Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. június 26.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2012. június 28. csütörtök, 04:45
- Megbeszéljük
Mire használhatók a népszámlálás felekezeti adatai?
Virág Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási szóvivője
Bolgár György: - Bár egy speciális ügyben szeretném kérdezni az álláspontját, véleményét vagy információját, azért megkérdezem mindenekelőtt, hogy áll a népszámlálási adatok feldolgozása.
Virág Eszter: - Örömmel mondhatom, hogy teljes gőzerővel halad, a kérdőívek többsége már a feldolgozás közepén tart, úgyhogy tartani tudjuk azt a határidőt, amit ígértünk, tehát 2013.
- A második határidőt.
- Így van.
- Mi lett volna az első, az eredeti?
- Az első ennek az évnek a végén, decemberben lett volna. Most olyan három hónappal későbbre tervezzük az adatok megjelentetését.
- És vannak közben olyan megjelenő, az Önök számára már világos és nagyjából bizonyítható információk ezekből az adatokból, amelyek Önöket is meglepik?
- Volt egy előzetes adatközlésünk, ott alapvetően a népességszám alakulása volt a nagy kérdés és az előzetes adatok is mutatták, hogy valóban tízmillió alatt vagyunk. Ennek természetesen nagyon sok kihatása volt a népsűrűségre, voltak olyan megyék, ahol nagyon jelentősnek tűnt a népességcsökkenés. Az előzetes adatokban ennél sokkal többet nem mértünk még, csak a nemek megoszlását, a lakásszámot és hogy hány lakásban élünk. Ezeket közöltük most, viszont lesz nyár végére egy olyan adatközlésünk, ahol a kérdőívekből kiválasztottunk egy egyszázalékos mintát, azért ez elég sok kérdőív, és ezekből a legfontosabb további adatokat is közölni fogjuk. Ez is már egy nagyon részletes információ lesz, de még nem a teljes lakosságra vonatkozóan, arra sajnos még várnunk kell 2013 első negyedévéig.
- Még Ön sem tudja, hogy ebben az egyszázalékos mintában mik a legjellemzőbb vagy legérdekesebb adatsorok?
- Sajnos nem tudom, mivel a kérdőívek feldolgozás alatt vannak, tehát nem tudok kikapni csak úgy egy-két kérdőívet, amikor összesítjük ezeket, akkor tudjuk megmondani. Ez most már alig egy-két hónap múlva kész lesz, úgyhogy egy kis türelmet kérünk.
- Igen. Szóval olyan még nem volt, hogy a statisztikusok a szívükhöz kaptak, hogy te jó Isten, ezt nem gondoltam volna, ilyennel még nem találkoztam vagy még nem jutott olyan állapotba az adatfeldolgozás, hogy bárki a szívéhez kaphatott volna?
- Nézze, mindig lehet meglepetés, érdekes információk, de azért azt gondolom, hogy ezek mindig jól tükrözik a társadalmi, gazdasági folyamatokat. Amit az elmúlt tíz évben láttunk, tapasztaltunk, ezeket a népszámlálás most be fogja igazolni. Olyan nagyon nagy meglepetésre nem lehet számítani, viszont ezek az adatok most majd alátámasztják azokat az észleléseinket, amiket eddig tapasztaltunk.
- Akkor érdeklődéssel várjuk a következő fázist és aztán a végeredményt jövőre. A mai Népszabadságban olvastam egy érdekes cikket, hogy lex Hit Gyülekezete készül, egy olyan kormányzati javaslat, amely arról szólna, hogy egy egyház ne vállalhassa jóval több oktatási, szociális intézmény fenntartását annál, mint amennyi a tényleges támogatottsága az országban. Itt idéznek egy felelős vezetőt is, aki a személyes véleményét megfogalmazva azt mondta, hogy meg kellene nézni, hogy a nagy intézményfenntartó egyházak esetén a népszámlálási adatok alapján hány hívő jut egy iskolára vagy egy szociális helyre, és ennek alapján kellene intézkedéseket tenni. A népszámlálási adatokat – hogy valaki bevallja-e egyáltalán, milyen egyházhoz tartozik – bármire fel lehet használni?
- Azt gondolom, hogy a népszámlálási adatoknál nagyon-nagyon fontos, hogy figyelembe vegyük azt, hogy ezek önkéntesen megválaszolhatóak voltak. Tehát nem volt egyáltalán kötelező, bár a vallásra vonatkozó adatok a korábbi népszámlálások során, már százötven évvel ezelőtt is bekerültek a népszámlálás körébe. Akkor kötelezően megmondták az emberek, hiszen akkor ez mindenféle dokumentumban, okiratban szerepelt. Ugyanakkor ma már ezt különleges adatként kezeljük, az érzékeny adatok körébe tartozik, és éppen ezért nem kötelező rá a válaszadás. Erre alapozott döntéseket hozni nyilván csak e tény figyelembevételével szabad.
- Eleve hangsúlyozottan mondták is annak idején, hogy erre nem kötelessége senkinek válaszolni és nem is fogják ezeket semmi olyan célra használni, amiből bárkinek – elvileg legalábbis – bármilyen kára származhatna. Hiszen ezt el akarják kerülni.
- Természetesen, és talán emlékszik is rá, hogy a népszámlálás során név nem szerepelt. Lakcím szerepelt, de ez most már teljesen elválik az adatoktól, csak összesített formában kaphatnak információkat azok, akik ez iránt érdeklődnek. És például a 2001-es népszámláláson az emberek tíz százaléka nem válaszolt erre a kérdésre. Kilencmillióan válaszoltak, jóllehet ott – ha jól emlékszem – tizenöt százalék nem tartozott semmilyen vallási közösséghez, felekezethez, de tulajdonképpen minden tizedik ember megtagadta erre a kérdésre a válaszadást. Most nagy érdeklődéssel várjuk, hogy ez az idei népszámlálásnál hogyan alakul.
- Nem akarom kerülgetni a forró kását. Nyilvánvalóan, ha valaki katolikusnak vagy reformátusnak vallja magát, akkor nem számíthat semmiféle diszkriminációra, ám egy olyan országban, ahol hetven évvel ezelőtt majdnem félmillió zsidó meghalt a származása és vallása miatt, lehet, hogy például a zsidó vallásúak vagy zsidó származásúak inkább nem akarják bevallani, hogy van-e bármilyen fajta vallási elkötelezettségük, és lehet, hogy akik megtagadják a választ erre, például jórészt közülük valók. Vagyis, ha valaki fel akarná használni a számokat, akkor lehet, hogy téves következtetésre jutna, nem?
- Elképzelhető, de azért gondoljon bele, itt abszolút azonosíthatatlanok az adatok.
- Ezt persze magyarázhatjuk az embereknek, csak nem biztos, hogy elhiszik.
- Ez így van, és sajnos a történelmi események még mindig érzékelhetőek voltak a népszámlálásban. A nemzetiségi kérdést említeném, mint hasonlót, a háború után a németek kitelepítése után bizony azt tapasztaltuk, hogy a német nemzetiségűek nem vallották be a nemzetiségüket, nem vallották magukat németnek a következő népszámlálásnál.
- Vagy ha annak alapján akarnánk a roma stratégiát felépíteni, hogy hányan vallják magukat cigánynak a népszámláláson, akkor lehet, hogy súlyos tévedésbe kerülnénk, mert valószínűleg sokkal kevesebben, mint ahányan valójában azok. Nem?
- Ez elképzelhető, ugyanakkor azért azt tapasztaltuk, hogy akár a nemzetiségi kérdésnél, tehát akár a romákra vonatkozóan, akár a vallási kérdéseknél az emberek azért valahol mindig büszkén is vállalják, ha oda tartoznak. Saját maguk számára, az önazonosításuk, a hovatartozás-érzés szempontjából mindig jó érzés is volt, hogy megvallhassák azt, hogy én ehhez a közösséghez tartozom.
- Ha ebben például lenne növekedés a tíz évvel ezelőttihez képest – akár cigány származásúak vagy zsidó vallásúak számában –, akkor az egy jó fejlemény volna.
- Így van.
- Azt jelentené, hogy kisebb a félelem, nagyobb az öntudat és a büszkeség. De akkor is nyilvánvalóan vannak még fenntartások nagyon sok emberben, nem?
- Így van. Ezt látjuk meg majd az adatokból, hogy hány embernek volt fenntartása és hányan nem kívántak válaszolni. Feltehetően ez elsősorban a nagyvárosokban várható tapasztalataink szerint. A kisebb településeken sokkal nyíltabban, őszintébben felvállalják, hiszen mindenki tudja egymásról is, hogy melyik valláshoz, milyen nemzetiséghez tartozik. Ott kevésbé érzik úgy az emberek, hogy ezt titkolni kellene. Nagyvárosokban, Budapesten tapasztalható mindig egy kicsit, hogy jobban félnek attól, hogy az adataikat esetleg rosszul használják fel.
- Összességében a népszámlálási adatok mire használhatók fel? Lényegében információknak számítanak és nem többek? Alapul ahhoz, hogy esetleg a kormány vagy az állam ennek tudatában és ezek figyelembevételével határozzon meg bizonyos lépéseket, stratégiákat, de erre konkrétan alapozni vagy ebben száz százalékig bízni – amikor az emberek vagy válaszolnak, vagy nem – nem lehet.
- Még egy dolog miatt nyilván azért óvatosan kell kezelni ezt, mert a kérdés – ha emlékszik – nem a tagságra, nem arra vonatkozott, hogy én melyik egyház vagy felekezet tagja vagyok. Nem az adminisztratív tagságra kérdezett rá, hanem egyfajta hovatartozási érzésre, érzületre.
- Tehát, ha valaki, aki nem is jár templomba vagy nem gyakorló hívő, de mégis katolikusnak érzi magát, akkor nyugodtan válaszolhatta azt, hogy katolikus.
- Így van, pontosan. Aki viszont úgy érezte, hogy csak az érzülete van meg, de a tagsága nincs, lehet, hogy úgy döntött, hogy mégsem írja azt. Ez teljesen szubjektív megközelítése volt a kérdésnek, formális tagságról nincs információnk a népszámlálás alapján. Erre mindenképp gondolnunk kell, amikor egyes döntésekhez használjuk fel ezeket az információkat.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- << Előző
- Következő
