Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. május. 18.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2012. máj. 21. hétfő, 05:55
- Megbeszéljük
A Klubrádió-ellenes törvényjavaslatról, a pártok pénzéről és a választás bojkottjáról
Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezetőhelyettese
Bolgár György: - Két dologról szeretném kérdezni. Az egyik, hogy a Parlamentben jóváhagyták azt a médiatörvény-módosítást, amit egy fideszes képviselőnő terjesztett be, és amelyik lényegében lehetetlenné teszi, vagy pontosabban mondjuk így, lehetővé teszi azt, hogy a Klubrádió a bírósági ítéletek ellenére meg legyen fosztva két frekvenciaengedélyétől is. Különböző technikai, jogi módszerekkel a Médiatanácsot hozná végül is döntési helyzetbe ez a médiatörvény-módosítás. A másik a miniszterelnök ötlete, hogy függesszék fel a következő két évre a pártok állami támogatását, mert az ország nehéz helyzetben van, és ezzel is hozzá kéne járulni a nehéz helyzet enyhítéséhez. Kezdjük a saját ügyünkkel, a Klubrádióval, már csak azért is, mert negyvennyolc órával ezelőtt – de lehet, hogy már három napja volt – az ön blogbejegyzése volt talán az, ami először riadóztatta a közvéleményt, hogy az éj leple alatt milyen módosításokat nyújtanak be a fideszesek.
Karácsony Gergely: - Igen, valóban talán én voltam az első, aki elkezdte verni a vészharangot ebben a témában. Az történt, hogy egy – korábban egyébként semmilyen témában, médiatémában különösen nem aktív – képviselő benyújtott egy igen részletes törvénymódosítást, aminek az lett volna az értelme, hogy azt a közösségi frekvenciát, amit a bíróság döntése szerint meg kéne kapnia a Klubrádiónak, ami azt jelenti, hogy tekintettel arra, hogy nem egy profitorientált, hanem inkább egy kvázi közszolgálati funkciót betöltő rádióról van szó, ne kelljen médiaszolgáltatási díjat fizetnie…
- Mert sokkal kevesebb hirdetésre volna lehetősége egyébként. Most a médiapiac jelenlegi állapotától függetlenül, kevesebb időt lehetne hirdetésre fordítani.
- Igen, és hogy ezt a frekvenciát átsorolták volna kereskedelmivé, ami nagyjából azt jelentette volna, hogy ha már nem lehet elvenni a frekvenciát a Klubrádiótól, akkor próbáljuk meg anyagilag megszorítani, nyilván egy ilyen stratégia volt e mögött. Ebből elég nagy botrány keveredett nagyon gyorsan, és akkor ezt végül is visszavonta ez a képviselő, aki egyébként azzal próbálta kimenteni magát, hogy ő tulajdonképpen nem is tudja, mi ez, mert ahol ő lakik, ott nem is lehet fogni a Klubrádiót. Ez egy erős érvelés azzal kapcsolatosan, hogy miért is kell neki akkor beadnia bármilyen javaslatot. És átvette a stafétabotot Menczer Erzsébet, akiről szintén azt gondolom, hogy nem is biztos, hogy olvasta ezt a javaslatot, amit benyújtattak vele. Ezt onnan tudom, hogy egy másik bizottsági ülésen, amikor kérdeztem tőle, hogy akkor ez a javaslat tulajdonképpen tényleg a Klubrádió kinyírásáról szól-e, vagy pedig ez csak egy rossz értelmű olvasat, akkor ő erre a kérdésre nem tudott válaszolni, viszont a Médiatanács jogi munkatársa egy teleírt papírt – mint egy bukás előtt álló érettségizőnek – odanyomott az orra elé, amiben nyilván a válasz volt a kérdésemre.
- Mellesleg ilyen papírokat látott Ön osztogatni más esetekben is, hogy a Fideszes képviselők tudják, hogy éppen mit kell mondaniuk?
- Nem, ilyen esetre nem emlékszem, de itt annyira lehetett látni, hogy az Igazságügyi Minisztérium az Alkotmánybíróság döntése miatt megnyitotta a médiatörvényt, de nem akart ezekkel az ügyekkel foglalkozni, viszont nyilván Szalai Annamária feltett szándéka, hogy a Klubrádiót valahogy eltörölje a Föld színéről is, ezért talált ilyen stróman képviselőket – nem tudok mást mondani –, akikkel ezeket benyújtatják.
- Ön is azt mondja, hogy Szalai Annamária feltett szándéka ez? Egy hallgató mondta félórával ezelőtt, hogy ő úgy tudja, hogy ez Szalai Annamária személyes ügye, én meg azt mondtam, az nem lehet, hogy a kormányt cipelje a hátán és különböző lehetetlen helyzetekbe hozza csak azért, mert esetleg neki valamiért nem tetszik a Klubrádió. E mögött ott kell hogy legyen a kormány is, nem?
- Régebbi történet, de egyszer volt egy nagyon nagy vita Navracsics Tibor és Szalai Annamária között arról, hogy bekerüljön-e a Médiahatóság még a régebbi alkotmányba, illetve a Médiahatóság rendeletalkotási joga. Ott nagy meccs volt, a Fidesz-frakción belül Szalai Annamária – aki egyébként egy törvényeket végrehajtó, független államigazgatási szerv vezetője – ebben a vitában lenyomta az igazságügyminisztert, akinek a törvény-előkészítés a feladata.
- Gondolja, hogy lenyomhatta volna, ha a miniszterelnök nem áll mögötte?
- Persze, nyilvánvaló, hogy valószínűleg az, amit Szalai Annamária akar, azt végső soron Orbán Viktor akarja. Azt gondolom, hogy idáig nyugodtan elszaladhat a fantáziánk. Szóval ott ültem most a bizottsági ülésen, láttam az arcuk rezdülését, hogy képtelenek egy szót is szólni, szó szerint, egy szót nem tudtak szólni a javaslatok mellett, mert nem tudják, hogy mi van benne, pontosabban nem értik ezeket a bonyolult jogi összefüggéseket. Ezért meg merem kockáztatni azt a kijelentést, hogy e mögött egyértelműen a Médiatanács lobbija van, és az egészben az az ördögi, hogy van egy jogerős bírósági döntés, illetve egy bírósági döntésnek várjuk a másodfokát, és ezt a döntést akarják meghekkelni azzal, hogy megváltoztatják a törvényt. Ilyen nincs, és bárki bármit gondol a Klubrádióról, szereti vagy nem szereti, akinek fontos a demokrácia, a jogállam és a sajtószabadság, annak ez ellen tiltakoznia kell. Jövő hét csütörtökön lesz a zárószavazás erről a törvényről, hiszen most csak a módosítókat fogadta el a Ház, ezeket a vadhajtásokat szerintem ki fogják venni, ezt hallottam fideszes padsorokból, tehát úgy tűnik, hogy nem fog ez átmenni ebben a formában a Parlamenten. Lehet, hogy örök naiv vagyok, de még bízom abban, hogy…
- Én is az örök naivak közé tartozom, például elhittem, amikor L. Simon László, a Parlament Sajtó- és Kulturális Bizottságának fideszes elnöke tegnap reggel a rádiónknak nyilatkozott, és azt mondta, hogy az ellenzéki módosítások közül többet elfogadhatónak tart, és lehet, hogy fog készíteni ő maga is módosító indítványt, de várjuk meg, hogy a frakció végül is hogy dönt. Ezek szerint a frakció úgy döntött, hogy el kell fogadni az eredetileg benyújtott módosítót és kész.
- Amit L. Simon László mondott, azzal arra utalt, hogy a jövő csütörtöki zárószavazás…
- Szóval ez a vonat még nem ment el.
- Még nem ment el. A bizottsági ülésen én és Mandur László képviselőtársam nagyon sok konkrét problémát felhoztunk, részben a Klubrádiót érintő ügyekben is, és ott valóban tett egy olyan ígéretet L. Simon László, hogy ő maga is készül arra, hogy módosító indítványokat adjon be, hogy ezeknek a dolgoknak a méregfogát kihúzza.
- És ezeket nem kellett volna máig beadni, ezt még elég jövő csütörtökön is?
- Ezeket jövő hét szerdáig lehet beadni.
- Tehát a zárószavazás előtt egy nappal még be lehet nyújtani módosítókat és ki lehet venni ezt a most jóváhagyottat.
- Azt a részét, ami a Klubrádió életét veszélyezteti, azt igen.
- Akkor legyünk mind a ketten ilyen megátalkodottan naivak és jóhiszeműek. Térjünk át a másik kérdésre, amiben szintén ugyanilyen naiv és jóhiszemű választ kérnék Öntől, hogy valóban az ország pénzügyi helyzetének javulását akarja-e elérni Orbán Viktor azzal, hogy két évre felfüggesztenék a pártok állami támogatását?
- Na azért annyira naiv nem vagyok, hogy ezt bevegyem, de annyira vagyok naiv, hogy azt gondoljam, a miniszterelnök úr csak egyszerűen egy ócska blöfföt dobott be most a közbeszédbe. Most folyamatosan arról hallunk híreket, hogy különböző Fidesz-közeli vállalkozók hogyan nyerik magukat halálra a közbeszerzéseken, meg arról, hogy milyen új adók vannak, ilyenkor ideális dolog bedobni ilyen populista blöfföket. Ezt egyébként meg szokták tenni más országokban is, ez rendszeresen visszatérő, minden populista politikus egyszer bedobja azt, hogy a pártoktól vonják meg az állami támogatást. Ez a naiv olvasatom, hogy a miniszterelnök szerintem csak blöfföl. A félelmem az, hogy nem blöfföl, és akkor viszont tényleg azt mondom, hogy a jó Isten kegyelmezzen a magyar demokráciának, mert ennél nagyobbat ártani ennek az országnak valószínűleg semmivel nem lehetne. Ennek az lenne eredménye, hogy kivérezteti a politikai piacon azokat a pártokat, amelyek megpróbálnak tisztességes módon, nem különböző vállalkozók által finanszírozva politizálni. Ráadásul pontosan tudjuk, hogy ez egy népszerű dolog, mert valóban nagyon nagy a szegénység az országban, az emberek nagyon utálják a pártokat és a politikusokat, részben egyébként azt kell mondjam, hogy joggal.
- És úgy képzelik, hogy állami támogatás nélkül is meglennének, úgyhogy csak ne próbáljanak az államtól pénzt szerezni.
- Igen, csak itt az a baj, hogy azzal, hogy Orbán Viktor kimondja, a Fidesznek nincs szüksége arra az évi egymilliárdra – amit egyébként a költségvetésből kap ez a párt –, azzal tulajdonképpen azt is kimondja, hogy a Fidesz olyan szinten a zsebében van mindenféle Fidesz-közeli oligarcháknak, hogy tulajdonképpen azt is mondhatnánk, hogy a Fidesz feladta azt a küzdelmet, hogy kiszabadítsa magát az oligarchák politikai befolyása alól.
- Lehet, hogy az oligarchák egy része meg a Fidesz markában van, ez a róka fogta csuka helyzet, nem?
- Nekem úgy tűnik, hogy most már a Fidesz sokkal inkább egy gazdasági vállalkozás, aminek van egy politikai divíziója, amit a miniszterelnök vezet. Az az érzésem, hogy ott sokkal nagyobb erők vannak és a politikai döntések logikája arról szól, hogy ezen cégek gazdasági érdekeit meg a hatalmát erősítsék. Ez egy költői kérdés, hogy ki kinek a foglya. Az biztos, hogy itt összenőtt, ami összetartozik, itt tényleg az van, hogy nem tud megmozdulni a Fidesz ettől, és mégis, azok a Fidesz-közeli oligarchák, akik ha el tudnák érni azt, hogy ezt meglépje a Fidesz, azzal egyrészt tökéletesen magukhoz vonnák és kivonnák a Fideszből a teljes ellenállást az üzleti érdekek képviseletével szemben. Ez az egyik, amit nyernek ezen a dolgon, a másik dolog pedig az, hogy kicsinálják az ellenzéket, főleg az ellenzéknek azt a részét – nyilván az LMP ehhez a részéhez tartozik –, amelynek már csak azért sincsen olyan típusú gazdasági holdudvara, ami mondjuk más pártoknál lehetséges, mert direkt azért jött létre, hogy ne legyenek ilyen holdudvarok a pártok körül.
- Egyáltalán hogy tudnának legálisan, de mégis csak fenntarthatóan működni, ha nem kapnának állami támogatást?
- Azért valahogy eddig is elvoltunk, 2010 előtt, hiszen az LMP tulajdonképpen teljesen, mindenféle támogatás nélkül, a közvélemény számára megismerhető állampolgári támogatások révén tudott kampányolni 2010-ben, gyakorlatilag fillérekből. Ehhez persze az is kellett, hogy az LMP-nek az a viszonylag kicsi tagsága hihetetlen sok energiát és a saját pénzét is beletolta ebbe a pártba, de nyilván ez nem egy fenntartható működés. Lehet mindenfélét kitalálni arra, hogy az állampolgárok közvetlenül támogassanak pártokat kis összegű adományokból. Ez nagyon fontos, minél inkább abba az irányba megy el a pártok a pénzügyi támogatása, hogy minél inkább az állampolgárok kis összegű adományai tartják fenn a pártokat, annál kisebb az a kockázat, hogy azok, akik bevásárolnak úgymond egy pártba, utána, amikor az a párt hatalomra kerül, benyújtsák a számlát. Erről szól az LMP által is támogatott – korábban a Transparency International által kidolgozott – párt- és kampányfinanszírozási javaslat, ahol egyébként nem is olyan régen a parlamenti pártok megállapodtak bizonyos alapelvek elfogadásában. Ezt bizony Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese is aláírta, pedig ebben arról is szó van, hogy nagyon szigorú pénzügyi szabályokat kell kialakítani a pártok gazdálkodása terén, és szó sem volt arról, hogy az állami támogatást csökkentjük, sőt a megállapodás szellemiségéből inkább az következett, hogy növeljük. Tudom, hogy aki ezt hallja, ettől most felháborodik, és kinyílik a bicska a zsebében, csak azt nagyon fontos tudni, hogy tisztességesen, átlátható módon gazdálkodó pártok, amelyeket az állampolgárok az adóforintjaikból támogatnak, összességében sokkal kevesebbe kerülnek az adófizetőknek, mint az olyan pártok, amelyek bizonyos gazdaság holdudvarok markában vannak. Lehet, hogy az adófizetők közvetlenül semmit sem adnak nekik, de a korrupción keresztül óriási árat fizetnek érte.
- Mi lenne ennek a miniszterelnöki javaslatnak a végeredménye, hogy gyakorlatilag a választási versenypályán mondjuk száz méteren a Fidesz ötven méter előnyt kap?
- Igen. Azt gondolom – és ez most szigorúan a magánvéleményem, tehát ezt ne vegye senki hivatalos pártálláspontnak –, hogy van a demokratikus verseny korlátozásának egy olyan foka, amikor a demokratikus pártoknak fel kell tenni azt a kérdést, hogy nem kell-e bojkottálni a választást. Ilyen esetben, ha elveszik az állami támogatást a pártoktól, és közben pontosan lehet látni azt, hogy a Fidesz milyen mértékben nyúlja le a különböző gazdasági pozíciókat és az adófizetők pénzét hogyan forgatja át magánzsebekbe, szerintem meg kell fontolni a választás bojkottját is.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!