A költségvetési bizottság elfogadta a PSZÁF jelentését
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2010/2. negyedév
- 2010. június 28. hétfő, 17:06
Az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottsága hétfőn első helyen kijelölt bizottságként egyhangúlag elfogadta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) 2009-ről szóló éves jelentését.
Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke a jelentéshez fűzött szóbeli kiegészítésében elmondta: a PSZÁF januárban kormányhivatalból autonóm államigazgatási szervvé vált, ennek alapján június 30-ig kellett benyújtania az Országgyűlésnek éves beszámolóját; jelentésében igyekezett a legteljesebben számot adni tevékenységéről.
A PSZÁF elnöke emlékeztetett: a világ pénzügyi rendszere az elmúlt időszakban olyan válságot élt át, amire száz éve nem volt példa, a világ GDP-jének 25 százalékát kellett felhasználni a globális pénzügyi rendszer összeomlásának megakadályozására. Magyarországon a kormány beavatkozására az adófizetők pénzéből alig került sor - hangsúlyozta. Egy intézmény - az FHB Jelzálogbank - részesült tőkejuttatásban, amit már visszafizetett. Garancianyújtásra nem került sor. Hitelt - piaci kamatokkal - három hitelintézet kapott: az OTP Bank, amely két részletben már visszafizette, valamint a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az FHB Jelzálogbank. A pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartásához más beavatkozásra nem volt szükség.
A felügyelet szakmai tevékenységéről szólva kiemelte: a PSZÁF tavaly megerősítette intézményfelügyeleti tevékenységét, és a folyamat az idei első félévben is folytatódott. Ennek része volt a nyolc legnagyobb bankcsoport átfogó vizsgálata, aminek eredménye azt mutatta, hogy a hazai pénzügyi rendszer likviditása a válság ellenére stabil, erős tőkehelyzetét fenn tudta tartani, hitelportfoliója ugyanakkor romlott.
A felügyelet fogyasztóvédelmi tevékenységét átalakította és megerősítette, amely a pénzügyi szolgáltatások területén teljes körű fogyasztóvédelmi jogkört kapott, a panaszkezelést januártól közigazgatási hatósági eljárás keretében végzik.
A PSZÁF másik fontos tevékenysége a piacok tisztaságának védelme. A felügyelet tavaly jelentős bírságot szabott ki tiltott piacbefolyásolás miatt (Soros alap, Deutsche Bank, HSBC), sokszor intézkedett tiltott tevékenység és strukturált, komplex termékek kapcsán is. A felügyeleti tevékenységben minden fontos területen lényeges előrelépés volt - hangsúlyozta a PSZÁF elnöke.
Dancsó József (Fidesz) egyebek között azt tudakolta a PSZÁF elnökétől: mekkora megterhelést jelent a bankadó a pénzügyi rendszernek; beváltotta-e a reményeket a Pénzügyi Stabilitási Tanács, szükség van-e rá; szükségesnek tartaná-e a shortolás tiltását; növelték-e hitelezési aktivitásukat az államtól hitelt kapott bankok? Nyikos László (Jobbik), a bizottság elnöke arra volt kíváncsi, mi szükséges ahhoz, hogy egyszerűbben, gyorsabban jussanak hitelhez a kkv-k.
A bankadóra vonatkozó törvényjavaslatot még nem ismeri a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), még nem volt a szervezetnél államigazgatási egyeztetésen - mondta Farkas Ádám. Úgy vélekedett, szakmailag az adó mértékét és fennmaradásának időtartamát szükséges figyelembe venni. Ha ugyanis az adó mértéke túlzottan magas, azt eredményezheti, hogy a pénzügyi intézmények visszafogják aktivitásukat - a hitelezést vagy más tevékenységeket -, s arbitrálni kezdenek (például külföldre telepítik tevékenységüket az adó elkerülése érdekében). Ha az elvonás hosszú távon fennmarad, a befektetők a későbbiekben figyelembe veszik finanszírozási, tőkeallokációs döntéseiknél, és nem biztos, hogy Magyarországra jönnek - mondta. Farkas Ádám szerint az is fontos, hogy a megjelölt időtartam a szereplők számára hiteles legyen.
A Pénzügyi Stabilitási Tanács jó intézmény a felügyeleti elnök szerint, ha sikerül megtölteni tartalommal, hasznos lehet a pénzügyi rendszer számára. A válság egyik tanulsága az volt, hogy nem volt megfelelő a makro- és mikroprudenciális tevékenység összhangja; Magyarországon most törvény kötelezi a pénzügyekért felelős minisztert, a jegybank elnökét és a felügyelet vezetőjét, hogy beszéljenek egymással - mondta Farkas Ádám, aki arra is rámutatott, a tanács fenntartása nem jár költséggel.
Az államtól kapott hitelek feltételei között voltak a vállalati hitelezésre vonatkozó feltételek; formálisan mindenki teljesítette ezeket, makrogazdasági szinten azonban nem hozott változást. "Megkockáztatnám: kicsit puhák voltak ezek a feltételek" - mondta.
A shortolással kapcsolatban úgy vélekedett: érdemes volna megfontolni a fedezetlen (úgynevezett meztelen) shortolás korlátozását vagy tiltását, másrészt ettől függetlenül mindenképpen fontos lenne a short pozíciók központi nyilvántartásba vétele, mert ez erős korlátot jelentene arra, hogy valaki piacbefolyásolási céllal próbálja használni ezt az instrumentumot.
A kkv hitelállomány 10 százalékkal esett vissza tavaly, ennek a problémának a megoldása azonban túlmutat a PSZÁF hatókörén - mondta Farkas Ádám. Az okokról szólva rámutatott: a vállalkozók hitelkereslete visszaesett, mert piacaik itthon és külföldön is zsugorodtak; ez akkor változhat, ha a termékeik, szolgáltatásaik iránti kereslet nő. A bankokat hiteleik minőségének romlása, kockázataik emelkedése óvatosságra készteti; ha a gazdaságpolitika valamilyen módon - például garanciaprogramok kifejlesztésével, a nemfizetési probléma megoldásával - segíteni tud, Farkas Ádám szerint a hitelezési hajlandóság is nőni fog. A források kínálati oldalról drágultak, amin az segíthet, ha a pénzügyi helyzet, az ország megítélése javul - mutatott rá a PSZÁF elnöke.
