágyi Péter – egy „Következmények nélküli ország? – Népszavazás 2012” feliratú transzparenst lógattak ki.
(Az Index videója a flashmobról)
Obama, amerikai elnök
Még nem értesült a jelentésről
Schmitt Pál Szöulban (MTI fotó – Köztársasági Elnök Hivatal)
2012. március 26. és 29. között Schmitt Pál a Koreai Köztársaságban vesz részt a 2012-es Szöuli Nukleáris Védettségi Csúcstalálkozón – további szöuli Schmitt-fotók
_____________________
– Lendvai L. Ferenc írása: A tudomány szégyenfala
– Tóta W. Árpád írása: Dr. Schmitt áldozatai
– Az index.hu írása arról, hogy „a Fidesz szavazóinak csak 16 százaléka hitte el a plágiumvádat, az ellenzékieknek viszont 64 százaléka”, s ez ezután se lesz másképp.
– A hvg.hu kérdezte Bazsa Györgyöt, a már megszűnt Magyar Akkreditációs Bizottság volt elnökét, aki visszavonná a doktori fokozatot
– Az Index cikke azokról az egyetemekről, ahol nem voltak hajlandók nyilatkozni az ügyről
– A Népszabadság írása: Még nem lélegezhet föl Schmitt Pál, ugyanis „a jelentés alapján az egyetemi szenátus, illetve a felsőoktatást felügyelő miniszter is megfoszthatja a doktori fokozatától”
– (Őexcellenciája – Schmitt Pál karrierje – a hvg.hu képes összeállítása az államelnök pályafutásáról)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!