Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. november 8.



Bolgár György kérdései 2012. november 8-ai műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy a Medián közvélemény kutatása szerint Bajnai Gordon Együtt-2014 szövetsége a Millával és a Szolidaritással megelőzte az MSZP-t. A két szervezet közösen viszont nagyobb a Fidesznél. Lehetséges ez? El tudják képzelni, hogy a szinte semmiből jött mozgalom egy pillanat alatt elvigyen a szocialisták tíz szavazójából akár hármat-négyet? Vagy ez csak az újdonság hirtelen varázsa?

Másik, de ehhez kapcsolódó témánk, hogy az LMP tárgyalni akar az Együtt Szövetséggel, legalábbis erről beszélt Jávor Benedek frakcióvezető. Az LMP-nek nincs is más esélye? Mindenesetre a Millát vezető Juhász Péter ma azt mondta, hogy az LMP lesz az első párt amelyet az Együtt megkeres. Lassan a testtel?

Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy a felcsúti Puskás Akadémia félmilliárd forintos támogatást ad a Videoton labdarúgó csapatának pályák és stadionkiegészítő épületek létrehozására. Jól halljuk? Jól olvasnak? Felcsút ad pénzt a Videotonnak? Miért is?

Mi a véleményük tovább arról, hogy a Magyar Rádió volt elnöke, Such György lesz az országgyűlés hivatalának új főigazgatója Kövér László felkérésére. Csak hogy értsék, Such volt a közszolgálati rádió vezetője Gyurcsányék alatt 2006-tól 10-ig. Így telepedett rá akkoriban a szocialista-SZDSZ-kormányzat a közmédiára. Kövér a megmondhatója?

És végül beszéljük meg, hogy Demján Sándor megint rémisztget. Egy konferencián azt mondta, Európa tizenöt-húsz év múlva éhezni fog, mert kitelepíti az élelmiszertermelést. El tudják ezt képzelni?



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



Miért ad a felcsúti alapítvány félmilliárdot egy profi klubnak?
Szöllősi György, a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia kommunikációs igazgatója

Bolgár György: - Néhány nappal ezelőtt olvastam egy kis hírt és aztán valahogy ki is került a figyelmemből. Meg arra gondoltam, hogy ebből biztos lesz valami ügy, és akkor foglalkozom vele. De nem, elsikkadt a nagy semmiben, őszintén szólva nem is értem, hogy miért. Szóval azt olvastam, hogy a látványsportágak támogatására kiírt pályázat keretében öt füves és két műfüves futballpálya létesül, valamint megépül egy ezerhétszáz négyzetméteres műfüves csarnok és két öltözőépület is a fehérvári Sóstói stadionban, illetve az azzal szemközti területen. A beruházások önrészét, 500 millió forintot a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia biztosítja a Videoton számára. És akkor a ma divatos, kicsit tehetetlenkedő kérdéssel hadd tegyem fel Önnek azt a kérdést, hogy és akkor ezt most így hogy?

Szöllősi György: - Hát nem értem őszintén szólva problémafelvetést. Én annyit mondanék, hogy hála Istennek.

– Hála Istennek, hogy a Puskás Akadémia támogatja félmilliárd forinttal a Videotont? Hát fordítva még csak el tudnám képzelni, de így?

– Hogyhogy?

– Lehet, hogy nem ott van a pénz persze.

– A Videoton és a Puskás Akadémia utóbbi néhány éves történetéből tudja, hogy most már lassan négy-öt éve szoros szakmai partnerségben működik a Videoton Futball Klub, illetve a felcsúti Puskás Akadémia, olyannyira, hogy a Puskás Akadémia a Videoton számára neveli a játékosokat. A ma este Bázelben, az Európa Ligában pályára lépő Videoton keretében is ott van két korábbi Puskás akadémista, akik ma már profi labdarúgók. A Videoton első csapatának edzései nap mint nap Felcsúton vannak, viszont a Videoton teljes utánpótlása a Puskás Akadémia szakmai felügyelete alá tartozik. Tehát amikor korábban beszéltünk a Puskás Akadémia által felhasználható társasági adópénzekről, akkor is mindig azt mondtuk, hogy ez a sokak számára talán sokkoló 2,8 milliárd forint, amit az első évben elnyert az akadémiánk, ebben a fehérvári fejlesztések is benne vannak. Ez az öt pálya, amiről szó volt, és a műfüves csarnok, ami egyébként korábban Felcsúton volt, csak a stadion építés miatt szereltük szét és szállítjuk át és építjük újra Székesfehérváron, szóval ezek a fejlesztések mind a székesfehérvári és környékbeli futballozó, sportoló gyerekek számára készülnek, az ő sportjukat segítik.

– Ebben a pénzügyi ügyletben ki áll szemben kivel? A felcsúti Utánpótlás Neveléésért Alapítvány a Videotonnal? Mint egyesülettel? Vagy a Videoton magántulajdonosával? Vagy kivel?

– Az egészen pontos jogi konstrukciót nem ismerem. Ami az egészet kézenfekvőé és érthetővé teszi, ez a szakmai partnerség. A Videoton Futball Klub szigorúan véve a profi csapatot működtető gazdasági társaság, az egy magáncég, de például a sóstói stadion is az én legjobb tudomásom szerint a város tulajdonában van, és ezek a sóstói stadion közvetlen környezetében lévő területek, ahol futballpályák, edzőpályák, műfüves pályák létesülnek. Részben éppen a most is a futballisták által használt területen. Ezek is szerintem városi tulajdonban vannak. De a szakmai együttműködés többéves, és egymás létesítményeit is folyamatosan használjuk kölcsönösen. Tehát a Videoton profijai is a felcsúti létesítményeket és a Puskás Akadémia égisze alá tartozó összes utánpótlás csapat, amely hát sok száz sportoló, igazotl futballista gyereket jelent az óvodáskorúaktól egészen a felnőttekig. Ők is egyre többen és egyre jobb körülmények között dolgoznak Székesfehérváron.

– Azt nyilván nem lehet pontosan megmondani vagy kiszámolni, hogy ez a félmilliárd forint, amit odaadtak támogatásra, honnan jön. Tehát mondjuk, hogy magántámogatóktól-e vagy a TAO-ból ebből a társasági adókedvezményből, ami közpénz.

– Ezt pontosan lehet tudni. Miután itt a társasági adókedvezménnyel egészül ki az ötszázmillió forint, tehát az nem lehet társassági adókedvezményből származó pénz, hanem az önrész, és lévén ez egy alapítvány, a Puskás Akadémiát működtető alapítvány csak adományokból él, illetve adott esetben egy-egy projekthez vehet fel bankhitelt.

– Magyarán az alapítvány a magánpénzekből beszedett támogatásokat adta most kölcsön, félmilliárd forintot az egyébként magántulajdonban lévő Videotonnak.

– Nem, nem mondhatnánk sem azt, hogy kölcsön adta, hiszen itt közös nagy projektekről van szó.

– Tehát akkor ez kvázi egy vissza nem térítendő támogatás? Ez a segítség?

– Hát támogatjuk saját magunkat tulajdonképpen, hiszen az egész egy nagy szakmai egység. Az, hogy a magántulajdonban lévő Videotonnak adtunk volna pénzt, az biztos nem állja meg a helyét, hiszen a profikkal ilyen értelemben gazdaságilag nekünk nincs dolgunk, és jogilag sem annyiban, hogy remélhetőleg majd a legjobb játékosainkat eladják Európa nagy csapatainak, és akkor osztozunk a pénzen. De egyébként nincsen ilyen értelemben dolgunk velük, ez kizárólag az utánpótlásról szól, mint ahogy a társasági adótörvényhez kapcsolódó egész program. Kizárólag és kimondottan az utánpótlásról és az amatőr sportról és a létesítményfejlesztésről szól. Tehát a profinak, a Videoton profijainak ehhez igazából nincsen köze.

– Azt semmi nem tiltja az alapítvány számára, hogy egy más cégnek vagy intézménynek adjanak pénzt?

– Azért nem tudom most ezt… Tehát egyrészt mi mindig nagyon megnézzük, hogy mire adunk pénzt, hiszen adományokból élünk többnyire, és éppen már csak erkölcsi kötelességünk is, hogy csak olyan valamire adjunk, amilyen célokkal a támogatóink egyetértenek. De mivel hogy a futballisták képzését, a videotonos és Puskás akadémista futballisták közös képzését szolgálja ez az egész fejlesztés, amelyről beszélünk, a fehérvári füves és műfüves pályák építése, ezért ez teljes összhangban van az adományozóink céljaival. Ha nekünk adják a pénzt, akkor azért adják, hogy ez az egész futballszakmai egység, amelyet a Videoton és a Puskás Akadémia jelent, és amely hála Istennek egyre sikeresebb az utánpótlás nevelés szintjén… Itt a minap folytattunk nagyon fontos tárgyalásokat a Real Madridnál, és egyre bővítjük a szakmai együttműködést és a közös jótékonysági programunkat.

– Na majd azt azért megnézném, amikor a Puskás Akadémia támogatja a Real Madrid fejlesztését. Pár év múlva lesz, de…

– Nem, a Puskás Akadémia már támogatja a Real Madrid fejlesztését, most hoztuk haza a Real Madrid Alapítvány évkönyvét, ami éppen erről szól.

– Ne mondja.

– Hogy a Real Madrid szociális sportiskolai hálózat első szociális sportiskolája Felcsúton nyílt a többi ázsiai, afrikai, amerikai szociális sportiskola után, amely hálózatot a Real Madrid Alapítvány működteti szerte a világon, illetve a Real Madrid Alapítvány know-how-ja alapján zajlik. És a Puskás akadémia az, amelyik finanszírozza a magyarországi projektet, amelyet most már újabbak követtek Olaszországban, Portugáliában, Romániában, Lengyelországban. De meg is említi a Real Madrid…

– Tehát a Puskás akadémia finanszírozza a Real Madrid projektjét.

– Így van. Így van.

– Ezt nevezem. Na akkor ezek szerint nem is a tudományos fantasztikus világot rajzoltam itt fel az előbb a kérdésemben vagy megjegyzésemben. De azért nekem még mindig egy kicsit furcsa, hogy itt van ez a felcsúti labdarúgó akadémia, ez az utánpótlással foglalkozik, szerez egyrészt közpénzeket ugye a társasági adókedvezményből meg magánfelajánlásokat cégektől, magánemberektől, majd ebből egy jókora összeget odaad egy részben magántulajdonban működő és az ország egyik vezető egyesületének számító Videotonnak. Holott mintha fordítva kellene hogy legyen, és mégsem fordítva van.

– Hát a dolog akkor lehetne aggályos, ahogy az előbb is mondtam, ha itt a profik zsebébe tennénk mi bármilyen pénzt, amiről természetesen nincsen szó. Hiszen a profi csapatot működtető kft valóban egy teljesen külön jogi-gazdasági egység. De mivel itt a TAO-val összefüggő fejlesztések, még egyszer mondom, hogy a gyerekek, az utánpótlás és a létesítményfejlesztés céljait szolgálják, és mivel a Videoton és a Puskás Akadémia összenőtt már az elmúlt években, hiszen a Puskás akadémista bentlakó kollégista fiatalok zöme Videoton igazolású futballista, tehát ők úgy szerepelnek, Videoton Puskás Akadémia néven is szerepelnek az elsőosztályú magyar bajnokságban és lettek például bajnokok tavaly a 19 évesek az ifjúsági első osztályban, tehát itt közös fejlesztésekről van szó. Ezeket a pályákat a videotonos, ha úgy tetszik, a Puskás akadémista gyerekek közösen használják. Átjárás is van a csapatok között, tehát van, amikor egy fehérvárott igazolt költözik a Puskás akadémiára, ha kivívja azt a lehetőséget a teljesítményével.

– Így aztán a félmilliárd is átjárhat éppen.

– Igen, én ezzel nem látok különösebb problémát. Azzal sokkal inkább, ami egyébként ebben az ügyben szerintem nagyobb port verhet, ha már felvetette azt, hogy miért…

– Na verjünk fel egy kis port.

– Én most olvastam egészen megdöbbenve ezzel a hírrel együtt a Népszavában, hogy az MSZP népszavazást kezdeményez azért, hogy ne épülhessen futballstadion Felcsúton. Ami hát számomra egészen mellbevágó, hiszen nem tudok elképzelni még egy olyan helyet a világon, ahol egy sportcélú fejlesztés ellen kampányolna egy politikai párt.

– Hát talán egy bizonyos sportcélú fejlesztés ellen, nem úgy általában. Hanem egy bizonyos ellen.

– Igen, itt az első kommentelő egyébként rögtön csattanós választ adott, mert azt mondta, hogy a népszavazás lebonyolítása 3 milliárd forintba kerülne, a stadion pedig 2,8 milliárdba.

– Ebben van valami, kétségtelenül.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



A kormányok felelőssége az eladósodásában; a Milla elutasította az együttműködést DK-val
Bauer Tamás közgazdász, a Demokratikus Koalíció alelnöke

Bolgár György: - Eredetileg és alapvetően arról szerettünk volna beszélni, hogy a héten a parlamentben vitanapot tartottak arról, ki a felelős az ország eladósodásáért. És erről fogunk is még beszélni, de az elmúlt huszonnégy órában érdekes fejlemények zajlottak a politikai életben is. Először kijött a Medián közvéleménykutatása, amely nagyon magasra pozícionálta a hirtelen belépő, bár még nem párt Együtt 2014-et. És aztán ma tartott egy sajtótájékoztató az Együtt mozgalom három vezetője, és Juhász Péter, a Milla Egyesület elnöke azt mondta, hogy nekik a Demokratikus Koalícióval jelenleg nincs dolguk, mert a volt kormányfő a három alapító egyikével, a Millával nem szeretne közösködni. Itt a híreinkben már hallottam, hogy Molnár Csaba ügyvezető alelnök azt nyilatkozta erre, hogy ez egy félreértés, nem volt ilyen. De azért úgy látom, hogy a Milla is meg az is lehet, hogy a két másik alapító is egy kicsit szeretne távolságot tartani a DK-tól. Ti ott a Demokratikus Koalícióban hogy érzitek?

Bauer Tamás: - A két dolog, nevezetesen ez a vita meg a keddi parlamenti vitanap összefügg egymással. A keddi parlamenti vitanapnak ugyanis az volt a sajátossága, hogy a Fidesz szónokai ostorozták az úgynevezett elmúlt nyolc évet, a szocialista-szabaddemokrata kormányzást, és felelőssé tették minden rosszért, többek között az eladósodásért is. Ezzel szemben az MSZP felszólalói Szekeres Imrétől Kovács Lászlóig, Kovács Tiborig, Tukacs Istvánig nagyon jól cáfolták a Fidesz állításait.

– És érdekes számokat is hoztak erről, amelyeket korábban nem is szoktak. És így a dolog kicsit más megvilágításba került.

– Katona Tamás már több alkalommal.

– Az igaz, igaz.

– És többek között egy jelentős Népszabadság cikkben is elmondta ezt, így vagy hasonlóképpen. Csak a dologból tulajdonképpen az következett, hogy ebben a nyolcéves kormányzásban minden rendben volt. Gazdaságpolitikailag. Na most szerintem ez nem stimmel. Tehát és a helyes álláspontot ebben a kérdésben szerintem Gyurcsány Ferenc mondta el, aki újra elmondta azt, amit korábban egy parlamenti bizottság előtt is, számokkal elmondta, hogy mekkora része származik a költségvetési túlköltekezésnek az első Orbán-kormánytól, főleg annak az utolsó két évéből, mennyi származik a Medgyessy-kormánytól és mennyi az első Gyurcsány-kormánytól. És elmondta, hogy ez hiba volt. Tehát mind a három kormány felelős ezért az újabb eladósodásért, ami az adósságcsapdából a Bokros-csomag révén, a Horn kormány idején kikerült Magyarországot visszavitte az adósságcsapdába. Ez a három kormány felelős érte, Gyurcsány ezt elmondta, nem kímélve a saját első kormányát sem. Hozzátehette volna, hogy az adósságcsapdából való újabb kimenekülést vagy kijutást a második Gyurcsány-kormány és a Bajnai-kormány érte el a maga nagyon fájdalmas intézkedéseivel, de elérte, mert 2010-re Magyarország ismét stabil állami pénzügyekkel rendelkezett.

– Ez igaz, sőt, hát emlékezhetnek rá a hallgatók is, hogy míg 2006-ig nagyjából olyan négyszázalékos ütemben nőtt a GDP Magyarországon, 2007-ben és 2008-ban egészen minimálisan, tehát lényegében stagnált az ország, éppen azért, mert Gyurcsány belátta a hibát, elkezdett takarékoskodni, és ezekkel a bizonyos kényszerű megszorításokkal, takarékoskodással leállt a gazdaság növekedése is. Ez a dolog egyik része. De a másik az, hogy bekövetkezett a világválság, és a számok mégiscsak azt mutatják, erre hivatkozik a Fidesz is, hát kérem szépen 2008–2009-re úgy megnövekedett az adósság a GDP-hez viszonyítva, hogy lám, ezek vitték, taszították adósságba az országot.

– Na most itt még annyit kell hozzátenni, hogy egy gazdaságpolitikai döntés és annak a költségvetési számokban való megjelenése között mindig van késleltetés. Tehát valóban 2009–10-ben is nehéz volt a helyzet, de ez a korábbi időszaknak a következménye. 2006-tól a második Gyurcsány-kormány, majd 2009-től a Bajnai-kormány egy teljesen vállalható, tisztességes, korrekt, felelős politikát folytatott. Ez a Medgyessy-kormány időszakáról, előtte az Orbán-kormányról, utána az első Gyurcsány-kormány időszakáról nem mondható el. Tehát a felelősség így állapítható meg. Ezt Gyurcsány korrektül elmondta, szerintem ezt a magyar közgazdászok is nagyjából így szokták elmondani, és így látják. Az igaz, és ezt is hozzá kell tenni ugye, Matolcsy feltette a kérdést, hol a pénz? Hova lett a pénz, az eltűnt pénz, és azt a teljesen hamis állítást tette, hogy mind a bankoknál van. Hát tudjuk, hogy ez a pénz autópályában van, a magyar állampolgárok életszínvonalában, lakásaiban, autóiban, a nyugdíjasok magasabb nyugdíjában van és mindabban, amit ebből vásároltak. Tehát a pénz megvan.

– Illetve hát nincs meg, mert elköltötték természetesen a magasabb életszínvonalra az emberek. Részben beépült nagy beruházásokba, részben meg az emberek magasabb életszínvonalába.

– Így van. Így van.

– Amiből aztán 2008 végétől vagy 2006 után…

– Nem, már 2006-tól valamennyit vissza kellett venni. És 2008-tól újra vissza kellett venni. Mellesleg most a Fidesz megint visszavesz belőle. Tehát ez egy hamis állítás, hogy nincs meg a pénz, és ez egy nagyon fontos kérdés. Na most az igaz, hogy ez csupa, ha úgy tetszik, hasznos dolog volt, amire elköltötték a pénzt, de mégsem lett volna szabad ezt csinálni. Mert nagyobb bajt okozott, mint amennyi előnye ez volt. Ezt hozzá kell tenni. Tehát azt a bagatellizálását vagy el nem ismerését a felelősségnek, amit a szocialista párti felszólalóktól hallottunk, azt én nem tartom helyesnek, és nemcsak én nem tartom helyesnek, hanem a Demokratikus Koalíció sem tartja helyesnek. És Gyurcsány Ferenc rövid felszólalása adta ennek a kérdésnek a helyes értékelését.

– Egy dolgot még ezzel kapcsolatban hadd vessek fel, mert ma is ezt halljuk, és nemcsak itthon, hanem tulajdonképpen felelős vezetőktől még szakértőktől is a világban, hogy nem elég takarékoskodni, nem elég megszorítani, nem elég a költségvetéseket nagyjából egyensúlyba hozni, hanem meg kell találni a növekedésnek a motorjait, az eszközeit is, és meg kell próbálni kinövekedni ezt a bizonyos eladósodást szerte a fejlett világban. De 2002-ben is a Medgyessy-kormány, vagy 2002 után Medgyessy is Gyurcsány is úgy gondolta, és természetesen Orbánék végig ezt hangsúlyozták és ezt a ezt a dallamot énekelték, hogy ki kell növekedni az adósságot. Minél többet költ az állam, majd annál jobban meggyorsul a gazdasági növekedés, és amit most nem tudunk fedezni, mert túl nagynak látszik az adósság, majd egy erősebb, gyorsabban növekedő gazdaság vissza tudja fizetni. Ezek szerint ez mégsem igaz? Még akkor sem, ha ma sokan így vetik fel a kérdést?

– Ezt a dolgot elkezdte a Matolcsy az első Orbán kormány második két évében. És utána folytatta a Medgyessy-kormány és folytatta valamelyest, bár az már ott már csak néhány szerencsétlen adó- és hasonló döntés volt, folytatta az első Gyurcsány-kormány is. De igazából ez az első Orbán-kormány és Matolcsy gazdaságpolitikai alapelve volt. Én azt gondolom, hogy Közép-Európában ez a dolog nem megy. Közép-Európában a mi demográfiai viszonyaink, gazdasági növekedési lehetőségeink mellett nem lehet kinőni az adósságállományt.

– A mi kis belső piacunk mellett nem megy. Tehát mi annyira rá vagyunk utalva a külső piacokra, hogy ezt a játékot nálunk sokkal nagyobb kockázattal lehet csak játszani.

– Előfordult ilyesmi Kelet-Ázsiában, de Magyarországon ez biztosan nem megy. Tehát Gyurcsány ezért mondta a parlamentben, hogy ez tévedés volt, tévedett a Fidesz, tévedett a Medgyessy-kormány és tévedett az első Gyurcsány-kormány, amikor ilyesmiben bízott, hogy ez kinőhető ez az adósság. Ez nem. És még egy dolgot kell hozzátenni, ha már arra hivatkoztál, hogy nem lehet csak takarékoskodással megoldani a problémát. Ugye ma vita van arról, hogy az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját, költségvetési politikáját hogyan kell megítélni, vajon nem kell-e megdicsérni ezért a háromszázalékos, három százalék alatti hiányért, vajon miért nem üdvözli kellő lelkesedéssel az Európai Unió azt, hogy itt már három százalék alatt van a hiány. Miért nem elégszik meg ezzel? Azért nem elégszik meg ezzel, mert nem egyszerűen három százalék alá kell csökkenteni egy vagy akár két, vagy akár három évben a hiányt, hanem olyan módon kell a költségvetési hiányt leszorítani, hogy az egyúttal növekedést is biztosítson az adott gazdaságban, és újra termelhető, tartósan fenntartható legyen ez az egyensúly közeli növekedés. És azzal, ahogy a Fidesz egyensúlyozza a költségvetést, az a baj, hogy olyan eszközökkel teszi, elsősorban a befektetőket sújtó adóemelésekkel teszi, amelyek a növekedés alapjait ássák alá. És ezért ez nem egy fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás, amit a Fidesz itt produkál. Nem véletlen, hogy az Európai Unió is arra utal, hogy most ugyan három százalék alatt van, de 2014-ben már nem lesz ott.

– A másik kérdés: kijött ez az érdekes Medián-felmérés arról, hogy ha most tartanák a választásokat és az Együtt indulhatna – e pillanatban nem indulhat, mert nemcsak hogy nem párt, de még csak nem is egyesület, de tegyük fel –, akkor a választók meglepően nagy száma, az MSZP-nél is többen mondták úgy, hogy az Együttre szavaznának, vagyis ezzel a legnagyobb ellenzék csoportulás lett. És nemcsak az MSZP-t veszélyezteti ez, hanem az LMP-t és a Demokratikus Koalíciót is.

– Így van.

– Tehát ez egy róka fogta csuka helyzet, bár összességében mintha több volna ennek a felmérésnek az alapján az ellenzék támogatója, mint korábban, de hirtelen a semmiből megjelent Együtt elvitte a többiektől a szavazók egy részét.

– Én ezt nagyon jó fejleménynek tartom, már október 23-a után is annak tartottam. Mert egyrészt mint ebből a közvélemény kutatási eredményből látható, a demokratikus pártok együttvéve erősebbek, mint a Fidesz, és jó esély van arra, hogy ha ez a trend tovább tart, akkor erősebbek lehetnek, mint a Fidesz meg a Jobbik együttvéve a választásokra. Tehát ez mindenképpen örvendetes. De ennél is örvendetesebbek ennek az új helyzetnek a lélektani hatásai. Hiszen két és fél éven keresztül szinte minden beszélgetéseden, amit ebben a műsorban folytattál, végigvonul az aggodalom, hogy hiába veszít szavazatokat a Fidesz, nagyon sokat elveszített, a támogatottságának több mint a felét elvesztette, mégis, miután az ellenzéki oldal széttagolt és ráadásul egymás iránti bizalmatlanság is van…

– És a választók egy része fejében lejáratottnak is minősülnek ezek az ellenzéki pártok, ezért aztán nem volt hova menniük.

– Így van, és ezért nagyon sokan ott maradtak a bizonytalanok között. És most látszik az, hogy van hová szavaznia azoknak is, akik eddig nem jutottak el az ellenzéki pártokhoz, a demokratikus pártokhoz. Megvan Orbán Viktor kihívója, hiszen eddig az volt a helyzet, hogy se Mesterházy Attila, se Gyurcsány Ferenc, se Schiffer András, senki sem számíthatott a többi párt szavazóinak támogatására. Most ez megvan Bajnai Gordon személyében. Tehát megvan Orbán Viktor kihívója, akire nagy valószínűséggel valamennyi demokratikus párt választói tudnak majd szavazni. Az egyetlen demokratikus párt, amelynek a szavazótábora Bajnai Gordont illetően megosztott, az az LMP. A szocialista választók, a DK és a választók számára minden fenntartás nélkül támogathatónak tűnik Bajnai Gordon. Tehát a választási siker feltételei megvannak. Egyetlen apró kis probléma látszik, ez egymás kölcsönös elfogadása. Ez valódi probléma.

– Annyira, hogy ugye a Milla vezetője, Juhász Péter azt mondta, hogy nincs dolga a Millának a Demokratikus Koalícióval, illetve az Együttnek nincs dolga vele.

– Igen. Hát én a Szigetvári Viktort hallgattam most az imént a hírekben, aki azt mondta, hogy nincs szégyellnivalónk a Bajnai-kormány és a megelőző kormányok tevékenysége miatt. Én ezt egy kicsit eltúlzottnak tartom. Éppen abból kifolyólag, amit az előbb megbeszéltünk, az eladósodás…

– Önkritikát bizony lehet tartani folyamatosan is.

– Szóval bizony van szégyellnivalónk, gazdaságpolitikai okokból, korrupciós ügyek miatt, van. Erről szól az őszödi beszéd.

– De éppen így lehet tisztábban odaállni a választók elé. Hogy van szégyellnivalónk, de tanultunk belőle.

– De tanultunk belőle. És nemcsak tanultunk belőle, változtatni kívánunk rajta. És az őszödi beszéd erről szól. Gyurcsány Ferenc keddi beszéde erről szól. Ugye Szigetvári Viktor korábban egy nagyon fontos elemzésben megmutatta, hogy a Fidesz legyőzéséhez az egész demokratikus táborra szükség van. Ez egy nagyon jelentős számításos anyag, a tanulmányra gondolok. Nem lehet azt mondani, hogy lemondunk erről vagy arról. A győzelem szükségessé teszi, hogy az LMP is részese legyen, a DK is részese legyen, mindenki ott legyen, természetesen a szocialista párt is ott legyen. Noha sok fenntartásunk van egymással szemben. És én azt mondanám, hogy ez a példa is, amiről beszéltünk, ez a parlamenti vita és a múlthoz való viszony is azt mutatja, hogy annak, hogy a demokratikus választási szövetség, amelynek létre kell jönnie, se a választási kampányban, se a választások után a koalíciós kormányzásban ne ismételje meg annak a nyolc évnek a hibáit. Mert voltak. Hogy ezek ne ismétlődjenek meg, ennek én ma két egyértelmű garanciáját látom. Az egyik Bajnai Gordon, a másik a Demokratikus Koalíció.

– Az utóbbi miért?

– Hát éppen azért, amiről eddig beszéltünk. Mert éppen a Demokratikus Koalíció jelenléte a garancia arra, hogy se a gazdaságpolitikai hibák ne ismétlődjenek meg, már a megalapozatlan ígérgetés ne ismétlődjön meg, hogy ne ismétlődjön meg a hatalommal való korrupciós visszaélés, ami ellen Gyurcsány már a szocialista pártban is harcolt, ez köztudott, nyilvánosan folyt. Vereséget szenvedett a szocialista pártban ebben a kérdésben. Tehát az, hogy az új demokratikus összefogás ne ismételje meg ezeket a hibákat, amelyek végül is a 2010-es súlyos vereséghez vezettek, annak az egyik garanciája vitathatatlanul a Demokratikus Koalíció és Gyurcsány Ferenc. A másik garanciája Bajnai Gordon, aki ugyanúgy állt szembe mind a gazdaságpolitikai, mind a morális hibákkal. Emlékezzünk arra, hogy amikor az MSZP meg a Fidesz megállapodott a rádiófrekvenciák elosztásáról, Bajnai Gordon miniszterelnökként tiltakozott ez ellen, és elítélte, nagyon helyesen tette. És valamilyen értelemben meg az LMP is egyfajta garancia.

– Magyarán azt akarod mondani, hogy ha jelenleg nincs is dolga az Együttnek a DK-val, az biztos, hogy lesz, és minél hamarabb lesz, annál jobb.

– Én azt gondolom, hogy mindenkinek dolga van mindenkivel. Én azt hallottam Bajnai Gordon beszédében, amit el is olvastam azóta, hogy ő elutasította ezt az úgynevezett Gyurcsányozást, és ezt a nyilatkozatában is mondta. Nagyon örülök neki, remélem, hogy ezt az Együtt összes résztvevőinek a nevében mondta. De nem ez az igazi kérdés. Nem kell szeretnünk egymást. Én a Szolidaritás vezetőivel is beszélgettem már, Juhász Péterrel is többször is vitatkoztunk normálisan, Bajnai Gordonnal is beszélgettem, az egyesület, a Haza és Haladás Egyesület számos résztvevőjével jó személyes kapcsolatom van. De nem ez a lényeg. Ugyanakkor vannak közöttünk viták és van egy adag bizalmatlanság. De ahhoz, hogy azt a célt elérjük, hogy legyőzzük a Fideszt a választásokon, és legyőzzük az előttünk álló feladatokat, megoldjuk az előttünk álló feladatokat a választások utáni kormányzásban, ehhez mindenki hoz valamit. Hoz valamit a Demokratikus Koalíció, amit más nem hoz, hoz valamit a Haza és Haladás, amit más nem hoz, és így tovább. Tehát mindenkire szükség van szerintem, senkiről sem mondhatunk le azok közül, akik az Orbán-rendszer megbuktatását tartják fontosnak és azt, hogy utána egy normális demokratikus szabad és fejlődő Magyarország legyen. Ebben az alapkérdésben egyetértés van, és ha ez megvan, akkor össze kell fognunk valamennyiünknek.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



AZ MSZP szavazói értékelték az Együtt létrejöttét
Ágh Attila politológus

Bolgár György: - Azért vagyok kíváncsi a véleményére, mert sokakat meghökkentett, meglepett, sokan hitetlenkedve fogadták a Medián tegnapi felmérését, hogy ha az Együtt-2014 is indulhatna egy mostani választáson, akkor mennyien támogatnák. És ebből a felmérésből az derült ki, hogy többen, mint az MSZP-t, ez volna ma a legnagyobb demokratikus ellenzéki erő. Sokakkal találkoztam, akik azt mondták, ez nem lehet, hogy az MSZP-t ennyien otthagyják. Az, hogy elvettek támogatókat az LMP-től, DK-tól, meg az MSZP-től is valamennyit, de hogy jelentős számban és így megerősödjenek, ez valami megmagyarázhatatlan dolog volna. Ön szerint?

Ágh Attila: - Ez mindenesetre nagyon jó hír a magyar progresszió szempontjából, hogy a Medián ilyen magasra mérte az Együtt 2014 támogatottságát. Ugyanakkor abba a szóba mindenképpen bele kéne kapaszkodni, hogy mi az, hogy demokratikus erő vagy politikai erő. Ugyanis ez az első olyan közvéleménykutatás, amely nem szokványos, nem önmagát jelenti, nem lehet összehasonlítani a korábbiakkal, csak majd a későbbiekkel. Ugyanis bejegyzett, pontos körvonalakkal leírható pártokat szoktak a közvéleménykutatók vizsgálni. Most itt egy módszertani újítás történt.

– Helyesen vagy helytelenül történt ez a módszertani újítás?

– Helyesen, de hangsúlyozni kéne azt is, hogy almát a körtével nem lehet összehasonlítani, őket nem lehet összeadni, kivonni. Itt most az történt, hogy a magyar társadalom nagyon érzékenyen lereagálta ezt a pozitív fordulatot.

– A dolog azért is érdekes, és ez az érzékeny reakció valószínűleg pontos minősítés, mert ez az Együtt mozgalom két hete létezik.

– Persze. Nincs szervezeti formája, tehát ők maguk nem tudják megmondani pontosan, hogy mik, kik a pontos vezetői, milyen a hierarchiája.

– Hát még nem létező egyesületek szövetségéről van szó. Még hivatalosan be sem jegyzett egyesületek szövetségéről. Amelyik még ugye azt sem tudta eldönteni, hogy a pártokkal való viszonya hogyan, milyen formában, keretekben alakuljon. Csak egyet tudott sugallni, ezt ezek szerint remekül, hatásosan, hogy összefogásra van szükség.

– Igen, de akkor megint feltehető az a kérdés, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint – most arról ne nyissunk vitát természetesen, hogy a jogszabályok mennyit változhatnak még a választás időpontjáig –, a jelenlegi jogszabályok szerint egy választási pártban feloldódna minden más szervezet. Ugye? Ha együtt indulnának, ebből a fikcióból indulunk ki, akkor azon belül nem lehetne szocialista párt vagy LMP vagy valami, hanem csak egy közös frakciót alakíthatnának. Tehát eljutunk egy abszurd gondolathoz, ha ugye egy még sem kialakult szervezetben feloldódnának a már meglévő és évek vagy évtizedek óta jegyzett szervezetek. Ez a gondolatkísérlet tehát nem vihető tovább, el kell fogadni azt a pozitív üzenetet, hogy a magyar társadalom örömmel fogad egy ilyenfajta nyitást, és nem szabad tovább gondolni, mert akkor már értelmetlenségekhez jutunk el.

– És azt vajon hogyan lehet értékelni, hogy az MSZP e szerint a felmérés szerint elvesztette az elvi támogatóinak harminc-negyven százalékát, akik csatlakoznának az Együtt 2014-hez. Ennyire nem szoros a kapcsolat például az MSZP-hez, amelyik az elmúlt mondjuk két évben nem is igen tudott mást megtartani vagy magához vonzani, mint a hozzá a legközelebb állókat. Akkor mégsem állnak annyira közel hozzá?

– Nem, szerintem pontosan az ellenkezőjéről van szó. Hiszen az utóbbi hónapok egyre inkább azt mutatták, hogy az MSZP támogatóinak szavazói hajlandósága és identitáskötődése erősödik. Itt egyszerűen arról van szó, hogy mondjuk az MSZP támogatóinak egyharmada kifejezte örömét afölött, hogy létrejön egy ilyen mozgás, és legalábbis szövetségesek bukkannak fel.

– És akkor úgy gondolják, hogy akár az MSZP is erősebb lehet és hatásosabban léphet fel az Orbán-kormányzat ellen.

– Igen. Hiszen pontosan az az ígérete és erről szólt maga a Bajnai Gordon-beszéd, hogy a közép irányába való nyitás új tömegeket mozgat meg, az új szervezet új lendületet ad. Tehát nem azt, hogy belül átcsoportosít, a sajtó tele van ezzel a hasonlattal, hogy a torta újrafelosztása. Aminek semmi értelme, hogy most van a demokratikus ellenzéknek mondjuk közel kétmillió szavazója, hogy azokat újra átrendezzék, hanem arról van szó, hogy az apátiapártból, tehát azok közül, akik visszahúzódtak a politikából, új tömegeket szólítani meg, mobilizálni és bevonni egy szerveződésbe. Hogy aztán az így felálló és hónapok alatt várhatólag konkretizálódó szerkezetet nyerő Együtt 2014 milyen szövetségi kapcsolatot fog kialakítani az MSZP-vel, ez a jövő zenéje. Ez a döntő kérdés, és nagyon rossz irányba vinne el, ha most egy olyan vita indulna, hogy az Együtt 2014 mit visz el az MSZP-től. Remélhetőleg az MSZP vezetőiben van annyi józanság és nyugalom, hogy értik ezt a rendkívüli helyzetet, és békésen, nyitottan megvárják, sőt elmondják a sajtóban, hogy rendben van fiúk, üdvözlünk benneteket, miben segíthetünk, miben lehetünk nyitottak irányotokba és így tovább. De egyelőre világosan látni kell, hogy két szereplőnek egymáshoz való szövetségesi viszonyáról van szó.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



Miért nem fizet Demján Sándor az alvállalkozóinak?
Horváth László hallgató, Jäger Zoltán hallgató

Horváth László: - Én a Demján úrnak a nyilatkozatához szeretnék hozzászólni, ugyanis ugye a bevezetőben Ön elmondta, hogy Demján úr azt mondta, Európa éhezni fog ugye egy évtizeden belül? Vagy hogy mondta?

Bolgár György: - Tizenöt-húsz év. Hát ennyire nem súlyos a helyzet, de tizenöt-húsz év múlva Európa éhezni fog, mondta Demján egy konferencián, mert kitelepíti az élelmiszertermelést és ezzel saját hozzáférését számolja fel.

– Nos, azért furcsa tőle ez a kijelentés, és talán lehet, hogy a hallgatóság számára is kicsit új lesz ez az információ vagy talán még sokkoló is, hiszen talán kevesen tudják, és én most ezt szeretném megerősíteni, hogy Demján úrnak egyes cégei vállalkozók százait teszi tönkre azzal, hogy nem fizeti ki őket. Úgyhogy ha ez be is következik, akkor nagy részben annak lesz köszönhető, hogy a Demján úréhoz hasonló cégeknek a vezetői szándékosan teszi tönkre a kis- és közepes vállalkozókat.

– Őszintén szólva egy dologra emlékszem, talán Gyulán vagy Szentesen vagy valahol történt egy ilyen, ahol hosszú vita van Demján egyik cége és mások között. De Ön több ilyenről tud?

– Igen, nagyon sok olyan partnercégem van, amelyik Demján úr cégeinek dolgozott és – egyébként nemcsak a Demján úr cégeire jellemző módon, hanem ez már országosan, a vállalkozói körökben megszokott módon – olyan inkorrekt ajánlatokat tesznek a vállalkozóknak, Demján úr cége is egyébként, konkrétan tudok olyan cégről, amelynek ezt az ajánlatot tették és muszáj volt neki elfogadni, hogy ha beéri a számla értékének a felével, akkor azt megkapja. Ha nem, akkor egyáltalán nem kap semmit. De egyébként Magyarországra abszolút jellemző az üzleti életben ez a fajta magatartás.

– Hát ez elég drámai, miközben Demján azzal kezdte ezen a konferencián, hogy a magyarországi cégei természetesen veszteségesek, mert ő nem csal adót.

– Nem tudom, nem ismerem az ő könyvelését, nem ismerem az ő gazdasági cégeinek a gazdasági helyzetét, egyet tudok biztosan, hogy Demjánnak a neve jól hangzott az üzleti életben, hiszen garancia volt a vállalkozók számára, amikor elkezdtek neki dolgozni, hiszen Demján urat mindenki úgy ismerte meg, hogy feddhetetlen, tisztességes, és ezt nem is vonom kétségbe egyébként. Mert én úgy gondolom, hogy a felelősség az ő cégeinek a vezetőin van. De én úgy gondolom, hogy az ő részéről hanyagság, hogy elhanyagolja a cégek vezetőinek az ellenőrzését, hiszen ők azok, akik nap mint nap tárgyalnak ezekkel az al- és kis-, és közepes vállalkozókkal. Én úgy gondolom, neki kötelessége lenne tudni arról, hogy az ő cégeinél mi folyik.

– Az nem lehet, hogy ne tudjon, hiszen ha egyik-másik ügy a nyilvánosságba is bekerül, akkor neki erről már tudnia kell.

– Így van. Így van.

– Azt nem tudom, hogy kinek van igaza ezekben a vitákban, de ha Ön szerint több ilyen van, akkor...

– Nézze, én azt mondom, a teljesítésigazolások azok léteznek, tehát valósak, kifogással nem éltek a számlával kapcsolatosan, sem műszaki, sem másmilyen kifogás nem volt. Tehát befogadták a teljesítés igazolását. Ugye mindenkinek tizenöt napja van, hogy kifogással éljen. Ez nem történt meg, általában ez nem is történik meg. És bizony ennek ellenére, nem tudom milyen oknál fogva, ezeknek a cégeknek a vezetői úgy gondolják, hogy mivel egy kis cégről van szó, amelynek akár csak másfél vagy kettő vagy hárommillió forinttal tartozok, ami egyébként egy kis cégnek óriási pénz, ők mégis úgy gondolják, hogy ez annyira kis tétel, hogy nem is érdemes vele foglalkozni. És nagyon sok esetben nem is állnak már a továbbiakban szóba ezekkel a kis cégekkel. Tehát egyszerűen ez a felháborító benne, hogy úgy kezelnek kis cégeket, mintha abszolút nem az életéért küzdene mind nap mint nap.

– Pedig Demján mindenhol azt mondja, hogy ezeket a cégeket és az ő munkásaikat a termelőmunkát kell megbecsülni, mert ha nem ezt tesszük, akkor óhatatlanul el fogunk süllyedni. De ahogy az Ön szavaiból kiveszem, ezek konkrét termelő, építő, szerelő ilyen cégek, nem?

Hallgató: - Pontosan. Tehát itt építő-szerelő munkákról beszélünk, külföldön és belföldön egyaránt egyébként. És bizony ezek a munkálatok nincsenek kifizetve. És egyébként ami még nagyon érdekes ebben a történetben, hogy Ön az egyetlen olyan fórum, ahol én erről beszélhetek. Ugyanis már nagyon sokszor megpróbáltunk a médiához fordulni, hogy hangot adjunk ezen felháborodásunknak vagy véleményünknek. És nincs, aki felvállalná ezt az ügyet, és azt mondaná, hogy igen, gyertek el vállalkozók, és beszéljetek erről, hogy nektek ez és ez a problémátok. Nem merik felvállalni. Tehát nem akarok most neveket mondani, de szó szerint kijelentik, hogy hát Demjánnal szemben mégsem. Tehát hogy nem vállaljuk ezt a riportot, ezt az interjút, ezt az akármit.

– Pedig akkor egy mai mondatát idézem erről a konferenciáról. Azt mondja, hogy nem működőképes egy ország, ha egy évben annyian jelentkeznek pszichológusnak, mint mérnöknek, és akinek nem elég a képessége, az legyen szakmunkás, a szakmunkásoknak pedig kezet kell csókolni. De talán fizetni is kell, nem?

– Igen. Tehát én iszom a mondatait, amikor ő nyilatkozik. Én abszolút befogadóképes vagyok arra, amit ő nyilatkozik, és mégis ezzel ellentétesen cselekednek azok a cégek, amelyek az ő neve alatt futnak. Tehát itt olyan erős kontraszt van, olyan erős ellentét van a két ember között ha mondhatom így, hogy óriási.

– Hát akkor legyünk jóhiszeműek és hívjuk fel innen a távolból a figyelmét, hogy nézze meg azokat a cégeit, amelyeknek vannak kifizetési vitáik a vállalkozókkal…

– Így van. Ezt nagyon megköszönném, ha ő a cégeinek a vezetőit elővenné akár egy megbeszélés keretein belül, hogy gyerekek mi folyik, hiszen nem hiszem el, hogy az ő füléig nem jutott még el, hogy a vállalkozók háborognak, nincsenek kifizetve a számlák. Tessék megnézni, melyik az indokolt és melyik az indokolatlan. De legyen utánanézve, hogy lehet az, hogy egy másfél millió forintos tétel számukra nem tétel, és nem fizetik ki. És ilyen, elnézést, ízléstelen ajánlatokat tesznek vállalkozóknak, hogy ha a felével beéred, azt azonnal megkapod. Ha a teljes összeget követeled, akkor nem kapsz semmit. Tehát ez felfoghatatlan számunkra, hogy ilyen megtörténik. És egyébként ez abszolút általános gyakorlat Magyarországon.

– Hát igen. Van honnan tanulni, a kormány is így jár el a bankokkal. Azt mondja, hát ha ennyivel tartoznak, érd be annyival, és akkor meg fogod kapni.

– Nagyon el vagyok keseredve, Bolgár úr, én nagyon bíztam benne, hogy Orbán olyan sok mindent ígért, ez lesz majd, az lesz majd… Mi abban reménykedtünk, hogy valaki szívügyeként fogja kezelni ezt a körbetartozást, a vállalkozók problémáit. Semmi az ég világon nem történt, sőt egyre brutálisabb és agresszív módon működik az üzleti élet. Ez elfogadhatatlan. És nem lesz egymillió munkahely. Nemhogy egymillió munkahely nem lesz, hanem annyi fog megszűnni hamarosan. Hiszen a körbetartozás miatt nem tudunk a munkásoknak bért fizetni.

– Na, ezt nem kívánom senkinek, úgyhogy remélem odáig nem jutunk.

– Szörnyű állapotok vannak.


***


Jäger Zoltán, hallgató (rövidített változat)


Jäger Zoltán: - A Jäger Bau Bt. tulajdonosa, ügyvezetője vagyok.

Bolgár György: - Csak nem Demján Sándorhoz?

– Hát bingó. Lottózzon Bolgár úr. Lottózzon.

– Jajjaj, rám férne.

– Tavaly ősszel már beszéltünk erről, hát azóta nemhogy változott volna valami, talán inkább negatív értelemben változott. Hát ma könnybe lábadt szemmel hallottuk, olvastuk a médiában Demján úr újabb idézőjelbe tett kirohanásait a fény felé, hogy mit kéne csinálni, hogy mi a hazaárulás, meg ugye a cafetéria kapcsán stb. Leginkább az maradt meg bennünk, itt többed magammal, hasonló kis cégek tulajdonosainak a nevében is beszélek, hogy ő nem adócsaló. Mondja már meg nekem…

– Ezért veszteségesek a magyarországi cégei.

– Igen. És Bolgár úr, ő itt az Újbuda Tóváros lakópark kapcsán, a 70-es út mellett, amit építettünk neki tavalyig bezárólag, a második ütemet az Arcadom nevű cégének, ott csak ennek a hat-hét kis cégnek, mint amilyen én is vagyok, tartozik több mint kettőszázmillió forinttal. Ahogy a korábban betelefonáló úr is mondta. Én nem vagyok olyan szemérmes mint ő, én néven fogok nevezni mindent, természetesen vállalom minden kijelentésemért az esetleges jogi felelősséget is. Meg lehet keresni az ügyvédünket, dr. Grespik Lászlót majd ez ügyben. Szóval az mi, ha nem adócsalás, hogy nem fizeti ki a munkák ellenértékét? Ez fordított adó alá esik, tehát neki kéne az áfát fizetni, és természetesen nekünk ugye a ránk rakódó egyéb adóköltségeket. Na most csak hat-hét ilyen kis cégről beszélek, mondom még egyszer.

– És kétszáz milliós tartozásról?

– Több mint kétszáz millióval tartozik.

– Jó. Mondjuk elvégezték a munkát, benyújtották a számlát, mennyi idő telt el azóta? Egy év?

– Kettő év, lassan kettő év. Jellemző rá, jellemző erre az egészre, hogy nekem – mert a legtöbb cégnek itt több számlából adódik össze ez a követelése –, nekem körülbelül olyan harmincmilliós követelésem van, ugye mert itt a kamatok, ügyvédi költségek, bíróság stb., még ezt növelik.

– Mi történt, amikor először nem fizetett? Lejárt a határidő, nem fizetett.

– Semmi. Nem mondanak semmit. Semmit nem mondanak.

– Ön elment reklamálni. És?

– Elmentünk reklamálni, természetesen, hogyne, kinevezett egy új elnök-vezérigazgatót az Arcadom Zrt-be, bizonyos Csapó Tamást, aki egyébként Etyeken a filmstúdióját igazgatja, meg valami honvédségi cégtől jött ide a Demjánhoz. És ott is mindenféle komoly gondjai vannak, mert ott is valami pénzügyi…

– De ezt nem tudjuk, ezt tegyük most félre.

– De, tudjuk, az interneten rajta van mindenhol.

– Igen? Hát az nem biztos, hogy igaz.

– Csak meg kell nyitni, hogy Csapó Tamás, és kész, tehát itt semmiféle prejudikálásról vagy ilyesmiről szó nincsen. Vannak gondjai. Na mindegy.

– Ugye tudjuk, hogy ez a ez a Tóváros lakópark ott maradt, ez egy szellemváros, mert nyilvánvalóan beütött a világválság, gazdasági válság.

– Nem, nem. Nem arról beszélünk.

– Nem lehetett finanszírozni.

– Nem arról beszélünk. Az új Tóváros lakópark. Amiről maga beszél ott kint az M7-es meg a tó mellett, ez nem az. Ez a 70-es út és a repülőtér út mellett van.

– Ez el is készült? Ja? Aha.

– Ahol a Sportmax is van. Az el is készült annak rendje-módja szerint. Na most, ahogy a korábban telefonáló Horváth úr is mondta, nem kifogásolták meg a munkát, tehát nem azért nem fizetnek, mert minőségileg nem jó. Nem azért, mert mennyiségileg nem stimmel, hanem egyszerűen nem fizetnek, és kész. Hát még egyszer mondom, jellemző, hogy nekem kettő éve egy száznyolcvanhétezer forintos bruttó számlám van. Ők állították ki a teljesítés igazolást. Befogadták a számlát többszörösen, mégsem fizetik ki.

– És nem érdemes felszámolási eljárást kezdeményezni?

– Mindent kezdeményeztünk. Ahogy tavaly is mondtam magának, a Grespik ügyvéd urat megbíztuk az ügyeinknek a képviseletével. Annak rendje módja szerint volt mindenféle levelezés, tehát ahogy a jog ezt előírja. Az első lépéstől kezdve a Grespik úr intézi.

– És nem lehet ezek szerint a pénzhez hozzájutni semmilyen módon? Jogi úton sem.

– Huszonhat peres eljárás van, felszámolási eljárás van az Arcadom ellen. Mert a Grespik utána nézett a bíróságon. Huszonhat. Csak itt Pesten.

– És ezek eredménytelenek?

– Hát ez ideig. Folyamatban van minden. Folyamatban van. A Vész tavaly ősszel tüntetett ellene, ez is rajta van a neten, akár a Vész honlapján is meg lehet nézni, a válasza az volt a Vész elnökének az Éliás úrnak, hogy hát neki meg ötmilliárd kintlevősége van. Hát kit érdekel, hogy neki hol mennyi kintlevősége van. Mi nem hazardírozunk, mi az elvégzett munkánk után várnánk el a jogos pénzünket. Könnyű karitatív szerepben tetszelegni, azokból a pénzekből, amiket gusztustalan módon nem fizet ki. És már évek óta. És ez Magyarország leggazdagabb embere, ez a VOSZ-nak az elnöke. […]

– Azt kell mondanom, hogy vannak gazdasági viták, biztos vannak gazdasági csalások is, vannak rosszhiszemű nem fizetések, vannak nyilván kényszerűségek, sok minden van, én azt gondolom, hogy Demjántól és cégeitől elvárható, hogy a kötelezettségeiket teljesítsék. Ha nem tudják valami miatt, akkor az várható el, hogy próbálják valahogy tárgyalásos úton megértetni a partnereikkel és megállapodni velük abban, hogyan próbálnak törleszteni és az adósságot kifizetni. Önnek is azt mondom, hogy mondja el a panaszait. […]

– Csak hát, tudja, nekünk, szó szerint vegye, az egzisztenciánkról van szó. De szó szerint vegye.

– Szó szerint mondom. És ezért mondom, hogy harcoljon is érte a jog útján és más úton is akár a nyilvánosság bevetésével is.

– A nyilvánosság. Bolgár úr, tavaly is elmondtam. Tüntettünk a Demján irodája előtt. Kijött a Vég András az MTV1-től, felvette, nyilatkozott a Grespik úr, nyilatkoztam én, ott voltak a társak vágóképnek. Este benne lesz a híradóban. Azóta is benne van a híradóban.

– De látja, itt egy élő műsor, és benne lehet lenni, mert bejelentkezik és elmondhatja.

– Igen. A Grespik annyit megtudott, hogy a tévé elnöke azt nyilatkozta a stábnak, hogy a Demján úrról negatív hír nem jelenhet meg. A Príma Primissima-díj átadásakor tiltakoztunk. Teljesen váratlanul az orrom előtt szállt ki az autójából az Orbán Viktor, kezet fogott velem, jó estét kívántunk, minden, nem tudta, hogy ki vagyok, mi vagyok, miért vagyok ott. Elmeséltem ezt tavaly. Persze nem várom el magától, hogy emlékezzen rá. Semmi nem történt ott sem. Ott is kijött a tévé, ott is felvették, megígérték a Grespiknek, hogy biztos, hogy benne lesz estére a híradóban. Azóta is. Egyszerűen agyonhallgatják. Írtunk a Népszavába egy újságíró hölgynek, az indexen a Spirk József nevű újságíró érdeklődött a dolgok után. Az átlátszó.hu-n a Ferenczi Krisztina ugye? Ha jól mondom a nevét? Neki is. Senki. Senki. Egyszerűen tényleg a Klubrádión kívül senki nem foglalkozik vele. Egyik média sem mer foglalkozni vele. Vagy nem tudjuk, hogy miért.

– Nézze. A követelésükhöz nyilván joguk van, ez biztos jogos, vagy legalábbis annak látszik mindannak alapján, amit ketten elmondtak, csak azt tudom mondani, hogy az összes törvényes eszközt használja fel.

– Szó szerint olyan dolgok vannak, hogy például van itt egy villanyszerelő cég, hatvanvalahány éves tulajdonosa, ügyvezetője van. Ugye a hatvanvalahány éve alatt munkával összegyűjtött egy kis vagyont. Azt betette ide. Mert hitelt vett fel a házára, negyven milliót stb. stb. A bank mindent elvisz a hitel fejében, ő meg mehet a híd alá.

– Annyit tudok ígérni, hogy ezek után, hogy ketten is elmondták a panaszaikat, megpróbálok kapcsolatba lépni velük, nincs az az illúzióm, hogy majd el fogják mondani nekem, de hátha.

– Na, ezt akartam kérni, hogy esetleg ha megkérdezné az ő véleményét is erről, hogy arra mit szól.

– Én boldogan, sőt itt elmondom, hogy nagyon szívesen beszélgetnék vele akár egy órát is mindenről. Európáról, mezőgazdaságról, Arcadomról.

– Gondolom, hogy nem fog Ön elé állni.

– Áh, hát ide beülhetne a stúdióba, nagyon szívesen látnám, mert nagyon sok mindenről nagyon markáns véleménye van. De talán erre is tud egy egyenes választ adni.

– Hát ez a bosszantó, ez az ember bort iszik és vizet prédikál. És ez Magyarország leggazdagabb embere, ez a VOSZ-nak az elnöke, szóval hihetetlen.

– Próbálkozzon. Jó? Megígérem.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!