rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. január 30.

Az ET főtitkárának nyilatkozatáról
Eörsi Mátyás, az Európa Tanács liberális frakciójának volt vezetője, külpolitikai szakértő

Bolgár György: - Mit gondol arról, amit tegnap Brüsszelben az Európa Tanács főtitkára, Thorbjorn Jagland újságírók előtt mondott és hatalmas visszhangja is lett Magyarországon, hogy tudniillik lényegében megegyeztek a magyar kormánnyal és megnyugtatóan zárult a párbeszéd az Európa Tanács és Magyarország között a médiatörvény módosításáról? Válaszoltak a felvetett aggodalmakra és úgy változtatják meg a médiatörvényt, hogy az megfelel majd az Európa Tanácsnak is. Nem láttam pontosan a nyilatkozat szó szerinti leiratát és hallottam különböző interpretációkat is, de a többségében elfogadott vagy hallható értékelések, értelmezések szerint az Európa Tanács főtitkára mintha azt mondta volna, hogy ők elégedettek azzal, hogy a Médiatanács elnökét a jövőben nem a miniszterelnök fogja kinevezni, hanem a köztársasági elnök fogja kijelölni, a kilencéves megbízatása lejárta után pedig nem lehet majd újra jelölni. Vagyis, hogy a médiahatóság ügyében minden változtatás majd jövőbeni lesz, a jelenlegi helyzetet nem érinti. Ha így van, akkor ilyen könnyű volt megvezetni az Európa Tanácsot?

Eörsi Mátyás: - Végignéztem az egész interjút, pontosabban az Európa Tanács főtitkárának brüsszeli sajtótájékoztatóját. A véleményemet kérdezi, és azon tűnődöm, hogy kedveskedjek vagy pedig az igazat mondjam.

– Miután általában az igazat szokta mondani, még ha nem tetszik, akkor is, úgyhogy az utóbbira kérem.

– Attól tartok, hogy nagyon nem fog tetszeni az, amit mondok. De azért hadd kezdjem azzal, hogy érdeklődtem még tegnap, az interjútól függetlenül is. Strasbourgból és Bécsből is, tehát az EBESZ-től az információk, amelyek hozzám eljutottak, a döbbenet szavaival írhatóak csak le. Tehát meg voltak nagyon döbbenve ezen az interjún. Én magam ezt úgy kommentáltam, hogy Orbán Viktor kiütéssel győzött, és itt szerintem az történt, hogy az Európa Tanács – amit nem tudok még, hogy a Bizottsággal vagy az EBESZ-szel egyetértésben – feltette a kezeit, és más dolgokra fog koncentrálni a jövőben. Hogy ennek mi az oka, erről lehet beszélgetni, lehet gondolkodni mi történhetett, sok részletinformáció áll az ember rendelkezésére, hogy mi okozhatta azt, hogy az elnök így döntött. Szerintem amit ő mondott ezen a sajtótájékoztatón, az szakmailag megalapozatlan, sok tekintetben a világ nekik fog hinni nyilvánvalóan, nem nekem.

- Na de mivel lehet ezt megmagyarázni? Hiszen éppen eddig a pillanatig az Európa Tanács nagyon keményen és nagyon szakszerűen hívta fel a figyelmet a magyar jogállam lebontásának különböző praktikáira és törvénybeli megfogalmazásaira. Éppen a múlt héten az Európa Tanács parlamenti közgyűlése fogadott el egy olyan határozatot, amely egyik pontja éppen arról szólt, hogy a magyar kormány nem fogadta meg az Európa Tanács Velencei Bizottságának számos kifogását a médiatörvény megváltoztatásáról, és ezért követelik, hogy ezeket hajtsa végre.

- Annyiban közbe kell hogy vágjak, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése ugyanezen az ülésszakán visszautasított egy jelentést, amely arról szólt, hogy Azerbajdzsánban politikai foglyok vannak. Na már most, Azerbajdzsánban politikai foglyok vannak, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése többsége ezt a jelentést mégsem fogadta el. Lehet gondolkodni, hogy miért nem. Azért, mert az azeriek ilyen jól megszervezték magukat? Én nem tudom elképzelni, hogy azok a képviselők – ismerek közöttük briteket, dánokat, hollandokat –, akik a jelentés ellen szavaztak, azt mondták volna, hogy nincsenek politika foglyok, pedig mindenki tudja, hogy vannak vagy pedig azt mondták, hogy ugyan vannak, de bennünket nem érdekelnek. Szóval van itt egyfajta cinizmus, ezt válaszolnám arra a kérdésére, hogy mi lehet a dolog mögött. Úgy hívom, hogy „Magyarország-fáradtság”. Azt gondolták, hogy ha kellően világosan beszélnek, akkor talán a magyar miniszterelnök – akit úgy ismertek meg, mint a nyugati értékek iránt elkötelezett politikai vezetőt, hiszen húsz évvel ezelőtt tényleg ilyen volt – hallgat rájuk. Látják, hogy semmivel nem tudnak hatni a magyar miniszterelnökre. Ők is, mint minden politikai szereplő, el akarják kerülni a kudarcélményt. A beszédben többször elmondta, hogy ebben és ebben győztünk, ami mutatja az Európa Tanács erejét. Kérem szépen, nem győztek. Elérték azt, hogy a Médiatanács, illetőleg a Médiahatóság elnökét ne lehessen újraválasztani. Ez nem győzelem. Szalai Annamáriát kilenc évre nevezték ki, magyarán, ha a kormány elveszíti a választást, akkor a következő kormány teljes időszakában magukkal kell hogy cipeljék Szalai Annamáriát. Ha ezt az Európa Tanács főtitkára nem érti, akkor semmit nem ért a magyar politikai életből.

- De miért tette ő fel a kezét, miközben a múlt héten az Európai Bizottság által felkért, úgynevezett Freiberga Bizottság, amely az európai médiahelyzetet vizsgálta meg, éppen a magyar válságjelenségek hatására, kiadott egy olyan jelentést, amiben ugyan nem nevez meg egyetlen országot sem, Magyarországot sem, de lényegében a magyar anomáliákra építve azt mondta, hogy meg kellene változtatni az egész európai médiaszabályozást. Újra kellene gondolni, több hatalmat, beleszólást kellene adni az európai uniós szerveknek, benne a Bizottságnak is, hogy ne történhessen meg az, ami megtörtént. Akkor itt nem szerepelt Magyarország, de körülírva mégis arról volt szó, ami Magyarországon zajlik.

- Nagyon nehezen védem meg a főtitkárt, de most mondok mellette egy érvet. Már csak azért is, mert ő ezt hangsúlyosan elmondta a sajtótájékoztatóján. Ez pedig az, hogy ő nem tehet mást, mint azt, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményébe kapaszkodik bele, és azt mondja, hogy ami azzal ellentétes, azt kritizálja, ami pedig nem ellentétes, azt nem kritizálja. Az Emberi Jogok Európai Egyezményében nincsenek olyan szabályok vagy kevés olyan van, amelyeket Orbán Viktor durván megsért. Szerintem vannak egyébként ilyenek, de Orbán Viktor és a kormánya rendkívül innovatívan keres az egyes intézkedéseihez egy vagy akár háromnegyed létező európai mintát, és azt mondja, hogy kérem szépen, ha ez így van Franciaországban, akkor miért ne lehetne így Magyarországon is.

- Éppen erre világított rá a Freiberga-jelentés.

- Még vissza fogok térni erre a kérdésére, csak azt szeretném még mondani, hogy ezekbe a kormány joggal kapaszkodik bele, de miközben Franciaországban jól működik a média és van mondjuk ellenzéki média is, addig Magyarországon azt az egyedüli ellenzéki rádiót, amelyet Klubrádiónak hívnak, el akarnak taposni minden percben. De a jelentés, amire Ön is rákérdez, arra tér ki, hogy ezekre nincsenek igazából megfelelő jogi instrumentumok.

- És ezt helyteleníti. Azt mondja, hogy az Európai Uniónak fel kell lépnie ezzel szemben, mert az nem érv, hogy van ilyen megoldás az egyik országban és van olyan a másik országban, mert minden országban mások a hagyományok, mások a szokások, másképpen működik ugyanaz. Amire látszólag hivatkozni lehetne, hogy ilyen van, mondjuk Franciaországban, az mégsem ugyanaz. Vagyis azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság lásson át ezen a szitán.

- Akkor már egyet is értünk, nemcsak ketten, mert biztos vagyok benne, hogy a rádióhallgatók közül rengetegen és még pluszban milliók is egyetértenek ezzel. Én úgy ítélem meg, hogy 2013-ban, amikor az Európai Unió a túlélésért fog küzdeni, ezekkel nem lesz energiája dolgozni. Amikor Cameron ki akarja vinni az Egyesült Királyságot az Európai Unióból, nem lesz energia arra, hogy ilyen dolgokkal foglalkozzanak. Végül is, summa summárum, én kívánom a főtitkárnak, akiről az a pletyka járja, hogy az ENSZ főtitkári posztjára törekszik, hogy szerezze meg ezt a tisztséget, azonban ehhez nem szabad konfliktusokat felvállalni. Ezt tudom Önnek mondani mint volt politikus. Ha valaki sok konfliktust vállal fel, abból mindig baj lesz. Tehát általában ezt nem kell felvállalni. Lehet, hogy ez lesz a végeredmény. Ezt a magyarországi csatát, amiben a demokráciáért küzdünk, nem fogja helyettünk senki lejátszani. Ha mi magyarok és a magyarországi demokratikus pártok nem tudják ezt megoldani és nem tudják értelmes elképzelések alapján, összefogva megverni az Orbán-kormányt, akkor az történik, ami a kormánynak a legjobb. Nagyon sok probléma van abból, hogy az ellenzéki pártok inkább egymással foglalkoznak. Ha ezen változtatunk, akkor ez az orbáni időszak csak egy nagyon-nagyon rossz álom marad. De ha nem figyelünk oda, folytatódni fog.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!