Örmény-magyar konfliktus: az örmény oktatási miniszter szerint Magyarország bűnrészes lett a gyilkosságban
- Részletek
- Szemle
- 2012. szeptember 03. hétfő, 02:52
- Galamus-csoport
Vasárnap megszólalt Szijjártó, a külügy jegyzéket adott át az azeri nagykövetnek, magyar egyházak levelet írtak az örmény ortodox egyház fejének, Gyurcsány Ferenc az erkölcstelenség kormányának nevezte Orbán kormányát – Tőle is kérték Safarovot, ő nem adta ki;
Az örmény visszhang; örmány-azeri hackerháború;
Az egyházak világtanácsa bírálta Magyarországot.
Magyarország, Szijjártó
Vasárnap megszólalt a magyar hivatalosság, név szerint Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára (akit egyébként nyilván hozzáértése, felkészültsége, komolysága és közmondásos önállósága miatt júliusban nyolc kétoldalú gazdasági együttműködési kormányközi testület élére nevezett ki maga a miniszterelnök – m.zs.), és a Magyar Külügyminisztérium nevében nyilatkozott. (Hogy miért ő, nem tudni.)
A Külügyminisztérium vasárnap jelezte Azerbajdzsán budapesti nagykövetének, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja az azeri kiadatási ügyben zajlott eljárást. Magyarország az ügy minden részletében az Európa Tanács (ET) nemzetközi kiadatási ügyeket rendező 1983-as egyezménye szerint járt el.
Az örmény katonatársa meggyilkolása miatt elítélt azeri férfi jogi képviselője kezdeményezte az igazságügyi miniszternél, hogy Ramil Sahib Safarov Azerbajdzsánban tölthesse le büntetését; ezek után az igazságügyi tárca vezetője – az egyezmény előírásainak megfelelően – megkereste az azeri hatóságokat, akik jelezték, hogy a budapesti ítélet alapját képező bűncselekmény az ő államuk büntető törvénykönyve szerint is bűncselekmény, és életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető, majd közölték azt is, folytatni kívánják az ítélet végrehajtását.
Hogy az azeri fél végül nem az általa küldött hivatalos dokumentum szerint járt el, a magyar Külügyminisztérium vasárnap jelezte Azerbajdzsán budapesti nagykövetének: Magyarország elfogadhatatlannak tartja ezt az eljárást. Majd Szijjártó újra elmondta, hogy az ügyet ők nemzetközi jogi kérdésnek tekintették és tekintik, és mindenben a szabályoknak megfelelően jártak el.
Ebben semmi különös nincsen
Mivel évente átlagosan 8-12 ilyen kiadatás van Magyarországon, „tehát ez egy bevett nemzetközi jogi eljárás, amelyben semmi különös nincsen, most is minden ennek megfelelően történt”.
Az ügynek természetesen semmi köze a gazdasági megállapodáshoz
Azerbajdzsán esetleges magyar államkötvény-vásárlásával nincs összefüggés, mondta Szijjártó: „sokaknak élénk a fantáziája, de a helyzet az, hogy egy száraz nemzetközi jogi eset és két ország gazdasági együttműködése semmilyen módon nincs hatással egymásra”.
Amúgy tisztelik Örményországot
„…mi tiszteljük és nagyra becsüljük Örményországot és az örmény népet, és természetesen biztosítjuk az örmény hatóságokat is arról, hogy Magyarország ezt az egész ügyet a nemzetközi jog keretein belül kezelte és kezeli egy Európa tanácsi egyezmény alapján.”
A Külügyminisztérium közleményt tett közzé, és diplomáciai jegyzéket nyújtott át
A közlemény
„Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára 2012. szeptember 2-án hivatalába kérette Vilayat Gulijevet, Azerbajdzsán Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A találkozón Németh Zsolt tájékoztatta a diplomatát Magyarország Kormányának határozott álláspontjáról, mely szerint Ramil Safarov gyilkosságért jogerősen elítélt azeri állampolgár elnöki kegyelemben részesítését Magyarország elfogadhatatlannak tartja és elítéli.
Németh Zsolt rámutatott: az azeri fél eljárása ellentétes a vonatkozó nemzetközi jogszabályokkal és szöges ellentétben áll azzal a korábban hivatalosan is megerősített azeri ígérettel, mely szerint az elítélt büntetésének végrehajtása Azerbajdzsánban folytatódik. Az azeri fél lépése nem felel meg annak a bizalmi légkörnek, amely országaink között az utóbbi időben kialakult, és amely jó feltétele lehetne ígéretesnek indult együttműködésünknek.
A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az alábbi diplomáciai jegyzéket nyújtotta át az azeri nagykövetnek:
Magyarország Külügyminisztériuma tiszteletét fejezi ki Azerbajdzsán Köztársaság Budapesti Nagykövetségének és van szerencséje az alábbiakról tájékoztatni.
Magyarország Kormánya megdöbbenéssel értesült az azeri fél azon döntéséről, amely amnesztiában részesítette a 2006-ban gyilkosságért jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ramil Sahib Szafarovot.
Magyarország elfogadhatatlannak tartja és elítéli Azerbajdzsán lépését, amely ellentétes a vonatkozó nemzetközi jogszabályokkal és szöges ellentétben áll az azeri fél ez ügyben tett ígéretével, amelyet a 2012. augusztus 15-i keltezésű (XX-NBSKFO/3743/4/2012 sz.), Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának továbbított levelében Azerbajdzsán Köztársaság igazságügyi miniszter-helyettese is megerősített. A levélben a vonatkozó nemzetközi jogszabályra hivatkozva Azerbajdzsán kötelezettséget vállal arra, hogy nevezett személy átadását követően letölti jogerős büntetését, és feltételes szabadlábra helyezése is legkorábban az ítélet meghozatala után 25 év múlva történhet meg.
A magyar fél úgy véli, hogy Azerbajdzsán ezen döntése nem felel meg az országaink között utóbbi években kialakult, bizalmon alapuló együttműködés szellemének.
Magyarország Külügyminisztériuma megragadja az alkalmat, hogy ismételt nagyrabecsüléséről biztosítsa Azerbajdzsán Köztársaság Budapesti Nagykövetségét.”
Szijjártó ismét megszólalt (rajta kívül senki más): beszélt a köztelevízió esti híradójában is
Az M1 vasárnap esti Híradójában elhangzott, hogy amikor Orbán Viktor a közelmúltban Azerbajdzsánba látogatott – június végén járt Bakuban a miniszterelnök –, és tárgyalt Ilham Aliyev azeri elnökkel, szóba került Safarov átadásának kérdése. „Volt egy ilyen felvetés az azeri részről, akkor mi természetesen azonnal közöltük, hogy ez egy nemzetközi jogi kérdés, amelyre vonatkozólag előírások vannak. Ezért azt kértük az azeri féltől, hogy mindenben ezen szabályokat követve járjanak el. Azt ígértük, hogy természetesen Magyarország is a nemzetközi jogi előírásoknak megfelelő eljárást fog lefolytatni, ha azeri kezdeményezés érkezik”, ezt Szijjártó a hírműsorban.
Magyarország, egyházak
Magyar egyházi vezetők együttérző levelei az örmény ortodox egyház fejének
Szolidaritásáról biztosította az örmény keresztényeket II. Karekin örmény katolikoszhoz intézett levelében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke. Közös levélben fejezték ki együttérzésüket az örmény egyház fejének a magyar református és evangélikus egyház vezetői is az azeri kiadatási ügy miatt.
„Erdő Péter bíboros levele Őszentsége II. Karekin örmény katolikosz részére
2012. szeptember 1., szombat 22:15
Értesülve az elmúlt napok eseményeiről a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia teljes szolidaritásáról biztosítja az örmény keresztényeket és a sokat szenvedett örmény népet. A leghatározottabban elutasítunk minden etnikai erőszakot és gyűlölködést. Kérjük a Mindenhatót, hogy a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására kísérje pártfogásával az egész örmény népet és részesítsen bennünket az igazságosság és a béke ajándékában.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke”
A református és evangélikus egyház levele angolul olvasható itt.
Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke levelükben együttérzésükről biztosították II. Karekin pátriárkát, az örmény ortodox egyház katolikoszát amiatt, hogy az azeri elnök kegyelemben részesítette és szabadon bocsátotta a Magyarországon törvényesen börtönbüntetésre ítélt azeri gyilkost.
„Az egyházi vezetők nem kételkednek a magyar hatóságok intézkedésének törvényességében, de annak következményeit elítélik.” „Mindannyiunk fölött Isten ítél majd egy napon. Ugyanakkor az állam felelőssége polgárai védelme és a rend fenntartása.” Levelük végén a püspökök igazságtételért és a két nép közötti békesség és megértés megmaradásáért fohászkodnak.
Magyarország, Gyurcsány
Gyurcsány: az erkölcstelenség kormánya Orbáné
MTI 2012. szeptember 2., vasárnap 14:03
Az erkölcstelenség kormányának nevezte Orbán Viktor kabinetjét Gyurcsány Ferenc vasárnap.
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke pártja „alternatív tanévnyitót” tartott oktatási államtitkárság belvárosi épülete előtt. Az azeri baltás gyilkos kiadatásáról azt mondta: „Az a kormány, amely harminc ezüstért engedi eladni az ország tisztességét, amely gyilkost enged ki megérdemelt börtönbüntetéséből, ne vezessen be erkölcstant” az iskolákban.
Gyurcsány azt mondta: kormányát is megkeresték az azeriek a kiadatás érdekében, de világos volt, hogy a Magyarországon nyolc éve fogva tartott Safarovot hazájában hősként ünnepelnék és szabadon engednék, ezért nem járultak hozzá az átszállításához. Szerinte Orbán Viktornak is ismernie kellett a várható következményeket, hiányoztak ugyanis a megfelelő garanciák - például az azeri elnök ígérete - arra, hogy a baltás gyilkosnak folytatnia kell büntetése letöltését.
Molnár Csaba, a DK alelnöke
Ugyanezen a rendezvényen azt mondta, hogy a kormány „áruba bocsátotta a magyarok becsületét” és szégyent hozott az országra. Orbán Viktor a felelős azért, hogy a Magyarországon nyolc évig raboskodó baltás gyilkos szabadlábon lehet. Orbán „még az ördögtől is inkább hajlandó pénzt kérni”, mint hogy megegyezzen az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal, az azeri nyilatkozatok pedig világossá teszik, hogy Safarov kiadatásról egy évig tartó tárgyalások végén a magyar miniszterelnök döntött.
A rendezvényen többen a szervezők által kiosztott táblákat emeltek fel, „Baltás kormány” és „Gyilkos” felirattal. A demonstráció lezárásaként mécseseket gyújtottak Gurgen Margarjan örmény katonatiszt emlékére, akit 2004-ben a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumában baltával vert agyon Ramil Safarov.
Magyarország, Molnár Zsolt (MSZP)
Molnár Zsolt: Martonyinak távoznia kell
Az MSZP országgyűlési képviselője, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke Siófokon azt mondta, a párt magyarázatot vár a kormánytól az elmúlt 24-48 órában történtekre a baltás gyilkosként elhíresült azeri férfi kiadatásának ügyében, amivel kapcsolatban a magyar diplomácia olyan szinten ellehetetlenült, hogy Martonyi János külügyminiszternek távoznia kell a kormányból – mondta Molnár Zsolt vasárnapi sajtótájékoztatóján Siófokon. Indítványozta, hogy a bizottság soron következő ülésén hallgassák meg a külügyminisztert, a miniszterelnök-helyettest, valamint az Információs Hivatal főigazgatóját az azeri gyilkos kiadatásának ügyében. Tisztázandó egyebek közt, hogy az azeri gyilkos kiadatása milyen okból és hogyan történhetett meg. Tudott-e a magyar diplomácia, illetve a magyar Információs Hivatal arról, és megfelelően tájékoztatta-e a kormányt, hogy milyen következményei lehetnek egy ilyen lépésnek. Mérlegelték-e azt a tényt, hogy a férfit Azerbajdzsánban nemzeti hősként kezelik, figyelembe vették-e, hogy a döntésnek láthatóan vannak biztonsági kockázatai az Örményországban élő magyarok számára.
Itt nem egy nemzeti érzület motiválta „csetepatéról” van szó, hanem egy köztörvényes, nagyon brutális gyilkosságról, amelyben egy védtelen alvó embert gyilkoltak meg különös kegyetlenséggel. Fontos momentum az is, hogy a világ olyan régióját érintik a történtek, ahol jentős a feszültség, ezért egy szikra is tüzet okozhat, márpedig a kiadatás óta történtek arra utalnak, hogy az ügy szimbolikus jelentőségű.
***
Örményország, örmény ombudsman, örmény jogászok, oktatási miniszter
Jereván válaszlépéseket tehet a nemzetközi porondon is
Örményország a nemzetközi porondon további lépéseket tehet válaszként arra, hogy Magyarország kiadta Ramil Safarovot Azerbajdzsánnak, mondta Jerevánban Larisza Alaverdján, Örményország ombudsmanja, a Jogi Önkény Ellen elnevezésű civil szervezet vezetője.
Örményországnak fel kell hívnia a nemzetközi porondon a figyelmet az Azerbajdzsán által elkövetett jogsértésekre. Szerinte elsősorban azokban a nemzetközi szervezetekben kell ezt megtennie, amelyeknek Jereván és Baku egyaránt tagja. Szükségesnek tartja, hogy minél több dokumentumot gyűjtsenek össze, amely bizonyítja, hogy Azerbajdzsánban állami szintre emelt fajüldöző politikát folytatnak. Az ombudsman azt is megjegyezte: magyar igazságügyi orvosszakértők annak idején megállapították, hogy Safarovot rasszista nézetei újabb, hasonló bűncselekmény elkövetésére késztethetik.
Tigran Nagapetján örmény jogász
Szerinte a gyilkos kiadatása és kegyelemben részesítése nem annyira jogi, mint inkább politikai kérdés.
Ara Hzmaljána örmény jogász
Azt tanácsolja az örmény vezetőknek, hogy mostantól még nagyobb figyelemmel kövessék Azerbajdzsán magatartását, és minden hibás lépését „használják fel” a nemzetközi szervezetekben.
Armen Asotján oktatási és tudományügyi miniszter
Erkölcstelennek nevezte Budapest magatartását. Magyarország azzal, hogy kiadta a bűnöst Azerbajdzsánnak, lényegében bűnrészessé vált a gyilkosságban.
Az örmény Ramkavar-Azatakan Liberális Demokrata Párt
Precedens nélküli esetnek a kiadás, Magyarország döntése a „lelkiismeret áruba bocsátását” jelentette.
Granma Bagratján, az ellenzéki Örmény Nemzeti Kongresszus képviselője
Az örmény diplomácia kudarcának nevezte a kiadatást. Szerinte Örményország a hibás abban, hogy nem volt képes felvilágosítani a magyarokat: nem szabad így cselekedniük. „Hol volt Örményország, mint állam, a külügyminisztérium, a nemzetbiztonsági szolgálat, a védelmi minisztérium, a nemzetbiztonsági tanács, a nagykövetség és a többi hivatal? Hol volt Örményország, amikor Azerbajdzsán megegyezett Magyarországgal Safarov kiadatásáról?”
Örményország, örmény elnök
Rettenetes esemény Safarov szabadlábra helyezése
Éles hangú nyilatkozatban ítélte el az örmény államfő azt, hogy Azerbajdzsánban szabadon engedték az örmény tiszttársát Budapesten meggyilkoló azeri katonatisztet.
„Nem akarunk háborúzni, de ha rákényszerítenek bennünket, küzdeni fogunk és győzünk. Nem félünk a gyilkosoktól, még akkor sem, ha államfői pártfogoltak”, írta üzenetében Szerzs Szargszján, amelyet abból az alkalomból adtak ki vasárnap, hogy a vitatott hovatartozású terület, Karabah pontosan 21 évvel ezelőtt hirdette ki egyoldalúan függetlenségét.
„Ezekben a napokban rettenetes esemény szemtanúi voltunk. Szabadlábra került az, aki baltával ölt meg egy alvó örmény katonatisztet.” Jereván arra számít, hogy a nemzetközi szervezetek, illetve a Karabah ügyében közvetítő, Oroszországot, Franciaországot és az Egyesült Államokat tömörítő úgynevezett Minszki csoport társelnökei reagálnak az ügyre. Függetlenül azonban bármiféle visszhangtól, a történtek után senki nem javasolhatja Karabah népének, hogy csatlakozzon Azerbajdzsánhoz.
Az örmény külügyminiszter a minszki csoport társelnökeivel tárgyalt
Edvard Nalbandján örmény külügyminiszter vasárnap Párizsban a Ramil Safarov azerbajdzsán katonatiszt kiadatása nyomán kialakult helyzetről tárgyalt a Karabah ügyében közvetítő minszki csoport társelnökeivel. Az Oroszországot, Franciaországot és az Egyesült Államokat tömörítő csoport társelnökeivel tartott találkozón Nalbandján kijelentette, hogy Azerbajdzsán a legdurvább módon megsérti a nemzetközi jogot, a nemzetközi konvenciókat és egyezményeket, valamint vállalt kötelezettségeit, s akadályozza a társelnököknek a karabahi probléma békés rendezése érdekében tett erőfeszítéseit.
Az örmény külügyminiszter szerint Baku következetesen elutasítja a konfliktus rendezésére tett javaslatokat, megtorpedóz minden olyan kezdeményezést, amely a bizalomkeltésre irányul, és súlyos veszélyt jelent a térség békéjére és biztonságára nézve. „A nemzetközi közösség nem hunyhat szemet afölött, hogy Azerbajdzsán a tárgyalási folyamat mögé bújtatva folytatja kalandor politikáját.”
Örményország-Azerbajdzsán
Internetháború dúl örmény és azeri hackerek között
Internetháború bontakozott ki örmény és azeri számítógépes kalózok között, miután az azeri államfő kegyelemben részesítette azt a katonatisztet, akit a magyar hatóságok adtak át országának. Az Armenpress hírügynökség szerint szombat késő délután az azeri elnöki hivatal és számos más azeri honlap nem működött az örmény számítógépes kalózok támadásai miatt. Vasárnapra virradóra is elérhetetlen volt több azeri hírportál, és nem lehetett megnyitni a bakui elnöki hivatal honlapját sem.
Szamvel Martiroszján információbiztonsági szakértő szerint örmény-azeri összetűzés zajlik a kibertérben, s nemcsak örmény hackerek támadják az azeri honlapokat, hanem örmény internetes oldalak is szenvedő alanyai az azeri támadásoknak. A szakértő szerint azonban az úgynevezett szolgáltatás-megtagadásos (DDoS) örmény kalóztámadások sokkal tömegesebbek, és számos azeri honlapot blokkolnak. Ez az elmúlt év legnagyobb kiberösszetűzése az azeri és az örmény hackerek között, mondta a szakértő.
***
Az Egyházak Világtanácsa bírálta Magyarországot Ramil Safarov kiadása miatt
MTI 2012. szeptember 2., vasárnap 14:37
Bírálta Magyarországot Olav Fykse Tveit, az Egyházak Világtanácsa főtitkára azért, mert kiadta Ramil Safarov azeri katonatisztet Azerbajdzsánnak. Az Áder János köztársasági elnöknek, Orbán Viktor kormányfőnek és az Egyházak Világtanácsa magyar tagegyházainak, valamint Szerzs Szargszján örmény elnöknek és II. Karekin örmény katolikosznak (egyházfő) szombati keltezéssel írt, azonos tartalmú levélben a főtitkár jelezte: mély aggodalommal értesültek arról, hogy a magyar igazságügyi minisztérium 2012. augusztus 31-én átadta Ramil Safarov elítélt katonatisztet hazájának, Azerbajdzsánnak.
„Tudjuk, hogy visszatérése után az azerbajdzsáni hatóságok azonnal kegyelemben részesítették és szabadon bocsátották Safarov hadnagyot, annak ellenére, hogy 2004-ben meggyilkolta Gurden Margarján (örmény) hadnagyot, amit beismert, s amiért a Fővárosi Bíróság 2006-ban elítélte.” A kiadatás örményországi negatív visszhangját felidéző üzenet szerint „Safarov átadása olyan lépésnek tűnik, amelyet a magyar kormány nem gondolt át kellőképpen. Az, hogy az azerbajdzsáni kormány az életfogytiglani börtönbüntetésről szóló ítélet ellenére szabadon bocsátotta Safarovot, ellentétes az irányadó igazságügyi gyakorlattal. Elítéljük azokat a lépéseket, amelyek aláássák az igazságot és az örmény és azerbajdzsán nép közötti megbékélést” – áll az egyházak világtanácsa főtitkárának levelében.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!