Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. április 9.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2013. április 11. csütörtök, 02:43
- Megbeszéljük
Ki kell képezni a civil szavazatszámlálókat a választásokra
Tóth Zoltán választási szakértő
Bolgár György: - Mintha egyszemélyes háborút kezdett volna az utóbbi időben, látván, hogy még az ellenzék sem mindig szedi magát össze vagy nem hangolja össze – talán még egy kicsit korai is – a választások előtti stratégiáját és taktikáját. Ön pedig a szakmai hátterére támaszkodva megpróbálna elindítani valamit, amire szüksége lesz mindenkinek, aki tisztességes választást akar jövőre. Szóval most egy olyan kezdeményezése van, aminek a lényege, hogy számoljuk együtt a szavazatokat. Mi ez?
Tóth Zoltán: - 2006-ban a választásokra már tapasztalható volt, hogy a jelenlegi kormánytöbbséghez tartozó polgármesterek azokat a jegyzői javaslatokat elutasították, amelyek a szavazatszámláló bizottságokban független szavazatszámláló bizottsági tagokat kívántak megválasztani. Ez a folyamat még inkább felerősödött 2010-re, amikor a fideszes többségű megyei önkormányzatok szántszándékkal kizárták a független személyeket a választási bizottságokból, és kifejezetten az irántuk elkötelezett személyeket állítottak be. Most ez a folyamat még fokozódni fog, és arra gondoltam, hogy esetleg a demokratikus ellenzéki pártok, civil szervezetek és független jelöltek számára én egy olyan lehetőséget hoznék létre, hogy anélkül, hogy politikai egyezséget kellene létrehozni a politikai pártok között, az ellenzéki demokratikus pártok között, egy technikai humánerőforrásépítési programot kellene kezdenünk azok között, akik készen állnak arra, hogy a 2014-es választáson valamelyik demokratikus párt nevében részt vegyenek a szavazatok számlálásában.
– Na ettől a technikai humánerőforráserősítési akármitől, gondolom, a hallgatók egy része lefagyott, hogy miről beszél itt Tóth úr?
– Hát arról, hogy akiket korábban kizártak a választási bizottságokból mert nem voltak elég fideszesek, illetőleg akik most már elkötelezik magukat amellett, hogy egy tisztességes választási folyamatnak legyünk a részesei, azok számára szívesen szervezek egy ilyen tanfolyamszerűséget, hogyan kell a szavazatokat számolni. És bízva abban, hogy ezt a törekvésemet a demokratikus pártok felkarolják, így a tizenegyezer szavazókörben legyen huszonkétezer olyan ember, aki készen áll a választási szabályok maradéktalan megtartására, és megakadályoz minden olyan kezdeményezést, ami azzal ellentétes.
– Miért kell huszonkétezer?
– Azért, mert a tegnap elfogadott választási eljárási törvény szerint minden jelöltet állító szervezet szavazókörönként kettő személyt köteles delegálni.
– Akkor viszont lehet, hogy még több kell nem? Mint huszonkétezer.
– Hát abból a szempontból lehetséges ugye, hogy mindig egy ilyen nagy tömegakciónál vannak betegek meg meggondolta magát, meg ilyesmi, tehát nyilván kell egy egyharmadnyi túlszervezés.
– Én most nem is erre gondoltam. Biztos ez is kell persze, és ez nem is elhanyagolható technikai vagy gyakorlati részletkérdés. Hanem arra, hogy ha mondjuk a baloldali demokratikus ellenzék közösen indul, akkor kell hogy huszonkétezer embert delegáljon ugye ezekbe a választási körzetekbe. Na de mi van akkor, ha mondjuk az LMP önálló pártként elindul, az is ellenzéki párt, neki is mindenhova két embert kellene küldenie? Vagy neki is huszonkétezret kéne összeszednie?
– Így van. Pontosan.
– Az már negyvennégyezer.
– Hát, igen. Minden olyan törekvés, ami a szövetkezés ellen hat, az csak emeli ezt a számot.
– Magyarán, ha abban gondolkodnak a pártok, hogy mégiscsak külön-külön próbálják megakadályozni, az első buktató ott lesz, hogy a választási körzetekbe össze kellene gyűjteni tizenegyezerszer két embert, ha több párt indul akkor nem is negyvennégy hanem hatvanhat, nyolcvannyolcezret.
– Így van. Így van.
– Márpedig az borzasztó nehéz. Ennyi embert mozgósítani egésznapos munkára, sőt a felkészítést beleértve több napos munkára rávenni, ez nem egyszerű dolog.
– Ez nagyon nehéz dolog, de miért gondolják akkor azt azok a pártok, amelyek nem tudnak huszonkétezer aktivistát összegyűjteni, hogy egyébként nekik kéne az országot kormányozni. Tehát ez egy jó kis erőgyakorlat, hogy előtte azért kéne humánerőforrásra támaszkodni.
– Ez rendben van, Önnek teljesen igaza van, de ha akadnak is olyan pártok, amelyek azt hiszik, hogy kormányozni tudnak, ámde nem tudnak összegyűjteni huszonkétezer aktivistát, miért gondolja Tóth Zoltán magánszemély, még ha választási szakértő is, hogy ő majd kiképzi ezeket az embereket. Hányat fog tudni, hány százat esetleg több ezret?
– Egy kedvező hírt már tudok mondani, hogy én valamennyi párt számára eljuttattam ezt a felhívásomat és a Szövetségben Együtt Magyarországért már kedvező választ adott nekem, és ő is készen áll ebben a folyamatban közreműködni. És a saját energiáival, eszközeivel, saját hálózatával részt venni ebben a munkában.
– Ez az a párt amelyet Árok Kornél vezet és alapított. Ugye nagy a baj, mert szerintem a hallgatók egy része még azt sem tudja, hogy melyik pártról van szó. Benne van az, hogy Együtt, benne van az, hogy Szövetség, de hogy ez az Árok Kornél-párt, ezt valószínűleg sokan nem is tudják. Valószínűleg Önnek az nyújtana igazán segítséget, ha a nagy pártok is beszállnának ebbe.
– Hát, igen.
– Az MSZP elsősorban, az Együtt-2014, a DK, mert akkor az Ön háttere is biztos..
– Én ezt a tervemet már megosztottam velük, azt ígérték, hogy válaszolni fognak. Addig is a blogomon a tothzoltán.blog.hu-n él ez a felhívás, és minden nap jönnek új jelentkezők.
– Tegyük fel, hogy van Önnek 365 napja. Hogy osztaná be ezt a választásokig hátralévő 365 napot, hogy ki tudjon képezni vagy segítséget nyújtson huszonkétezer plusz egyharmadnyi aktivista kiképzéséhez.
– Én ezt több lépcsőben gondoltam. Lépésről lépésre. Először a tanárokat kellene kioktatni, egy szűkebb kört, akik utána újabb tanárokat képzenének ki. Tehát így fokozatosan haladni százhat egyéni választókerületi székhelyre. Én ezzel tisztában vagyok, hogy a pártok nélkül nem megy. Én nem is egyedül akarom ezt csinálni, hanem valakinek el kell indítani ezt a mozgalmat. Tehát mivel úgy látom, hogy a technikai felkészülés még nem kezdődött el, pedig ez egy nagyon időigényes folyamat, ezért gondoltam, hogy ezzel a kezdeményezéssel a nyilvánosság elé lépek. Nagyon sok olyan ember van, aki tisztességes választásokat akar, még egyébként akkor is, ha nincs feltétlen elkötelezve valamelyik párt mellett.
– Akkor most már lassan érteni kezdem, hogy miért is állt ennek élére, mert valakinek el kell kezdenie. És miután Ön ehhez nagyon ért és nagyon foglalkozik vele, a pártoknak meg ez csak egy ügy, ha nem is az utolsó a sok közül, valakinek rá kell őket ébresztenie, hogy figyelem, figyelem, gyorsan csináljunk valamit, mert a végén nem lesz huszonkétezer aktivistánk. Pedig az elengedhetetlen a tiszta választásokhoz. De. Ha már itt utalt a beszélgetés elején arra, hogy tegnap a parlament végül elfogadta a választási eljárási törvényt, akkor meg kell kérdeznem, érte-e Önt meglepetés akár pozitív, akár negatív irányban?
– Sajnos pozitív nem ért. Én azt hittem, hogy a jelenlegi kormánypártok képesek lesznek néhány szakmai elem beemelésére a törvénybe. Ilyen például, hogy visszakerül az a törvényszöveg, hogy a választásokon csalni tilos vagy mondjuk világossá teszik, hogy melyek lesznek a választási eredmény megállapításához szükséges adatforrások. Ezek sajnos nem történtek meg. Illetőleg még mindig vannak a választási anyagi jogi törvényben, tehát a 2011. évi 203-asban alaptörvény-ellenes szabályok. Tehát mind a kisebbségek megfosztása a pártra való szavazásról abban az esetben, ha ők kisebbségi listára akarnak szavazni…
– Regisztráltatják magukat ugye? Mert hogy akkor csak arra szavazhatnak, egyébként pedig nem…
– Így van, illetőleg a határontúli magyarok számára is rendkívül defektes ez, hogy ők nem szavazhatnak, csak országos listára. És ugyanakkor az is tisztázatlan, hogy az az országos lista milyen jellegű. Mert például ha valaki kisebbségi országos listára akarna szavazni, ez nem derül ki a törvényből, hogy lehetséges-e. Tehát a választójognak az alaptörvénybe foglalt elveivel ellentétes konkrét törvényi szabályok vannak. De megemlíthetném még azt is, hogy teljesen tisztázatlan, hogy az Európai Unió szempontjából mondjuk egy román-magyar kettős állampolgárnak van egy harmadik állampolgársága is, és az az európai uniós. Tisztázatlan, hogy egy európai uniós választópolgár akkor az európai parlamentnek melyik listájára szavazhat. A romániaira vagy a magyarra. Vagy mind a kettőre?
– Mindent tudni szeretne Tóth úr? Mindent?
– Hát nem, csak a garanciákat, mert természetesen helye van a végrehajtási jogszabályoknak. De olyan mérföldköveket kell beépíteni az alaptörvénybe, amelyek megkerülhetetlenek, és ma több ilyen hiányzik.
– Magyarán még mindig nincs vége a választási szabályok, választási törvények elfogadásának, hiszen sok minden tisztázatlan.
– Például a kampányfinanszírozás ilyen téma.
– Akkor visszatérve a kiindulópontunkhoz, mert már érdeklődnek a hallgatók, hogy hol jelentkezhetnek, ha ilyen választást ellenőrző, a választási bizottságokban résztvevő aktivistának szeretnének jelentkezni, Öntől meghallgatni, hogy mit kell csinálni, hogyan és másokat hogyan kell kiképezni. Szóval kinél, hogyan, milyen formában, telefonon, emailben, hol jelentkezzenek?
– A tothzoltán.blog.hu ,ez az én blogom, de regisztrálni kell. Fel van írva, a Facebookon is olvasható, hogyan lehet regisztrálni. És természetesen bízom benne, hogy minél előbb valamennyi demokratikus párt csatlakozik ehhez a folyamatokhoz és akkor majd náluk is lehet regisztrálni.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
