Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. március 14.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2013. március 18. hétfő, 02:32
- Megbeszéljük
A MÚOSZ nem volt tagja a kuratóriumnak
Tóth Károly, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke
Bolgár György: - Ma kiosztottak egy sor díjat, elismerést, kitüntetést március 15-e alkalmából, és a Táncsics-díj kitüntetettjeinek egyike Szaniszló Ferenc, az Echo TV munkatársa. Korábban volt a közszolgálati televízióé is, és azért nem akármilyen munkásságot tudhat maga mögött. Többek között, nem olyan régen, talán egy fél évvel ezelőtt mondta azt, hogy a vörösiszap-katasztrófát valószínűleg az IMF zúdította Magyarországra. Az is lehet, hogy NATO-gépek bombázták az iszaptárolót, és ezzel Magyarországot akarják tönkretenni. Benne volt a MÚOSZ abban, hogy Szaniszló Ferencet Táncsics-díjjal tüntették ki? Mert korábban a MÚOSZ-nak volt ebben része. Megkérdezték a MÚOSZ-t, javaslatot tehetett és tőle is függött, hogy kik lesznek a leginkább elismert újságírók? Legalábbis díjjal elismert újságírók?
Tóth Károly: - Hát kategorikusan cáfolnom kell, semmi közünk Szaniszló Ferenc jelöléséhez. Amiről te beszélsz, az körülbelül negyven évvel ezelőtti gyakorlat lehetett vagy volt, amikor egyetlenegy újságíró szervezet létezett Magyarországon, és akkor nyilvánvalóan az újságíró szervezet véleményét az akkori hatalom kikérte. De hát ugye abban is van hiba, mert hogy akkor nem Táncsics-díj volt, hanem Rózsa Ferenc díj.
– Ez igaz, de már a rendszerváltás után, még azt hiszem az elmúlt nyolc évben is, úgy történt ez, hogy megkérdezték az újságíró szervezeteket, és aztán az újságíró szervezetek egymás közt egyeztetve, valamiféle kompromisszumra jutva vagy elfogadva a másik jelölését vagy ha nagyon nagy bajuk volt akkor igyekeztek valami másfajta egyezségre jutni, de nagyjából a szakma mondta azt a hatalomnak, a kormányzatnak, hogy na ezeket javasoljuk és a kormányzat azt korábban elfogadta. Most hogy történt?
– Így van. Így történt ez egészen a múlt esztendő végéig, amikor a mostani kulturális kormányzat megváltoztatta a különböző díjak elismerések odaítélésének a rendjét tavaly decemberben. Egyebek között a Táncsics-díj odaítélésnek rendjét is. Ugyanazt meghagyta, tehát a korábbi kuratóriumot szélnek eresztette, és azt a regulát hozta be a miniszter úr, hogy öttagú új kuratóriumot állít fel, amelynek tagjait öt évre nevezi ki. Nekünk jogunk volt vagy lehetőségünk volt arra, hogy jelöljünk, és mi a kuratóriumban dr. Domány Andrást jelöltük, mert hiszen az volt a kérése a minisztériumnak a hozzánk küldött leiratában, hogy lehetőleg Táncsics-díjas újságírót jelöljünk. Domány András nem került be kuratóriumba, tehát a jelöltünket nem fogadták el.
– Tényleg? A legnagyobb újságíró szervezet jelöltjét és egyébként az ország egyik legkiválóbb közpolitikai újságíróját, fantasztikus rádiós parlamenti tudósítóját nem vették be az öttagú jelölő kuratóriumba?
– Nem. Nem. Mint ahogy nem fogadták el a jelöltünket a Táncsics-díjra, aki Farkas Zoltán volt. Őt szerintem neked különösebben nem kell bemutatni.
– Hát ő is rádiós kollégám volt.
– Igen.
– Nem is érdemlik meg. Hát tényleg, mi a fenéről beszélünk? Ellenben itt van Szaniszló Ferenc. Aki azért egészen fantasztikus dolgokra volt képes. Hát mielőtt bekapcsoltunk volna téged, idéztem az egyik elképzelését arról, hogy a vörösiszap-katasztrófát talán éppen az IMF okozta. De hát voltak neki ennél bizonyos szempontból durvább kirohanásai is, hogy Magyarországon cigány terrorizmus folyik valójában, munkanélküli ingyenélő emberszabásúak elveszítik emberségüket, emberarcukat, a cigányságnak meg kell szabadulnia a liberálisok által táplált bűnös hajlamaiktól, és ha ez nem sikerül, akkor ez minden cigányra visszaszáll. Mi történt volna, ha ott ül a MÚOSZ jelöltje a kuratóriumban, és azzal jön egy másik szervezet vagy valaki, vagy a minisztérium maga, hogy Szaniszló Ferenc.
– Én bizonyos vagyok abban, hogy dr. Domány András nem szavazta volna meg. Aztán hogy az ő nem szavazata mire lett volna elég, ez már csak feltételezés. Nem tudom megmondani, mert nem ismerem a kuratórium mostani összetételét, nem tudom, hogy kik a tagjai. Én nem találkoztam azzal, hogy a minisztérium nyilvánosságra hozta volna. Amit mondtál, én nem kívánom különösebben minősíteni a szóban forgó Táncsics-díjas munkásságát, az más kérdés, hogy természetesen én nem tudom elfogadni ezeket a nézeteket. De hát ha ezt publikálhatja, hát Istenem. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy egy elismerés odaítélésénél mind a díjat kapót, mind a díjat adót minősíti maga az elismerés. Ugye ebben az esetben, gondolom, a kuratórium felterjesztése alapján a miniszter úr döntött, és hát nyilvánvalóan a miniszter úr joga és felelőssége, hogy meghozza a döntést. Én úgy gondolom, ha ő Szaniszló Ferencnek ítélte oda a Táncsics-díjat, akkor ez azt jelenti, hogy a miniszter úr elfogadja Szaniszló Ferenc eszmerendszerét, nézetrendszerét, publikációit, munkásságát. Az más kérdés természetesen, hogy fogalmam sincs, hogy ez hogyan kerül harmóniába Táncsics Mihály szellemi testamentumával.
– Hát nekem sincs fogalmam, és sajnos valószínűleg igazad van. A miniszter, a minisztérium és mögötte a kormány úgy látszik ezzel azonosulni tud.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
