Galamus.hu - Bolgár György interjúi a Galamusban

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. április 18.

Nyomtatás

Részletek: Bolgár György - Megbeszéljük; 2013. április 20. szombat, 04:09; Megbeszéljük

4. oldal / 4

Huszonnégy milliós tanulmány, 205 ezer eurós letelepedési engedély
Varju László, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője

Bolgár György: - Két ügyben keresem Önt. Az egyik, hogy feljelentést tesz egy nagyon furcsa ügyben. Hát furcsa? Dehogy furcsa. Csak azért mégis az ember hajlamos meglepődni. Pedig hány ilyet láttunk már. Hogy a Fradi stadion építése közben vagy most, hogy megkezdték az építését, kiderült, hogy megbíztak egy céget azzal, hogy készítsen valami tanulmányt arról, milyen jó lesz ez a beruházás, milyen hallatlan üzleti lehetőségek rejtőznek ebben, és készült egy negyvenkilenc oldalas tanulmány huszonnégy millió forintért. Csak valakik, azt hiszem, az átlátszó.hu nevű portál felfedezte, hogy ennek a tanulmánynak a többségét különböző külföldi internetes portálokról szedték egy az egyben. Meg olyan alapvetések vannak benne, hogy Magyarország a Kárpát-medencében fekszik, éghajlata mérsékelt kontinentális és így tovább és így tovább. Szóval mindezt huszonnégy millióért kicsit túlzás. Ön tehát feljelentést tesz, ez az egyik dolog, és majd kezdjük ezzel. A másik pedig, hogy Ön volt az, aki néhány héttel ezelőtt felvetette a parlamentben, micsoda dolog az, hogy a Kajmán-szigeteken bejegyzett offshore cég értékesíti ezeket a letelepedési államkötvényeket külföldiek számára, hogy ily módon némi pénzt fizetve és nagyon nagy hasznot húzva ezekből az államkötvényekből, előbb-utóbb bekerüljenek a mi révünkön az Európai Unióba is. Szóval kezdjük akkor a Fradi tanulmánnyal. Miért tesz Ön feljelentést az ügyben? Gondolja, hogy ez célravezető, hogy ezzel elér bármit? Nem fogják kidobni azonnal?

Varju László: - Bármi megtörténhet, de én azt hiszem, hogy ha jó érzésű ember látja azt, mi történik a környezetében, akkor igenis, ha teheti, szóljon, mert önmagában az, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2012 szeptemberében szerződést köt ezzel a céggel, és valóban olyan tartalmú anyagért fizet ki huszonnégy millió forintot, ami lényegében az internetről hát nem akarom azt mondani, hogy néhány órás, de mondjuk néhány napos munkával biztosan összemásolható, és ha ebből megtudjuk azt, hogy a tízmillió lakosból 2050-re tizennégy-tizenöt százalék roma lesz, vagy hogy az országot a két nagy folyó, a Duna és a Tisza három részre osztja, és a kormányt erről tájékoztatják – a kormány.hu oldalról letölthető –, akkor ezek olyan dolgok, amelyek eddig is rendelkezésére álltak a kormánynak.

– Nem ajánlotta fel a feljelentésben, hogy Ön esetleg mondjuk velem párban a feléért megcsinálja?

– Én azt mondtam a sajtótájékoztatón, hogy itt van a kezemben tíz darab lap, és mivel itt ennek a negyvenkilenc oldalas tanulmánynak az ára körülbelül ötszázezer forint laponként, akkor itt ezek szerint ötmillió forint nekem is járna, ha nekem tíz darab lapom van. De a viccet félretéve, azt gondolom, mivel értékelhető információt, újdonságot, új erőt nem tartalmaz ez a dokumentum, és eközben a megrendelő a tanulmányt átvette, kifizette, azt hiszem, hogy ilyen körülmények között ez a hűtlen kezelés bűntette elkövetésének alapos gyanúját kelti, és ebben az esetben igenis feljelentést kell tenni. Fel kell szólalni ellene.

– Hogy került ebbe a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium? Miért felelősek ők bármilyen szempontból ezért a stadion-beruházásért?

– A KIM ebben az esetben csak szerződő partner. Hogy miért rá esett éppen az a hálás feladat, hogy az a cég, az Internatitonal Management Group Kft., amelynek képviselője egyébként a korábban jól ismert sportoló, Sallai András, hogyan került viszonyba a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviselőivel, ez ebből a dokumentumból nem derül ki. Olyannyira nem, hogy ezt a negyvenkilenc oldalt, amely olyan személyeket is kellene hogy tartalmazzon, akik a leírtakért felelősséget vállalnak, de ezt a dokumentumot senki sem írta alá.

– És ennek az IMG-nek nyilván vannak ilyen szakértői szerte a világban, akár csinálhattak volna egy jó kis tanulmányt is.

– Ugye a név nagyon sok hasonlóságot mutat és egyébként még akár jónevű céget is mutathatna, de ez a cég ilyen kapacitásokkal vagy ilyen kvalitásokkal úgy tűnik, nem rendelkezik, mert egyetlenegy ember nem volt hajlandó aláírni a leírtakat. Emellett van egyébként a nyilvánosságban hozzáférhető szerződés, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kötött meg. És ennek alapján fizették ki ezt a huszonnégy millió forintot.

– A másik témánk: Ön vetette fel a parlament talán gazdasági bizottságában még a múlt hónapban, hogy egy offshore hátterű, a Kajmán-szigeteken bejegyzett cég fogja értékesíteni az úgynevezett letelepedési államkötvényeket, amelyek arra szolgálnának, hogy 250 ezer eurós befektetésért cserébe bizonyos Európai Unión kívüli külföldi állampolgárságú befektetők gyorsított ütemben, a tartózkodás engedély megszerzése után már fél évvel letelepedési engedélyt is kaphassanak Magyarországon, és ezzel lényegében negyedmillió euróért bevásárolhassák magukat az Európai Unión belülre. Ez az egyik dolog, a másik, hogy ez a 250 ezer eurós államkötvény rendkívül magas hozamú, tehát egyszerre hatalmas nyereség ütheti a bevásárlók markát, másodszor egy uniós letelepedési engedély. De hogy ez az egyébként kétes ügylet még egy Kajmán-szigeteki cégen keresztül valósuljon meg, ez azért már többnek látszik a soknál.

– Hogy még fokozzuk a helyzetet, mindahhoz, hogy ez bekövetkezhessen, a magyar parlament gazdasági bizottságának engedélye volt szükséges. Rogán úr, aki ezt a bizottságot vezeti, a gazdasági miniszter úrhoz intézett levelem mellékleteként válaszolta azt, hogy igazából ez nem offshore hátterű cég, mert pontosan ismerik a tulajdonosait. Ez odáig teljesen rendben is lehetne, ha egyébként nem arról beszélnénk, hogy ezeket ezt a céget nem nyilvánosan választották ki, lényegében nem tudjuk, hogy nekik milyen munkát kell végezni, mert a szabályozásban még hiányosságok vannak. A törvény, amelyet elfogadott a kormányzati többség, ezt a szabályozást még nem fogadta el, tehát azt sem tudja pontosan a cég, hogy neki majd mit kell csinálnai. De hirtelen máis kiválasztották, hogy a Kínából és Vietnamból érkező, letelepedni szándékozó embereknek ez a cég árulja ezt a lehetőséget. És egy Kajmán-szigeteken bejegyzett, egyébként részben magyar, részben kínai tulajdonosok által megjelenített cég kapott erre lehetőséget. Erre érdemi választ nem kaptam, így ez elfogadhatatlan, bármennyire is a bizottság elnöke vagy Varga Mihály miniszter úr küldte meg a választ.

– Ugye a dolog azért is pikáns, mert mi az, hogy nem számít, hogy offshore cég, mert tudjuk, hogy kik a tulajdonosai. Na és? Az offshore cégnek nem az a lényege feltétlenül, hogy eltüntesse a tulajdonost, hanem hogy a tulajdonosnak ne kelljen adót fizetnie Magyarországon. Hát miért nem követelheti meg az Államadósság Kezelő Központ, hogy egy olyan cég kezelje ezeket a letelepedési államkötvényeket, amelyik bizony Magyarországon van bejegyezve és Magyarországon adózik. Hát micsoda elképzelés ez?

– Mondja ezt a gazdasági bizottság elnöke, illetve állítja ennek az ellenkezőjét, mint amit Ön most elmondott. Én egyetértve Önnel, igenis ezt a levelet kívánom megfogalmazni, hogy egy: a bizottság elnöke tévedésben van, kettő: a többség által ez így elfogadhatatlan, és igenis arra van szükség, ha már ilyen lehetőséget nyitottunk egyébként a környező országokhoz képest is egy meglehetősen kevés tőkéért és igen magas hozamért cserébe, tehát a magyar államnak sokba kerül ez a megoldás, ilyen körülmények között helytelen, ami történik, és ez ellen szólni kell.

– Lehet persze, hogy nem Rogán Antal van tévedésben hanem Ön, hogy egyáltalán felhozza ezt a dolgot. Kétharmaddal az offshore is lehet nagyon jó nem?

– Hát igen. Ha végül is bármilyen ügy oda kerülhet, lehet az akár az alkotmány, ami örök időkre bőrkötésben köttetik be, és külön asztal is kerül oda az önkormányzatokhoz, aztán kiderül, hogy módosítani kell negyedszerre, ötödszörre, most már ugye ezt tervezik. Egykoron örök időkre szóltak, de a kétharmad ezt megszavazta, hogy mostantól kezdve meg lehet változtatni.

– A közelmúltban az is kiderült, végül is a kormány is elismerte, hogy hetvenhárom offshore hátterű cég kapott vissza nem térítendő állami támogatást. Semmi baj nincs az offshore cégekkel.

– Ezek szerint. Miközben ugye korábban azt hallottuk tőlük, hogy ezek ellen kell küzdeni. De azt hiszem, hogy az mára már nyilvánvaló mindenkinek, hogy ami ellen a legjobban küzd a kormány, ott figyelni kell, mert úgy tűnik, hogy éppen az történik. És szerintem az első intézkedések között került sor arra, hogy lényegében a korábbi közbeszerzési törvényből azok a szabályok kikerültek, amelyek megakadályozták ezt, a szabályokat kiiktatták, és valóban több mint hetven olyan cég kapott európai uniós forrásból állami támogatást, illetve támogatást, amelynek nem lett volna szabad.

– Arról mit tud, hogy a Magyar Nemzet információi szerint ez a Kajmán-szigeteki vállalkozás 300 ezer eurót kérhet el a letelepedési kötvényt vásárló külföldiektől: ezt hogy kell érteni, hogy a 250 ezerhez jönne kvázi 50 ezer euró kezelési költség?

– Úgy tűnik, hogy ez a válasz rá, igen. Mert a kezelési költségre és egyáltalán a szolgáltatásra, amit ez a cég biztosít, erre vonatkozik az a kormányrendelet, amelyre egyébként várnak, hiszen éppen a korábban beadott kérdés nyomán kaptam olyan megkereséseket, hogy ha ilyen van, ők is szeretnének erre jelentkezni, hol van erre lehetőség. Erre korábban erre egyértelmű válasz nem volt. Ezeknek a szolgáltatásoknak, hogy pontosan milyen munkát kell végezni, ezt ma még senki sem tudja. Ehhez képest jelölték ki a cégeket. És ha a Magyar Nemzet úgy gondolja, hogy ezért akár 50 ezer eurót is lehet fizetni, akkor nem csoda, hogy azok akik ebben érdekeltek, nagyon ragaszkodnak ahhoz, hogy ezt a megbízást megkaphassák.

– Túlzás, ha én azt feltételezem, hogy ha ez így igaz, akkor ebből valakiknek nagyon busás hasznuk lesz? 250 ezres államkötvényre 50 ezres kezelési költséget kérni?

– Én azt gondolom, hogy egyáltalán nem túlzás azt gondolni, hogy ebben igen komoly érdekek vannak, és igen komoly hasznot húznak azok, akik ezzel foglalkoznak vagy akik erre lehetőséget kaptak, és így vagy úgy, de gondolom, ezt a lehetőséget is meg kell fizetni majd. De azok, akik ilyen szolgáltatásokat igénybe vesznek, éppen azért tehetik vagy teszik, mert a 250 ezer euróért kínált lehetőség árban alulértékelt. Magyarul a magyar állampolgárságot olcsón árulja a magyar állam, ahhoz képest, hogy az európaisághoz kapcsolódik, amit ezért kapnak, és bizony ha emellé ilyen kezelési költség társul, akkor ennyit biztosan megér akár egy vietnami, akár egy Kínából ide betelepülni szándékozónak.

– Mellesleg még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy az Európai Unió erre felfigyel, hogy micsoda dolog ez. Hogy ennyiért, 250 ezer euróért Magyarországon letelepedési engedély vásárolható? És ily módon bejöhetnek akár – hát nem akarok persze túlozni, de – százezrek is az Európai Unióba. Nyilván nem az a cél, hogy egy-kétezer ember vegyen ebből, hanem az, hogy minél több.

– Hát ugye a magyar államnak az lenne az érdeke, hogy minél többen vegyenek ilyet.

– Persze. Ez is egy kérdés, hogy ez volna-e az érdeke, hiszen olyan magas hozammal kínálják, hogy ez a következő években irtózatos megterhelés lesz majd a magyar államnak, hogy ezt kifizesse. De e pillanatban a finanszírozáshoz, úgy látszik, hogy minden eszköz megfizethető.

– Az látható, hogy a kormányt elsősorban rövid távú érdekek vezérlik és a holnap beszedett 250 ezer euró sokkal fontosabb neki, mint az, hogy a most Magyarországon élők jövőjét árulja ki azzal, hogy majdnem 10 százalékos államkötvényt forintban vagy pedig 5 százalékért eurókötvényt árulnak, miközben Európában ennek a töredékéről kell beszélni.

– Na de a végére hagyom a csattanót, mert ha Kajmán-szigeteki offshore cég kell ahhoz, hogy elintézze ezeket a letelepedési államkötvényeket, akkor van olcsóbb megoldás is. Szijjártó Péter államtitkár. A mai hír szerint ő Pekingben tárgyal, és öt kínai állampolgár Szijjártó Péter pekingi útján benyújtotta kérelmét tartózkodási engedélyre. Amit magyar állampapírok vásárlásáért cserébe fog megkapni. Hát akkor itt van. Az állami fizetésért lehet járni a világot és átvenni a kérelmeket, iktatni, rendezni, kész, beszedni a pénzt. Minek kell ehhez offshore cég?

– Igen. Igazából természetesen az alapprobléma ott van, hogy Magyarországot olcsón árulják ki, ráadásul úgy, hogy ezt a Kajmán-szigeteki cégen keresztül teszik, és ez nagyon felháborító. És mindehhez a magyar parlament asszisztál, a gazdasági bizottság ezt támogatja. A fél világ nevet rajtunk.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!