Galamus.hu - Bolgár György interjúi a Galamusban

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. április 24.

Nyomtatás

Részletek: Bolgár György - Megbeszéljük; 2012. április 26. csütörtök, 05:46; Megbeszéljük

2. oldal / 4

A titkosszolgálatok jogosítványairól és az adatvédelemről
Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi és információszabadság programjának vezetője

Bolgár György: - Az elmúlt napokban, hetekben összegyűlt néhány témánk, ami kifejezetten Önökre tartozik, van, ami közvetve, úgyhogy kíváncsi vagyok a véleményére. A legfrissebb mai hír, hogy egy jogerős Fővárosi Ítélőtáblán hozott döntés szerint titok marad, kinek kegyelmezett meg Schmitt Pál köztársasági elnökként. Nem nyilvánosak a kegyelmi döntések, amit szerintem a rádióhallgatók többsége nem is ért. Mi az, hogy nem tudhatjuk meg, hogy kinek kegyelmez meg az államfő? Mi értelme van ennek? Hogy lehet ezt titokban tartani?

Hüttl Tivadar: - Így van, ez egy mai ítélet, fontos megjegyezni, hogy az elsőfokú ítélet kötelezte a Köztársasági Elnöki Hivatalt arra, hogy anonimizált kegyelmi határozatokat adjon ki.

- Vagyis nem lehetett volna tudni, hogy Kovács János kegyelmet kapott?

- Azt nem és ezzel semmi probléma nincsen, hiszen bűnügyi személyes adat az, ha valaki el volt ítélve, az is, ha kegyelmet kapott.

- Bocsánat, itt egy pillanatra hadd szóljak közbe. Amikor Kovács Jánost elítélték mondjuk húsz év börtönre valamiért, az nem volt anonimizált. Kovács Jánost egy ismert bűncselekményben elítélték, ez nyilvánosságot kapott, nyilván ha elég fontos, érdekes vagy közérdekűnek minősülő ügy volt, és a sajtó foglalkozott vele, névvel, ha nem is lakcímmel, de a tettének ismertetésével, a bíróság indoklásával ez a nyilvánosságra tartozott. Ha kegyelmet kap, akkor hirtelen anonimmé válhat?

- Nem teljesen így van ez, az újságokban is, jogszerűen, úgy tüntetik fel ezeket a döntéseket, ha nem közfeladatot ellátó személyről van szó, hogy K. János. Tehát amíg például a Hunvald-ügyben lehet használni a Hunvald Györgyöt és nem H. Györgyként kell utalni rá, mert közfeladat ellátással összefüggésben ítélte el az elsőfokú bíróság, addig Kovács János mezei állampolgár esetében a K. János az indokolt, hogy ne lehessen beazonosítani mindenki számára és ne legyen személyhez kapcsolódó bűncselekmény. Ennek az ügynek a lényege az volt, mi azt szerettük volna, hogy nevektől és egyéb személyes adatoktól eltekintve – születési dátum meg esetleg egészségügyi adatok, amik szerepelnek egy ilyen kegyelmi határozatban – azt lehessen megtudni, hogy milyen bűncselekmények miatt és milyen indokok miatt adott kegyelmet a köztársasági elnök úr.

- Mondjuk, ha egy gyilkossági ügyben a húsz évre elítélt gyilkost felmentik, akkor legyen benne az, hogy K. Jánost ilyen és ilyen alapon elítélték.

- Nem érdekes.

- K.J.-t

- Az sem. Teljesen mindegy. Egy húsz évre gyilkosságért elítélt személyt egészségügyi okból mentette fel, teszem azt terminálisban lévő betegsége volt, hadd fejezze be az életét otthon, családi körben.

- Igen.

- Az Ítélőtábla azt mondta az ítéletében, hogy azon kívül, hogy kegyelmet adok, az összes adat személyes adat. Nagyon kiterjesztően érti a személyes adat fogalmát és azt mondta, hogy minden egyes részlet, ami szerepelhet egy ilyen kegyelmi határozatban, valamilyen szinten kapcsolatba hozható valaki által az adott érintett személyre vonatkozóan, akinek a kegyelmet osztották. Ez egy kicsit túlzás. Ha azt mondja ki, úgy adják ki mondjuk ezeket a kegyelmi határozatokat, hogy megkegyelmezett egy adócsalási ügyben, megkegyelmezett egy foglalkoztatás körében elkövetett gondatlanságból elkövetett veszélyeztetés ügyben, ezekből több tucat, több száz ítélet születik évente. Nem tudjuk, hogy ez kihez kapcsolható, nyilvánvalóan az az ember tudja, akinek megkegyelmeztek és a Köztársasági Elnöki Hivatalban dolgozók is tudják, hiszen ők kezelik ezeket az adatokat. Az átlag állampolgár ezeket nem látja. Sajnos Magyarországon ez nincsen szabályozva jogilag, nagyon cizelláltan van szó róla, hogy a kegyelmi határozatokkal mit kell csinálni, például a Magyar Közlönyben meg kell jelentetni, mint általában a köztársasági elnök jogi aktusait egyébként. És ez egy újságírónak egy nagyon érdekes próbapere volt. Rávilágított arra ez az ügy, hogy itt bizony jogi szabályozás szükséges, mert az állampolgároknak joguk van tudni azt, hogy egy jogerős büntető bírósági ítéletet megváltoztató egyéni jogkör alapkörén belül, hogy van egy jogkör, ami teljes diszkréciót jelent a mindenkori köztársasági elnöknek, nem kell neki elfogadható jogi indoklást adni, bármilyen szempont szerint mérlegelhet.

- Illetve joga van kegyelmet adni.

- Ad abszurdum a haverjának is megkegyelmezhetett. De ugyanakkor a társadalomnak joga van ezt ellenőrizni és tudni, hogy milyen alapon.

- Ezt abszolút mértékben jogosnak tartom és ezek szerint a magyar szabályozás enyhén szólva abszurd. De én még kötném azt az ebet a jogi karóhoz, hogy például Magyarországon a bírósági tárgyalások nyilvánosak.

- Főszabály szerint nyilvánosak a bírósági tárgyalások, igen.

- Ha a főszabály szerint nyilvánosak, vagyis bárki bemehet bárkinek a tárgyalására és külön ok kell ahhoz, hogy a bíró onnét kitiltsa, kizárja, akkor milyen alapon lehet vagy kell anonimizálni mondjuk egy gyilkos perét, és aztán a kegyelmi kérvényének elfogadását?

- Azért, mert ez személyes adatkezelés.

- Ha nyilvános a tárgyalás?

- Igen, de egyrészt nem mindenki megy el ezekre a tárgyalásokra, másrészt adatkezelés az, hogy valaki ott a tárgyaláson hall és jegyzetel valamit vagy megjegyez és esetleg otthon magának ebből egy adatbázist épít, és teljesen más az, hogy ebből mondjuk interneten blogbejegyzést ír, újságíróként cikket közöl vagy egyéb műveleteket végez ezzel a személyes adattal. Tehát azért ezzel nagyon óvatosan kell bánni.

- Rendben. Akkor nézzük a személyes adatokat, jó, hogy ide eveztünk át, mert a múlt hét végén egy fideszes képviselő benyújtott egy törvénymódosítást, ami szerint az állampolgárok tájékoztatásához és véleményének megismeréséhez nagyon fontos kétségtelenül, hogy neveket és lakcímeket kérhessen ki a miniszterelnökség az ezeket tartalmazó nyilvántartásokból. És például kiválasztási szempont lehet az emberek neme, születési helye, ideje, lakcíme, családi állapota, házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helye. Egyrészt az ember nem érti, hogy eddig nem csinálták ezt? Szociális konzultáció is volt, Alaptörvény-konzultáció is volt, ismerték ezek szerint sok millió állampolgár nevét és címét. Most ezek szerint még több kellene, azért van itt ez a törvénymódosítás?

- Ez egy pontosító módosítás lesz, éppen egyébként az Ön által is említett szociális konzultáció kapcsán alakult ki egy eléggé eldurvult jogvita az adatvédelmi biztos és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi hivatala között, ami ezeket az adatokat szolgáltatja és kezeli. Mert az adatvédelmi biztos azt mondta, hogy a szociális konzultációnál nem volt megfelelő jogszabályi felhatalmazás az adatkezelésre, kizárólag hozzájárulásos alapon történt a válaszadó polgárok adatkezelése. Ugyanakkor a hozzájárulás megadásának technikai feltételei nem voltak megfelelően biztosítottak. Először tehát született egy adatvédelmi biztosi határozat, azt a kormányzati szerv nem fogadta el, per indult, és ez a per egyébként még a mai napig is zajlik. Most májusban fog folytatódni a tárgyalás a Fővárosi Bíróságon. És azt gondolom, hogy ez a mostani törvénymódosítás a jövőben esetlegesen sorra kerülő ilyen szociális konzultációhoz hasonló eljárásoknál akarja azokat az adatvédelmi aggályokat kiküszöbölni, amelyek korábban felmerültek.

- Volt valami az akadékoskodásban, és most ezért akarják…

- Lényegében egy kicsit annak is a burkolt beismerése, valóban, ugyanakkor azt kell mondanom, hogy ha nem is azt kell mondani, hogy közvetlen demokráciáról van szó, de az, hogy a kormányzat konzultál az állampolgárokkal, legitim adatkezelési cél. Amire itt vigyázni kell, az az, hogy mi lesz ezekből az adatokból. Bizonyos válaszokból politikai nézetek tűnhetnek ki. Ezeket ebben a formában rendszerezik-e és mondjuk a Kubatov-féle adatbázisszerű, bár nem bizonyosodott be, hogy volt ilyen…

- Szóval ez a városi legenda, amit Kubatov-listának hívnak.

- Igen, ahhoz hasonló adatbázisok épülnek itt ki. Ezeket az adatokat a konzultáció bezárása után egész egyszerűen azonnal törölni kell. Nyilván ez adatbiztonsági kérdés, ami technikai szabályozást igényel majd mindig az adott konzultációs eljárásnál. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság feladata ma már, hogy az ilyen eljárásokat adatvédelmi szempontból ellenőrizze, esetleg jogsérelem esetén tájékoztassa a nyilvánosságot és a szükséges lépéseket megtegye.

- Na akkor nézzük, hogy a nagy testvér még hogyan figyel minket, mert a New York Timesban jelent meg a múlt héten egy érdekes cikk – azért érdekes, mert hogy ott is felfigyelt rá egy ismert princetoni jogászprofesszor –, hogy ez a Terrorelhárítási Központ mennyiféle érdekes jogosítvánnyal rendelkezik. Mi már tudtunk róla – bár talán nem mindenki –, hogy közben alakulni látszik egy másik fegyveres testület, azt Országgyűlési Őrségnek hívják, és érdekes módon nemcsak a Parlamenten belül intézkedhet a renitens képviselőkkel szemben, hanem magánlakásokba is bemehet. Milyen szervezetek ezek és milyen alapon kaphatnak olyan jogosítványokat, mint a TEK, hogy lényegében engedély nélkül megfigyelhet embereket?

- Pontatlan megfogalmazás, hogy engedély nélkül megfigyelhet embereket.

- Bírói engedély nélkül, talán így, miniszteri engedély nélkül.

- Nagyon szűk körben valóban miniszteri engedély elégséges a Terrorelhárító Központnak a titkos információgyűjtéshez. Ez a titkos információgyűjtés azt jelenti, hogy bepoloskázzák az ember telefonját, bekamerázzák a magánlakását vagy feltörik a levelezését, a postáját.

- Igen, korábban is létezett ilyen, de a titkosszolgálatok számára.

- A rendőrség, az ügyészség is fel van hatalmazva erre, nemcsak a titkosszolgálat. A magyar rendőrség is, az ügyészség is, a katonai és a polgári titkosszolgálatok is és a TEK is fel van hatalmazva. A TEK a munkájához vagy hatásköreihez kapcsolódóan azt lehet mondani, hogy hozzávetőleg olyan kilencven százalékra kell bírói engedély, nem elégséges a miniszteri engedély. Míg például a titkosszolgálatoknál, tehát a nemzetbiztonsági szerveknél az Alkotmányvédelmi Hivatalnál vagy katonai hírszerzésnél ott talán éppen fordított az arány. Ott túlnyomó többségben vannak azok a hatáskörök, amelyekhez kapcsolódóan elég a minisztérium engedélye. Ez a TEK egy hibrid szervezet, inkább rendőri szervezet és egy picit nemzetbiztonsági. Ami nyilvánvalóan nem szerencsés, de én azt gondolom, hogy az egy kicsit túlzó következtetése volt a New York Times cikkének, hogy itt egy szörnyeteg született, ami minden autoriter politikus álma. Vannak problémák, amelyeket a cikkeik jól érzékeltetnek, de ezek a problémák nem kizárólagosan a TEK-re jellemzőek. Mire gondolok konkrétan? Egyrészt az információs kárpótlás teljes mértékben hiányzik a magyar jogban, tehát ha egy embert megfigyeltek, nagyon durván behatoltak a magánéletébe azzal, hogy lehallgatták a telefonját, akkor erről utólag egyetlenegy módon értesül, ha a bíróság előtt áll, és a vádlottak padján lejátsszák neki a felvételt. Hogyha nem volt bűncselekmény, akkor nem szólnak neki, hogy bocs lehallgattunk, itt van a jegyzőkönyv, megsemmisítettük egyébként.

- És bírósághoz is fordulhatsz.

- A másik probléma az, hogy statisztikákat nem tudunk arról, hogy általában a társadalmat milyen mértékben figyelik meg a hatóságok.

- Tehát nem készül évi statisztika.

- Készülnek, de minősített adatok, tehát kvázi államtitkok.

- Igen. Így van. A miniszter nem köteles beszámolni a Parlamentnek arról, hogy ebben az évben 1655 esetben adtunk ki ilyen engedélyt, ugye?

- Se a miniszter, se az ügyész, se a rendőr. Ezek jogos kritikák a TEK-kel szemben, csak itt az a probléma, hogy ezek érvényesek nagyon sok minden más, hagyományos szervezetekre is és a TEK azért nagyon szűk körben nemzetbiztonsági szervezet csak.

- Értem. És nagyon helyes, hogy belehelyezi az egész rendszerbe. Az Országgyűlési Őrség és főleg a Parlament épületén kívüli hatáskörei hogy jönnek ebbe bele?

- Ez egy igen érdekes dolog, én is kíváncsi vagyok, ugyanis a törvény elég elnagyoltan fogalmaz ebben. Vannak benne olyan hatáskörök, amik egyértelműen az Országgyűlésben való rendfenntartáshoz kapcsolhatóak, majd abba a felsorolásba van egy olyan rész is, hogy magánlakásban is intézkedhet az Őrség. Ebben az esetben én azt tudom egyedül elképzelni – most egy kicsit gyakorlatias módon gondolkodva –, hogy mondjuk ne adj Isten valaki egy detonátorral, bombákkal felszerelve próbál bejutni a Parlamentbe, elfogják és akkor gyorsan kimennek és átkutatják a magánlakását is, hogy a terrorista társait elkapják.

- Ahelyett, hogy felemelnék a telefont és szólnának a TEK-nek.

- Igen. Tehát ez nyilvánvalóan egy jogalkalmazási kérdésnél fog eldőlni, nem megnyugtató természetesen, hogy ilyen jogkörökkel rendelkezzen az Országgyűlési Őrség. Ugyanakkor itt azt is látni kell, hogy az Őrség ugyanúgy fegyveres erőszakszervezet, mint teszem azt a rendőrség, akinek mondjuk tettenérés vagy halaszthatatlan intézkedés esetén van joga bemenni. És ezekre a parlamenti őrökre is olyan szigorú szabályok fognak vonatkozni, mint a rendőrökre, tehát olyan szakmai előírásokat kell betartaniuk, mint a rendőröknek. Nem arról van szó, hogy egy magánbiztonsági céget bíznak meg, és azok mehetnek be utasításra bárkinek a lakására, hanem a hivatalos fegyveres szervek személyi állományára szóló törvényi szabályozás hatálya alá tartozó szervezetet. Ez valamennyire garanciát jelent, természetesen minél kevesebb állami erőszakszervezet van és minél kevesebb állami szervezetnek van joga behatolni magánlakásba, magánszférába, annál jobban biztosított és annál kisebb a lehetőség a visszaélésre. Tehát nem szerencsés ez, és nem is támogatta a TASZ semmilyen formában.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!