Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. január 29.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2013. január 31. csütörtök, 04:10
- Megbeszéljük
Az új webbankról és a pénzügyi biztosságról
Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa
Bolgár György: - 2011 őszén beszéltünk itt a műsorban, akkor a bajba jutott devizaadósok megsegítésére próbált összehozni egy társulást, hogy hátha néhány ezren vagy néhány tízezren összefogva kedvező kamatozású forinthitelekre tudják átváltani a devizatartozásukat. Gondolta akkor, hogy ilyen sokra viszi? Én nem tudom, hogy a devizatartozásától megszabadult-e, de hogy a pénzügyi jogok biztosa lett Önből, felvetődött ez bármikor is az álmaiban?
Doubravszky György: - Tudni kell, hogy én vállalkozó vagyok, húsz éve családi vállalkozásom van. Sokan gondolják, hogy most, hogy a pénzügyi jogok biztosának kineveztek, felvitte az isten a dolgomat, de én szeretném tisztázni, hogy anyagi értelemben ez nekem egyáltalán nem előrelépés.
- Eszembe sem jutott ez a dolog. De Ön egy könyvkiadót vezetett, azért onnan nem annyira egyenes út vezet az egyébként akkor még nem is létező pénzügyi ombudsmani tisztség felé.
- Úgy gondolom, hogy az egyik oldal az, hogy könyvkiadó vagyok. A másik oldalról viszont, ha olyan helyzet adódik, akkor szeretek civil mozgalmakat szervezni, volt már rá példa az életemben, hogy ha úgy érzem, hogy valami nagy igazságtalanság történik a közösséggel, akkor talán tehetségem van hozzá, hogy ilyenkor az indulatok helyett konstruktív irányba tereljem a dolgokat.
- Ha valakinek valami kétsége lett volna efelől, akkor szerintem most már meggyőződhetett róla, hogy Önnek van tehetsége, hiszen például ebben a hiteltársulás-ügyben elment Matolcsy György miniszterhez. Az sem olyan könnyű, én például nem tudok eljutni hozzá, de Önnek sikerült, és ezek szerint nemcsak megnyerte az ügynek, hanem annyira szimpátiát és bizalmat tudott kelteni maga, illetve az elképzelései iránt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium végül is Önt bízta meg ezzel a pénzügyi ombudsmani feladattal. Szóval kétségtelen, hogy a siker megvan. Mivel vette rá a minisztert erre?
- Matolcsy miniszter úrhoz úgy kerültünk be, hogy írtunk egy levelet Orbán Viktor miniszterelnök úrnak, és ő jelölte ki Matolcsy miniszter urat arra, hogy velünk szakmai tárgyalást kezdjen. Ez volt tavaly októberben. Tehát ez a bizalomépítés bizony egy év volt, ezért úgy gondolom, hogy civil oldalon is és a minisztérium oldaláról is elég sok munka van ebben, hogy ez a híd szerep, ami tulajdonképpen az állam és a civilek között létrejött, így megvalósult.
- A pénzügyi biztos a híd szerep, erre gondolt?
- Így van.
- Mindjárt erre is rátérünk, de a kiindulópontnál még egy picit elidőzve, mi lett ebből a bizonyos hitel- vagy adóstársulásból? Sikerült összehozni azt a néhány tízezer devizaadóst, akiknek kedvezőbb feltételek mellett próbáltak forinthiteleket szerezni, méghozzá valamilyen társulás keretében, hogy hátha ez a sok új kuncsaft megmozgatja valamilyen bank fantáziáját?
- A hiteltársulásban annak idején harmincezer regisztrált volt és háromszázötven milliárd forintról szerettünk volna tárgyalni bankokkal. Sajnos egy hónap után be kellett látnunk, hogy egyetlen bank sem állt velünk szóba. Tulajdonképpen tudomást sem vettek rólunk. Ekkor vetődött fel ennek a bizonyos webbanknak, a civil állami banknak a gondolata, amiről nem tudom, hogy minden hallgató tudja-e, de tavaly decemberben miniszteri biztost kapott, és bízom benne, hogy február elején a kormány elé kerül az előterjesztés. És akkor talán május-szeptember között valamikor ez a bank el is indulhat.
- De ez a miniszteri biztos különbözik a pénzügyi biztostól? Tehát ez nem az Ön üzlete már?
- Persze. Őt Körtvélyesi Lászlónak hívják. Egyébként amikor engem kineveztek, aznap lemondtam a Webbank Tőketársaság Zrt-ben viselt minden pozíciómról és üzletrészemről. Ez egy nagyon fontos dolog, összeférhetetlen egyébként a kettő.
- Legyen azért világos a hallgatók számára, hogy amikor mi 2011 októberében beszéltünk, akkor Ön már felvetette ezt a webbank-ötletet, tehát nemcsak a hiteltársulás volt az Ön elképzelése, hanem az is, hogy létre lehetne hozni állami közreműködéssel egy ilyen lényegében fiókok nélkül működő virtuális bankot, amelyik a világhálón olcsóbban, kisebb adminisztrációval létre tudna hozni egy olyan pénzügyi szolgáltatást, ami Ön szerint hiányzik. Olcsóbban tudna végül is hiteleket nyújtani, és gyorsabban az érdeklődők számára. Ezek szerint megnyerte Ön Matolcsy Györgyöt ennek is.
- Itt azért látni kell azt, amit az elején én egy kicsit tréfás szlogennek gondoltam, hogy vagy találunk egy bankot, vagy csinálunk egyet. A bankok nem vettek rólunk tudomást, tehát igazából ezt meg kellett valósítanunk. A bankok hozzáállása volt, ami kikényszerítette azt, hogy egy ilyen civil állami összefogás létrejöjjön ezen a területen.
- Azon kívül, hogy a civil összefogás meg ez az ötlet is kellett hozzá, mit tud, hogy áll a dolog? Mert azért fizikai infrastruktúra, épületek, fiókok nélkül is pénz kell hozzá. Anélkül nem fog menni, mert nem tudnak hiteleket adni. A kormány ehhez ad pénzt?
- Én most azt mondom, ami az újságokban is megjelent, mert körülbelül ennyit tudok. A bank 6 milliárd forintos alaptőkével indulna, ennek a felét az állam, felét a civilek adnák. Nyilvánvalóan először az államnak kell adnia.
- Milyen civilek adnak össze 3 milliárd forintot?
- A civileken azt értem, hogy magánszemélyek, vállalkozások, önkormányzatok, külhoni magyarok. Ez azért elég nagy társaság. A 3 milliárd pedig így kimondva soknak tűnik, de ha elosztjuk, akkor tulajdonképpen 3 ezerszer 1 millió. Tehát ha a tömegek ebben aktívan részt vesznek, akkor azért ez nem olyan nagy összeg, amit ne lehetne összeszedni.
- És az Ön reményei szerint ez akár tavasszal el is indulhat? Ha februárban a kormány elé kerül, akkor tavasszal lesz egy új webbank?
- Inkább május és szeptember között. De ez a szakemberek dolga, erre nekem rálátásom nincsen.
- Igen. Akkor térjünk át a másik témára. Ezek szerint ez a része a tevékenységének félig sikeres volt, a hiteltársulásból nem lett semmi, mert a bankokon ez elbukott, de bankot fognak csinálni minden jel szerint. Hogy milyen eredménnyel, az ki fog derülni. De Önnek van egy új fontos funkciója, híd szerepben pénzügyi biztos lett. Mit jelent ez a híd szerep? Ott áll a hitelezők és a hitelt felvevők között?
- Ezt többen is megfogalmazták, hogy a pénzügyi fogyasztóvédelem területén az utóbbi években voltak hiányosságok. Nagyon nehéz megfogni, hogy pontosan mi is volt ez, de meggyőződésem, hogy ha ez a terület jól működött volna, akkor devizahitel-probléma olyan értelemben, ahogy ma látjuk, nem létezne. Tehát látszik az, hogy valahol ezen a pénzügyi védőhálón lyuk volt és tulajdonképpen az én feladatom nagy általánosságban, hogy ezt a részt befoltozzam.
- Csak hogy ez világos legyen: ha akkor is lett volna pénzügyi biztos, amikor elindultak a devizahitelek, akkor Ön egy esetleges akkori pénzügyi ombudsmanként azt mondta volna, hogy állj, ne adjunk ilyeneket, mert ennek nagyon nagy veszélyei vannak?
- Így van. Nemcsak hogy azt mondtam volna, hanem be is bizonyítottam volna, hogy ennek milyen veszélyei vannak, és akkor úgy gondolom, hogy ez ebben a formájában nem jöhetett volna létre.
- De tegyük fel, hogy így lett volna, és bebizonyította volna. Viszont Önnek nem lettek volna, mint ahogy ma sincsenek, olyan jogosítványai, amelyek alapján megakadályozhatná akár a devizahitel-konstrukciókat vagy bármi mást, ami most van a magyar pénzügyi világban.
- A kormánytól kaptam egy felhatalmazást és azt a jogot, hogy bármilyen jogosítványt kérhetek magamnak. Tehát az, hogy most milyen jogaim vannak, semmit nem jelent azt illetően, hogy fél vagy egy év múlva milyen jogaim lesznek. Van egy probléma, amit meg kell oldani, a kormánynak ez határozott szándéka, én pedig bízom benne, hogy képes leszek ezt a dolgot igazságosan rendezni.
- Azt hogy kell érteni, hogy kérhet bármit? Persze, hogy kérhet, de a kormány meg azt mondhatja, hogy sajnos Doubravszky úr, ezt nem tudjuk megadni.
- Előfordulhat, de úgy gondolom, hogy ha jól érvelek és meg tudom mutatni, hogy milyen előnyei vannak, ha egy bizonyos jogosítványt megkapok, akkor nem hiszem. Mivel látom azt, hogy teljesen egyértelmű, hogy a kormány az egész devizahiteles-problémát határozottan meg akarja oldani záros határidőn belül, ezért úgy gondolom, az érdekek abszolút közösek.
- Arra adjon nekem magyarázatot, mert abszolút nem értem, hogy még mindig több százezren vannak beragadva a devizahitelben, és látjuk, hogy a forintárfolyam nem nagyon kedvez nekik. 240 körül van még mindig a svájci frank árfolyama, ez rettenetes árfolyam, és nagyon sokakat, mindenkit borzasztó helyzetbe kényszerít, akinek például svájcifrank-hitele van. Miközben ott van ez az árfolyamgát-rendszer, amelynek keretében 180 forintos árfolyamon lehetne évekig törleszteni úgy, hogy a különbséget majd részben az állam és a bankok átvállalják, tehát nem kell teljes egészében az adósnak visszafizetnie, az adósok jelentős része mégsem csatlakozott ehhez a rendszerhez. Mivel lehet ezt magyarázni? Mindenki a saját pénztárcájának ellensége volna?
- Van egy mondás ugye, hogy félem a görögöket, még ha ajándékot hoznak is.
- De nem a bankok, hanem a kormány hozta ezt az ajándékot, ő kényszerítette rá a bankokra.
- Itt alapvetően az emberek azt látják, hogy ebben az árfolyamgátban a bankoknak van szerepe. És most már olyan fokú a bizalmatlanság, hogy egyszerűen bármit vesznek elő a bankok, nagyon sok ember azt mondja, hogy nem, köszönöm szépen, inkább várok.
- Nem próbálja őket rábeszélni arra, hogy emberek, még mindig jobban jártok azzal, ha csatlakoztok ehhez, mint ha vártok a bizonytalanra. Lehet, hogy később még majd kitalál valamit a kormány vagy kitalálnak valamit a bankok, de addig is fizessetek kevesebbet, törlesszetek kevesebbet, ezzel nem veszíthettek. Nem kéne szólnia?
- A közeljövőben tervezem, hogy egy nagyon érthető, átfogó leírást fogok adni a honlapomon, a pénzbiztos.hu-n erről az árfolyamgátról. De ezzel együtt úgy gondolom, hogy felnőtt emberek vagyunk, tehát senkinek nem mondhatom azt, hogy most jó vagy rossz, ezt mindenkinek magának kell eldöntenie.
- Azt mondja, hogy bármit kérhet a kormánytól és akkor annak megfelelően változnak a jogosítványai, de egyelőre javaslatokat, ajánlásokat tehet. Milyet tett eddig?
- Ne felejtsük el, hogy egy hónapja neveztek ki, és a hivatal még nem állt fel. Mivel nincs elődje a hivatalnak az apparátus szempontjából, most kell megteremteni a kereteket, tehát ez egy folyamat.
- Mekkora költségvetése van? Vagy még az sincs?
- Még ez is tárgyalás alatt van, tehát tulajdonképpen még korai lenne bármit mondani.
- Mije van? Van egy titkárnője egyáltalán?
- Nincs.
- Egyedül van? Nehogy azt mondja, hogy ott ül a könyvkiadójában és fogadja a telefonomat.
- Nem ülök a könyvkiadóban, de még nincs munkatársam. Tehát hangsúlyozni szeretném, hogy mivel én a vállalkozói szektorból jöttem, ahol a gyorsaság és hatékonyság kulcskérdés, ezért ha rajtam múlt volna, akkor már január legelején elindult volna a hivatal. Itt alkalmazkodnom kell a közigazgatás tempójához. Én nagyon bízom benne, hogy ha alapjáraton is, de egy-két héten belül el tud indulni a hivatal.
- Mégis, van valamilyen jelzés arra vonatkozóan, hogy mire számíthat? Hogy mennyi emberre vagy költségvetésre, mondtak valamit?
- Azt lehet látni, hogy olyan nyolc-tízfős lesz a csapat. Csak azért, hogy a nagyságrendeket lássuk, mondjuk a PSZÁF-ban 550-en dolgoznak, tehát látszik az, hogy arányaiban hogy viszonyul egymáshoz a két hivatal. Ezzel együtt úgy gondolom, és azt mondtam a miniszter úrnak, hogy én inkább kevés oroszlánnal dolgozom.
- Mint 550 nyúllal? Vagy ezt nem mondta?
- Nem, de nem is gondolom.
- Akkor milyen szerepe van Önnek, ha ott van a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 550 emberrel, fantasztikus apparátussal, nagy múlttal és állandó ellenőrzési lehetőségekkel. Hozzájuk képest Ön mit tud nyújtani?
- Vannak olyan zugai a pénzügyi fogyasztóvédelemnek, ahová a PSZÁF keze nem ér el. Másrészt én, mivel abszolút a civil oldalról jöttem, napi kapcsolatban vagyok az emberekkel, sokkal inkább érzem az ő problémáikat, ezért jobban tudom ezeket kommunikálni. Tehát úgy gondolom, hogy a két hivatal abszolút ki fogja egymást egészíteni, legalábbis amikor Szász Károly elnök úrral találkoztam, akkor ezt beszéltük meg. Semmiképpen sem konkurenciái egymásnak, hanem inkább kiegészítik egymást.
- Kíváncsi vagyok, mint ahogy 2011 októberében is kíváncsi voltam, úgyhogy minden jót kívánok.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
