FAZ – német külügyér írása arról, milyennek szeretné Magyarországot
- Részletek
- Szemle
- 2013. március 06. szerda, 03:57
- (hj)
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap Michael Link külügyi államminiszter, az FDP Bundestag-képviselője írását közölte Magyarországnak jogállamnak kell maradnia címmel.
A németek csillagóráját csak magyar barátaink bátorsága tette lehetővé, amikor Sopronban kivágták az első lyukat a vasfüggönyön. A Magyarországhoz fűződő kapcsolatok legkésőbb akkortól egészen különleges kvalitásúak. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz és a NATO-hoz számunkra nem csupán meggyőződés volt, hanem szívből jött.
Ezért nem közömbös számunkra, hogy a magyar kormányt bírálják a jogállamiságról alkotott felfogása és politikai kultúrája miatt. A szemrehányások mindenekelőtt az új alkotmány kidolgozásának módjára és sebességére, továbbá a sajtószabadsággal, az adatvédelemmel és az igazságügy reformjával kapcsolatos törvénytervekre vonatkoznak. Magyarország ebben a helyzetben kész volt a párbeszédre az Európai Unió Bizottságával, az Európa Tanáccsal és más nemzetközi szervezetekkel. Fontos pontokon nagyon helyesen javított. Ugyanakkor a magyar Alkotmánybíróság fontos korrekciókat ért el.
Mindehhez még a nemzetközi hitelezőkkel való feszültségek és a külföldi vállalatokra kivetett kétes terhek járultak. Ez rövid távon talál az államháztartás konszolidálását szolgálja. Ám a külföldi vállalatok diszkriminációja bumerángnak fog bizonyulni. A jogbiztonság a vállalkozói tevékenység előfeltétele.
Hasonlóképpen aggodalmat keltenek azok a törvényjavaslatok, amelyek a magyar Alkotmánybíróság kompetenciáit érintik. A bírálók azzal vádolják a kormányt, hogy gyengíteni akarja a testületet, mert az alkotmánysértőnek minősítette a kormány korábbi terveit. A tervek közül sokat most be akarnak emelni az alkotmányba. Mivel az Alkotmánybíróság ezzel egyidejűleg az így keletkező alkotmányjogot már tartalmilag nem, csak formai szempontból vizsgálhatná, ezzel fontos hatásköröket vonnának meg tőle.
Egy alkotmánybíróságnak a hatalmi ágak megosztása értelmében független instanciának kell lennie. A bírák tanúbizonyságot tettek erről a függetlenségről, amikor megsemmisítették a médiatörvény egyes részeit. Annál meglepőbb most a véleménynyilvánítási szabadság korlátozására irányuló újabb kezdeményezés a magyar nemzet méltóságának állítólagos védelmére. Ezt a tervek szerint alkotmányos rangra emelik, s ezzel kivonnák az Alkotmánybíróság hatásköréből. A kormány ezzel a legfőbb bíróság nem kedvelt döntéseit akarja kijátszani? Akár találó ez a diagnózis, akár nem: jó lenne a hatalmi ágak megosztása kétségbe vonásának még a látszatát is elkerülni. Bízom benne, hogy a magyar parlament a törvényjavaslatok tárgyalásánál meg fog felelni a felelősségének.
Hogyan tovább? Nem a sajtón múlik, hogy Magyarországot bírálja a sajtó. Magyarország barátjaként először is azt szeretném, hogy Magyarország továbbra is bizonyítsa, a hatalmi ágak megosztásán nyugvó, hatékony ellenőrző mechanizmusokkal rendelkezik. Észlelhető ellenzékkel rendelkező, eleven parlamentre és megfelelő hatáskörökkel felruházott, öntudatos Alkotmánybíróságra van szüksége. Másodszor azt szeretném, hogy mértékkel használják a kétharmados többséget, amelyre a kormány támaszkodik. A kétharmados többség sem szabadjegy. A kormány ereje az alkotmányos rend integritásáért viselt felelősségén, a parlamenten kívüli és belüli demokratikus erők bevonásán és a demokratáknak a Jobbik antiszemitái elleni közösségén is nyugszik. Harmadszor azt szeretném, hogy Magyarország elfogadja az Európai Unió Bizottságának és az Európa Tanácsnak a javaslatait.
Magyarország az európai család nélkülözhetetlen része, és az is marad. Európai értékeinket, amelyeket közösen viszünk ki a világba, otthon is tisztelni kell. E gondolat jegyében áll Westerwelle külügyminiszter európai értékek erősítését célzó kezdeményezése is. Az Európai Unió szintjén használható eszközökre van szükségünk, amelyekkel a közös értékbázisunkon csorbát ejtő hibás fejlődésekkel szemben fel tudunk lépni. Ennek az unió minden tagjára, régiekre és újakra egyaránt érvényesnek kell lenni.
Magyarország, mint minden tagállam, ura marad saját kulturális identitásának. Ám az összenövő Európai Unióban az örökölt nemzeti identitáshoz hozzátesszük a közös értékek identitását. Gauck szövetségi államfő Európa-beszédében ezt a politikai krédót úgy fordította le, hogy feladatunk európai módon közösen élni az értékeinket. A jogállamiság a legfontosabb ezek között, amelynek feltételek és korlátozások nélkül kell tudnia kibontakozni.
(hj)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!