rss      tw      fb
Keres

Isten áldásával



Az elmúlt héten nagyon felforrósodtak a kedélyek a felsőoktatásban. Az ELTE-n és a vidéki egyetemeken, bölcsészettudományi és gazdasági karokon, a művészképzés helyein mindenütt élénk hallgatói tanácskozások és újszerű szabadegyetemi előadások folynak. A viták és az összeütközések a hallgatói csoportok és a kari vezetés, valamint az oktatók között törvényszerűek és hasznosak is. A fiatalok megtanulják saját álláspontjuk végiggondolását és logikus elővezetését, másoké megértését, érvelést és cáfolatot, vitakultúrát – ezúttal a rögzített tanterven kívül. A kiélezett helyzetekben elválik az ocsú a búzától, megmutatkoznak az emberi gyengeségek és az erények is. Igazi valójukban állnak egymással szemben az oktatók és a hallgatók: az önző hitványak lelepleződnek, a szolidaritás alapján képződő csoportok tagjai pedig felelősséget vállalnak egymásért és a közös ügyért.

Közben a minisztérium vezetői is felfogták, hogy letorkolással, homályos és be nem tartott ígéretekkel, egész autoriterségében is primitív kommunikációs repertoárjukkal nem sokra mennek. A példátlanul népszerűtlen Hoffmann Rózsát meghagyták a könnyebben kezelhetőnek gondolt közoktatásért felelős poszton, a felsőoktatás pedig új államtitkárt kapott Klinghammer István, volt ELTE-rektor személyében.

A felsőoktatás zivataros tengeréből békés szigetcsoportként emelkednek ki a felekezeti intézmények. Nincs okuk békétlenkedni: őket nem sújtja, inkább simogatja a kormány keze. Bár az elmúlt években az ő támogatásukat is megnyirbálták, a 2012-es brutális forráskivonás nem érintette őket. Félniük sincs mitől, tavaly is gavallérosan osztogatta nekik az „ingyenes képzési helyeket” a Pázmány Katolikus Egyetem docenséből államtitkárrá avanzsált Hoffmann Rózsa. 2012 májusától pedig az EMMI miniszteri székében is egyháznak elkötelezett ember ül: a református lelkész Balog Zoltán.

Az egyházak növekvő befolyását jelzi az a tény is, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottságba (MAB) mind a katolikus, mind a református egyház delegálhatott egy-egy tagot. Csanády Márton minden bizonnyal hűségesen képviseli a református felsőoktatás érdekeit a MAB-ban. Balog Zoltán miniszter 2012. november 1-jén a Károli Gáspár Református Egyetem professzorát, Szabó Andrást nevezte ki a MAB felülvizsgálati bizottsága tagjává. (Azt a Szabó Andrást, akinek az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnökeként elkövetett cselekményei miatt a Bazsa György vezette MAB 2009-ben megvonta a Károli Gáspár Református Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájától az akkreditációt.) Ezzel a kinevezéssel nagyon megerősödött a református egyház érdekérvényesítő ereje a magyar felsőoktatás minőségbiztosítási testületében.

A Nemzeti Alaptanterv (NAT) is kedvez a felekezeti felsőoktatásnak. Miközben az informatika, az idegen nyelv, a matematika óraszámát csökkentették, előírták a kötelezően választható hittan vagy erkölcstan oktatását. Hirtelen nagy szükség lett hittantanárokra, márpedig erre a hiányszakmára éppen a felekezeti egyetemek képezik a fiatalokat.

Ezért uralkodik derű és nyugalom a felekezeti felsőoktatásban. A református papköltővel együtt tudják és vallják: „Akinek Isten a barátja, könnyen üdvözül” (Reményik Sándor: Akik a mennyezetet nézik).

(Huszár Ágnes)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!