Orbán, a fundamentalista történész
- Részletek
- Balogh S. Éva
- 2010. július 05. hétfő, 04:51
Itt van megint július 4-e, az Egyesült Államok két nemzeti ünnepe közül az egyik. És mint az szokás, a követségek elegáns közönség jelenlétében ünneplik az eseményt, azt, hogy egy igen forró nyári napon Philadelphiában aláírták a Függetlenségi Nyilatkozatot.
A budapesti meghívottak között ott voltak természetesen a követségek vezetői, Orbán Viktor miniszterelnök, Schmitt Pál, Martonyi János, és mint az amerikai nagykövet szavaiból kiderült, több miniszter és államtitkár is. Különösen érdekesnek tartom, hogy Sólyom László nem volt jelen, máris Schmitt képviselte Magyarországot egy ilyen protokolláris összejövetelen.
Mivel Orbán Viktor szeret a történelemről beszélni, nem tudta megállni, hogy ne adjon egy kis történelemleckét a jelenlévőknek. A beszédet magyarul is lehet olvasni, de én az angol eredetire hivatkozom, mert apró, de fontos különbségeket találtam a kettő között. Például, a magyar változatban Orbán többek között a „Köztársasági Elnök úr”-hoz intézte szavait, amiből az olvasó természetesen Sólyomra gondolhat, de az angolban ez így hangzott: „Dear President-elect of the Republic of Hungary.”
Orbán történelmi értekezését így kezdte: „egy híres huszadik századi filozófus azt írta, hogy ez a nemzet [az Egyesült Államok] krédóra épült, ami erős hitet jelent.” Majd így folytatta: „Ezt a hitet ünnepeljük itt ma, hiszen valóban, az amerikai függetlenségi nyilatkozat kezdő és befejező mondatai egyaránt nagyon világosan és félreérthetetlenül fogalmazzák meg ezt a hitet, amikor a 'természeti törvényekbe, a természet Istenébe,' az 'isteni Gondviselésbe' vetett szilárd hitre utalnak.”
Azt nem tudom, hogy ki lehet ez a híres vagy kevésbé híres filozófus (a magyar változatból hiányzik a jelző), de azt tudom, hogy az utóbbi évtizedekben az amerikai szélsőjobbot képviselő fundamentalisták akarják ilyenképpen átírni az amerikai történelmet. Néhány hónappal ezelőtt sokat lehetett erről hallani abból az alkalomból, hogy Texasban egy fundamentalista többségű iskolaszék át akarja írni az összes történelemkönyvet. Azt akarják, hogy az új szövegekből világos legyen: az Egyesült Államok „keresztény nemzet.” Nem csak abban az értelemben, hogy lakosainak többsége keresztény, hanem hogy már az alapító atyák is a Függetlenségi Nyilatkozatban hitet tettek amellett, hogy Isten országát akarják e földön megteremteni.
Alapjában véve Orbán is erről beszél. Hogy valóban tisztában van-e vele, hogy ezzel a kijelentéssel milyen társasághoz csapódott, nem tudom, de az biztos, hogy ezek a fundamentalisták (itt csak „religious right”-nak nevezik őket) azok, akik nemcsak a Függetlenségi Nyilatkozatból akarnak vallásos dokumentumot kreálni, hanem Darwint is száműznék, vagy ha ez nem lehetséges, akkor legalább a darwinizmus mellett a bibliai teremtést is tanítani akarják az iskolákban, egyenrangú elméletként. Ezek a fundamentalisták itt természetesen politikailag a szélsőjobboldalhoz tartoznak. Egy ilyen fundamentalista történelemszemlélettel előállni a magyar miniszterelnöknek egy követségi fogadáson nem mindennapi esemény, az biztos.
Declaration of Independence – John Turnbull (1819) – Wikipedia
A Függetlenségi Nyilatkozatot majdnem teljes egészében Thomas Jefferson írta. A bevezető rész magyar fordítása így hangzik: „Amidőn az emberi események sodrában szükségessé válik egy nép számára, hogy feloldja azokat a kötelékeket, amelyek egy másik néphez fűzték, és elfoglalja a földkerekség Hatalmai között a Természet Törvényei és a Természet Istene által részére kijelölt különálló és egyenrangú helyet, akkor az emberiség ítélete iránt érzett illő tisztelet megkívánja, hogy kinyilatkoztassa azokat az okokat, amelyek a különválásra késztették.” A kérdés persze az, hogy mit is értett Jefferson a természet Istene alatt. Nem azt, amit a fundamentalisták és talán Orbán ért alatta.
Jefferson egy olyan vallási rendszer híve volt, amelynek képviselői hisznek ugyan Istenben és feltételezik róla, hogy ő teremtette a világot, de tagadják, hogy Isten ezen túlmenően együttműködne vagy beavatkozna a teremtésbe, és főképpen tagadják a keresztény értelemben vett természetfeletti kinyilatkozást. Ezt a felfogást nevezzük deizmusnak. Innen könnyen eljuthat az ember oda, hogy miért is gondolta Jefferson azt, hogy egy erős falat kell építeni az állam és az egyház közé, hiszen a deizmus istent és a világot különválasztja egymástól. Jefferson nem hitt Jézus istenségében, de ugyanakkor nagyra tartotta tanításait. Mivel sokat foglalkozott természettudományokkal, természetesen nem hitt a csodákban, a szeplőtelen fogantatásban vagy Jézus feltámadásában. Nem a legszerencsésebb választás volt ezek után Jeffersont felkérni a Nyilatkozat megírására, ha a cél egy keresztény ország megalapítása volt.
Thomas Jefferson – Charles Willson Peale (1791) – Wikipedia
Az a helyzet, hogy Jefferson és a többi alapító atya nem a Bibliából merítettek inspirációt, hanem John Locke-ból és a felvilágosodás nagyjaiból. Aki a felvilágosodás helyett a krédót helyezi az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat és az Alkotmány középpontjába, az bizony történelmet hamisít, méghozzá ideológiai céllal. Ezek az emberek, és úgy látszik Orbán Viktor is, vissza akarja fordítani a történelem kerekét, valahova vissza a középkorba, a felvilágosodás előtti időkbe.
Miután elmagyarázta hallgatóságának, mit is jelent Jefferson szövege, Orbán áttért az amerikai-magyar hasonlóságokhoz. És mi a legfontosabb ezek közül? „Az erős hit, amely itt is, ott is nemzetet, és a sokféle népcsoportból álló nemzetnek hazát tudott teremteni. A magyar nemzet szintén ennek a krédónak, ennek az erős hitnek az alapján jött létre, és ez az erős hit tett képessé bennünket arra, hogy védelmet nyújtsunk egész Európának, amikor szüksége volt rá. Ez az erős hit segítette nemzetünket, hogy a legpusztítóbb történelmi tragédiák, válságok, háborúk után is mindannyiszor talpra álljon, és soha, történelmünk legkilátástalanabb pillanataiban se mondjunk le a szabadságunkról és a függetlenségünkről.”
Elég a statisztikákat elolvasni, és látható, hogy vallásosság nem éppen erőssége a magyarságnak, és az amerikai vallásosságról való jobb felmérések is azt tanúsítják, hogy az amerikaiak ugyan nagyobb százalékban járnak templomba, mint az európaiak, de számuk nem olyan óriási, mint ahogy azt gondolnánk. Egyes felmérések szerint az amerikaiaknak mindössze 21 százaléka, mások szerint 26 százaléka jár rendszeresen templomba. Ez még mindig magasabb, mint az Európában mért nagyon alacsony arányok, beleértve Magyarországot is.
Orbán így fejezte be a beszédét: „Megragadva az ünnepi alkalmat, hadd kívánjam az amerikai nemzetnek, hogy tartsa meg erős hitét, azt a hitvallását, hogy minden ember szabad akarattal van megáldva, ennélfogva mindenkinek joga van a szabadsághoz, függetlenséghez és a boldogság kereséséhez.”
Tehát ha van hit, akkor van szabadság, függetlenség és boldogság. Mindennek alapja a hit. Mégpedig vallásos hit. Hát ide jutottunk.