Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. május. 24.

• Nyomtatás

Részletek

2012. máj. 26. szombat, 05:17

Megbeszéljük

A Klubrádió-ellenes törvénymódosításokról
Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese

Bolgár György: - Ön volt az, aki először észrevette, hogy milyen trükkös médiatörvény-módosítás készült a Parlamentben, amit ráadásul az éjszaka leple alatt nyújtottak be. Aztán a módosítás módosítása, majd annak is a módosítása után ma a Parlament megszavazta a médiatörvény módosítását. Hallottam a híreinkben, hogy röviden már nyilatkozott nekünk. Most arra kérném, hogy fejtse ki bővebben, és induljunk onnét, hogy mondjuk Ön lenne a Médiatanács elnöke Orbán Viktor bizalmából, megkapná ezt a médiatörvényt és hozzá azt a ki nem mondott feladatot, hogy a Klubrádiót valamilyen módon, törvényesen intézze el. Egyrészt ott van Önnel szemben ez a törvény, másrészt meg a két bírósági ítélet, hogy lényegében a Klubrádiónak két frekvenciája is lehetne, ha a bíróságoknak lenne igaza. Mit tudna ezzel a most elfogadott médiatörvénnyel – mint a Médiatanács elnöke – csinálni?

Karácsony Gergely: - Nagyon nehéz, amit kérdez tőlem, mert nagyon nehezen tudom beleképzelni magam abba a helyzetbe, hogy Orbán Viktor bizalmasa vagyok, és egy ilyen Médiatanács élén állok és ilyen médiajogszabályokat kell végrehajtanom.

- Hát jó, a bizalmat ki kell érdemelni. De próbáljuk meg legalább elvileg.

- Valószínűleg méltatlan lennék a bizalomra, mert ebben az esetben természetesen azt gondolnám, hogy a Klubrádiónak jár az a frekvencia, amit megkapott még az ORTT-től, és ezt a döntést érvényesítette aztán a bírósági döntés is. Ugyanakkor – hogy azért mégiscsak válaszoljak a kérdésére – a helyzet sajnos nem ilyen egyértelmű. Ha én lennék a Médiatanács elnöke, nem szívesen lennék, talán egyértelműbb lenne, de ebben az esetben nem én vagyok, és itt igazából az a helyzet állt elő, és ezt igazolja, hogy gyakorlatilag minden jogász, akivel egyeztettem a végső soron elfogadott utolsó verzióról, hogy tulajdonképpen nem pontosan tudjuk, hogy most mi van. És azt gondolom, hogy ez nem véletlen.

- Na de az nagyon rossz, ugyanis akkor innentől kezdve a Médiatanács úgy csűri-csavarja ezt a törvényt, ahogy ő értelmezi és akarja.

- Igen, ez a helyzet. Tulajdonképpen, ha szó szerint vesszük a most elfogadott utolsó módosításnak azt a szövegét, hogy közösségi médiaszolgáltatást csak a Médiatanács által kiírt pályázat elnyerése révén kaphat valaki, akkor ez azt jelenti, hogy a Klubrádió meglévő frekvenciájából akkor mégiscsak kereskedelmit csinálnak, mint ahogy ez ennek a tényleg rémálomba fordult történetnek a második lépésénél volt, akkor még ez a Szabó Csaba-féle módosító indítvány vonatkozott volna erre. Azt is jelentheti, hogy el is veszíti a frekvenciát, ugyanakkor a törvénynek más, L. Simon László által módosított passzusai alapján viszont a Klubrádió tulajdonképpen megmenekült, és bár én nem vagyok jogász, de azért próbálom felvenni a fonalat. Azt gondolom, hogy akikkel beszéltem, Magyarország legkiválóbb jogászai, és ők mindannyian azt mondták, hogy ha a törvénynek ezt a passzusát szó szerint értjük, akkor a Klubrádió nagy bajban van. Ha a szöveg egészének az irányultságát nézzük, akkor viszont pont azokat az elemeket vették ki a módosításból, amik alapján a Klubrádió elvesztené a frekvenciáját. Például azok a szabályok, amik úgymond kifuttatják az ORTT korábbi pályázati dolgait anélkül, hogy a régi frekvencia-beosztást átvezetnék az újba, végül is megmaradtak. Tehát összességében azt kell mondjam, hogy Szalay Annamária jóindulatán fog múlni, hogy mi lesz a helyzet, illetve nyilván az ő jóindulatán nem múlna, mert neki nincsen ilyen, de azért most van egy felfokozott hangulat a Klubrádió körül, nagyon sokan, például Borókai Gábor a Heti Válaszban arról ír…

- Na de azok politikai megfontolások. Egy újságíró úgy gondolja, hogy ez nem tesz jót a kormánynak. Kész.

- Ez már csak politika.

- Ez az.

- Itt most már arról van szó, hogy a jogállamot már legyőzték. Függetlenül attól, hogy most akkor végül mit szavaztak meg, eleve az egész módosítás nem felel meg az országgyűlési törvénynek és a Házszabálynak, ez teljesen egyértelmű. Hiába mondanak mást a fideszes politikusok, nyilvánvaló volt, hogy úgy próbálták átcsempészni ezeket az új jogszabályokat, hogy rácsimpaszkodtak a kormány által benyújtott – bár szerintem nem kielégítő, de az Alkotmánybíróság döntését valóban többé-kevésbé végrehajtó – törvényjavaslatra, és azért darálták le ilyen gyorsan a Parlamenten – hétfőn, kedden és csütörtökön voltak szavazások –, hogy a lehető legkevésbé tudjuk felfogni, mi történik.

- Azért házszabály-ellenes, mert csak ahhoz a kormány által benyújtott, módosított médiatörvényhez nyújthattak volna be újabb módosításokat, ezek pedig újonnan előrángatott, új területekre vonatkozó passzusok?

- Igen, és ha megnézzük a korábbi alkotmánybírósági döntéseket, az Alkotmánybíróság az ilyen típusú házszabálysértések esetén, mint például az egyházügyi törvény, kidobta őket. Ott mondjuk még pofátlanabbak voltak, az ennél is keményebb volt. De ami történt a jogszabályalkotásban, az ugyanennyire törvénysértő.

- Magyarán akkor, összegezve ezeket a most elfogadott módosításokat, ha akarom, a Klubrádió megmenekült, mert ennek a törvénynek az alapján akármelyik frekvenciát még akár meg is kaphatja.

- Igen.

- De ha nem akarom, akkor nem menekült meg, mert se a 92,9-esben sem a 95,3-asban nincs olyan kötelezettség, ami a bírósági döntésektől a Médiatanácsra hárulna, vagy ha volna, akkor a Médiatanács ezek alól ki tudna bújni.

- Véleményem szerint ez a helyzet, és azt gondolom, hogy ez nyilvánvalóan nem véletlen, bár ezeket a jogszabályokat nem tudjuk, hogy kik írták, hiszen illegalitásban vannak ilyen szempontból.

- Az a vicces, hogy ez a kétharmados illegalitás szerintem a nemzetközi politológiában is kuriózum lehetne, nem?

- Igen. Azt gondolom, hogy odatettünk valami nagyon érdekeset Európa térképére, de nem biztos, hogy büszkeségünkre válik. A korábban elfogadott médiatörvényt mi is, az ellenzéki pártok is azért kritizáltuk, mert gumiszabályok vannak benne, horribilis bírságok, amiket persze nem vetettek ki, és most mondhatják azt, hogy lám-lám, milyen alaptalanok voltak a félelmeink vagy a rágalmak. De itt arról van szó, hogy az egész az önkényességről szól. Azért azt se felejtsük el, hogy akkor egy kicsit más lenne a helyzet, ha viszonylag rossz jogszabályok lennének, amiket többféleképpen lehet értelmezni, de lenne egy szokásjog vagy lenne egy olyan Médiatanácsunk, amiben a paritás elve érvényesül vagy egy olyan Médiatanács, amiben tényleg nem pártkatonák ülnek, hanem a jogszabályok végrehajtásában elkötelezett jogászok. Ez az újabb probléma, hogy a Fidesz médiapolitikai ökleként működő hatóság van arra hivatva, hogy ebben a dzsungelben – amit véleményem szerint okozott, hiszen számomra nem kérdéses, hogy ezek a javaslatok a Médiatanács környékéről érkeztek be a Parlamentbe – ő döntsön.

- Ha nem hajtották volna végre vagy nem készítették volna el és nem fogadták volna el ezeket a módosításokat a médiatörvényhez, akkor ez a médiatörvény alkalmatlan lett volna arra, hogy a Médiatanács kibújjon a két ránk vonatkozó bírósági határozat vagy bírósági ítélet alól? Akkor köteles lett volna végrehajtani vagy az egyiket vagy a másikat?

- Véleményem szerint igen.

- Értem. Tehát ennek a célja csak az lehetett, hogy ezt megnehezítse.

- Igen. És látnunk kell azt, hogy ez nem is a Klubrádióról szól, hanem arról, hogy ők mennyire nem képesek elviselni azt, hogy vannak más vélemények vagy mennyire le akarnak nyúlni minden helyi frekvenciát. A Gyöngyös környékén sugárzó Dió rádiónak van egy riválisa, egy pályázatra ketten pályáztak, csak éppen a másik pályázónak érvénytelen a pályázata, ugyanis összeférhetetlen a cég ügyvezetője, mert a közvetlen családtagja a körzetben dolgozó polgármesternek. És azért, hogy ki tudják ütni a Dió Rádiót, módosítottak a törvényen, és kivették ezt az összeférhetetlenséget, ezáltal az az abszurd helyzet állt elő, hogy egy polgármester közvetlen családtagja a rádiófrekvenciát üzemeltető gazdasági vállalkozás tagja is lehet, de a megyei közgyűlés esetében ez az összeférhetetlenségi ok fennáll továbbra is. Ami nyilvánvalóan teljesen abszurd, hiszen egy polgármester mégiscsak jobban érintett egy település ügyeiben, mint egy megyei közgyűlési vezető. Ezt csak azért csinálták, hogy a Dió Rádiótól elvehessék a frekvenciát, hogy a másik pályázó – akinek nyilván nagy politikai hátszele van – pályázata ne legyen érvénytelen. Tehát amikor arról beszélünk, hogy ez nem a Klubrádióról szól, nem azt jelenti, hogy a Klubrádió nem fontos. A Klubrádió azért fontos, mert azt gondoljuk, hogy egy jogállamban van szólásszabadság…

- Azért fontos, mert mi vagyunk az állatorvosi ló. Hogy aztán vannak-e még ilyen lovak és oda fognak-e kerülni az állatorvosi egyetemre, az egy másik kérdés.

- Igen. Sajnos azt kell hogy mondjam, hogy ez a típusú egyedi jogalkotás, ez a lex Klubrádió, lex Dió Rádió – és persze láttunk korábban lex Szapáryt és nagyon sok minden mást is – sajnos a Fidesz eddigi jogalkotásának egy nagyon tipikus velejárója. A sajtószabadság igen érzékeny terület, ami nem arról szól, hogy az újságírókat nem lövik le, mint tőlünk keletre, hanem arról kéne szólnia, hogy az adófizetők tulajdonában lévő frekvenciákkal úgy gazdálkodjon az állam, hogy a lehető legtöbb politikai és társadalmi vélemény megjelenjen. Ez lenne a dolga a Médiatanácsnak, hogy erről gondoskodjon. Ehhez képest az van, hogy képtelenek még abba is beletörődni, hogy valahol Gyöngyös mellett egy frekvencia nem a fideszes csókosoké.

- Utalt arra, hogy ez a kormány által beterjesztett médiatörvény-módosítás sem az igazi. Ezt arra is értette, hogy az alkotmánybírósági kifogásokat sem építi bele teljesen az új médiatörvénybe vagy arra gondolt, hogy közben elküldte az Európa Tanács is a véleményét a magyar médiatörvényről és azt meg végképp ignorálta, végképp nem vette figyelembe?

- Ez tulajdonképpen a kormány előterjesztése, főleg azok után a módosítók után, amiket elfogadtak – részben az én módosító javaslataimat is –, szerintem kielégítik az Alkotmánybíróság döntését. Ugyanakkor azt nagyon fontos tudni, hogy az Alkotmánybíróság érdemben nem vizsgált meg számos nagyon fontos kérdést, például azt a két dolgot, amit már említettem, a Médiatanács összetételét, politikai függetlenségét, nem vizsgálta a büntetési tételek nagyságát, illetve azok körülírásának a képlékenységét és a gumifogalom jellegét. Ami azt jelenti – én abban bízom –, hogy lesz ilyen alkotmánybírósági határozat, és ezt egy kicsit sarkallhatja a Szabó Máté ombudsman által beadott alkotmánybírósági beadvány, ami egyébként valóban nem túl acélos abban az értelemben, hogy a médiatanácsi szabályozásnak csak egy részkérdését emelte ki. Feszegeti a Médiatanács politikai függetlenségét is, de nem eléggé világos.

- A köztársasági elnökhöz természetesen bárki fordulhat, akár a Klubrádió is kérheti a köztársasági elnököt, hogy vagy küldje vissza a Parlamentnek vagy küldje egyenesen az Alkotmánybírósághoz, de ha ő ezt nem teszi meg, és aláírja a törvényt, akkor ebben az esetben ki az, aki az Alkotmánybírósághoz fordulhatna?

- Szerintem például a Klubrádió.

- De ha nem vagyunk nevesítve, akkor azt mondhatják, hogy minket mégsem érint ez közvetlenül, hol van itt leírva, hogy Klubrádió. És tényleg nincs a törvényben.

- Nincs a törvényben, ugyanakkor egyértelműen lehet látni, hogy a törvény bizonyos módosításai csak a Klubrádiót érintik, illetve a már emlegetett Gyöngyös környéki rádiófrekvenciákat. Tekintettel arra, hogy a Klubrádió egy jogbizonytalansági helyzetbe került ezzel a döntéssel, azt gondolom, hogy ebből származik kára a Klubrádiónak, tehát van olyan egyedi jogsérelem, ami alapján az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Ezt én most első felindulásból mondom, ezt azért nyilván jobban körül kell járni, de én azt gondolom, hogy ezt az utat is érdemes megpróbálni akkor, ha végül a köztársasági elnök aláírja a törvényt. De leginkább akkor, ha a törvényt tényleg bevetik a Klubrádió ellen. Valószínűleg naiv vagyok, de szerintem ezek után már végképp nem merik megtenni azt, hogy hadat üzennek a Klubrádiónak.

- Akkor miért csináljanak? Nem üzennek hadat, csak hátulról veszik elő a tőrt, nem?

- Azért, hogy azt mondják, hogy lám, mi milyen jó fejek vagyunk. Ez is egy érdekes hozzáállás.

- Ja, hogy megfenyegetünk mindenkit, de közben jó emberek vagyunk.

- Igen, amikor a jó király az utolsó pillanatban megkegyelmez az áldozatnak, aki valójában nem követett el semmit. Hadd hozzam a saját személyes példámat a december 23-i láncolásos akciónk kapcsán, ami nyilvánvalóan szabálysértés volt, de minket bűncselekménnyel vádoltak, majd utána amnesztiát kaptunk. Viszont azt senki nem mondta ki, hogy nem követtünk el bűncselekményt, és minden jogász tépte a haját, mert hogy lehet bűncselekménynek beállítani azt, hogy mi ülünk a földön. De ők jó fejek voltak, és amnesztiát adtak nekünk, bár állítólag még tovább nyomoznak az aktivisták ügyében. Most ezt sem látom egészen pontosan, de jelenleg az a helyzet, hogy nekem arról papírom van, hogy bűncselekményt követtem el, és arról is, hogy ők viszont milyen jó fejek, mert amnesztiát adtak. Ugyanezt a logikát követve megtehetnék azt, hogy lefejezik a Klubrádiót, de nem teszik meg, hiszen nekik olyan fontos a sajtószabadság. Ezt a dumát persze senki nem veszi be, de lehet, hogy ők azt gondolják, hogy nekik politikailag ez a legkifizetődőbb.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

• < Előző
• Következő >