Galamus.hu - Bolgár György interjúi a Galamusban

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. február 22.

Nyomtatás

Részletek: Bolgár György - Megbeszéljük; 2013. február 25. hétfő, 03:09; Megbeszéljük

3. oldal / 3

Szigorúbb garanciákat szeretne az EU a sajtószabadság védelmére
Göncz Kinga MSZP-s európai parlamenti képviselő

Bolgár György: - Olvastam a mai Népszabadságban, hogy uniós jogszabályt sürget az Európai Unió állampolgári jogokért felelős bizottsága, annak érdekében, hogy a médiát az Európai Közösség erőteljesebben, szigorúbban felügyelhesse. Vagy nem is annyira a médiát, inkább a sajtószabadságot, a médiapluralizmust, ennek a megsértéséről ugyanis nemcsak Magyarországon, hanem néhány más tagországban is hallani lehetett, de Magyarország talán a legkirívóbb példa. Ez az európai parlamenti bizottság tehát azt javasolja, hogy az Európai Unió próbálja felülről befolyásolni, ellenőrizni a médiaszabadság betartását, de milyen módszerekkel?

Göncz Kinga: - Ez egy hosszú történet, már annak idején, az olaszországi médiahelyzet kapcsán volt egy parlamenti határozat, azt hiszem, 2007-ben indult ez, ami fölvetette azt, hogy európai szintű jogszabályi keret kellene ahhoz – ott inkább a médiakoncentrációról volt szó –, hogy legyen garancia a nagyon nagy médiakoncentráció ellen, és ilyen módon ne korlátozza a médiakoncentráció a médiaszabadságot és -sokszínűséget.

- De sajnos nem lett, mint látjuk. Berlusconinak ma is a talán hét országos olasz tévéhálózat közül hatban van döntő befolyása.

- Igen. Tehát a parlament már akkor elkezdett abban gondolkozni, hogy szükség lenne valamifajta szabályozásra európai szinten, hogy valóban garanciák legyenek, és aztán a magyar médiatörvény volt az 2010. végén, 2011. elején, ami újra nagyon élesen felvetette a kérdést, és rámutatott arra a hiányra, hogy ez a bizonyos audiovizuális direktíva, ami ezt a területet szabályozza, sok mindent tartalmaz, de ezeket a garanciákat pont nem. És akkor született egy parlamenti határozat a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban, és ez a bizonyos bizottság, amelyik az Európán belüli emberi jogi helyzettel, demokráciahelyzettel foglalkozik, akkor vetette föl, hogy készüljön egy saját kezdeményezésű jelentés. Tehát nem a bizottságtól jön valamifajta felkérés, hanem a parlament, illetve a bizottság kezdeményezze egy olyan jelentés elkészítését, amely összefoglalja, mi mindenre is lenne szükség ahhoz, hogy ne legyenek aggodalomra okot adó jelenségek a különböző tagállamokban. Vagyis ez már nem a magyar ügyről szól, viszont a magyar ügy volt a kiváltója annak, hogy ez a munka elindult.

- Hiszen amikor a magyar médiatörvényt elfogadták, az Európai Unió bizottsága azonnal közbelépett, és azt hiszem, négy ponton változtatást is javasolt. Ezt aztán a magyar kormány meg is tette annak idején, de már akkor is világos volt mindenki számára, az unió számára is, hogy ez kevés, viszont csak ennyire volt jogi lehetősége a beavatkozásban.

- Így van, pontosan lehetett látni kezdettől, hogy a legnagyobb probléma a magyar médiatörvénnyel mindenféle egyéb problémák mellett – sok minden van persze azóta is – a médiahatóság összetétele, a politikai befolyás a médiahatóságban, a médiahatóság nagyon nagy felhatalmazása büntetésekre és mindenféle egyébre, akár tartalmi kontrollra, nagyon nagy befolyása a vezetők, közmédiumok vezetőinek kinevezésére. Tehát ez a fajta hatalomkoncentráció, ami ráadásul egyetlen párthoz kötődik, nagyon komoly problémákat okoz, és nincs olyan európai szintű jogszabály, ami alapján ebbe be tudna avatkozni Európa. Van ez a bizonyos hetes cikkely, amely sokszor fölmerült, ez a demokrácia súlyos problémája esetén ad lehetőséget az unió intézményeinek arra, hogy beavatkozzon. De nincsenek köztes lépések.

- És ez például azt is magában foglalhatná adott esetben, hogy fölfüggesztik a tagország szavazati jogát, de nincs arányban ez a fajta szankció azzal, hogy médiaszabályozás ügyében Magyarország nem felel meg az európai normáknak. Csak éppen az európai normákat nem lehet betartatni az országgal, ezért aztán kéne valami közbenső lépés, valami közbenső eszköz arra, hogy az Európai Unió adott esetben közbeléphessen.

- Igen, és pontosan erre az eszközre tesz javaslatokat ez a bizottsági jelentés. És mint általában egy ilyen jelentés, ez is sok mindent tartalmaz, például azt, hogy kellenek olyan európai szintű minimumkövetelmények, amelyek jogilag kikényszeríthetők, és amelyek azt szabályozzák, hogy a médiatanácsok, a médiahatóságok, a közmédia vezetői milyen módon kerüljenek kinevezésre, hogyan történjen az ő megválasztásuk. És arra is kellenének jogszabályi garanciák, hogy a médiahatóság, a médiatanácsok valóban függetlenek legyenek. De ugyanúgy tartalmazza azt a kérést is a bizottsághoz, hogy a médiakoncentrációval kapcsolatban is hozzon szabályokat, mert vannak országok, ahol ez sokkal nagyobb probléma. Olaszországot ismerjük ebből a szempontból nagyon jól, de úgy tűnik, hogy Bulgáriában is ez most egyre nagyobb probléma, ahol egyetlen csoport, egy bank vagy egy ahhoz kötődő személy kezében van a média nagyon nagy része. Tehát ez többfelé is okoz problémákat Európában. De ami szintén nagyon fontos, hogy van egy javaslat arra nézve, hogy éves jelentések készüljenek az európai médiahelyzetről, arról, hogy a függetlenség, a sokszínűség szempontjából hogyan néz ki a helyzet. És itt már elindult egy bizottsági munka, tehát megtörtént azoknak a mutatóknak a kidolgozása, amelyek szerint tulajdonképpen most már csak el kéne jutni addig, hogy tényleg szülessenek jelentések évente. Megvan az az intézmény is, amelyet ha felhatalmazna az Európai Unió, hogy ezt készítse el, akkor meg is tudná csinálni, ez a bizonyos alapjogi ügynökség, illetőleg van Firenzében egy olyan intézet is, amelyik kifejezetten az európai médiaszabadsággal, a pluralizmussal foglalkozik. Mondjuk inkább kutatói szempontból, de annak is lehet szerepe ebben a monitoringban.

- Ezek szerint sok minden megvan. Megvan hozzá a szakmai felkészültség, úgy látszik, mintha – legalábbis a parlamenten belül – megvolna a többségi akarat, mert ebben a bizonyos állampolgári jogokért felelős bizottságban 47:6 arányban fogadták el ezt a javaslatot. Ez azt jelenti, hogy jobb- és baloldali képviselők egyaránt ott kellett hogy legyenek ebben a nagy többségben. Feltételezhető ezek után, hogy ha az Európai Parlament plenáris ülése elé kerül a javaslat, ott is meglesz a nagy többség. Az a kérdésem, hogy ebből akkor mi következik, ha áprilisban ezen a plenáris ülésen elfogadják ezt a médiaszabályozó, -kontrolláló és a médiaszabadságért való jelentést? Mert a dolog lényege nem a korlátozás, hanem a média szabadságát védelmezi, és ebből a szempontból gyakorolna csak kontrollt. Szóval milyen menetrend következik az Európai Parlament határozatából, ha egyáltalán bármilyen?

- Egyrészt az Európai Parlament az egyik olyan politikai testület, amely a bizottságot felszólíthatja, és ezek a javaslatok nagyon sok szempontból rácsengenek arra, amelyet az a bizonyos bizottság tett, amelyet Neelie Kroes kért fel, tehát az a biztos, aki felelős ezért a területért, szintén a magyar médiatörvény problémáinak hatására, hogy dolgozzon ki javaslatokat. Tehát nagyon sok közös javaslat van.

- Vagyis két csatornán indult meg nagyjából hasonló munka. Egyrészt az Európai Bizottság részéről, most meg az Európai Parlament oldaláról.

- Igen. Nagyrészt hasonló javaslatok vannak a kettőben, a parlament egy picit továbbmegy, ő egyértelműen kimondja, hogy ezt a bizonyos audiovizuális irányelvet kellene továbbfejleszteni, és ezeket a bizonyos szabályozókat beleépíteni. Én azt gondolom, a következő lépés az, hogy a bizottság álljon elő ezzel a javaslattal. Nekem meggyőződésem, hogy ez meg is tud történni, nem olyan nagyon hosszú idő kell ehhez. Ami ennél nehezebbnek tűnik, az az, hogy ez egy közös döntéshozatali eljárás: tehát a tanácsnak, azaz a kormányok képviselőinek és a parlament képviselőinek egyet kell érteni a szabályozásban, és azt gondolom, hogy ez mindenképpen hosszú vita lesz.

- Tehát minden egyes országnak, minden egyes kormánynak is jóvá kell ezt hagynia, nem egyszerűen csak parlamenti többség kell hozzá.

- Így van. Tehát itt a kormányok képviselői és parlament együtt kell hogy valamifajta kompromisszumra jussanak, és azért elég egyértelmű, hogy vannak országok, ahol nagyon komoly ódzkodás van ezzel kapcsolatban. Ezzel együtt én azt gondolom, hogy sok ilyen kérdés van, és sok ilyen kérdés megoldódott. Nyilvánvalóan a kompromisszum azt jelenti, hogy valamifajta olyan megállapodás lesz, ami lehet hogy ennél valamivel kevesebbet tartalmaz. Én őszintén remélem, hogy ez a mostani helyzet elég éles kérdéseket vetett fel ahhoz, hogy valóban legyen megállapodás, és legyen továbblépés. És nagyon sok minden elő van készítve ehhez szakmailag is, intézményi szempontból is, tehát tulajdonképpen egy közös politikai akarat kell arra, hogy Európa továbblépjen, és azt mondja, hogy ez a terület igen-igen fontos demokrácia szempontból, és itt valóban szükség van egy európai szintű minimumkövetelmény-rendszerre, ami kikényszeríthető.

- Tehát a Klubrádió sorsára ez még nem lehet hatással, de akár két-három éven belül lehet egy uniós irányelv.

- Ahogy elnézem a Klubrádió sorsának alakulását és a döntéshozatal gyorsaságát, én azt gondolom, hogy lehet még rá hatással, én őszintén remélem, hogy igen.

- Ja, ha még két-három évig elhúzzák a különböző bírósági döntések végrehajtását, akkor még ez is elképzelhető.

- Remélem, hogy nem ez lesz, de összességében azt gondolom, hogy jó esély van rá, hogy elinduljon egy intenzív munka.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!