Galamus.hu - Bolgár György interjúi a Galamusban

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. április 9.

Nyomtatás

Részletek: 2013. április 11. csütörtök, 02:43; Megbeszéljük

6. oldal / 6

Orbán és Pintér törvénysértést követett el
Forgács Imre, volt igazságügyi és rendészeti miniszter

Bolgár György: - Orbán Viktor kiadta az utasítást, és néhány órával később a rendőrség már lépett is, átadta a határozatot annak az úgynevezett nemzeti érzelmű motorosok nevű szervezetnek amely április 21-ére motoros demonstrációt tervezett „adj gázt” címmel. És nemcsak arról volt szó, hogy ezen a napon rendezik az élet menetét a holokauszt áldozataira emlékezve, de a motorosok elhajtottak volna a Dohány utcai zsinagóga mellett is. Az, hogy Orbán Viktor lépett, láthatóan szükséges és mintegy nélkülözhetetlen feltétele volt a rendőrség lépésének. De meglett volna-e enélkül is a jogi alapja annak, hogy a rendőrség ne adjon engedélyt egy ilyen motoros felvonulásnak?

Forgács Imre: - Én úgy gondolom, hogy igen. De bevallom, két okból sem könnyű a kérdésre válaszolnom. Egyrészt nincsenek konkrét információim, miután én is csak a sajtóból tájékozódtam, tehát például nem ismerem a hivatalos engedélykérő eljárás részleteit. A másik nehézség, hogy én politikailag és tartalmilag is teljesen egyetértek a tiltással és mindazokkal, akik felháborodtak ezen az aljas és az Európai Unióban szégyenletes kezdeményezésen. Mellesleg ahogy szerkesztő úr is mondta, ez tulajdonképpen egy majmolás, mert ezt a sunyi módon tavaszköszöntőnek nevezett felvonulást ugye a német neonácik találták ki, és az ő ötletük felhasználásáról van szó. De sajnos van egy jogi probléma, ami ettől függetlenül létezik. Hadd vezessem le egy picit, hogy szerintem ebben az ügyben a belügyminiszter nem utasíthatja a rendőrséget, miután itt egy egyedi hatósági határozatról van szó.

– Na de ráadásul itt a miniszterelnök utasította a belügyminisztert, hogy ő mit csináljon.

– Nincs mód, hogy ő utasítsa a rendőrséget. De itt több jogi probléma is van. Ha valaki megnézi a rendőrségi törvényt, a törvény úgy fogalmaz, hogy a miniszter egyedi utasítást adhat egy feladat végzésére vagy valamilyen mulasztás pótlására. De itt nem erről van szó. Mondok egy példát, hogy mindenki számára világos legyen. Egy feladat elvégzése például az, hogy részt kell venni az árvízvédelemben mondjuk Észak-Magyarországon. Erre nyugodtan utasíthat a miniszter egy rendőri szervet. Hogy a nem jogász hallgatók is értsék: amikor az államigazgatási szervek egyedi ügyben döntenek, ez lehet építési engedély vagy akár egy demonstráció tudomásul vétele, akkor ők hatóságként járnak el, és ezt a hatáskörüket senki nem vonhatja el tőlük, még a felettes szervük sem. Természetesen jogorvoslatra ilyenkor is van lehetőség, de ebben a konkrét ügyben a rendőrség tiltó vagy tudomásul vevő határozatát a bíróság vizsgálhatja felül.

– Nem a miniszter és nem a miniszterelnök.

– Így van. Tehát ha a miniszter utasítja a rendőrséget, hogy változtassa meg a tudomásul vevő határozatát, akkor ő a hatáskörelvonás miatt jogsértést követ el. Hozzáteszem, hogy a rendőrség saját hatáskörben megváltoztathatja a döntését, de erre nem utasítható. A miniszter legfeljebb jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti az illetékes rendőri vezetőt.

– Nem lehetett volna ezt úgy elintézni, hogy Orbán Viktor a parlamentben szól, hogy azt javasolná a belügyminiszter úrnak, hogy kérdezze meg a hatóságként eljáró rendőri szervet vagy vezetőt, milyen alapon is vette tudomásul ennek az egyesületnek a felvonulási tervét, és kérdezze meg tőlük, hogy figyelembe vettek-e minden körülményt, majd ennek alapján döntsön saját belátása szerint. Szóval nem lehetett volna ezt?

– Pontosan így van.

– Szóval nem lehetett volna ezt becsomagolni? Vagy szándékosan nem csomagolta be a miniszterelnök.

– Pontosan így van. Talán szerénytelenségnek látszik, de hadd mondjak egy példát. Én is borzasztóan aggódtam mondjuk annak idején egy Fradi-Újpest meccs miatt. De természetesen nekem mint a rendészeti területért felelős miniszternek sem volt jogom ahhoz, hogy konkrét utasítást adjak, hanem ilyenkor jelentéstételre, beszámolóra kértem az illetékes rendőri vezetőket, akik ebből körülbelül sejtették, hogy komolyan veszem ezt az ügyet, és elvárom tőlük azt, hogy ott rend legyen. De azért hadd védjem a rendőrséget, mert én nem őket hibáztatom. Például olyan nevetséges akciók miatt sem, amikor például a kormányoldal egy ünnep előtt Budapesten lefoglal minden demonstrációra alkalmas közterületet előre.

– És aztán legfeljebb tesz egy gesztust, és azt mondja, na jó, mégsem megyünk oda, menjen oda az ellenzék.

– Igen. Vagy erre egy ellenzéki erő azzal válaszol, hogy több évtizedre előre akar lefoglalni egy másik területet. Hát ezek abszurdumok, ami miatt Európában ugye mosolyognak vagy sajnálkoznak rajtunk, de erről nem a rendőrök tehetnek. Én a probléma gyökerét abban látom, hogy ebben a szégyenletes neonáci ügyben úgy tűnik, megint a rendőrségnek kell elvinni a – fogalmazzunk így – balhét, de ezt valójában a politikusok okozzák.

– Na de miért? Hiszen lehettek olyan politikusok persze, akik a színfalak mögött ösztönözték ezt az egyesületet, hogy csináljon egy ilyen jó kis balhét, de a rendőrség saját hatáskörben átláthatott volna a szitán, és mondhatta volna magától is, hogy mi ez. Azért ez mégiscsak gáz, hogy egy „adj gázt” elnevezésű felvonulást rendeznek, ráadásul tudjuk, hogy kik, ráadásul azon a napon, ráadásul elmegy a zsinagóga mellett. Hát nem igaz, hogy nem veszik ezt észre. Miért kell nekik csak a törvény szövegét nézniük, miért nem vizsgálhatják a szellemét is, vagy miért nem tehetik meg saját hatáskörben azt, hogy miután a körülmények összessége mégiscsak – és itt most szeretném a pontos jogi meghatározást hallani – erre és erre utal, ezért mégsem adom meg hozzá az engedélyt.

– Hadd kérdezzek vissza. Vajon a jelenlegi kormánynak 2010 óta meglett volna-e a lehetősége arra, hogy újraírja a gyülekezési törvényt? Ugyanis erről a törvényről mindnyájan tudjuk, hogy évtizedek óta nem képes kezelni ezeket a problémákat, miután a szabályok nem egyértelműek. A pártok, kormányzati vagy ellenzéki pozíciójuktól függően, mindig a rendőrséget hibáztatják azért, hogy miért vesz tudomásul vagy éppen mit tilt meg valamit. Holott ezt nem rajtuk kellene számon kérni. Én úgy gondolom, hogy a megoldás az lenne, ha végre egyértelmű szabályok lennének arról…

– Na de egy ilyen sanda felvonulásra hogyan lehet egyértelmű törvényt alkotni, gyülekezési törvényt? Mert ugye erre kimondva szó szerint nem lehet alkalmazni azt, hogy ugyanaz nap van egy élet menete felvonulás. Vagy hogy elmegy a zsinagóga mellett is ez a motoros felvonulás. Ezek mind nem lehetnek benne a törvényben, ennek az egésznek az összessége adja meg azt, hogy ez bizony egy aljas provokáció. Azt pedig nem lehet a törvénybe beleírni.

– Teljesen egyetértek, de olyasmit bele lehet írni – és most nyilván néhány másodperc vagy néhány perc keretében mi nem tudunk egy gyülekezési törvényt megszövegezni –, de olyasmit bele lehet írni, hogy minden olyan demonstráció, amely alkotmányos alapjogokat sért, és ugye itt köztudottan erről van szó, minden ilyen esetben a rendőrség a tartalmi szempontokat is vizsgálhatja, hogy tudomásul vesz valamit vagy nem vesz tudomásul.

– Magyarul rájuk bízza, meghagyja az önállóságukat, de megadja nekik azt az eszközt, hogy vizsgálják a tartalmi kérdést is.

– Így van. Miért szegény rendőröket bántjuk állandóan amiatt, hogy most akkor ők mikor próbálják ráhúzni, hogy a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyeztető akció. Ez nevetséges.

– És legfeljebb, ha tartalmilag rosszul dönt a rendőrség, akkor a fellebbezéssel mehetnek a bírósághoz.

– Így van. Tehát itt megvannak a fórumok, és nem egy aránytévesztésben álló miniszterelnöknek kell dönteni ilyen kérdésekben, ez jogállami szempontból teljesen nevetséges. Szóval szeretném, ha egyértelmű lenne, amit gondolok: a tiltás tényének sokakkal együtt nagyon őszintén örülök, és örülök annak, hogy senki nem zavarhatja meg az áldozatokra emlékezőket. De a konkrét történet sajnos újabb bizonyítéka annak, hogy Magyarország nem európai jogállamként működik.

– Biztos vagyok benne és nyilván Ön is biztos benne, hogy Orbán Viktor nagyon jól tudta, hogy ő nem utasíthatja a belügyminisztert, és nyilván Pintér Sándor is tudta, hogy ő sem adhatja tovább ezt az utasítást. De minden bizonnyal azért tette ezt a legnagyobb nyilvánosság előtt, hogy megmutassa, ő személyesen fogja garantálni az élet menetének a biztonságát. Ő személyesen állja útját ennek az aljas provokációnak. Még akkor is, ha közben kicsit törvényt sértünk, na és aztán mi van?

– Mondjuk úgy, hogy miután én nem nagyon szeretnék politikai találgatásokba belemenni…

– Na jó, ez maradjon meg nekem, akkor ezt csak én feltételezem.

– Az én feltételezésem is elég közel áll ahhoz, amit szerkesztő úr most levezetett.

– De a dolog lényege ezek szerint az, hogy Ön úgy gondolja, meg kellene változtatni a gyülekezési törvényt. Mégpedig úgy, hogy a rendőrségnek módja legyen mérlegelni tartalmilag is egy-egy gyülekezés, összejövetel, felvonulás célját, és ha azt az alapjogokkal ellentétesnek ítéli, akkor ne kelljen tudomásul vennie.

– Így van.

– Egy önkényuralmi rendszerben persze benne van a visszaélés lehetősége, de mégis próbáljunk meg jogállami normák szerint gondolkodni és feltételezni azt, hogy jogállamban egy rendőrség is jogállami módon dönt.

– Ezt teljesen így gondolom, és erre a jogi eszközök és technikák megvannak. Tehát semmiféle rendkívüli teljesítményre nem lenne szükség.

– És ha megvan a bírósági felülvizsgálat lehetősége is, akkor a jogállami biztosítékok még inkább meglennének.

– Így van. Politikai akaratra lenne mindössze szükség.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!