rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. április 25.

Európai megállapodás – ki miben engedett?
Kovács László, volt külügyminiszter és volt európai uniós biztos, MSZP-s országgyűlési képviselő


Bolgár György: - Úgy látszik, hogy Orbán Viktor sikerrel járt, az Európai Bizottság vagy beadta a derekát vagy elfogadta az ő visszavonulását. Ön szerint melyik írja le jól a tényleges helyzetet?

Kovács László: - Azt gondolom, hogy Orbán Viktor végül is felismerte, hogy a jelenlegi helyzetből Magyarország számára az egyetlen lehetséges jó kiút az, ha megkezdődnek a hiteltárgyalások a Nemzeti Valutaalappal, az IMF-fel és az Európai Bizottsággal. Hiszen közösen döntenek és közösen adják, nyújtják a hitelt is. A Bizottság egyetértése nélkül az IMF nem kezd bele a tárgyalásokba. Ennek az volt a feltétele, hogy a vitás kérdések közül a legfontosabbakat legalábbis sikerüljön rendezni. Na most volt három kötelezettségszegési eljárás, ezek rendezése volt fontos és ebből is az, ami leginkább kötődik a gazdasághoz, a jegybanktörvény ügye. A jegybanktörvény azon intézkedéseit kérte a Bizottság hatályon kívül helyezni és módosítani, amelyek ezt a jegybanki függetlenséget – ami a demokratikus rendszerekben alapvető követelmény – nem veszélyezteti, illetve ami veszélyezteti, azt javasolták, kérték kivenni a törvényből. Ezek nagy részét a kormány már fokozatosan megoldotta, a még függőben lévő néhány kérdésről a tegnapi informális megbeszélésen született végül is egy megegyezés, ennek lényege az, hogy Barroso elnök tudomásul vette, hogy Orbán Viktor ezek megváltoztatására, módosítására a bizottsági igények teljesítésére vagy mondjam úgy, az uniós szabályok betartására kötelezettséget vállalt.

- Vagyis a törvényt így fogják elfogadni. De azért ez még mindig nem száz százalékosig világos, legalábbis nekem, mert Fellegi Tamás – aki a Nemzetközi Valutaalappal tervezett tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter – ma egy sajtóértekezleten azt mondta, hogy a jegybankelnök fizetése elvi kérdés, vagyis ott nem engedünk, ha kell, készek vagyunk bíróság elé menni. Ugyancsak elvi kérdés a jegybankelnök esküje, a harmadik alelnök és a Monetáris Tanács bővítése pedig olyan kérdés, amit úgy hajlandó felfüggeszteni a kormány, hogy ameddig a mostani elnök mandátuma érvényes, addig nem fogja ezt alkalmazni. De ez pontosan az eddigi álláspont megismétlése. Nem látom, hogy miben és hol engedett Orbán Viktor. Ezek szerint itt van az a pont, ahol az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy óh, hát mindegy, legyen.

- Nem tartom valószínűnek, hogy Barroso ezt mondta volna. Én inkább azt tartom valószínűnek, hogy Fellegi Tamás még próbálja menteni a kormány és elsősorban Orbán Viktor arcát. Hiszen eleve az volt a dilemma is, az elmúlt hónapok ezzel teltek, hogy Orbán Viktor idehaza azt a képet igyekezett magáról mutatni, hogy ő aztán nem enged semmiben, nekünk nem diktálhat senki, nem mondhatja meg senki, hogy milyen legyen a mi jegybanktörvényünk, médiatörvényünk, alaptörvényünk és így tovább. Pedig nagyon is megmondhatja. Nem is azt, hogy milyen legyen, hanem milyen ne legyen. Olyan ne legyen, ami ütközik az uniós szabályokba. Ez volt a dolog egyik oldala. A másik oldala viszont, azt is látnia kellett és nyilván látta is, hogy ha ehhez a magatartáshoz ragaszkodik, akkor a Bizottság nem fog zöld utat adni a tárgyalásoknak, Magyarország körülbelül kétszer akkora költséggel vehet fel hitelt a nemzetközi pénzpiacon az esedékes törlesztések kifizetésére, mint amennyibe az Európai Bizottság és az IMF közös hitele kerülne. Ezt nyilván egy olyan gazdaság, amelynek a növekedése most ebben az évben jó esetben a plusz tartományba esik majd – 0,5 százalékot jósolnak vagy feltételeznek a szakértők –, nem tud egy 9 vagy 9,5 százalékos kamatot, hozamot kitermelni. Tehát a gazdasági kényszer vitte vagy kényszerítette jobb belátásra Orbán Viktort. Persze igyekszik valahogy megőrizni azt a képet és éppen ezért tegnap ő gondosan kerülte a sajtótájékoztatón ezeket a kérdéseket. Tehát igyekezett úgy fogalmazni, hogy Barroso se érezze úgy, hogy most őt becsapják, de ugyanakkor itthon meg ne érezzék úgy, hogy ő engedett, és a nemzetközi pénzpiacok pedig mégiscsak megnyugtatónak találják azt, hogy elindulnak a tárgyalások. Három oldalra.

- Ez meg is történt, mert a forint elkezdett erősödni nem is kicsit.

- Így van.

- Ami persze egy jó hír az országnak, mert végül is mindannyiunknak előnyös, ha nem háromszáz vagy akár háromszázhúsz forint lesz az euró, hanem mondjuk kétszáznyolcvan.

- És általában az euróhoz szoktuk viszonyítani, persze vannak különbségek, de azért általában a forint az euróhoz képest jelentősen gyengül, akkor gyengül a dollárhoz képest is, gyengül a svájci frankhoz képest is. És akkor a devizahitelesek problémája ismét erősödik, súlyosbodik. Akkor az üzemanyagárak a dollárárfolyam, a forintárfolyam-változás miatt megint tovább emelkednek. Tehát egy sor, nagyon jelentős gazdasági hátránnyal jár. Arról nem is beszélve, hogy azért is fontos az IMF-fel és az Európai Bizottsággal megkötni végül a hitelmegállapodást, aminek első feltétele, hogy kezdődjenek el a tárgyalások, mert ez egyben erősíti a nemzetközi pénzpiacok bizalmát is. Tehát ha ezek után a kormány mégiscsak úgy látja, hogy neki bizonyos szempontból és bizonyos összeghatárig előnyös a nemzetközi pénzpiacon hitelt felvenni, azt kedvezőbb feltételekkel teheti meg, ha az IMF-fel már folynak a tárgyalások vagy esetleg meg is születik a megállapodás.

- De hogy milyen alapon és milyen feltételekkel születhet meg ez a megállapodás, az is lassan kezd kiderülni. Az első pillanatban még lehetett azt feltételezni, hogy ezek szerint engedtek a jegybanktörvény ügyében, bár nem világos, hogy mennyit és hogyan, és ez mintha elég volna ahhoz, hogy a tárgyalások meg is induljanak és aztán be is fejeződjenek. De ma az Európai Bizottság szóvivője azt mondta, hogy el lehet kezdeni a tárgyalást, de a sikeres lezáráshoz az kell, hogy a magyar hatóságok hajtsák végre a nem Európai Unióhoz, hanem az Európa Tanácshoz, tehát az összes európai országot tömörítő Európa Tanácshoz tartozó Velencei Bizottság ajánlását a magyar igazságszolgáltatási reformról. Öt pontot soroltak fel, ez volt az a bizonyos, amit a kormány magánvéleménynek minősít.

- Jó ideig tagadott, azt mondta, hogy nem is jött ilyen papír.

- Annyira magányvélemény, hogy most az Európai Bizottság szóvivője mondta azt, ezt az öt pontot el kell fogadni ahhoz, hogy a hiteltárgyalásokat sikeresen lehessen lezárni.

- A közelmúltban Brüsszelben járva általában mindig megragadom az alkalmat, hogy egy-két volt biztos kollégámmal – akik most is a Bizottság tagjai – találkozzam, és azt mondta az egyik, hogy hát ez olyan, mint az óvodásoknál, akik egyszerűen úgy csinálnak, mintha nem hallanák, hogy az óvónéni azt mondja, hogy Pistike, most pedig állj a sarokba. Nem áll a sarokba, de előbb-utóbb az óvónéni megfogja a fülénél fogva, és odavonszolja a sarokba. Tehát hosszú ideig nem játszható ez a játék. Azt kell mondjam, hogy Orbán Viktor és kormánya nagyon sokat vesztett hitelességben, szimpátiában, bizalomban, jóindulatban ezzel a most már két éve folyó huzavonával és magatartással. Például amikor olyan angol nyelvű, elfogadás előtt álló magyar törvényeket küldtek ki bizonyos egyeztetésre, amelyek, mint kiderült, nem tartalmaztak jó néhány kényes és vitatható részletet. És akkor, amikor erre egy napon rájött a Bizottság, hogy ez a szöveg nem azonos a magyar szöveggel – hiszen hiába küldött angol szöveget a magyar kormány, azt a saját fordítószolgálatuk lefordítja az eredeti magyarra – és kiderült, hogy itt oldalak hiányoznak belőle, akkor azt mondták, hogy hát kérem, ez micsoda. És akkor azzal védekeztek, hogy nyersfordítás, és ezért talán nem pontos. Nem azt jelenti, hogy oldalak hiányoznak, hanem azt jelenti, hogy nem pont az a legjobb szinonima vagy nem angolos a szórend. Tehát ezek az apró stiláris hibák jelentik a nyersfordítás természetét, nem pedig az, hogy kihagyom azt, ami miatt félni lehet attól, hogy negatív lesz a vélemény. Rengeteg mindent elrontottak ezzel az óvodás magatartással, ezzel a bújócskával. Amikor március 27-én átadták már Strasbourgban a magyar nagykövetnek, Martonyi János, ha jól emlékszem, még április 10-én is azt mondta, hogy nem ismerjük a feltételeket. Már rég ott kellett lennie az íróasztalán ennek, aznap haza kellett küldje, ezt egy-két napon belül biztos hogy a sürgősség miatt is odaadták neki. Miben reménykedett, hogy ha azt mondja, hogy nincs ilyen? Utána jött az, hogy de ez nem hivatalos álláspont.

- Valószínűleg még nem volt meg a legfelsőbb szintű döntés, hogy hogyan is kell viselkedni ezzel kapcsolatban.

- Nyilván igaza van, nem Martonyi János önmagában döntötte el, hanem kétségbeesetten várta, hogy azt mondhassa, amit már lassan kívülről tud, hogy azt tényleg látta és elolvasta.

- Akkor van még egy érdekes fejlemény itt a tegnapi megállapodással kapcsolatban. Azt mondják Brüsszelben a Bizottság részéről, hogy bár a bírák kényszernyugdíjazása ügyében nincs megegyezés, hanem az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordul, gyorsított eljárást kérve. Erre Orbán Viktor is rábólintott, hogy vannak viták, itt ez az egyik, a másik az adatvédelmi biztos ügye, majd a bíróság dönt. Nyilván azzal a feltételezéssel, hogy mire ők döntenek, addigra az egész már rég visszavonhatatlanná válik. Csakhogy most azt mondják Brüsszelben, a Bizottság azt kéri a magyar hatóságoktól, hogy a nyugdíjaztatást függesszék fel, amíg a bíróság nem dönt a kérdésben. Mi van akkor, ha Orbán Viktor azt mondja, hogy sajnos nem tudjuk ezt megtenni és a Bizottság kérését nem tudjuk teljesíteni?

- Akkor feltételezem, hogy az lesz a Bizottság reagálása, hogy akkor mi meg sajnos nem tudjuk lezárni a tárgyalásokat. Az előbb Ön idézte a Bizottság illetékes szóvivőjének nyilatkozatát, de ez teljesen logikusan is következik, hogy most annyiban volt rugalmasabb Barroso elnök, hogy megelőlegezte a bizalmat Orbán Viktor kötelezettségvállalási kijelentése iránt, és azt mondta, rendben van, ha ő vállalja, hogy minden vitás ügyet, ami még hátra van, és ami nem az Európai Bíróság elé fog kerülni, rendezi akkor ezzel ő tett egy gesztust. De ez világos, hogy a tárgyalások megkezdésére vonatkozik. A tárgyalások megkezdése pedig azért messze nem elég, a tárgyalásokat le kell zárni, mégpedig megállapodással és akkor jön mindaz a kedvező hatás, amit ettől a hitelfelvételtől lehet várni. Addig a tárgyalások megindulása csak arra jó, hogy mondjuk megáll a forintárfolyam esése és egy kicsit visszaerősödik, de ha azt érzékelik a nemzetközi pénzügyi körök, hogy itt megint egy huzavonáról, egy óvodás bújócskázásról van szó, akkor ez az átmeneti kis bizalomerősödés nagyon hamar elszáll.

- Tehát azt lehet mondani összefoglalva, hogy ezzel a gesztussal egy utolsó lehetőséget kapott az Orbán-kormány, hogy visszatérjen a normális, józan, európai politizáláshoz?

- Úgy gondolom, hogy igen. Ezt lehet mondani.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái