Az ÁSZ és Matolcsy Simor András ellen
- Részletek
- Szemle
- 2013. február 25. hétfő, 03:24
- (m.zs.)
Három fronton indult támadás az elmúlt két hétben a március 3-án leköszönő jegybankelnök, Simor András ellen. Az Állami Számvevőszék először a jegybank (MNB) tevékenységéről adott ki tanulmányt és tett javaslatokat. Simor András ezt azzal utasította vissza, hogy az ÁSZ-nak ez nem dolga, és ha ezt teszi, túllépi a hatáskörét. Nem sokkal ez után az ÁSZ közzétette az MNB működéséről szóló vizsgálati anyagát, amelyben két szempontból találta törvénytelennek az MNB működését. A Fidesz még aznap javasolta Simor parlamenti meghallgatását a vádakról. Az MNB viszont mindkét vádat visszautasította és cáfolta. Az MNB ellen nyomozás indult az ügyben. Az ÁSZ szerint a feljelentést nem ők tették, ők csak „jelzéssel éltek a hatóságok felé”. A fővárosi főügyészség szerint azonban a feljelentést az ÁSZ tette. Végül Matolcsy György rontott neki az MNB még nem publikált tanulmánya miatt a jegybank vezetésének és munkatársi gárdájának:: példátlannak, erkölcstelennek és ártalmasnak nevezte az elemzésüket. Az MNB ezt a vádat is visszautasította.
A nyomozás folyik, hétfőn a parlament költségvetési bizottsága hallgatja meg (ki) Simor Andrást. Az alábbiakban részletesebben olvashatnak a három ügyről.
I.
ÁSZ: újra kellene gondolni az államadósság-mutató számítási módját
2013. február 8., péntek
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint célszerű lenne újragondolni az államadósság-mutató számítási módját, és azt is, miként lehetne jobban összehangolni az államadósság finanszírozását szolgáló és a monetáris politikai eszközök alkalmazását. Az ÁSZ ezt a „Monetáris politika költségvetési kockázatai, különös tekintettel az adósságszabályra” című tanulmányában állapította meg, amelyet pénteken sajtótájékoztatón mutattak be. Domokos László, a számvevőszék elnöke elmondta: a tanulmánnyal nem „üzenni” szeretnének a jelenlegi vagy a jövőbeli jegybankelnöknek, és nem is javaslatot tesznek, csupán még időben szeretnék felhívni a figyelmet a monetáris politika költségvetési kockázataira.
Simor András a sajtóból értesült az ÁSZ monetáris politikai tanulmányáról
2013. február 12., kedd
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke sajnálattal fogadta, hogy a monetáris politika költségvetési kockázatairól készült állami számvevőszéki tanulmányról a sajtóból értesült és az ÁSZ szakértői nem tartották érdemesnek, hogy a tanulmány egyes megállapításiról az MNB-s kollégákkal konzultáljanak. Az ÁSZ-nak egyébként meg nem feladata az MNB alaptevékenységének véleményezése.
Domokos Lászlónak írt levelében „az állami intézmények között minimálisan szükséges együttműködés jegyében” foglalta össze az MNB véleményét a tanulmányban megfogalmazott néhány állításáról és javaslatról. [Domokos László, Kovács Árpád és Simor András együtt alkotják a Költségvetési Tanácsot. Kovács Árpád szerint „a múlt évben 14–15 alkalommal ültünk, és idén is találkoztunk már külön-külön is és beszéltünk is egymással. Külön-külön pedig a tagokkal napi kapcsolatban vagyok” – a szerk.] A Költségvetési Tanács tagjaként az a véleménye, hogy az ÁSZ javaslatait még utólag is célszerű lenne a tanácsban megvitatni, tekintettel arra, hogy az adósságszabály alkalmazása közvetlenebbül nem az Állami Számvevőszéket érinti, hanem a Költségvetési Tanácsot.
Simor szerint az ÁSZ-ról szóló jogszabályok semmilyen formában nem teszik a szervezet feladatává, hogy a jegybank alaptevékenységét, a monetáris politikát vagy a devizatartalék kezelését véleményezze vagy javaslatokat fogalmazzon meg róla. „Ha így lenne, ezzel az ÁSZ túllépné hatáskörét és ellentmondásban kerülne az Európai Unió működéséről szóló szerződés 130. cikkelyével, illetve a Magyar Nemzeti Bankról Szóló törvény 1.§ (2) bekezdésével.” Ezért mélységesen egyetért Domokos Lászlónak a tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón elhangzott kijelentésével, miszerint a tanulmánnyal nem üzenni szeretnének a jelenlegi vagy jövőbeli jegybankelnöknek és nem is javaslatot tesznek. Ennek fényében még furcsábbnak találja a jegybank elnöke azokat a tanulmányba foglalt javaslatokat, amelyek a monetáris politika eszközeire, illetve a devizatartalékok szintjére vonatkoznak.
Simor vitatja az ÁSZ tanulmányában a jegybank veszteségeinek csökkentésére felvetett lehetőségeket. Az ÁSZ szerint a jegybanki kötvényekhez való hozzáférés mennyiségi korlátozásával lehetne javítani a monetáris politika megvalósításának költséghatékonyságát. Az MNB elnökének érvelése szerint a kéthetes betét mennyiségi korlátozása esetén a kereskedelmi bankok felesleges likviditásukat egynapos jegybanki betétben helyeznék el, amelynek kamata egy százalékponttal alacsonyabb, így kvázi ez válna az irányadó kamattá. A mennyiségi korlátozás hatása tehát egyenértékű lenne az alapkamat csökkentésével, vagyis a monetáris lazítással.
A devizatartalékok helyes szintjét illetően az MNB elnöke azt írja, hogy a devizatartalékok jelenlegi szintje nem haladja meg a monetáris tanács által meghatározott mértéket, a csökkentésükre a jövőben úgy és olyan mértékben van lehetőség, ahogy az ország külföldi adóssága, sebezhetősége is csökken. Ez a folyamat már elindult és ennek megfelelően a tartalékszint fokozatosan mérsékelhető.
A számvevőszéki tanulmány kifogásolta, hogy a devizatartalékok növekedése 2009 és 2011 között fokozta az MNB veszteségessé válásának kockázatát, hiszen a tartalékok mértékével nő a kihelyezett tartalék kamatbevétele és a forrását finanszírozó kamatkiadás különbözete. Simor elismeri, hogy a devizatartalékok alacsonyabb és a finanszírozó forint források magasabb kamatszintje közötti különbség valóban kamatveszteségként jelenik meg a jegybank mérlegében. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) devizakötvény-kibocsátásai biztosítják a devizát a tartalékokhoz, így a költségvetés is egyidejűleg élvezi a devizaadósságnak a forintadósságnál alacsonyabb kamatköltségét. A költségvetést és a jegybankot az államháztartás közös egységeként konszolidáltan tekintve a devizatartalék tartásának valós költsége nem a deviza és a forint kamatok különbsége, hanem a devizatartalékon elért és az állam által kibocsátott devizaadósságának különbözete. A tartalék tartásának költsége, tehát a magyar állam által fizetett kockázati prémium csökkentésével érhető el.
Végezetül az MNB elnöke arra hívta fel az ÁSZ elnökének figyelmét, hogy az érdekelt felek párbeszédére, együttműködésére lenne szükség ahhoz, hogy eredményesen lehessen csökkenteni az ország finanszírozásának és a devizatartalék tartásának költségeit.
Az ÁSZ visszautasította a jegybankelnök kritikáját
2013. február 12., kedd
Az Állami Számvevőszék közleményben utasította vissza a Magyar Nemzeti Bank elnökének levelét, amelyben Simor András azt kifogásolta, hogy a monetáris politikáról szóló ÁSZ-jelentést az újságból kellett megismernie.
Az ÁSZ válasza szerint a szervezet pénteken bemutatott tanulmányával törvényben meghatározott kötelességét látta el, nem lépte túl hatáskörét. Az Állami Számvevőszékről szóló törvény szerint ugyanis a számvevőszék elemzéseket és tanulmányokat készíthet, amelyekkel segíti a Költségvetési Tanácsot. Az ÁSZ egyértelműen jelezte, hogy az elemzést elsősorban a KT munkájának támogatására készítette, abban a jegybank alaptevékenységével, a monetáris politikával nem foglalkoztak. „Mindebből következik, hogy az Állami Számvevőszék nem lépte túl a hatáskörét, így Simor András elnök úr ezzel kapcsolatos kijelentését az Állami Számvevőszék a leghatározottabban visszautasítja.”
Simor András állításával szemben az ÁSZ egyetlen javaslatot sem tesz, csupán megfontolandó kérdéseket vet fel. Mindez épp abból adódik, hogy az ÁSZ még a látszatát is el kívánta kerülni a monetáris politika befolyásolásának. „Megtévesztő és félrevezető az a beállítás, amely szerint az Állami Számvevőszék tanulmánya kérdéseit kizárólag a Magyar Nemzeti Bank figyelmébe ajánlja, hiszen számos olyan felvetést is tartalmaz a nemzetközi példákon alapuló elemzés, amely a végrehajtó hatalom, a kormányzat képviselőinek szól.”
A Magyar Nemzeti Bank veszteségével, illetve a monetáris politika közpénzeket érintő kockázataival kapcsolatban Simor Andrásnak mint elsőszámú érintettnek és a Költségvetési Tanács tagjának lett volna lehetősége a kérdés felvetésére, „de ezt egyetlen alkalommal sem tette meg”. Az ÁSZ-nak mint a közpénzek és a közvagyon felett őrködő legfőbb ellenőrző intézménynek azonban „a jegybank elnökének hozzáállásától függetlenül” kötelessége az adófizetők pénzének védelme. Ezért nem hagyhatja szó nélkül, ha a költségvetést több tíz-, vagy akár százmilliárd forintos kockázat terheli, vagy ennek kockázata újra és újra felvetődik.
II.
ÁSZ: az MNB működése két szempontból sem volt törvényes
2013. február 13., szerda
Domokos László, az ÁSZ elnöke közölte: az Állami Számvevőszék törvényi felhatalmazás alapján, új módszertan alkalmazásával ellenőrizte a MNB működését és a központi költségvetéssel kapcsolatos elszámolások szabályszerűségét. Az ÁSZ vizsgálata arra a megállapításra jutott, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi működése két szempontból sem volt törvényes – mondta Domokos László, az ÁSZ elnöke a számvevőszék szerdai sajtótájékoztatóján, amikor az ÁSZ a jegybank 2011-es működését vizsgáló számvevőszéki jelentést mutatta be.
Egyrészt az MNB iratkezelési gyakorlata 2009-től 2012 decemberéig nem felelt meg az iratkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, az MNB iratkezelési szoftvere nem rendelkezett az előírt tanúsítvánnyal.. Másrészt a nemzetközi szervezetektől a magyar állam által lehívott hitelekkel kapcsolatban a jegybank a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül, a hitelintézeti törvény előírásait megsértve, az üzleti titkok körébe tartozó adatokat szolgáltatott a 7 legnagyobb kereskedelmi bankról a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF-nek), 2010. augusztus 23-ig. Az IMF-nek nyújtott adatszolgáltatás is a hitelintézeti törvénnyel ütköző volt, mivel felhatalmazás nélkül, az üzleti titok körébe tartozó adatokat adott át az IMF-nek a jegybank. Makkai Mária felügyeleti vezető közölte: az MNB a 7 legnagyobb magyarországi kereskedelmi bank finanszírozási helyzetéről, nettó devizapozíciójáról az IMF-nek naponta adott adatokat egészen 2010. augusztus 23-ig, míg az Európai Unióval hetente közölt ilyen adatokat, míg ugyanezen bankok swap ügyleteiről az IMF-nek hetente jelentett adatokat az MNB. Emellett más, általuk megállapított hiányosságokat is felsoroltak.
Fidesz: a költségvetési bizottság hallgassa meg Simort az ÁSZ-jelentés ügyében!
2013. február 13., szerda
A Fidesz kezdeményezi, hogy az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága üljön össze a jövő héten, tűzze napirendre az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működéséről szóló jelentését, és hallgassa meg Simor András jegybankelnök tájékoztatását az ügyben.
Ezt Puskás Imre, a parlamenti szakbizottság fideszes alelnöke közölte budapesti sajtótájékoztatóján. Szerinte sajnálatos, hogy az MNB a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül, a hitelintézeti törvény előírásait megsértve, az üzleti titkok körébe tartozó adatokat szolgáltatott a hét legnagyobb kereskedelmi bankról a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) 2010. augusztus 23-ig, és Simor András vagy nem értesült erről a körülményről, vagy nem intézkedett, így a közvélemény csak most szerzett tudomást róla. Holott az ország akkori kiszolgáltatottságát csak tovább növelte az MNB adatszolgáltatása.
Puskás azt mondta: Domokos László nem lát okot büntetőfeljelentésre, de természetesen ez nem azt jelenti, hogy ez teljesen kizárt. A költségvetési bizottsági ülés lehetőséget ad a tények alapos megismerésére, a vélemények ütköztetésére, a felelősség mértéke és a felelősök köre is megállapítható, és „ezt követően érdemes a következményekről a továbbiakban még beszélni”. Ő bízik abban, hogy a jövő heti tanácskozáson megnyugtató válaszokat kapnak a kérdéseikre, és a jövőben törvényes lesz a központi bank működése. Simor Andrástól egyébként arra várnak választ, hogy miért történt a titoksértés, tudott-e róla, és milyen intézkedéseket kíván tenni.
Az ÁSZ jelentése szerint az MNB azt a törvényt sértette meg, amely szabályozza a bankok működését, ami Puskás szerint „különösen elgondolkodtató” egy olyan intézmény esetében, amely a bankrendszer működtetésének, felügyeletének letéteményese.
A szabálytalan iratkezelés Puskás szerint felveti a szakszerű működés kérdését, az pedig kifogásolható, hogy a jegybanknál dolgozók átlagjövedelme több, mint a kereskedelmi bankok munkavállalóié. „Ez bizony nem a takarékos gazdálkodásra, nem az önmérsékletre utal.”
MNB: az ÁSZ jelentése nem megalapozott
2013. február 13., szerda
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) visszautasítja az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) az MNB működése törvényességét megkérdőjelező megállapításait. Az ÁSZ jelentése számos, tényekkel nem alátámasztott, valótlan állítást tartalmaz.
Az MNB közleménye szerint a jegybank működése törvényes, és az Állami Számvevőszék állításával szemben a hitelfelvétellel összefüggő adatszolgáltatással az IMF számára nem lépte túl a hatáskörét, a jegybank iratkezelési rendszere pedig megfelelt a jogszabályokban előírt tartalmi előírásoknak.
Az MNB szerint az ÁSZ-dokumentum általánosító megállapításai félrevezetőek, az ÁSZ következtetései aránytalanok. Az Állami Számvevőszék nem tartja be saját ellenőrzési elveit és standardjait sem; nem veszi figyelembe a lényegesség elvét. Egyébként a Magyar Nemzeti Bank az Állami Számvevőszék jelentésének végső tartalmáról ismét csak a sajtóból értesült, a végleges jelentést az ÁSZ a Magyar Nemzeti Bank elnökének egyelőre még nem küldte meg
Az MNB közleménye hosszasan taglalja az IMF-adatszolgáltatás ügyét. A jegybank szerint az IMF számára nyújtott adatszolgáltatás a pénzügyi stabilitási kockázatok elkerülését szolgálta. A cél az volt, hogy az IMF-től lehívott összeg az országban maradjon, miközben félő volt, hogy a külföldi anyabankok esetleges forráskivonása ezzel ellentétes hatást vált ki. Az ÁSZ által hivatkozott, a hitelintézeti törvényben foglalt rendelkezés nem zárja ki, hogy az IMF által az IMF Alapokmány értelmében jogszerűen igényelt egyes üzleti titoknak minősülő adatokat az adatgazda megfelelő hozzájárulása alapján az MNB az IMF-nek továbbítsa.
Az ÁSZ állításával szemben az adatszolgáltatást az IMF az IMF Alapokmánnyal összhangban igényelte, így Magyarország részéről az MNB, amely a megállapodások értelmében hitelfelvevő ügynökként is szerepelt, hatáskörében jogszerűen eljárva teljesítette az adatszolgáltatást. Az ugyanakkor tény, hogy az IMF által szabályszerűen igényelt adatszolgáltatásról az adatszolgáltatást megelőzően az érintett hitelintézetek írásbeli hozzájárulásának beszerzése elmaradt. Ezzel kapcsolatban az MNB elnöke már az ÁSZ vizsgálata folyamán intézkedett a felelősök és az eljárásrendi hibák kivizsgálása és részletes feltárása érdekében. Az MNB a mulasztást időközben már orvosolta, és az érintett hitelintézetektől az adatszolgáltatásra vonatkozó írásbeli hozzájárulásokat hiánytalanul beszerezte.
A jegybank szerint nem felel meg a valóságnak az ÁSZ az MNB iratkezelésére vonatkozó megállapítása sem. A megállapítás alapját képező, az MNB által 2003-ban bevezetett, a napi gyakorlatban használt elektronikus iratkezelési rendszer ugyanis megfelelt a jogszabályokban előírt tartalmi előírásoknak, ennek a rendszernek az auditálása történt meg 2012-ben. Az illetékes közlevéltár az ellenőrzések során ezzel kapcsolatban megállapítást nem tett, hibát nem tárt fel.
A jegybanki javadalmazási szinteket pedig nem a piaci átlaghoz, hanem a piaci mediánhoz viszonyítva állapítják meg. Érthetetlen az MNB szerint, hogy az ÁSZ ennek ellenére miért a piaci, azaz a kereskedelmi banki átlaghoz viszonyítva tesz a közvélemény félrevezetésére alkalmas megállapításokat.
Az MNB szerint összességében az ÁSZ jelentése nem ad valós képet MNB-ről, minősége nem áll összhangban az ÁSZ alapértékeivel. Az ÁSZ magatartása és módszere alkalmas arra, hogy aláássa a pártatlan ellenőrzésbe vetett hitet.
Feljelentést tett a Jobbik az ÁSZ MNB-vel kapcsolatos jelentése alapján
2013. február 16., szombat
Hivatali visszaélés bűntette és gazdasági titok megsértése miatt feljelentést tett a Jobbik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2008 és 2010 közötti gyakorlata miatt, jelentette be Volner János, az ellenzéki párt alelnöke. Tették ezt az ÁSZ-jelentés alapján, amely szerint a nemzetközi szervezetektől a magyar állam által lehívott hiteleknél a jegybank a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül, a hitelintézeti törvény előírásait megsértve, az üzleti titkok körébe tartozó adatokat szolgáltatott a 7 legnagyobb kereskedelmi bankról a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF-nek) 2008 és 2010 között. A jobbikos politikus szerint az MNB ezzel a magatartásával súlyosan veszélyeztette Magyarország pénzügyi függetlenségét, ezért is döntöttek a feljelentés mellett.
Fidesz: hétfőn hallgassa meg a költségvetési bizottság Simor Andrást az ÁSZ-jelentés ügyében!
2013. február 20., szerda
Jövő hétfőre kezdeményezi a Fidesz Simor András jegybankelnök költségvetési bizottsági meghallgatását a központi bankról szóló számvevőszéki jelentés ügyében.
Puskás Imre, a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának fideszes alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján ismét elmondta: a házszabálynak megfelelően a testület tagjainak több mint kétötöde aláírta azt az indítványt, amelyben kezdeményezik, hogy Nyikos László (Jobbik) elnök jövő hétfőre tűzze ki a bizottság ülését, és hívja meg rá Simor Andrást, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) képviselőjét. A tanácskozáson a jegybankot vizsgáló számvevőszéki jelentés ügyében kérdeznék az MNB elnökét. A Fidesz arra vár választ, hogy a nemzeti bank betartja-e a törvényeket. „Ha ez nem így történt, akkor ennek következményei kell hogy legyenek.”
Nyomozás indult az MNB adatszolgáltatása ügyében
2013. február 21., csütörtök
Nyomozást rendelt el a rendőrség, mert a gyanú szerint a Magyar Nemzeti Bank 2008 és 2010 között több hazai pénzintézetről üzleti titkokat küldött a Nemzetközi Valutalapnak (IMF).
A Fővárosi Főügyészség az ügyben feljelentéskiegészítést rendelt el, amelynek teljesítésével a Budapesti Rendőr-főkapitányságot bízta meg. A nyomozóhatóság a feljelentés kiegészítése után hivatali visszaélés, valamint gazdasági titok megsértése bűntettének gyanúja miatt elrendelte a nyomozást.
A feljelentést az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tette, mivel vizsgálatuk szerint az MNB üzleti titkokat adott át.
Az MNB értetlenül áll az ÁSZ lépése előtt
2013. február 21., csütörtök
A Magyar Nemzeti Bank visszautasítja az Állami Számvevőszéknek a jegybank törvényes működését megkérdőjelező megállapításait, és értetlenül áll az előtt, hogy miközben az ÁSZ elnöke február 13-án még nem látott okot a büntetőfeljelentésre, alig egy héttel később a jegybank a sajtóból értesül arról, hogy a számvevőszék mégis nyomozást kezdeményezett az ügyben.
Az MNB működése törvényes, az IMF-nek történő adatszolgáltatással nem lépte túl a hatáskörét, az adatszolgáltatással banktitkot nem sértett és azt a hitelintézeti törvény sem zárja ki, hogy az IMF-által jogszerűen igényelt egyes adatokat az MNB az IMF-nek továbbítsa.
A Magyar Nemzeti Bank – ahogy a korábbi feljelentéseknél is – mindenben áll a nyomozó hatóságok rendelkezésére. Egyébként korábban az MNB ellen indított eljárásokat bűncselekmény hiányában megszüntette az illetékes hatóság.
ÁSZ: a számvevőszék nem tett feljelentést az MNB ellen, csak „jelzéssel élt a hatóságok felé”
2013. február 21., csütörtök
A magyar médiában megjelent hírek többségével ellentétben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem tett feljelentést a Magyar Nemzeti Bank ellen, csak jelzéssel élt az illetékes hatóságok irányában – közölte a számvevőszék.
Az Állami Számvevőszékről szóló törvény 2011. július 1-jei hatálybalépésével megváltozott az ÁSZ szerepe az ellenőrzések során feltárt tények, cselekmények megítélésével kapcsolatban. Az ÁSZ nem nyomozó hatóság, nyomozati jogkörrel nem rendelkezik, „kizárólag az ellenőrzés során elvégzett dokumentum-ellenőrzés alapján tudomására jutott információkra támaszkodva valószínűsíthet jogellenes magatartást”. Amennyiben a számvevőszék jogellenesnek vélelmezett cselekményt tár fel, úgy jelzéssel él az adott ügy feltárására hatáskörrel rendelkező, illetékes hatóságnál. A jelzés alapján a megkeresett eljáró hatóság feladata, felelőssége az ÁSZ jelzésének kivizsgálása, illetve adott esetben az eljárás megindítása, lefolytatása. Az ÁSZ-nak „csak a megkeresett hatóság üggyel kapcsolatos visszajelzését követően van lehetősége a tényszerű helyzet nyilvánosságra hozatalára”.
Az Index információja szerint „az ÁSZ jóval korábban – néhány hónappal ezelőtt, amikor az MNB szabályos működését vizsgálta – küldött jelzést a főügyészségnek, ami alapján ott is megkezdődött a vizsgálat. A főügyészségen az ügy épp most, a jegybankelnök távozása előtt alig több mint egy héttel ért abba a stádiumba, hogy rendőrségi szakaszba léptessék az eljárást”.
III.
Matolcsy: az MNB még nem publikált tanulmánya „példátlan, erkölcstelen” és ártalmas
2013. február 21., csütörtök
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a XVIII. Logisztikai konferencián beszélt Budapesten. „Sajnálatos családi vitának” nevezte, hogy a jegybank olyan tanulmányt készített, amely az államadósság növekedését vetíti előre Magyarországon.
A Magyar Nemzeti Bank elemzése, amelyet várhatóan a napokban publikál, Matolcsy szerint „példátlan, erkölcstelen, etikátlan és nagyon nagy mértékben árt a Magyar Nemzeti Bank tekintélyének, a magyar jegybanknak, a magyar pénzügyi rendszernek és Magyarországnak”. „Azt gondolom, egészen világos, hogy, miután a vízióhoz csökkenő államadósság kell, ha valakinek az a víziója, fegyvere, hogy nő Magyarországon az államadóssága, az egyben lebeszél bennünket arról, hogy bármilyen jövőképünk legyen”, mondta. Szerinte „egyetlen esetben lehetséges az, hogy a jegybank ilyen előrejelzést ad a magyar államadósságra, ha azt hallották valahonnan, hogy a jelenlegi ellenzék hatalomra kerülése esetén újból megugrik Magyarország államadóssága, hiszen a mi kormányunk bizonyította, hogy a magyar államadóságot csökkenteni tudja, és a magyar költségvetés most már harmadik évben 3 százalék alatti hiánnyal zár”.
A nemzetgazdasági miniszter egyébként, aki egyben piaci szereplők szerint a jegybankelnöki pozíció legfőbb várományosa, előadásában egy „nagyon laza, elnagyolt víziót” vázolt fel a magyar és világgazdaság jövőjéről. Például arról, hogy a vállalkozás, az emberi élet, a közösségek és a kormányzás alapvető erőforrásai közül az információ, a pénz és energia nagyon olcsóvá vált, „sőt a zéró költség felé halad”. Illetve arról, hogy a tavasz közeledtével érdemes kicsit bizakodóbbá válni, hiszen minden válságidőszakot, vagy „pénzügyi háború” éveit „béke, tavasz és napsütés” követi. Mert minden háborús szakaszban megszületnek azok az innovációk, kutatás-fejlesztési eredmények, amelyek nyomán a növekedési szakasz tömeges méretűvé válik. Igaz, hogy a 2010-2030-as időszak „egészen cudarul indult: ne hunyjunk szemet a felett, hogy nincs növekedés, bár emelkedett a foglalkoztatás”, ám „ez a 20 év” jól végződhet, ha megfelelő célokat kitűző víziója van az országnak.
(Matolcsy 2020-as víziójáról szóló előadásának videója itt látható)
A jegybank visszautasítja Matolcsy vádjait
2013. február 21., csütörtök
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) visszautasítja Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtöki, a jegybankot érintő kijelentéseit és vádjait, közölte az MNB sajtóosztálya.
A jegybank szakmai stábja „minden körülmények között a szakmai sztenderdeknek megfelelően végzi tevékenységét, előrejelzései megalapozottak és objektívek”. A jegybank emellett értetlenségének adott hangot, amiért Matolcsy György egy olyan bizalmas és az előadás idején még nem nyilvános anyagról mondott véleményt, amelyet az MNB csak péntek reggel 10 órakor publikál (a hónapokkal korábban meghirdetett publikálási rendnek megfelelően). Az elemzést korábban megküldték a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, és a minisztérium képviselőit a tanulmányt tárgyaló monetáris tanácsi konzultációra is meghívták. A minisztérium azonban sem írásban, sem pedig a monetáris tanácsi konzultáción az elemzéssel kapcsolatban kifogással nem élt, észrevételt nem tett.
Matolcsy már a jegybank stábját is támadja
Az MNB által pénteken valóban közzé is tett elemzésről lásd az Index – Matolcsynak ezen kár volt idegeskedni – és a hvg.hu írását – Ezért nem kellett volna hisztiznie Matolcsynak. A hvg.hu írása szerint azonban Matolcsy már nemcsak Simort, hanem a jegybank stábját is támadja.
„A Orbán-kormány így már nem csak személyesen Simor András távozó jegybankelnököt – aki végkielégítést nem kap, és fél évig nem vállalhat munkát hazai pénzintézetnél – vette erőteljes tűz alá, hanem már a jegybank szakmai stábjával szemben is frontális támadást nyitott. Így a folyamatos politikai támadások, offshore-lovagozások után, valamint az ÁSZ tanulmányát követően, amely rendőrségi büntetőfeljelentést is maga után vont, immár a szakmai munkát végzők munkáját is megkérdőjelezik. Ez pedig azért is jelenthet problémát, mivel a jegybankban dolgozik az ország legfelkészültebb pénzügyi elemző gárdája, emiatt a jegybank a közgazdász-elemzők elit intézményévé vált. Ha a szakmai stábot is megnyirbálják, akkor romlik az MNB előrejelzési, modellezési képessége, megnehezítve a gazdasági folyamatok pontos feltárását és értékelését.”
Lásd ehhez:
– a hvg.hu január 3-ai írását: Őszre teljesen Orbáné lesz az ország, hiszen „a maradék néhány, közjogilag független, hatalmi kontrollt jelentő intézmény is engedelmes kiszolgálójává válhat a kormány politikájának. A Magyar Nemzeti Bank új elnökét márciusban választják meg, április végére két új taggal egészülhet ki az Alkotmánybíróság, szeptemberben minden bizonnyal Szabó Máté ombudsmannak is mennie kell majd”
– Az Index magyarázatát: „A vizsgálat kapcsán azért is merülhet fel az politikai szinten meghozott döntés gyanúja, mert egy hete az ÁSZ elnöke még úgy nyilatkozott, hogy nem lát okot a büntetőfeljelentésre. Ehhez képest az ügy ma már a rendőrség asztalán van.” „...az ügyészség nem banktitokra, hanem üzleti titokra hivatkozva indított eljárást, ezt pedig a törvények sokkal kevésbé szankcionálják szigorúan. Ezért is tűnik úgy, hogy nem maga az eset a fontos, hanem a ráépített kommunikációs ziccerhelyzet kihasználása.”
– és írásainkat: Vád alatt a Nemzeti Bank? (Kerekes Zsuzsa); Simor András kurázsija (Mihancsik Zsófia)
(m.zs.)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
