rss      tw      fb
Keres

Parlamenti napló a választási törvény vitájáról – IV. rész



     I. rész - szeptember 25.     
     II. rész - október 2.    
     III. rész - A részletes vita     
     IV. rész - Az újra megnyitott részletes vita    
     V. rész - a záróvita



Az újra megnyitott részletes vita

Ahogy a sokfelvonásos szomorújáték előző részéből kiderült, miután a vita lezárását követően az alkotmányügyi bizottság több mint 200 ponton gyakorlatilag átírta a törvényt, némi hezitálás után a kormánypártok a részletes vita újranyitásáról döntöttek. Jóhiszeműen azt lehetne feltételezni, hogy elhatározásuk a lelkifurdalás szülötte: mégiscsak rosszul aludtak amiatt, hogy még csak vitatkozni se lehetett az igen lényeges, ráadásul a választójog gyakorlását tovább nehezítő változtatásokról (pl. arról, hogy a szerencsétlen hazai állampolgár postai úton nem, hanem csak személyesen vagy a kevesek által használt ügyfélkapun át regisztrálhat). Kevésbé jóhiszeműen, avagy a parlamenti tapasztalatoktól bölcsebbé válva arra tippelhetünk: el akarták kerülni azt, hogy eljárási hibák miatt az Alkotmánybíróság vagy a köztársasági elnök új eljárásra szólítsa fel az országgyűlést. (Erre már volt példa az egyházi törvénynél vagy a sokadik médiatörvény-módosításnál, nem mintha ilyenkor a formailag szabályosabb eljárás bármilyen épelméjű tartalmi változáshoz is vezetett volna.)

De amit legalább a látszat kedvéért adtak a parlamenti demokráciának, azt rögtön el is vették tőle. Az új vitaszakaszt felhasználva az alkotmányügyi bizottság már ismert csomagján túl a kreatív fantáziájú képviselők (vagy azok, akiknek szövegei alá odakanyarították a nevüket) újabb módosításokat kezdeményeztek. Azóta már tudjuk, hogy a hétfői szavazáson ezek közül melyek épültek be a törvényszövegbe. Ezért tehát vágjunk egy kicsit az események elébe, és az újabb vitaszakaszból való válogatás előtt vegyük sorra, milyen (kizárólag kormánypárti) javaslatokat fogadott el végül is a tisztelt ház.

Mondanom sem kell, hogy elfogadták a magyarországi lakcímmel rendelkezők már említett jogfosztását, amely szerint ők túlságosan megbízhatatlannak ítéltetnek a levélben való regisztráláshoz (Hogyisne! Még majd a szoci nagymama helyett is regisztrálnak!). Ezzel szemben a kormányhű magyarságukat az információktól és tapasztalatoktól nem zavartatva talán még őrző külhoniak nemhogy a feliratkozást, de a szavazást is letudhatják a posta segítségével. Világos, hogy igent nyomtak a lex Bajnaira, vagyis az egyesületek választási indulását tiltó új paragrafusra is. Rémült polgármesterek segélykiáltásai nyomán azt a képtelenséget végül nem szentesítették, hogy a jegyző látogasson meg adott esetben több tízezer választót, felvilágosítván a választás mesterségesen túlbonyolított procedúrájáról. Ehelyett – egy talányos megfogalmazás szerint – a Nemzeti Választási Iroda fogja „megfelelő módon és időben” tájékoztatni az értetlenkedő polgárt, csak a fogyatékosokhoz, betegekhez, rabokhoz mennek helybe. Megmaradt az a zagyvaság, hogy a nem regisztráló, aki a fideszes logika szerint nem képes felelősen dönteni, ezért nem szabad az urna közelébe engedni, képviselőjelöltet viszont nyugodt szívvel javasolhat. Ezen annyit szépítettek, hogy a változásra tekintettel egy képviselő jelöléséhez nem kétszáz regisztrált, hanem ötszáz, akár a regisztráció bonyodalmaiba magát bele nem ártó állampolgár aláírása szükséges. Árulkodó számok: a Fidesz ezek szerint úgy kalkulál, hogy öt, a választás iránt valamilyen módon mégiscsak érdeklődő honfitársunkra csupán két regisztráló esne.

Zömmel elfogadták az alkotmányügyi bizottság hervasztó, utolsóperces csomagja után beadott utolsó utáni perces indítványokat. Ezek leginkább arra vállalkoztak, hogy miután már sikeresen csökkentették a választók várható számát, most csökkentsék azon információk mennyiségét is, amelyeket el lehetne juttatni hozzájuk. Na persze nem arányosan: a kampányban használható eszközök korlátozása elsősorban az ellenzéki pártokat sújtja. Az ötvennapos kampány alatt tudniillik tilos politikai hirdetést interneten vagy kereskedelmi médiumokban közzétenni. Maradnak a plakátok (ugye közismert, hogy ezt a piacot Simicskáék uralják?), a szórólapok, a kevesekhez eljutó nyomtatott sajtó és a közszolgálati média. Utóbbi pártatlansága felől természetesen teljesen nyugodtak lehetünk, azt csak különleges rosszindulat esetén gyaníthatjuk, hogy a kormánypártok hirdetései akár ugyanabban az idősávban, de a legnézettebb műsorok elé kerülnek majd, míg az ellenzék beérheti a néző nélkül zajló unalmas estékkel. Hirdetni lehet még az ún. közösségi médiaszolgáltatóknál is. Miért ne, hiszen ezek sorába a „beszélő” rádiók közül csak a Klubrádiónak nem sikerült a bírósági ítéletek sora után sem bekerülnie. Az ellenzéknek kár panaszkodnia, hiszen nyilván igen hatékonyan érheti el remélt közönségét, pl. a Lánchíd Rádióban… A kampánycsend részlegessé válik, lehet a szavazás napján is telefonálgatni (legalizálták tehát azt a Fidesz-akciót, amit Orbán Viktor az emlékezetese „Oszt jónapot!”-tal intézett el), szavazókat buszostul becibálni, a szavazásra menet az utcán a fülükbe kiabálni a helyes döntést. Csupán a sajtóban, médiában és a szavazóhelyiség 150 méteres körzetén belül nem lehet a finisben kampányolni. (Kíváncsi vagyok, kinek sikerül majd a bejelentéseket elbíráló választási bizottság szerint a 151 métert eltalálnia, és melyik pártnak sorozatosan csak a 149-et). Az előlegezett bizalom jegyében mindenesetre lelkes igennel voksoltak a Nemzeti Választási Bizottság tagjai fizetésének megemelésére is.

Ugye emlékszünk? A regisztráció egész gyalázatos intézményét többek között azzal indokolták, hogy így a választási hercehurca iránt nem érdeklődő, tehát nem is regisztráló ember megmenekülhet a pártok és jelöltek zaklatásától. Nos, még sincs így. Míg a javaslat eredeti szövege szerint a regisztráció alkalmával külön lehetetett hozzájárulni a kampányanyagok kézbesítéséhez és a személyes látogatásokhoz, most ez bonyolultabbá válik. (Nehogy már a fideszes propagandistákat is ki lehessen tiltani a lakásból!) Aki azt akarja, hogy békén hagyják, annak külön eljárásban kell megtiltania adatai kiadását a jelölő szervezeteknek. A módszer már a magánnyugdíjpénztárak lerablása idején kipróbálódott: ott is ahhoz (vagyis a magánnyugdíjpénztárban maradáshoz) kellett hivatalos procedúrát folytatni, amit a hatalom valójában nem ajánlott.

Egyetlen pozitívum az elfogadott módosító indítványok között: végül elvetették azt a nyilvánvaló jogsértést, hogy a pártok aláírásgyűjtő aktivistáinak adatait helyben be kelljen jelenteni, ezzel rögtön feljelentve politikai hovatartozásukat.

Ha mindezek alapján a kedves olvasó azt hiszi, hogy mivel már csak a végszavazás van hátra, nagyjából tudjuk, hogyan festenek majd a választási eljárások szabályai, sajnos téved. Az új Házszabály szerint a zárószavazás aktusa sem csak egyetlen gombnyomásból állhat. Úgynevezett zárószavazás előtti módosító indítvánnyal most már nemcsak a törvényszöveg belső koherenciazavarait, elírásait lehet kiküszöbölni, hanem gyakorlatilag bármilyen új ötletet is meg lehet szavaztatni. Azt ugyan nem tudom, van-e még olyan pontja a törvénynek, amely nem kellő mértékben szolgálja a kormánypártok érdekeit, de ha ne adj isten találnak ilyet, arra egészen biztosan felhasználják még ezt a lehetőséget. De erről majd a jövő héten várható végszavazást követő utolsó felvonásban!*

Addig nézzük az újabb vitát, amelyben már csak a „last minute” módosító indítványokhoz lehetett szólni. A vita „időkeretben” zajlott, vagyis az egyes frakciók számára rendelkezésre álló hozzászólási idő limitált volt.


Az újranyitott részletes vita jegyzőkönyvéből

2012. november 7. 20:40 – 23:00

Elnök: „Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a választási eljárásról szóló törvényjavaslat újra megnyitott részletes vitája. Lázár János, Kósa Lajos, Varga István, Patay Vilmos, Bábiné Szottfried Gabriella, Csóti György, Vitányi István, Ékes Ilona, Wittner Mária, Csöbör Katalin, Kőszegi Zoltán, Gulyás Gergely, Csizi Péter, László Tamás, Ágh Péter fideszes és Vejkey Imre KDNP-s képviselő önálló indítványát T/8405. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/8405/49. számon megkapták és megismerhették.”


1. „Ehhez mi nem asszisztálunk”

Dr. Lamperth Mónika (MSZP): „Ez a törvénytervezet, ez a módosító csomag és ez az eljárás, ahogyan Önök a választási törvény tekintetében és az azt megalapozó alaptörvény-módosítás tekintetében eljártak, alkotmányellenes és arcátlan is. Különösen aláhúzza ezt az állítást az a sajtóhír, amely szerint Önök a korábbi elhatározásuktól elálltak, és nem kívánnak előzetes normakontrollt kérni az Alkotmánybíróságtól… Ezzel a törvénnyel a Fidesz zárójelbe tette minden mondatát, amelyet valaha mondott a demokrácia iránti elkötelezettségéről… Komoly demokráciákban komoly kormányok, komoly képviselők nem ötletelnek összevissza a demokrácia garanciáját jelentő legfontosabb törvényről. Márpedig itt most ez történik. A múlt héten szembesültek a saját ostobaságukkal a tekintetben, hogy a névjegyzék nélkül nem tudják megoldani a feladványt, s akkor kitalálták azt a hihetetlen ostobaságot, hogy majd szeptembertől decemberig a jegyző minden választópolgárt felkeres. Úgy tűnik, hogy azóta valaki beszédült a Fidesz országos elnökségének ülésére, aki életében látott már önkormányzatot működni, és elmesélte az ott ülő fontos embereknek, hogy ezt egyáltalán nem lehet megcsinálni, aztán most úgy tűnik a módosító indítvány kapcsán, hogy elálltak ettől a zseniális ötlettől. De ezt csak példaként mondtam el… a Magyar Szocialista Pártnak az az álláspontja, és többször hangoztattuk már, hogy trükközhetnek bárhogy, a magyar nép Önöket le fogja váltani, ha ezt a katasztrofális kormányzást folytatják. Amíg titkosan lehet a fülkében szavazni, addig van arra jó esély, hogy a magyar nép Önöket leváltsa. Ezért a Magyar Szocialista Párt a regisztráció kérdésében, amennyiben mégis bevezetik, egy olyan felvilágosító kampányt fog országjárással egybekötve megvalósítani, ahol elmondjuk az embereknek, hogy miért van szükség arra, hogy az Önök trükközésének ellenszereként regisztráljanak… és a demokratikus választások helyreállítását fogjuk megvalósítani, ha a Magyar Szocialista Párt a választók bizalmából ebbe a helyzetbe kerül. Ez a törvény mindennek nevezhető, csak nem egy demokratikus elkötelezettségű párt választási rendszerben és a választási eljárásban eltervezett módosításának a végigvitele. Ezért döntött úgy a Magyar Szocialista Párt, hogy nem fogunk most ebben a vitában részt venni. Nem fogunk, mert annak sincs értelme, hogy valamiről elmondjuk a véleményünket, hiszen öt perc múlva átírják. Ez történt a múlt héten, ez történt a most benyújtott módosító csomaggal… Ehhez mi nem asszisztálunk.”

Dr. Papcsák Ferenc (Fidesz): „Visszautasítom a képviselő asszony által mondottakat. Engedje meg, hogy hadd mondjam el az Ön számára is, hogy az Országgyűlés kifejezetten az a fórum, ahol nemcsak hogy lehet, hanem kötelező is elmondani minden benyújtott jogszabályról a véleményt. Egy jó törvényt nyújtottunk be, mert ha az ellenzék, mind a három ellenzéki párt összesen hatvan módosító javaslatot tudott ahhoz összehozni, azt gondolom, hogy az egy kifejezetten jó törvény… Arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, illetőleg tisztelt képviselő asszonyt is, hogy ne vonja kétségbe azt a jogi lehetőséget egyetlen képviselőtársamtól se, a kormánypártiaktól se, hogy módosító indítványokkal javítsa vagy javíthassa ezt a jogszabályt. (Dr. Schiffer András: Nem! Dehogyis!)

Dr. Lamperth Mónika (MSZP): „Képviselő úr! Amit Önök csinálnak, az arcátlan és méltatlan a választáshoz, a választási eljáráshoz. Ez barkácsolás… normális demokráciákban így választási törvényt nem lehet csinálni, és ehhez a Magyar Szocialista Párt semmilyen támogatást nem ad. (Karácsony Gergely tapsol.)

Dúró Dóra (Jobbik): „Tisztelt Papcsák képviselő úr! Ha a módosító javaslatokon szeretné lemérni, egyébként fals módon azt, hogy a törvényjavaslatnak milyen a minősége, akkor jöhetnénk azzal a 227 pontos bizottsági módosító javaslattal, amit éppen kormánypárti többséggel terjesztettek elő. Tehát ez a törvényjavaslat annyira jól sikerült, hogy Önök, saját maguk a saját frakciójukból ilyen módosításokat kívántak eszközölni rajta.”


2. Tilos az internet, szabad a MAHIR-plakát

Dr. Schiffer András (LMP): „Vas Imre képviselőtársunktól megszoktuk, hogy nagyon szórakoztató javaslatokkal lepi meg a parlamentet, és ugye, amikor Önök például azt javasolják, hogy internetes sajtótermékek és hírportálok útján politikai reklám közzététele a kampányidőszakban tilos, akkor mire gondolnak? Mire gondolnak? Arra, hogy mondjuk a fidesz.hu-n kampányidőszakban nem lehet a Fideszt hirdetni? De tényleg komolyan gondolják Önök ezeket a javaslatokat? Önök, konkrétan Szakács képviselő úr azzal érvelt az előzetes regisztráció mellett, hogy az állampolgári tudatosságot kívánják növelni. Az állampolgári tudatosságot az szolgálná, ha minél több csatornán keresztül kampányidőszakban az állampolgárok információt kapnának arról, hogy a különböző jelöltek, a különböző pártok mit kívánnak tenni ebben az országban, ha megnyerik a választást. De van még viccesebb javaslata Vas képviselő úrnak. Azt mondja: nyomtatott sajtótermékben fizetett politikai reklám a választási kampányidőszakban tehető közzé. Magyarul: a választási kampányidőszakon kívül nem tehető közzé politikai reklám. Magyarul: szegény Magyar Nemzet, nem tud fölhappolni nagy pénzeket a köztársaság kormányától kormányzati kommunikáció címén… Ezt hogyan gondolta, Vas képviselő úr?”

Dúró Dóra (Jobbik): „Csak a legnevetségesebb javaslatokat tudom kiemelni a bizottsági módosító javaslatból. … Azért az is egy elképesztő, röhejes javaslat volt az Önök részéről, hogy a jegyző majd körbemegy a kampányidőszakban, illetve a feliratkozási időszakban, és az összes választópolgárt felkeresi… A kampánycsend eltörlését nem gondolták végig abból a tekintetből, hogy ez milyen hatással lesz a szavazókörökre. A jelöltállítási szabályok ilyen módon történő megkönnyítése miatt lesz mondjuk 20 jelölt, akkor alsó hangon lehet 40 szavazatszámláló bizottsági tag egyetlen szavazókörben. Nem tudom, hogy fizikailag hogyan férnek el a szavazók és 40 szavazatszámláló bizottsági tag csak a pártdelegáltak részéről, és még az önkormányzat által delegált tagok… Az a javaslatuk, hogy az is részt vehet az ajánlásban, aki nem regisztrálta magát, az Önök saját eddigi logikájának, eddigi érvelésének mond ellent. Az egyik érvük ugyanis az volt a regisztráció mellett, hogy így a pártok nem fogják zaklatni, nem fogják elérni azokat a választópolgárokat, akik nem tartanak igényt arra. Ha ők is részt vehetnek az ajánlási folyamatban, akkor mindez nem valósul meg… Hogy a médiában, a kereskedelmi médiumokban ne lehessen hirdetni, természetesen egyetértünk, és indokoltnak tartjuk. De az internet, ahol már eleve annyira képlékeny a határ a hirdetés és a nem hirdetésnek minősülő egyéb népszerűsítés között, ha ilyen módon korlátozzák az internetes reklámok lehetőségét, akkor továbbra sem számíthatnak például arra, hogy a fiatalok körében népszerűek legyenek.”

Szávay István (Jobbik): „Mindenképpen szeretném lebeszélni Önöket a vasárnapi kampányról… Nagyon sajnálom, hogy Ékes képviselő úr a Fidesz-frakcióból nincs itt, mert vele voltam két évvel ezelőtt Ukrajnában az ottani választások megfigyelésénél. Fideszes képviselőtársam is elborzadt azokon az állapotokon, amiket ott láttunk. Konkrétan arról van szó, hogy a választás napján is lehetett kampányolni. Az egész városközpont fel volt bolydulva. A szavazóhelyiségbe nem lehetett beférni, most arról ne is beszéljek, hogy bent milyen szag volt egyébként. Egymás hegyén-hátán álltak az emberek, mindenki a másik kezét meg a zsebét figyelte. Az öreg néniket meg bárkit, aki szavazni érkezett, a szavazóhelyiség 50 méteres körzetében már hat párt delegáltja támadta le és próbálta győzködni, hogy az ő jelöltjére szavazzon. Ez egészen a szavazóurnáig való eljutásig tartott… Tehát, amikor az illető felvette a szavazólapját, akkor is ráugrottak még ketten, és próbálták meggyőzni, hogy kire szavazzon, vagy esetleg emlékeztetni valamire… Egy cirkusz, egy piactér volt a szavazóhelyiségek előtt, ahol 20-an, 30-an, 40-en álltak, hozták az embereket, győzködték őket, mindenki köpködte a szotyolát, mindenki veszekedett mindenkivel… Én szeretném Magyarországot és magunkat ettől a helyzettől megóvni.”

Dr. Schiffer András (LMP): „Én igazából a dolog érdemére szeretnék választ Vas képviselő úrtól, hogy Önt miért zavarja az, hogy ha mondjuk a választási kampány időszakában az mno.hu portálon nemcsak Közgép-hirdetések vannak, hanem mondjuk Fidesz-hirdetések is, hogy a fideszes közönség ne csak a Közgép szolgáltatásairól tudjon tájékozódni, hanem mondjuk arról is, hogy a Fidesz mit akar a következő négy évben… Miért zavarja Önt az, ha mondjuk egy Kárpát-medencei portálon kíván egy magyarországi párt hirdetést elhelyezni? E szerint a szabályozás szerint nem lehet. Tehát a határon túli magyarok, akik szavazati joggal rendelkeznek, ezzel is nehezebben tudnak politikai információhoz jutni, hiszen éppen az internet lenne az az eszköz, amivel egy határon túli magyar tájékozódhatna… Önök úgy adnak oda 3 milliárd forintot a miniszterelnökségnek politikai reklámra, nemzeti konzultációra és miegyébre, hogy két kampány között nem vásárolhat a szegény miniszterelnökség a Magyar Nemzetben hirdetést.”

Dr. Papcsák Ferenc (Fidesz): „A Kárpát-medence valamennyi településén foghatók a közmédiumok, tehát önt biztatom, hogy időnként látogassa meg Erdélyt, kapcsolja be ott a tévét, és látja, hogy a Magyar 1, a Magyar 2, a kereskedelmi adók is sajnos, illetőleg a Duna TV és Duna World bárki által fogható.”

Dr. Szakács Imre (Fidesz): „Irigylem Dúró Dóra képviselőtársamat, ő olyan biztonsággal beszél már a 2014-es választásokról, mintha már lepergett volna előtte a film… nem látok a jövőbe, és ha Ön ezt megteszi, akkor utána beszéljünk, a jövő heti lottószámokat mondja már meg nekem (Derültség a Fidesz soraiból.), hogy tudjak én is valamit profitálni az Ön képességeiből.”


3. Az LMP „hiába ordítozik”

Karácsony Gergely (LMP): „Nem tudtam kivárni a normál felszólalást, mert annyi butaság hangzott el, hogy kénytelen voltam kétpercest nyomni… miért nem tilos óriásplakátokon politikai hirdetést közzétenni; milyen összefüggésben van ez azzal, hogy az Önök egykori gazdasági igazgatója Simicska Lajos. Az első Fidesz közeli cég éppen egy Mahír nevű cég volt, amely jelenleg is meghatározó a magyar óriásplakát-piacon; és miért van az, hogy az Önök kormánya, illetve jelenleg az állami hirdetések 90 százaléka ezeknél a cégeknél landol? Úgyhogy ennyit a fair versenyről. A lényeg az, hogy átláthatóvá kell tenni a finanszírozást, és nem megtiltani azt, hogy a pártok kampányolhassanak és az emberekkel kommunikálhassanak.”

Dr. Papcsák Ferenc (Fidesz): „Ez a parlament öt párt konglomerátuma, nem a Lehet Más a Politika érdekeit képviselő testület, hogy így fogalmazzak. (Karácsony Gergely: Ez biztos! Ezt aláírom!)… De azt gondolom, hogy a politikai reklámról szóló rész, amely Vas Imre képviselőtársam által jegyzett, kifejezetten az átláthatóságot, kifejezetten az esélyegyenlőséget biztosítja valamennyi országos listát állító politikai szervezetnek… Személyeskedésnek volt egy pici hangja a felszólalásának az elején, azt gondolom, hogy nem kellene ebbe az irányba elvinni.”

Dr. Schiffer András (LMP): „Szakács képviselő úr, az a helyzet, ha ez az indítvány nem önálló képviselői indítványként jönne, hanem mondjuk Szabó Erika államtitkár asszony vezetné itt elő, akkor kötelességük lenne Önöknek, mármint a kormánynak, mielőtt idehoz egy ilyen törvényt, modellezni azt, hogy például egy ilyen szabály mekkora tumultust fog képezni egy szavazóhelyiségben. Elvileg a jogalkotási törvény erről szólna, ezt szokták Önök kicselezni, ezért van az, hogy az elmúlt két és fél évben egyetlen olyan törvényt nem fogadott el a Ház, ahol Önök hatástanulmányt készítettek volna. Az a helyzet, hogy nem tudtak még mindig egyetlen érvet mondani arra, hogy az internetes hirdetéseket miért kell korlátozni.”

Dr. Szakács Imre (Fidesz): „Karácsony Gergely képviselőtársam igazat mondott, amikor azt mondta, hogy sok butaság elhangzik, de talán a legnagyobbat ő mondta, úgyhogy kár volt felállnia. Ha nem butaság volt, amit mondott, akkor viszont egy gusztustalan csúsztatás… nem nagyon emlékszem olyan törvényre, amelyiknek hatásvizsgálata lett volna, még azoknak sem, amelyeket egyébként a kormányok nyújtottak be. (Dr. Schiffer András: Szégyen!) Kedves Schiffer Képviselőtársam! Hiába ordítozik, a Medgyessy-kormány, a Gyurcsány-kormányok vagy a Bajnai-kormány idején ugyanúgy nem nyújtották be ezeket a hatástanulmányokat. Egyébként azt gondolom, hogy ettől függetlenül egy képviselő is végig tudja gondolni… milyen következménye van az általa javasolt törvénymódosításnak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)

Dr. Papcsák Ferenc (Fidesz): „Én azt szeretném megkérdezni a tisztelt képviselőtársaimtól, kifejezetten Schiffer képviselő úrtól, illetőleg Karácsony Gergelytől, hogy egyetért-e azzal, hogy az országos napilapok, országos hetilapok esetében, tehát a nyomtatott sajtótermékek esetében a fizetett politikai reklám kizárólag választási kampányidőszakban tehető közzé. És egyetért-e azzal, hogy amikor bármely politikai szervezet nyomtatott sajtótermék útján politikai reklámot kíván közzétenni… a választás kitűzését követő öt munkanapon belül az Állami Számvevőszékhez el kell juttassa a hirdetési szolgáltatásainak az árjegyzékét… Megfelel-e ez, képviselőtársaim, annak a hatpárti nyilatkozatnak, amit a kampányfinanszírozással összefüggésben aláírtak a Fidesszel egyetemben?”

Karácsony Gergely (LMP): „Nem, abban a megegyezésben, amit aláírtunk, amiből egyébként aztán Önök végül is kihátráltak, hiszen az ötpárti egyeztetés a Fidesz miatt hiúsult meg azzal, hogy ők nem jöttek el az egyeztetésekre… A lényeg az volt, hogy átlátható módon, például nyílt kampányszámlával kell kampányolni, hogy a pártoknak arról is el kell számolni, hogy honnan van pénzük kampányra, és nem csak arról, hogy egyébként mire költik. Én nem állítom, hogy ebben a javaslatban nincs olyan dolog, ami az átláthatóságot erősíti, viszont önmagában a kampány lehetőségét szűkíti a pártok részéről. Amikor egyfelől a regisztrációval Önök a választójogot korlátozzák, másfelől pedig korlátozzák az információhoz való hozzájutást… Most Vas Imre képviselőtársunk a Miniszterelnöki Hivatal és a Választási Iroda munkatársaival konzultál, nyilván erősen jegyzetel, hogy tudjon válaszolni az ellenzéki kérdésekre. Ennyit arról, hogy önök milyen aktív képviselők és mennyire a saját képviselői tollukból származnak ezek a javaslatok.”

Dr. Schiffer András (LMP): „Én mindig csodálattal adózom Vas képviselőtársam aktivitása előtt. Teljesen igaza van, nagyon jó, ha Önök önálló képviselői indítványokkal bombázzák a Házat. …lehet, hogy meggyorsulna például a Ptk. vitája, ha most hétvégén Ön aláírna egy új Ptk-előterjesztést és Vas Imre önálló képviselői indítványaként kerülne ide a polgári törvénykönyv. Mibe kerül az Önnek? Úgyis három másik törvényjavaslatot fog aláírni szerintem ezen a hétvégén. …ha Önök ennyire aktívak, akkor miért kell egy autonóm közigazgatási szerv független közszolgáival egyeztetni a páholyban? Láttuk, fotó van róla. Papcsák képviselő úr nagyon helyesen és meglepő módon, igen nagy elismeréssel beszélt az első hozzászólásában a Transparency International kampányfinanszírozási koncepciójáról. Mi akadályozza meg Önöket abban, hogy végre rendbe tegyük a kampányfinanszírozást, húsz év mutyivilágának véget vessünk, megtárgyalja a Ház a kampányfinanszírozási törvényt? Nyilván Vas Imre és mások remek módosító javaslatokkal ezt a törvényjavaslatot úgyis szét fogják bombázni…”

Dr. Papcsák Ferenc (Fidesz): „A szocialistákat már nem tudjuk megkérdezni; egyébként nem hiányoznak, hozzáteszem… Ez a szemérmetlenség és arcátlanság, ha már a szocialista képviselő ezt mondta. Tudom, az LMP meg támogatta, tehát az ellenzék kérte, kezdeményezte ezt, de higgye el, Önök egyben vannak az én szememben azért. (Derültség.) Tehát az ellenzék az én szememben egyben van.”

Dr. Schiffer András (LMP): „Papcsák képviselő úr forduljon szemészhez, ha az Ön szemében mi egyek vagyunk az ott nem ülőkkel. (Derültség.) Én visszakérdeznék, Papcsák képviselő úr: Egyetért-e azzal, hogy megtiltsuk a mindenkori kormány számára, hogy kormányzati kommunikáció címén politikai hirdetéseket tegyenek közzé? Tessék erre válaszolni! Egyetért-e Ön azzal, hogy ha kampányidőszakban a politikai hirdetések koncentrálódnak az óriásplakátcégekhez, akkor az óriásplakátcégek mozgását komoly piacszabályozási eszközökkel kéne korlátozni.”

Dr. Staudt Gábor (Jobbik): „Egyébként hogy az MSZP-sek miért nincsenek jelen, talán azért, mert november 7-e van. (Derültség.) Ezt azért nem szabad elfelejteni.”

Karácsony Gergely (LMP): „Erős a gyanúnk, hogy Önök nem azért költenek vagy fordítanak olyan nagy figyelmet a politikai kampányok során az óriásplakátokra, mert azt gondolják, hogy az a leghatékonyabb eszköz, hanem konkrétan baráti cégeik vannak, akikről azt gondolhatják, hogy olcsóbban fognak dolgozni. Egyébként a 2010-es választási kampányban az LMP számos helyen próbált árajánlatot kérni Simicska- és Nyerges-érdekeltségektől, és mindig az volt a válasz, hogy sajnos nem tudnak adni, mert annyira nincsen már szabad felületük, miközben egyébként lehetett, nyugodtan lehetett vásárolni más cégeknél.”

4. 150 méteren belül és kívül, „bunkózók” és „lékverők”

Szávay István (Jobbik): „Jubileumi, 200. felszólalásomat hadd szenteljem Vas képviselőtársamnak. (Taps a Jobbik és a Fidesz soraiban.) Ön be akar rakni egy olyan szabályt, hogy a szavazókörök 150 méteres körzetében nem lehet kampányolni. Képviselőtársam, hogyan fogja ezt lemérni? Árulja már el nekem, legyen szíves! Minden szavazókörnek a 150 méteres sugarú körébe majd fel fognak húzni egy madzagot vagy valamilyen sárga szalagot. Most megmondom, most borítékolom Önöknek előre, hogy szavazókörönként 8–10 olyan feljelentés meg jogsértés lesz, ahol majd azon fognak egymással vitatkozni, hogy 130 méterre voltak-e a szavazókörtől akkor, amikor kitették az éppen kocka Ladával odaszállított szavazóikat, hány méterre voltak a szavazókörtől akkor, amikor meggyőzködtek valakit… A probléma – még egyszer mondom – ott van, hogy miért kell a kampány lehetőségét a vasárnapi napon biztosítani.”

Dr. Papcsák Ferenc (Fidesz): „Eddig sem tartózkodtak a politikai szervezetek attól, például az önkormányzati választásnál a polgármester ott áll a szavazófülke környékén. Menjen el egy-egy időközi választásra, és nézze meg, ott áll a polgármester, és mindenkivel kezet fog, ez is valamilyen formájú kampány… Az LMP számára ezt nem kívánom mondani, ők ezt nem tudhatják, mert nem ismerik az országot.”

Dúró Dóra (Jobbik): „Azzal érvelni – ne haragudjon –, hogy most gyakorlat a jogsértés a vasárnapi szavazás napján, ez tényleg egész egyszerűen nevetséges. Hát ez olyan érvelés, mintha azt mondanánk, hogy jelenleg sajnos vannak emberek, akik gyilkosságokat követnek el, ezért inkább vegyük ki a büntető törvénykönyvből az emberölést...”

Karácsony Gergely (LMP): „Papcsák képviselőtársam, lehet azzal viccelni, hogy mi nem ismerjük az országot, de Önöket kezdjük már kiismerni (Derültség a Fidesz soraiban), és ismerjük azt, hogy amikor Önök elkezdenek az esélyegyenlőségről beszélni, akkor itt valami nagyon nagy bunda van. …Önök megtiltják a kampányt azon a területen, ahol Önök rosszul állnak, mert a szavazóik nem használják ezeket a médiumokat, például az internetet… Egyébként higgye el, az országot is ismerem, én Baktalórántháza környékén nőttem fel (Dr. Papcsák Ferenc: Hova valósi? – Derültség a Fidesz soraiban.), Önnek biztosan ismerős, a választási csalások történetében ez egy fontos település.”

Dr. Papcsák Ferenc (Fidesz): „Emiatt Önnek bíróság előtt kell majd felelnie, amit egyébként a Bibó István Szakkollégiumban tett beszélgetés során tett. …Ön a mi szavazóbázisunkat vagy a mi bázisunkat lényegében lebunkózta, hogy így fogalmazzak. (Karácsony Gergely: Hú!) A mi szavazóbázisunkra azt bírta itt most mondani, akkor lefordítom a szavait, hogy nem nézi az internetet… Ugye, ezt tetszett mondani? (Karácsony Gergely: Nem ezt tetszettem!)

Dr. Schiffer András (LMP): „Képviselő úr, senki nem bunkózta le az Önök szavazóit, akik egyébként egyre kevesebben vannak. Senki. Karácsony Gergely pontosan ugyanazt mondta, amit Dúró Dóra képviselő asszony korábban, hogy Önök lemondtak a fiatal szavazókról. Önök lemondtak arról a generációról, amelyik alapvetően az interneten keresztül szerzi az információkat…”

Dr. Szakács Imre (Fidesz): „Ellenzéki képviselőtársaim összekeverték a politikai kampányt és a kormány által az állampolgárok felé nyújtott tájékoztatást. Önök is nagyon jól tudják, hogy a kormány nem politikai párt. Ez egy olyan testület és grémium, amely az ország irányítását az alaptörvény és egyéb jogszabályok alapján végzi.”

Dr. Staudt Gábor (Jobbik): „Természetesen a kormány nem politikai párt, de attól még politikai szereplő, általában pártokhoz köthető. Ennyi erővel akkor tiltsuk meg a párttagságot a kormánytagok tekintetében…”

Dr. Papcsák Ferenc (Fidesz): „Egy nagyfokú önkorlátozás mutatkozott meg, mondjuk, az én személyem részéről a gigantplakátok vásárlása tekintetében, mind a zuglói önkormányzati választáson, mind azt megelőzően, mind a baktalórántházai képviselőségem időszakában… Mert az emberek egyébként elég tájékozottak, és a közvetlen kampány sokkal erősebb eszköz. A Jobbik egyébként ezt nagyon jól gyakorolja országszerte, hiszen folyamatosan ott vannak az emberek közelében (Dr. Staudt Gábor: Köszönjük szépen! – Derültség.)…”

Dúró Dóra (Jobbik): „Látom, Papcsák képviselő úr próbál az LMP-vel léket verni közénk, de erre nincsen szükség, higgye el, mert egy szakadék van köztünk. (Derültség.)

Novák Előd (Jobbik): „Olyan költői túlzásokra ragadtatták magukat a kormánypárti képviselők, hogy úgy éreztem, a kulturális bizottság tagjaként én is föltehetek egy költői kérdést: Hol van Kubatov Gábor? (Derültség az ellenzéki padsorokban.) Tulajdonképpen persze ez tényleg költői kérdés, és a válasz meglehetősen prózai, az ilyen vitáktól mindig távol marad. Egyetlenegyszer sem szólalt föl még az Országgyűlésnek ebben a ciklusában, és az előző négy év alatt is csak egyszer vette a fáradságot. Hiszen neki, tudjuk jól, egészen más a dolga.”

Elnök: „Ügyrendben jelentkezik Novák Előd képviselő úr. Kérem, egy percben fogalmazza meg javaslatát.”

Novák Előd (Jobbik): „Ügyrendi javaslatom, hogy mivel a KDNP-nek viszont rengeteg kihasználatlan ideje van, abból legyenek szívesek átadni. Nem tudom, hogy Spaller Endre képviselő úr eljárhat-e a KDNP nevében (Derültség az LMP és a Jobbik soraiban), tényleg ez a belügyük a hírek szerint...”**

Elnök: „Köszönöm, az egy perc letelt, képviselő úr. (Novák Előd: Kérem, hogy a KDNP adjon át egy kis időt, hogy érdemben tudjunk tárgyalni.) Képviselő úr, kikapcsoltam a mikrofonját. A Jobbiknak elfogyott az időkerete.”

Spaller Endre (KDNP): „Hadd mondjam azt nyugodtan a KDNP nevében… hogy ha jól értem, ebben az egész választási rendszerben tulajdonképpen öt-hat pont köré csoportosítható azoknak az ellenvéleményeknek a száma (Dr. Staudt Gábor: Rosszul érted!), amelyeket most itt ebben a vitában hallottunk. Egyfelől volt egy apró kis probléma az óriásplakátokkal, és ezzel-azzal. Azt gondolom, összességében ez a törvény méretéhez és fontosságához képest ebben a vitában nem olyan rossz. Ha ennyiben meg tudunk egyezni, akkor ez talán az elmúlt húsz év egyik legnagyobb sikere és egyik legkonszenzusosabb javaslata lehet. (Moraj az LMP és a Jobbik soraiból. - Közbeszólások a Jobbik soraiból: Jézusom!) (Taps a Fidesz soraiból.)”

Dr. Schiffer András (LMP): „Az elmúlt percekben megtudhattuk, hogy a KDNP a politikai bulvár kategóriájába tartozik. Az aprócska probléma viszont, amit Ön megemlített, arról szól, hogy gyakorlatilag egyetlen cégcsoport fog dönteni arról, hogy a megmaradt két médiumtípus közül az egyikben, tehát az óriásplakátokon mely párt milyen áron hirdethet. Ez azt jelenti, hogy ha valaki a közszolgálati médiumokon kívül hirdetést akar elhelyezni, akkor be kell kopogtatnia majd a Radóc utcában Simicska Lajoshoz, és engedélyt kell kérnie.”

Elnök: „Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett (A képviselői helyére tartó dr. Schiffer András: De!), a részletes vitát lezárom. (Dr. Staudt Gábor: Ez gonosz volt!) Megkérdezem az előterjesztőket, hogy kívánnak-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Nem érkezik jelzés.) Jelzést nem látok. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön döntünk. Ügyrendben kér szót Novák Előd képviselő úr, ha jól látom.”

Novák Előd (Jobbik): „Az az ügyrendi javaslatom van, hogy térjünk el a Házszabálytól a tekintetben, hogy bár elnök úr hirtelen lezárta a napirendi pont tárgyalását, az LMP-nek még volt időkerete. Illetve az a további javaslatom, hogy bár tudom, hogy időkeretet elfogadtunk, tizenöt perccel növeljük meg ezt a vitát, pont egy Házszabálytól való eltéréssel, amelyről a Házszabály szerint négyötöddel határozhatunk. Ahogy nézem, az ellenzéki többség megvan, meglátjuk, hogy a négyötöd is meglesz-e.”

Elnök: „Köszönöm a javaslatot. A javaslatot nem fogadom el.”

Dr. Schiffer András (LMP): „Ugyanez lenne az ügyrendi javaslatom, tekintettel arra, hogy maradt még fenn időkeretünk…”

Elnök: „Képviselő úr, az ügyrendi javaslatát nem fogadhatom el. … Most a napirend utáni hozzászólások következnek.”


A szerk. megjegyzései:

* Csütörtökön még úgy volt, hogy „az MSZP kérésére várhatóan név szerinti szavazással döntenek a képviselők hétfőn [19-én] az új választási eljárásról szóló törvényjavaslatról”, s „a választási eljárási törvényjavaslat elfogadása után a Demokratikus Koalíció aktivistái élőláncot alkotnak a Parlament épülete körül”.
Aztán péntek délután kiderült, hogy „az előzetes napirenddel szemben mégsem szavaz hétfőn a parlament a kormánypártok választási eljárási törvényjavaslatáról, mivel ahhoz az előírt határidőig nem érkezett egységes javaslat”. A szakszerű, nem elkapkodott, alaposan átgondolt, több mint 200 módosító indítvány megszavazásánál ugyanis a kétharmad egymással ellentétes módosításokat is elfogadott. „Az alkotmányügyi bizottság kezdeményezésére a törvényjavaslatba illesztették, hogy a települési jegyzőknek 2013. szeptember 1-je és december 31-e között az összes választópolgárt fel kell keresniük azért, hogy regisztráljanak a választásokra. A fideszes Szakács Imre szerint ez azonban indokolatlan terhet rakna a jegyzőkre, ezért indítványozta, hogy a rendelkezést töröljék az előterjesztésből. Mivel a parlament ezt is támogatta, így a szóban forgó paragrafust kétféleképpen módosították. Hogy végül melyik változat lépjen életbe, azt a képviselőknek a zárószavazás előtt kell majd eldönteniük.” Péntek reggel ugyan még arról írtak a lapok, hogy a kormánypártok hétfőn egy zárószavazás előtti módosítócsomaggal korrigálják majd azokat az ellentmondásokat, amelyek a választási eljárási törvényjavaslathoz kapcsolódó indítványok elfogadásával kialakultak, de nem érkezett a kötelező határidőig egységes javaslat. Hogy azért-e, mert a rohammunkákhoz szokott törvényíró háttéremberek ezúttal még rohammunkában sem tudtak végezni az egységes törvényjavaslat megszövegezésével, vagy azért, mert azt az utasítást kapták, hogy ne is végezzenek vele, nem tudjuk.

Mindenestre a Demokratikus Koalíció nem állt el a tervétől: az élőlánc megrendezését nem halasztja el, változatlanul hétfőn, 19-én, 17 órakor kerül rá sor a Kossuth téren.

** A XIII. kerületi KDNP-elnök október elején adott ki közleményt arról, hogy a kerületi KDNP-alapszervezet vezetősége törölte Soltész Miklós szociális államtitkárt és Spaller Endre országgyűlési képviselőt a párt tagjainak sorából, nem fizették a tagdíjat. (m.zs.)



     I. rész - szeptember 25.     
     II. rész - október 2.    
     III. rész - A részletes vita     
     IV. rész - Az újra megnyitott részletes vita    
     V. rész - a záróvita



Lendvai Ildikó, az MSZP politikusa


Írásai a Galamusban:

Az új egyházi törvény kálváriája
Válasza Lázár Györgynek
Családvédelem – de kitől?



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!