Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. december 20.
- Részletek
- 2012. december 23. vasárnap, 05:54
- Megbeszéljük
A médiatanács visszavonta a saját határozatát
Polyák Gábor, a Mérték Média Elemző Központ vezetője
Bolgár György: - A médiatanács újabb határozatot hozott, és ezzel visszavonta a jelenleg használt 95,3-as frekvenciánkra kiírt tavalyi pályázatról hozott egy évvel ezelőtti határozatát. Magyarán a mi kis szágánk újabb fejezetéhez érkezett, ebből a mostani határozatból az következik, hogy a médiatanács saját magát érvénytelenítette a saját döntését, és úgy gondolja, hogy ezzel aztán minden el van intézve, minden pályázó ki van zárva. Kezdődhet elölről a folyamat, ahogy ők szeretnék. Ön szerint mennyire megalapozott vagy mennyire lehet ez megalapozott jogilag?
Polyák Gábor: - Amikor a múltkori bírósági döntés született, és sikerült annak a teljes szövegét elolvasni, akkor a mérték blogon írtunk egy elemzést, aminek a legvalószínűbb kimeneteként ezt valószínűsítettük, hogy a médiatanács meg fogja próbálni a teljes határozatot, amit annak idején hozott, visszavonni, arra hivatkozva, hogy az akkori döntése jogsértő volt. És aztán elbizonytalanodtunk akkor, amikor ez az ügyészségi kör indult el, hiszen az ügyészséghez fordult a médiatanács, pontosan máig nem világos okból, hogy mit vár az ügyészségtől. És beszélgettek közigazgatás jogban jártas kollégákkal, úgy tűnt, hogy mégsem járható ez a visszavonásos megoldás, mert a közigazgatási eljárási törvény annál szigorúbb, mint ahogy mondjuk én magam is első olvasatra értelmeztem. És őszintén szólva most ezen a ponton bizonytalan vagy tanácstalan vagyok, nem látom, hogy melyik érvelésem vagy melyik logikám volt az, amelyik pontosan eddig a pontig elvezetett.
– Mi itt beszéltünk is a műsorban azok után, hogy Ön megírta ezt a mérték blogban, mert számomra is úgy látszott, hogy ez valamiféle követhető út lesz a médiatanács számára, ha már egyszer meg akarja fosztani a Klubrádiót a frekvenciától. És amikor ezt mégsem tették meg, ellenben tanácstalannak látszó módon az ügyészséghez fordultak, akkor Ön is úgy gondolta, hogy ezek szerint hála Istennek nem ez történt. Nem lehet, hogy csak az volt a megfontolás meg a meggondolás az egészben, hogy majd az ügyészség fogja kimondani, hogy ez egy járható út, és az mégiscsak hatásosabb vagy nyomósabb, mintha csak a médiatanács döntene így?
– Őszintén szólva nem látszott, hogy az ügyészség ebben a kérdésben milyen döntést hozhat. Hiszen itt mégiscsak egy bíróság által már elbírált határozatról van szó. Az ügyészségnek igen szűk a mozgástere egy közigazgatási szerv döntéseinek a felülvizsgálatánál. Én arra számítottam, hogy azt várja a médiatanács, hogy az ügyészség kezdeményezzen egy úgynevezett jogegységi döntést, a Kúria jogegységi döntését, mert végül is muszáj lesz abban a kérdésben a lehető legmagasabb bírói szinten döntést hozni, hogy alá kell-e írni az üres oldalakat vagy sem. És erre eddig nem került sor. Az ügyészség van abban a helyzetben, hogy egy ilyen jogegységi döntést kezdeményezzen. Hogy mi egyéb kimenetele lehetett volna annak a szerintem egyébként alaptalan, tehát időhúzást szolgáló körnek, azt nem tudom. És nem tudom követni a médiatanács lépéseit. Ezt egészen őszintén be kell hogy valljam.
– Hát ezek szerint jól cseleznek, mert senki sem tudja követni őket. De az a baj, hogy még az ügyészség válaszát sem láttuk.
– Így van.
– Csak abból következtetünk, hogy válaszoltak nekik. Hogy most a médiatanács rájuk hivatkozik, és azt mondja, hogy az ügyészség szerint ez egy lehetséges megoldás, mármint hogy egy évvel később a saját határozatukat érvénytelenítsék… De azt meg lehetett volna ezek szerint tenni, hogy az ügyészség azt mondja, hogy én mint ügyészség beavatkozom egy már bíróságot is megjárt folyamatba, és kérem a Kúria döntését vagy felülvizsgálatát? Hogy szólhat ebbe bele az ügyészség?
– Hát végül is akkor nem a konkrét ügybe avatkozott volna bele, hanem azt észlelte volna az ügyészség, hogy itt van egy olyan jogi kérdés, amelyben egymásnak ténylegesen ellentmondó bírósági döntések születnek. Természetesen ez az abszolút kérdés, hogy alá kell-e írni az üres oldalakat vagy sem. És akkor nem a konkrét ügy kapcsán fordult volna a Kúriához, hanem ennek a jogi próbának a megoldása végett. Tehát ez lett volna szerintem egy olyan barátságos megoldás, amivel végérvényesen le lehetett volna zárni az ügyet anélkül, hogy újra kezdődjön az egész pályáztatás. És akkor ezek szerint Ön egyébként több információval rendelkezik most, mint én, de ezek szerint akkor az ügyészség mégiscsak azt a döntést hozta, hogy az az értelmezés, amit például mi is levezettünk, helyénvaló és a közigazgatási törvényt mégsem úgy kell értelmezni, ahogy egyébként mondjuk tényleg az én közigazgatási jogban jártasabb, a gyakorlatban dolgozó kollégáim értették, hanem ahogy azt mi is elvileg levezethettük.
– Hát vagy legalábbis nem tudjuk, mert én sem láttam ezt az ügyészségi választ. De lehet, hogy adott egy ilyen jogi tanácsot. Ezek szerint az ügyészséget jogi tanácsadásra használta a médiatanács.
– Ez nagyon különös.
– Ugye? Hát már ez is elég különös. De ebből még mindig nem következik az, hogy ha a Klubrádió a rendelkezésre álló négy munkanapon – most már csak három munkanapon – belül az Ítélőtáblához fordul, hogy felülvizsgálja ezt a médiatanácsi határozatot, szóval ebből nem következik az, hogy az Ítélőtábla elfogadja az ügyészség jogi véleményét vagy jogi tanácsát. Ugye?
– Ez pontosan így van. Tehát ezt a döntést végül megint az Ítélőtáblának kell meghoznia. Én nem mernék… tehát ez már tényleg nem több, mint jóslás, meg pláne annyi információ birtokában, mint amennyivel én most rendelkezem, de könnyen elképzelhető, hogy bírósági körökben egy annál szigorúbb értelmezés elfogadott, mint amit például mi is levezettünk. És akkor megint a médiatanácsnál van az ügy. És ha egyébként a Kúria végül azt mondja, hogy vissza lehet vonni, és újra kezdődik az egész, akkor előbb utóbb megint csak a bíróság elé lesz utalva a történet. Tehát az a taktikában a szörnyű, hogy a végtelenségig elhúzható a Klubrádió sorsa ezzel, és minél hosszabb ideig tart, annál bizonytalanabb az életben maradása ennek a rádiónak.
– Hát ezzel a szomorú véggel kell befejeznünk 2012 végén. De azért még élünk, élünk.
– Igen, én drukkolok.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!