Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. április 23.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2013. április 25. csütörtök, 05:05
- Megbeszéljük
A Jobbikból a Hit Gyülekezetébe
Fafula Károly
Bolgár György: - Aki nem ismerné a nevét – és valószínűleg a hallgatók többsége így van vele –, annak elmondom, hogy Ön az, akiről az Index videója a napokban úgy számolt be, hogy a megtért jobbikos, aki részt vett az Élet Menetén vasárnap, de a Helyi Téma is megírta a történetét. Ezt a történetet pedig most a Jobbik oldaláról cáfolni próbálja Vona Gábor pártelnök. Engem nem is elsősorban az érdekel, hogy igaz-e, hogy Vona Gábornak még testőreként is dolgozott alkalmanként – amire Vona azt mondja, hogy nem –, hanem az, hogy hogyan jut el valaki a Jobbikba és hogyan ábrándul ki belőle, hogyan tér vissza a Hit Gyülekezetébe. Mit számít itt a hit, a vallás, a meggyőződés, a személyes tapasztalat, mi köze van mindennek a politikához és a pártokhoz?
Fafula Károly: - Köszönöm szépen a kérdését, szerkesztő úr. Elsősorban tudni kell rólam, hogy annak idején Isten és az ő szent szelleme, valamint a Szentírás gondolatai nem igazán voltak jelen az életemben. A másik dolog pedig, hogy Borsod megyében, Kazincbarcikán nőttem fel, ahol a mai napig is nagyon nagy a munkanélküliség és a nyomor. Bizony ilyenkor elfogy a remény, és marad a gyűlölet, és elkezdődik a bűnbakkeresés. Nos, ekkor jelentkezett a Jobbik a mi házunk táján, Borsod megyében, és a mai napon már azt mondom, hogy életem szennyese és a legnagyobb szégyenem az, hogy a családi hátteremet is figyelembe véve csatlakoztam ehhez a párthoz, amelyik végül is elvakított. Magával ragadott ez a gyűlöletkeltés, ami főleg, akkor is és mai napig is, a romákat sújtja.
- Tehát az volt a párt üzenete az Ön számára is meg másoknak is, hogy minden gondotok, bajotok okozója ez a sok munkátlan cigány? Körülbelül ezt mondták vagy valami mást?
- Hajszálpontosan így mondták, hogy minden gond forrása a nyakunkon élősködő roma társadalom és a cigánybűnözés. Így fogalmaztak.
- Az Ön számára ez miért volt elfogadható? Miért gondolta úgy, hogy na, ez az a gondolat, ez az a következtetés, amit a sok problémából én is levonnék magamnak, de helyettem megtette ez a párt, úgyhogy csatlakozom hozzá?
- Pontosan ez a probléma, hogy hagytam azt, hogy helyettem gondolkozzanak mások. Az ember, főleg ma már azt mondom, amikor nincs Isten közelében és a bibliai, erkölcsi irányadó mértékeket nem követi szorosan, akkor kiszolgáltatott, főleg, amikor olyan területen él, mint én, és így befogadóbb az ilyen gondolatok iránt, különösen azért, mert Borsod megyében rengeteg roma család él. Valóban van bűnözés, de ma már tudom, hogy nemcsak a romák bűnöznek. Akkor is tudtam, csak akkor nem foglalkoztam vele, mert nem gondolkoztam józan ésszel.
- Volt Önnek munkája, amikor a Jobbikhoz csatlakozott?
- Akkor éppen nem volt. Akkor munkanélküli voltam, most már dolgozom.
- Volt konkrét konfliktusa romákkal Kazincbarcikán? Volt olyan, hogy esetleg összeverekedtek vagy összeszólalkoztak?
- Nekem nem volt.
- Hanem csak hallott ezekről.
- Csak hallottam, és hittem ezeknek, és minél több gondolatot fogadtam be a Jobbiktól az elmémen keresztül a szívembe, annál jobban megváltozott a szívem állapota is és indítéka is a romákkal szemben.
- Volt valami barátja, közeli ismerőse, aki elvitte a Jobbikhoz? Minek alapján találta meg őket?
- Igen. Ők találtak meg engem, hiszen ott toboroztak, lakossági fórumokat szerveztek és egyre több Jobbik pártbéli személlyel sikerült személyes kapcsolatot teremtenem, és minél többet beszélgettem velük, annál jobban fogadtam be a nézeteiket magamba és a szívembe, amire ma már egyáltalán nem vagyok büszke.
- Miért nem más párthoz vonzódott? Vagy nekik nincs vagy nem volt markáns üzenetük?
- Azért nem mentem más párthoz, mert a többi pártból ki voltam ábrándulva. Ez egy nagyon hosszú beszélgetés lenne. Egy alternatívának, egy új erőnek gondoltam én, és annak idején sokan mások is, a Jobbikot, amellyel talán jobbá lehet tenni az országban még az egyszerű emberek életét is, akik ott laknak Borsodban.
- Ha ezt Önnel sikerült elhitetni, akkor mi alapján sikerült a jobbikosoknak ezt elérniük? Azon kívül, hogy a cigányok az okai majdnem minden rossznak, volt-e valami konkrét javaslatuk arra vagy van-e olyasmi, amiről Ön úgy gondolta, hogy a Jobbik képviseli azt, hogy majd megnevelik a cigányokat, majd elviszik őket dolgozni vagy majd ki fogják kergetni őket az országból? Mi volt az ő megoldási tervük, javaslatuk?
- A megoldási tervük, javaslatuk, amely már akkor sem igazán tetszett, amikor Jobbik-párttag voltam, hogy például Borsod megyében hozzanak létre egy… nem tudom, hogyan nevezték, de végül is egy körülkerített tábort.
- Egy munkatábort. Igen.
- Egy munkatábort, amely azért nem kicsit hasonlít ezekhez a régi ominózus táborokhoz, amiket a történelemből ismerünk, amelyeket mindig a szélsőségesek hoztak létre, mert egy kicsit a koncentrációs táborokhoz is hasonlatos volt számomra a megoldás. Tehát az a lényeg, hogy én mindezeknek hatására beléptem a Jobbik kazincbarcikai alapszervezetébe, ahol elkezdtem én is az aktivista munkámat. Plakátokat ragasztottam, lakossági fórumokat szerveztem, ahova a párt vezetősége is eljött. Ott személyes kapcsolatok alakultak ki, közvetlenek voltak. Aztán feljöttünk Budapestre, tömegdemonstrációkra, ott is személyes kapcsolatot tudtunk kialakítani. A helyreigazítás végett – és nagyon szépen köszönöm, hogy most itt felszólalhatok –, ami a Helyi Téma lapban megjelent, hogy én hogyan tértem meg a Hit Gyülekezetében, ez egy félreértés alapján íródott le, amire már korrekciót kértem, amely a holnapi napon meg is jelenik egy cikkben. Ugyanis én csak annyit mondtam, hogy annak idején, tehát fiatal koromban jártam egy kis keresztény gyülekezetbe, amely utána beolvadt a Hit Gyülekezetébe. De én akkor már nem voltam tagja annak a gyülekezetnek. Ebből félreérthető módon úgy fogalmazódott meg a cikkben a gondolat, hogy én a Hit Gyülekezetben tértem meg. Az én megtérésem nagyon nagy dolog az életemben, ugyanis ennek köszönhetem, hogy ma már ott vagyok, ahol vagyok.
- De ez a gyülekezet ezek szerint nem a Hit Gyülekezete.
- Nem a Hit Gyülekezete volt, ezt Élet Gyülekezetének nevezték akkor. De ez már azóta megszűnt. Ön kérdezte tőlem, hogy mik azok a javaslatok, dolgok, amiket a Jobbik mondott. Én inkább azt mondom, hogy mitől lett egyre jobban hányingerem és mitől alakult ki nálam a legnagyobb ellenérzés, ami miatt végül is kiléptem a pártból. Azok a megfogalmazások voltak a megoldásokra, amiket ők mondtak.
- Éppen olyan durvák, mint amilyennek jó néhányan látszanak a különböző megmozdulásokon?
- Így van. Mondok erre példát. Amikor azt mondták – és ez mindenki számára tudvalévő, hiszen bejárta a médiát –, hogy a cigány népesség szaporodását vissza kell szorítani. Ugye? Cigánytenyészet van Magyarországon. Kérem szépen, tenyészteni a háziállatokat szokták, nem az embereket.
- És már akkor is feltűnt Önnek, hogy ilyen kifejezéseket azért emberekre nem volna szabad használni?
- Ezt azért méltatlan, így van. Méltatlan emberekre ilyen szavakat mondani, ilyen gondolatokkal kifejezni az akaratukat. Már eleve maga a gondolat, hogy a népesség szaporodását, egy etnikai kisebbség szaporodását visszafogják, már az is úgy gondolom, méltatlan és inkább náci vagy fasiszta, mint demokrata gondolat.
- Faji megkülönböztetésnek minősül.
- Pontosan.
- És mondta is ott például a Jobbik szervezetében vagy különböző ismerőseinek, hogy talán ezt nem kellene?
- Hajszálpontosan így történt, nagyon jól mondja szerkesztő úr, mondtam. Többször is említettem ezt a dolgot, hogy inkább a pozitív dolgokra kellene koncentrálni, hogyan lehetne Magyarország gazdasági helyzetén javítani vagy külső megítélés vagy bármi, tehát nem kéne ennyire nyomatékosan támadni a romákat, pláne ilyen méltatlan megfogalmazással, mert azért ez nem a jó ízléshez méltó. Ilyenkor olyan válaszokat kaptam, hogy mivel ezzel szembe megyek a párt ideológiájával, majdnem hogy már hazaáruló vagyok.
- Mennyire gondolta vagy mennyire látta át, hogy az Ön környezetében a jobbikosok vagy a vezetők, akikkel alkalma volt találkozni, érintkezni, meggyőződésből mondják ezt, mély, őszinte meggyőződéssel, hogy a romák valóban alsóbbrendűek, meg kell akadályozni a szaporodásukat, munkatáborba kell őket vezényelni? Vagy pedig azért mondták, mert úgy gondolták, hogy ezzel nagyobb népszerűséget érnek el a választók körében?
- Mind a kettő. Meggyőződéssel is és politikai haszonszerzés céljából is.
- Mások, akik esetleg hasonlóan gondolkoztak, mint Ön vagy óvatosabbak vagy egyszerűen emberibbek voltak és talán nem merték a párt többi tagja előtt mondani, de amikor hallották Önt, akkor Önnek azért elmondták, hogy én is úgy gondolom, hogy ez már túlzás, vagy egyedül maradt ezzel az állásponttal?
- Voltak. Sőt, a mai napon is történt egy olyan, hogy kaptam egy levelet a Facebookon, amiben egy fiatalember látta az Indexen lévő felvételt, gratulált és azt mondta, hogy ő is ugyanígy volt, igaz, ő évekig csak szimpatizáns volt, de ugyanígy menekült ki a Jobbikból, mint ahogy én. Ahogy annak idején Lót Szodomából és Gomorából kimenekült az erkölcstelenségük miatt, úgy menekült ő is ki, akárcsak én, Istennek köszönhetően.
- Ön szerint egyértelműen a vallási meggyőződésének tudható be, hogy a következtetést levonta és elment a Jobbikból?
- Pontosan. Vallási meggyőződéssé lett úgy, ahogy nálam történt. Ugyanis minél jobban erősödött a romaellenesség és azok a méltatlan és gusztustalan megfogalmazások, amiket a Jobbik képvisel a mai napig is, annál nagyobb lelkiismeret-furdalásom volt. Elmondom, hogy miért. Az egyik, hogy a volt párom roma származású, így a gyermekeim is részben roma származásúak, sőt van zsidó származású unokatestvérem is. Egész életemben rajtam lesz ez a bűn, ugyanis ennek ellenére csatlakoztam a Jobbikhoz, figyelmen kívül hagyva még a családi hátteremet is. Mindezeket figyelembe véve őrlődtem magamban, lelkifurdalás lett rajtam úrrá, és újra elővettem a Bibliát, elkezdtem forgatni. Már a depresszió határán voltam, és imádkoztam Istenhez, hogy mutasson utat, mert én már magamtól nem tudom. Eléggé komoly kritikák értek a Jobbikon belül is, a család részéről is, a régi ismerőseim részéről is. Hiszen gyermekkoromban nagyon sokszor – mivel rossz családi háttérrel nőttem fel – a szomszédban lévő roma család segített nekem. Nagyon sok szeretetet kaptam tőlük, és ezért mondom, hogy életem szennyese ez, mert valóban, én nem mondhatok a múltamból olyan negatív példákat, amikről a Jobbik beszámol. Na de leültem otthon, mérlegre tettem az életemet, forgattam a Bibliát, imádkoztam Istenhez, őszintén megbántam azt, hogy csatlakoztam ehhez a párthoz, megvallottam a bűnömet, és mindenkinek mondom, aki már átesett ilyenen, az tudja, a megtérés egy esemény. Hiába voltam felzaklatva, hirtelen nyugalom áradt szét bennem. Akkor már tudtam, hogy Jézus Krisztus megérintette a szívemet. Megbocsátott nekem azért, mert őszintén megbántam és megvallottam, hogy egy rasszista, gyűlöletkeltő csoporthoz csatlakoztam.
- Ezek szerint végül is két tűz között próbált lavírozni. Egyrészt a Jobbik, a politika, az ideológia, másrészt a családi háttér, a személyes tapasztalatok.
- Így az örömöm is elvesztettem az élet minden területén, mert folyamatosan ez foglalkoztatott lelkileg. Ma már úgy gondolom, hogy győzött az igazság. Ezzel azonban nincs vége, megtértem Istenhez, forgattam a Bibliát és rögtön megbánáshoz illő cselekedetként megírtam egy levelet a Jobbiknak, érveltem, hogy miért szeretném, ha kizárnának. Semmilyen közösséget nem szeretnék vállalni továbbiakban a párttal.
- Azt kérte, hogy zárják ki?
- Így van. Kértem, érveltem, leírtam, hogy egy olyan pártnak nem szeretnék tovább a tagja maradni, amely kereszténynek vallja magát, adventi kettős kereszteket állít az ország minden részén, Budapest több terén az egyik kezével, a szájával pedig gyűlöletet és fajgyűlöletet gerjeszt az országban, a magyar népességet a romákra uszítja és vissza. Ez nem békét hoz, ez nem a Bibliáról, nem Istenről szól, és sorolhatnám még az érveimet. Kaptam is választ, hogy tudomásul vették a döntésemet, kilépésem okait és ezennel ki vagyok zárva a pártból. Én akkor az egyik legboldogabb embere voltam ennek a világnak, örültem, felsóhajtottam, hogy vége, nem őrlődöm tovább. Megerősödtem az Úrban, a szentírási gondolatokban, amiket olvastam, hogy igenis Isten előtt minden nemzetben kedves az az ember, aki őt féli és igazságot cselekszik, és Isten nem személyválogató. Ha Isten nem személyválogató, hogy veszi a bátorságot akár egy ember, akár egy párt, hogy megkülönböztessen nemzeteket vagy nemzetiségeket?
- Mi lett a következménye annak, hogy kizáratta magát a Jobbikból? Mi lett a közvetlen környezetében, a barátai, ismerősei között, mi volt a hatása mindennek?
- Pozitív hatása volt, de sokkal pozitívabb hatása van ma. Ugyanis most már megtaláltam a helyemet és megtaláltam azt az utat, amit úgy gondolom, hogy az Úr Isten és Úr Jézus Krisztus szabott ki rám. Ez pedig egy spontán találkozásnak köszönhető, hiszen kifutottam a Jobbikból, mint Lót Szodomából, de nem találtam a helyem, viszont éreztem, hogy valami jót kell tennem embertársaimért, honfitársaimért és egy spontán találkozás által láttam meg egyszer az ÉKE Egyesület országos elnökét, Száva Vince urat. Láttam sokszor őt a televízióban nyilatkozni, láttam különböző vitaműsorokban, amikor a romák jogai mellett és az igazságtalanság ellen érvelt, és úgy gondoltam, megszólítom. Megszólítottam, elmondtam neki, hogy ki vagyok, bemutatkoztunk és sok beszélgetésen átesve, amiket vele folytattam – egy évig beszélgettünk –, őszintén feltártam neki, hogy honnan jöttem, mit csináltam. Ő is elmondta az egyesületi munkáját és annak a lényegét. Úgy éreztem – mint mikor annak idején Pál Apostol szemét megvakította Jézus Krisztus a damaszkuszi úton –, hogy egy eszközön keresztül, Száva Vince elnök úron keresztül felnyitotta a szememet. Azt tehetem most már, ami helyes. Akiket eddig üldöztem, azoknak segíthetek. Ez az igazi hit és az igazi megbánáshoz illő cselekedet. Ettől most igazán boldog és megelégedett vagyok.
- Tehát közéleti megnyugvást és közéleti utat is talált, nemcsak hitbéli utat, hanem ezek szerint a mindennapi életben is próbálja jóvátenni azt, amit korábbi években nem képviselt.
- Így van. A mindennapi életben is, de természetesen nemcsak szavakkal, hanem a gyakorlatban is. Ugyanis az ÉKE Egyesület a magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségek érdekvédelmi egyesülete, amely minden kisebbség mellett van és védi a jogaikat. Három fontos területen tevékenykedünk. Ingyenes jogi segítséget nyújtunk a jogi osztály által, karitatív tevékenységeken belül tudok én is – az elnök úr segítségével – olyan embereknek segíteni, akik etnikai hovatartozásuk miatt hátrányt szenvednek. Akár ruhanemű, bútor, nem romlandó élelmiszer hozzájárulásával. Ezen túl létrehoztuk a bibliai szeretetszolgálatot az ÉKE Egyesületen belül, melynek keretében nemcsak a fizikai szükségleteikben tudunk gondot viselni a honfitársainkra, hanem a szellemi, érzelmi szükségleteikben is. Hogy ők is még közelebb tudjanak kerülni Istenhez és személyre szabottan is segítséget nyújtunk számukra a Szentírásból. De egy nagyon fontos történelmi eseményre is sor került ebben a hónapban. Az ÉKE Egyesület isteni ihlet által meghirdetett egy történelmi Istentiszteletet, amely egyházaknak, gyülekezeteknek és felekezeteknek egymás elfogadásáról szólt. Magyarországi egyházak, gyülekezetek, felekezetek képviselői jelentek meg, előadást tartottak, az egész az összefogásról szólt. Ez egy nagyon felemelő történelmi pillanat volt, amikor több egyház egyszerre jelen volt, és egységesen egyetértett abban, hogy ebben az országban a rasszizmus és a gyűlöletkeltés ellen csakis összefogva lehet tenni valamit.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
