Vissza a konyhába!
- Részletek
- Napi apró
- 2012. szeptember 09. vasárnap, 05:27
- Huszár Ágnes
Magyarország nem támogatja, hogy kötelező érvényű uniós szabályozással, kvótákkal javítsanak a nők arányain a tőzsdén jegyzett vállalatok igazgatótanácsaiban. Az uniós országok közül Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Hollandiában már most is érvényes rendeletek írják elő ezekben a testületekben a női részvétel minimumát. Most egy minden országra érvényes kvótarendszer bevezetését készítik elő, ezt azonban tíz ország, köztük Nagy-Britannia, Bulgária, Csehország, Szlovénia és Magyarország ellenzi.
Mint Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőnöke az MTI-nek nyilatkozta, „a direkt beavatkozás, a kvóta bevezetése várhatóan nem hozna átütő eredményt, sőt konfliktusokat hordozhat magában”. Kaleta ugyanakkor elismerte, hogy van még nálunk tennivaló a nők teljes egyenjogúsításában érdekében, de „ez a vállalatok, nem az állam feladata lenne”. Így, feltételes módban.
A magyar kormánynak jelenleg egyetlen női minisztere van: Németh Lászlóné, a kormány felsőfokú végzettséggel nem rendelkező fejlesztési minisztere és egy női államtitkára, a magyar köz- és felsőoktatást egyre súlyosabb kudarcokba sodró Hoffmann Rózsa.
A politikai jogok érvényesülésének a legárulkodóbb jele az, hogy jelenleg a Magyar Országgyűlésben a nők aránya az összes képviselői létszám egytizedét sem éri el. Ők képviselik a törvényhozásban Magyarország lakosságának 52,5 százalékát. A lakosságnak a diplomák, nyelvvizsgák számával bizonyíthatóan képzettebb részét.
A kormánypárt politikai kommunikációja a nőkről a családban helytálló, gyermekeit tápláló, nevelő, időseit gondozó anya képe. A győztes kétharmad „államférfiai” falvédős családi giccsről szónokolnak, miközben a gyerekek egyre nagyobb része nem hagyományos családban születik. De amúgy is egyre kevesebb gyerek születik, egyre hiteltelenebb a nőknek a „minden felett álló, legszentebb” anyaszerepbe való álszent és bornírt beskatulyázása.
Az uralkodó kétharmad szerint nincsen szükség a politikai élet, a gazdasági élet vezető pozícióiban a nőkre, akik nemcsak átlagosan képzettebbek a férfiaknál, hanem – és ezt nemzetközi tapasztalatok, statisztikák bizonyítják – kevésbé hajlamosak náluk az agresszív konfrontációra, a korrupcióra is.
Napjainkban a férfiak irányította agresszív és szemellenzős magyar külpolitika korábban elképzelhetetlen nemzetközi visszatetszést vált ki. A gazdaságpolitika csődjét a kivonuló külföldi cégek, a tönkremenő magyar vállalkozások, a munkanélkülivé válók tízezrei bizonyítják.
Megengedheti magának ez az ország, hogy a huszonegyedik század második évtizedében lakosainak nagyobb részét másodosztályú polgárként kezelje? Hogy a keletre való szimbolikus nyitás keretében a rég kihűlt vagy soha nem is volt családi tűzhely mellé száműzze őket?
(Huszár Ágnes)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
