Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. február 9.
- Részletek
- 2010. január 28. csütörtök, 07:44
- Bolgár Gy. - Megbeszéljük
Bolgár György kérdései a 2010. február 9-ei műsorban
Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy Orbán Viktor a múlt heti évértékelő után megkezdte a kampányt, és már az ígéreteket is. Egymás után nyilatkozott a köztévének és a hírtévének. Utóbbinak azt mondta, hogy a Fidesz kormányra kerülése után zöld bankot hoz létre a panellakások felújítására és energiatakarékos korszerűsítésére, mégpedig úgy, hogy az a lakóknak az egy fillérjébe se kerüljön. Az akkor hány tízmilliárd? És hányan részesü
lhetnek belőle? Ha pedig nem kerül egy fillérjébe sem a lakóknak, akkor miért kell hozzá bank?
Ugyancsak Orbán szerint egy rendes országban születni és meghalni ingyen lehet. Magyarország pedig nem ilyen ország. Mindezt azzal kapcsolatban mondta, hogy az MSZP 75 ezer forintos temetési segélyt ígért az arra rászorulóknak. Rendes országban azonban ingyen temetés volna?
Mit szóltak ezenkívül Bokros Lajos hétvégi helyzetértékeléséhez, különösen Orbánéhoz viszonyítva. Van esélye a rációnak?
Következő témánk, hogy Fábry Sándor nem ígér, hanem büntetőjogi felelősségre vonást sürget Gyurcsány és Veres ellen. Sőt az őszödi beszédet támogató Esterházy Péter és Nádas Péter ellen is bűnsegédlet miatt. Ez vicc, vagy komoly?
És ha már irodalom, mit szólnak ahhoz hogy az egyik magyar sörmárka Radnóti versével reklámozza magát. „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország.” Szabad ezt sörre használni?
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
Radnóti-vers mint sörreklám
Interjú Fábri Péterrel, a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagjával
Bolgár György: - Azért is gondoltam rád, mert te meglehetősen aktív vagy irodalmi szerzői jogi kérdésekben. Megnyilatkozol, írsz ezzel kapcsolatban nem egyszer, és gondoltam, hátha felfigyeltél arra, ami nekem a napokban feltűnt, és ez egy tévéreklám. Nem mondom ki, melyik sörmárka hirdeti magát Radnóti versével, méghozzá a Nem tudhatommal. Nem olvasom el a hallgatóknak, de ebben van az a bizonyos híres, sokszor idézett két sor: „Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, és nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály.” És így tovább. Egy 1944 januárjában, a háború körülményei között született versről van szó, egy nagy hazafias versről. De hogy jön ez egy sörhöz? És hogyan merészeli egy tévéreklám felhasználni ezt? Szerinted felhasználhatja?
Fábri Péter: - Hát kezdjük azzal hogy nagyon nehéz feladat elé állítasz, mert én nem láttam ezt a sörreklámot. És fogalmam sincs, hogy melyik sort idézik vagy torzítják el.
- Elkezdik elölről. „Nem tudhatom hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.” Megy még legalább négy-öt soron keresztül, és közben boldog emberek, gyerekek, családok láthatóan jól érzik magukat. A végén kiderül hogy mitől: a sörtől.
- Igen. Na most mivel kezdjük? Kezdjük a formai problémákkal vagy a tartalmiakkal.
- Kezdjük először a formaival. Én úgy tudom, hogy hetven évig szerzői jogi védettség illet meg minden művet, és nem lehet csak úgy felhasználni, gondolom én, a verset mondjuk egy reklám céljára.
- Ahogy nagyon helyesen megjegyezted én nem vagyok jogász, és ahhoz, hogy nagyon precíz választ adjak, elő kéne vennem a szerzői jogi törvényt, és ez nincs a közelemben. Egyébként 1999-ben alkottak egy szerzői jogi törvényt Magyarországon, és egy-két évvel ezelőtt bizonyos pontokon módosították, de ebben a vonatkozásban nyilván nem. Nem tudok neked formai választ adni arra, hogy a reklámokkal mi a helyzet. De lényegében az az általános helyzet, hogy egy szerző művét nevének feltüntetésével lehet idézni. Továbbá valóban, a halál után hetven évig még az örökösöktől kell engedélyt kérni a felhasználásra. Ez alól kivételek az úgynevezett kisjogos felhasználások, és elképzelhető, hogy egy néhány másodperces reklám ebben a körbe tartozik.
- Tehát lehet, hogy ha tíz sort idéznek, akkor az kisjogos.
- Filmeknél talán még mindig az van érvényben, hogy öt vagy tíz másodpercet lehet úgy idézni képileg, hogy valami képi asszociációt felkeltsen, de többet nem. És irodalomban is van hasonló helyzet. De mint mondtam, formális jogi választ nem fogok tudni neked adni.
- Ez több tíz másodpercnél, biztos hogy legalább fél perc, de lehet hogy annál is több. És gyakorlatilag az egész reklám erre épül.
- Igen. Na most még mindig formai és tartalmi kérdések határán van a következő: eléggé közismert irodalmi körökben, hogy Radnóti Miklósné rendkívül szigorúan kezeli Radnóti Miklós jogait, és gondolom, amennyiben nem személyesen dönt ezekben a kérdésekben, akkor az a Ferencz Győző, aki egy nagyszerű Radnóti monográfiát írt, és aki tudtommal nagyon sok mindenben az ő segítségére van, hiszen Radnótiné már nagyon öreg, ha ő erről tud, nagyon valószínű, hogy nem járul hozzá. Ebből csúnya nagy bírósági ügy lehet, és ezt ez a sörmárka elveszíti. Ez a dolog formai része.
- Igen. Akkor nézzük a tartalmit.
- Én azt gondolom, nem olyan nagyon nagy baj, ha egy magyar költő versét hallják az emberek, még ha csak töredékesen is. Speciel ez a vers akármikor is született, a békéről és arról szól, hogy az emberek többnyire rendesek, és jó volna békében élni.
- Ez kétségtelenül igaz csak hát… keresem a jelzőket….
- Mondok egy másik hasonlatot. Kinek jobb? Shakespeare-nek, akit állandóan átírnak, vagy Drydennek, akinek a nevét sem tudják, de egyik drámájához sem nyúlnak hozzá. Nem írják át őket.
- Ha az a kérdésed, hogy jobb-e elfelejteni Radnótit, mint sörreklámban viszont hallani, akkor azt mondom, hogy talán jobb viszont hallani egy sörreklámban is, mint sehogy. De nem biztos hogy ez a megoldás.
- Még egy probléma van ezzel a sörreklámmal. Ez tartalmi. Speciel Radnóti írt egy gyönyörű sort egy borról. Nevezetesen a szürkebarátról. Ugye azt írta, és a vers címe maga is idézet, hiszen Proust nagyregényének a címére utal, azt írja, hogy „szürkebarátot ittak a fürge barátok szépszemű karcsú pohárból”. Tehát ha szürke barátot hirdetnének Radnótival, akkor azt hiszem, a szívemből beszélnének.
- De akkor nekem sem jutott volna eszembe hogy felhívjalak téged.
- Igen, de várakozásod ellenére én ezt nem tartom olyan borzasztó rossznak, pláne ha hibátlanul mondják a verset közben. Ez a hazaszeretet verse. És mi más a hazaszeretet…
- Mint a magyar sör?
- …mint az, hogy szeretnénk élni, és szeretnénk ott lenni, ahol vagyunk, ugye. Milyen gyönyörűek ezek a sorok a bakterről bakterház előtt, „piros zászló kezében, körötte sok gyerek, s a gyárak udvarában komondor hempereg”. Hát ez tényleg maga a béke. Ezt állítja szembe a háborúval. De egyébként a békéről ír és a normalitásról. Ugye Radnótiban az a csodálatos, hogy teljesen embertelen körülmények között is meg tudta őrizni a tiszta józan eszét. Majdnem hihetetlen.
- Nekem mégis az egész blaszfémiának tűnt. Lehet hogy kicsit erős a kifejezés, de Radnótit, ezt a verset ebből a környezetből kiemelve - akármennyire is a békéről szól, és éppen ez adja meg a különös nagyságát, hogy tudjuk, milyen körülmények között írta - mégsem tudom összehozni egy sörmárkával.
- Hát nézd. Mi erről most itt elvitatkozgathatunk, és mondom, valószínűleg az a helyzet, hogy szerzői jogilag elbuknák ezt az ügyet, de én közben azt hiszem, hogy a nagy költészetnek az a dolga, hogy bizonyos gondolatokat és érzéseket megszólaltasson, amelyeket hiszen azon a nyelven mondtunk el. És az úgy marad, úgy rögzül. Miért ne.
- De ha a Nem tudhatom csak áruvédjegy lesz, hogy egy másik költőre is utaljak, akkor az jó?
- Nézd. A Nem tudhatom túl fogja élni ezt a dolgot, miközben ez a sörmárka, mondjuk ötven év múlva, már talán nem lesz a piacon. Ha a piacon lesz, akkor meg maga is a békés polgári világ része lesz. Én azt hiszem, hogy a sörnél nincs is sokkal polgáribb dolog. Ha sört isznak, és béke van. Tehát én nem tartom ezt olyan rettenetes rossznak, miközben mondom, formailag nagyon gyanús nekem. Nem tartom valószínűnek, hogy Radnóti Miklósné hozzájárult ehhez, és akkor ezt nagyon elbukhatják. Egyébként a bíróságok nem formális ítéleteket szoktak ilyenkor hozni, sőt magának ennek a testületnek is az az értelme, hogy a jog azért az emberekért van. Tehát elsősorban tartalmi a dolog, és csak másodsorban formai. És ilyenkor tőlünk tulajdonképpen a jogalkotó szándékát szokták megkérdezni, hogy mi mire gondolunk, miért van a törvényben ez vagy az.
- Hát nyilvánvalóan azért, hogy a szerző jogaival ne élhessenek vissza. Én ezt tartalmi visszaélésnek gondoltam, de te nem, és az a jó, hogy nem olyan beszélgetőpartnert találtam, aki…
- Én nem láttam ezt a reklámot, tehát nem tudom, hogy a képi minősége, környezete blaszfémia-e vagy sem. Ami azt illeti, maga a sör nekem azért blaszfémia, mert Radnótihoz nekem jobban illene a szürkebarát, az előbb említett okokból.
- Akkor adtunk legalább egy ötletet a szürke barát termelőknek. De csak a legjobbaknak.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
Interjú Cserép Jánossal, a szeretgom.hu esztergomi közösségi hírportál kiadójával
Bolgár György: - Azért kerestük, mert hallottunk egy hírt – bár igazán most már nem döbbent meg semmi -, amely Esztergomból érkezett, de olyan, mintha egy másik bolygóról jönne. Lehet, hogy ez a bolygó hamarosan találkozik a Földdel, és azon belül is Magyarországgal, de egyelőre mintha másik bolygó volna. És ki is nyitottam a szeretgomot: a vezető hírük az, hogy bírósággal cenzúrázná a szeretgomot Meggyes. Ha a következő hetekben valamelyik nap elérhetetlenné válna a szeretgom, az nem a véletlen, hanem Meggyes Tamás, vagyis a fideszes polgármester műve lesz. Újabb levelet hozott a posta, most a Komárom-Esztergom megyei Bíróságtól. Szóval milyen levelet hozott?
Cserép János: - Hát a tegnapi nap folyamán kaptunk, illetve pontosabban édesanyámékhoz érkezett meg a levél, nem is én kaptam meg először, azért csak ma tudtuk végül is publikálni. Az történt, hogy Meggyes Tamás, úgy tűnik, most már megelégelte, hogy van még Magyarországon olyan dolog, hogy sajtószabadság. Legalábbis erre utal ez a kis szösszenet, amit itt az ügyvédjével összeütöttek nekünk. És ideiglenes intézkedést kér a Komárom-Esztergom megyei Bíróságtól arra vonatkozóan, hogy foglaljanak le minden olyan számítástechnikai eszközt, ami az én birtokomban van, és amellyel szerinte én jogsértést meg egyebeket követek el azzal, hogy a szeretgom.hu honlapon harmadik személyek, felhasználók, esztergomiak, távolra szakadt esztergomiak vagy csak Esztergom iránt valamilyen szinten felelősséget érző magyar állampolgárok kifejtik a véleményüket Meggyes Tamással kapcsolatban is.
- Nyilvánvalóan erősen kritikus véleményüket, és ő ezek miatt pert indított Ön ellen… vagy kik ellen indított személyiségi jogi pereket?
- Hát ez a konkrét ügy most éppen a személyem ellen szól, de azért van folyamatban… nem számolom, mennyi ügy. Persze van, volt olyan ügyvédje Meggyes Tamásnak, aki tisztában volt vele, hogy a cégünket kell beperelni, nem engem személy szerint. Tehát ott is folyik két-három eljárás a megyei bíróságon.
- Mondjon egy-két konkrétumot, hogy mi miatt! Tehát mi az, amit ő sérelmez és ami miatt bírósághoz fordul?
- Voltak sajtópereink korábban, egy-két évvel ezelőtt, mert nemcsak ezt a honlapot adjuk ki, hanem egy időben egy papírújságot is tudtunk finanszírozni, hogy a honlapon megjelenő témákat valamilyen szinten tudjuk teríteni Esztergomban. Az utóbbi egy évben nem nagyon sikerült erre forrást találnunk. Úgyhogy emiatt a papíros újságkiadás leállt, meg ugye a perek is csak vitték a pénzt. Igazából a megnyert sajtópereinknek a perköltségét sem fizette még ki Meggyes Tamás, és éppen azt várjuk, hogy megkapjuk.
- Tehát amikor megnyertek egy általa indított pert, és neki fizetnie kellett, azt még nem fizette ki.
- Végrehajtás alatt van a fizetés. Tehát beadtuk a végrehajtásra.
- Az esztergomi polgármester az elvesztett per költségét nem fizeti ki, végrehajtást kell kérni ellene?
- Természetesen. Én ezen már nem lepődöm meg túlzottan. Ez a legkisebb dolog az egészben egyébként. Ezt az egészet most inkább annak tudom be, hogy kampányidőszak következik, és nagyon sok nagyon kellemetlen dolog került elő itt az elmúlt néhány hónapban, néhány hétben, ráadásul mind Meggyes Tamással kapcsolatban, mind az általa vezetett önkormányzattal, cégeivel kapcsolatban. Most a legújabb hírek - igazából még csak pletykák a városban - az Aquaszigetről szólnak. Ott is nagyon furcsa dolgok történnek éppen. Úgy érzem, ennek az egész dolognak a nyitja az lehet, hogy nem szeretné, ha ezeket a dolgokat bárki is publikálná az interneten.
- És nincs más Esztergomban, aki ilyeneket megírna? Közzétenne?
- Hát ugye vidéki kisvárosok általában, mint az köztudott a magyar közéletben, kétfajta sajtóval rendelkeznek. Van egy megyei hírlap, amit ugye privatizáltak, valamikor a kilencvenes években. Ott megint vannak prioritások. Minden egyes városban vagy legalábbis a legtöbb településen van egyfajta helyi sajtó, amely általában a helyi politikai elit szócsöve. Nem én mondom ezt, ezt nagyon sokan állítják Magyarországon, erről tanulmányok, cikkek, blogbejegyzések szólnak.
- Hogy is hívják azt a hatalmas színes újságot, nagyon sok oldalast, amely Meggyes Tamásról ír rendszeresen és hosszasan?
- Hát van nekünk egy Hídlapunk, azért mondom, hogy nekünk, mert az adófizetők pénzéből adják ki, évi százmillió forintnál nagyobb nagyságrendet költ a város arra, hogy nemcsak a városban, hanem gyakorlatilag Nyergesújfalutól Párkányon keresztül Dömösig ingyenesen minden háztartásba eljuttassa ezt.
- Van fogalma arról, hogy ez a nagy formátumú, sokoldalas színes kiadvány hány példányban jelenik meg?
- Én úgy tudom hogy harmincnégyezer példányban jelenik meg.
- Nincs is annyi lakosa Esztergomnak. Van annyi?
- De a választókörzetnek van.
- Ja igen, értem.
- Igazából ez is csak egy csepp a tengerben, mert ha tényleg olyan újság lenne, amiben megjelenhetnek ellenzéki vélemények, megjelenhetnek Esztergom közéletében más hangok is, mint amit egy érdekcsoport be szeretne juttatni ebbe az újságba, akkor azt mondom hogy esetleg rendben van. Van Esztergomnak egy Suzukija, vannak adóbevételei, miért ne lehetne szép újságja is, legyen szép újságja a városnak, engem nem zavarna. Ami zavar, az az egyoldalúság, ami ebben megmutatkozik. Illetve nemcsak az egyoldalúság, hanem a jogtiprás, hiszen például ebben az újságban rólam is jelent már meg nem egyszer olyan cikk, ami miatt jogerős bírósági ítélet van a kezemben, hogy rágalmazást követett el az adott újságíró.
- És?
- Hát és semmi. Kapott egy hetvenötezer forintos pénzbüntetést, ennyi. Ennyi volt a történet vége. Ugyanúgy ott van újságíróként, senki nem vonta felelősségre semmiért.
- Magyarán a munkájának jelentős részét az teszi ki, hogy bíróságra jár vagy azért, mert úgy érzi, hogy feljelentést kell tennie, vagy azért, mert Önt jelentik fel.
- Hát az elmúlt egy évben elég sok időm elment ezekre a bírósági ítéletekre. Volt egy adatkikérési perem az önkormányzat ellen, azt is megnyertük másodfokon, de még nem kaptam meg az ítéletet, emiatt nem tudtam azt sem behajtatni. Olyan dolgokat kérdeztem az önkormányzattól, ami csak a költségvetést érintette, tehát például hogy mennyit költ a Meggyes Tamás által vezetett önkormányzat például ügyvédi díjakra ezekben a perekben. Ezt megkérdeztem. És nem akarták megmondani, el kellett mennünk pereskedni ebben az ügyben is. Ott egy új ügyvéd jött, akit eddig még nem láttunk: tehát nem az addigi ügyvédek védték meg saját magukat, hogy ne kelljen kiadnia a városnak azt, hogy ők mégis mennyit kerestek a városnál az elmúlt években. Elvagyunk egyébként ezekkel az ügyekkel, és én nem gondoltam volna, hogy ilyen helyzetbe fogok kerülni csak azért, mert 2005-ben úgy döntöttünk, hogy hazaköltözünk Esztergomba.
- Jó, az ország tele van BKV-ügyekkel, és nem alaptalanul, gyanús megbízások is vannak ügyvédi irodáknak, és így tovább. De közben semmit nem hallunk arról, hogy Önnek ezek szerint perrel kellett kikényszerítenie közérdekű adatokat az esztergomi városvezetéstől.
- És egyébként például a perben derült ki, hogy Esztergom városában - ugye 1992-es, azt hiszem, az adatvédelmi törvényünk - 1992 óta nem alkották meg azt a kötelező szabályzatot, amely ezeknek az adatkikéréseknek a pontos menetét kellene hogy szabályozza. Tehát amikor a bíróság ezt bekérte a tárgyaláson, akkor az ügyvédjük annyit válaszolt, hogy ilyen nincs Esztergomban, nem tudja szolgáltatni.
- Visszatérve a mostani ügyre: néhány héttel ezelőtt az önkormányzati képviselőtestület üléseivel kapcsolatban a polgármester elrendelte, hogy a képviselők gyakorlatilag nem szólhatnak, nem fejthetik ki a véleményüket, nem kérdezhetnek. Nehogy választási kampánycélokra használják ki a testületi üléseket. Most ezek szerint azt is szeretné, hogy írni se lehessen, írásban véleményt nyilvánítani. Önnek ne legyen számítógépe, vagy szervere, amelyen keresztül és amelynek segítségével Esztergom lakói és a várossal kapcsolatban véleményt kifejtők eljuttathatják az álláspontjukat meg a híreiket a közönséghez. Lehet hogy egy bírósági végzéssel be lehet csukni a Szeretgomot.
- Alapvetően ez a kereset, amit most Meggyes Tamásék benyújtottak, hibás, mert nem én mint magánszemély vagyok ennek az egész történetnek a főszereplője, tehát nem én vagyok a kiadó. Én az én tulajdonomban végül is csak maga a doménnév van. Tehát az olyan, mintha valakinek van egy lakása, az ő nevén van a lakás, de ott működik egy kft, amelynek kiadta.
- Világos, nem Önt kell perelni. Vagy nem Ön ellen kell a végzést beadni. Ugye?
- Igen. Tehát egy ilyen hibát elkövettek. De hát ugye innentől kezdve csak idő kérdése, hogy mikor korrigálják ezt a hibát.
- Mit mond az Ön ügyvédje? Lehetséges, hogy az Ön ellen, illetve a kiadó ellen folyó személyiségi jogi perek miatt szüneteltetik addig a megjelenést?
- Én azt gondolom, hogy ez nem fordulhat elő. Tehát ez egy nagyon durva precedenst jelentene Magyarországon, hiszen gondoljunk bele, hogy még vannak az indexnek, vannak a Klubrádiónak fórumai, az internetes fórumok. Mindenkinek vannak fórumai.
- Bárkit be lehetne tiltani. Gyakorlatilag mindenki ellen ilyen intézkedést lehetne életbe léptetni, hogy addig, amíg a perek nem zárulnak le, és ugye pereket indítani bármikor lehet, addig szünetelteti a működését.
- Tönkre lehetne tenni Magyarországon mindenkit, illetve mindenki arra kényszerülne, hogy vigyen ki ő is szervereket Amerikába vagy egyéb helyekre, és ott működtessen internetes oldalakat. A magyar gazdaság szerintem nem áll annyira jól, hogy ezt a fajta piacot teljes egészében külföldre exportáljuk.