rss      tw      fb
Keres

Kövér karácsonyi üzenete: az Ab a kommunista hatalomátmentés eszköze volt




Az országgyűlés elnöke az MTI-nek nyilatkozott szombaton. Amit mondott:


Háromhetenkénti ülésezés

A parlamenti képviselők létszámának csökkenése, és ezzel arányosan munkaterhük növekedése indokolja legfőképpen, hogy 2014-től a parlament háromhetes munkarendben ülésezzen – ezt már korábban is elmondta az Inforádiónak adott interjújában.


Részletes vita helyett törvényelőkészítő bizottság, az üres szócséplés megszüntetése

A részletes vita helyett főként egy törvényelőkészítő bizottságban zajlana a módosító javaslatok formálása és összegzése, ahol a plenáris ülések vitáinál színvonalasabb, szakszerűbb munkavégzés folyhatna. A mai részletes vita ugyanis „unalmas, néha személyeskedő szócséplés, szegény gyorsírókon kívül a kutya nem figyel oda, sokszor még a levezető elnök is elbóbiskol a pulpituson.


Magukkal mit kezdeni nem tudó képviselők ötletelnek

A képviselői véleménynyilvánításba nem férne bele semmilyen eszköz, amely túlmegy a verbalitáson. Nem kell megengedni, hogy a parlamentben újabb és újabb ötletekkel álljanak elő „magukkal mit kezdeni nem tudó, vagy éppen csekély támogatottságukat feldolgozni nem képes képviselők”.


MTI/Beliczay László

Itt vagyok, anyu!

El lehet képzelni, hogyan nézne ki a parlament, ha mindenkinek lenne egy „remek” ötlete és meg is valósítaná a plenáris üléseken. „Minden frakció kifeszítené a maga molinóját szív küldi szívnek jegyében, üzenetként a választóknak, vagy a képviselők integethetnének a kameráknak, hogy itt vagyok, anyu!” Nem megengedhető, hogy „bolhacirkuszt” csináljanak a törvényhozásból. [Ez csak akkoriban volt megengedhető, amikor a Fidelitas képviselői D-209-es pólóban jelentek meg az ülésteremben – a szerk.]


Olyan megnyilatkozásokra, mint mostanában, nem volt példa az Országház falain belül

Eléggé megszenvedte a parlament tekintélye az elmúlt 20 évet. De 2010-ig, akármilyen hőfokon izzott is a politika, olyan típusú megnyilatkozásokra, mint mostanában, nem volt példa az Országház falain belül. Szerinte mivel eddig nem voltak ilyen jelenségek, ezért is hiányzott a házszabályból az ezekkel szembeni szankció lehetősége. „2010-ig mindenki tudta, hogy hol van a jól neveltségnek, a jó modornak, a választókkal szembeni tiszteletnek a határa.”


LMP plusz Jobbik: mentális kiskorúak

Rövid távon nem fűz reményeket ahhoz, hogy az új szabályoktól javul a törvényhozás morális megítélése. Inkább azt tartja a legfontosabb célnak, hogy a tekintély további romlása ne következzen be. „Némely parlamenti képviselőről, különösen LMP-s és jobbikos képviselőkről, az a meggyőződésem, hogy mentálisan nem nőttek fel.”


A sértett Sólyom és a láthatatlan alkotmány nevű istenség papjainak teokratikus hatalma

Sólyom László volt államfő és egykori alkotmánybírósági elnök véleményéről(lásd: Az új összetételű alkotmánybíróság – Sólyom véleménye): „Óvatos stílusra intve” magát azt mondaná: abban, hogy 2010-re alkotmányos szempontból is a csőd szélére jutott az ország, Sólyom Lászlónak is, aki szemlátomást nehezen viseli köztársasági elnöki tisztségének elvesztését, van felelőssége. Alkotmánybírósági elnökként Sólyom volt az, aki úgy honosította meg a testület működését, hogy az a parlamentarizmus alapelveit felrúgva, kvázi fellebbviteli fóruma lett az Országgyűlésnek, úgy, hogy az alkotmánybírók a képviselőkkel és a kormány tagjaival ellentétben senkinek sem tartoznak elszámolással. „És ezzel a helyzettel nemegyszer vissza is éltek, a ’láthatatlan alkotmány’ nevű istenség papjainak teokratikus hatalmát hozva létre a népszuverenitás felett.”


Az Ab a kommunisták hatalomátmentésének eszköze volt

Annak idején Európa egyik legszélésebb hatáskörével rendelkező Alkotmánybíróságát hozták létre. Sokatmondó, hogy a háromoldalú tárgyalások során a kommunisták jobban ragaszkodtak az alkotmánybíróság fölállításához mint ahhoz, hogy mi legyen a módja a köztársasági elnök választásának. Ez volt a legfontosabb hatalmi eszköz, amelynek segítségével úgy gondolták, hogy biztonsággal menthetik át a hatalmukat, és nem csalódtak. „Hogy hanyatlik-e az alkotmányos kultúra vagy sem, és ha igen, ennek mi az oka, ezt én differenciáltabban látom, mint a tisztelt volt köztársasági elnök úr, és helyes lenne, ha mindenki önkritikusan számolna el az elmúlt 20 évével.”

(m.zs.)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!