Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. április 24.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2013. április 26. péntek, 03:29
- Megbeszéljük
Mit jelent a monitoring eljárás?
Szabó Vilmos, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének szocialista képviselője
Bolgár György: - Mit tud, mi a helyzet Strasbourgban, az Európa Tanácsban? Elindítják-e ezt a bizonyos monitoring eljárást, vagyis Magyarország megfigyelését, amiről szó van?
Szabó Vilmos: - Ez a hétfővel kezdődő ülésszak egyik alapkérdése a monitoring bizottságban. A tárgyalása elkezdődött kedden, két ülésen keresztül tartott és a mai ülésen született döntés. Az eljárás megindítását javasolta a két jelentéstevő, akik 2011 júliusa óta figyelik a folyamatokat Magyarországon, többször jártak ott tényfeltáró körúton. Mindenkivel beszéltek, minden oldallal, civilekkel, politikusokkal. A mai ülésen nagyon szoros eredmény született, hiszen 21-20 szavazati aránnyal azt javasolja a bizottság, hogy induljon el a monitoring eljárás Magyarország ellen. Magát a jelentés szövegét még a holnapi ülésen fogja véglegesíteni, ez azonban már magát a döntést nem változtatja meg.
- Kik vannak ebben a monitoring bizottságban?
- A parlamenti közgyűlés nemzeti képviselő csoportjainak a képviselői. Nyilván többségben a néppártiak vannak, mert néppárti többség van a parlamenti közgyűlésben, ez mindig a nemzeti parlamentekben meglévő többségeket tükrözi. És az arányok is ennek megfelelőek. Sőt, ha már ezt kérdezi, akkor azt is el kell mondanom, hogy eredendően két évvel ezelőtt néppárti képviselő kezdeményezte a magyar kormány tevékenységét megvitatandó közgyűlés előtti témát, ami oda vezetett, hogy a monitoring bizottság ezzel egyáltalán foglalkozzon. Tehát ilyen értelemben ez nem egy baloldali, nem egy liberális, nem zöld és nem tudom én milyen irányú kezdeményezés. Mint ahogy nyilván azt is rögtön el kell mondanom, hogy nem Magyarország ellen született meg ez a mostani döntés, hanem kifejezetten és egyértelműen a magyar kormány által beterjesztett és a parlament által a kétharmados többséggel megszavazott törvényekkel kapcsolatosan, mivel ezek aggályosak.
- Az európai normákat sértik? Ez az alapvető probléma?
- Így van. És az Európa Tanácsi tagsággal járó kötelezettségeket is sértik, hiszen az Európa Tanács nyilvánvalóan végigkíséri a folyamatot a médiatörvénytől az alkotmányig, alaptörvényig, vallásszabadságig, egyházat érintő törvényig, választási törvényig, és nem sorolom most fel mindet, hiszen azt hiszem, a hallgatók is pontosan tudják, hogy mik ezek.
- És ennek a monitoring bizottsági döntésnek kell még egy parlamenti közgyűlési jóváhagyás? Vagy ezt a közgyűlés tudomásul veszi?
- Nem, az eljárás a következő. Ezt a bizottsági kezdeményezést az Európa Tanács elnöksége fogja megtárgyalni a következő hónap folyamán. Ők is állást foglalnak, de az már biztos hogy a közgyűlés elé kerül júniusban. Hogy a következő parlamenti közgyűlés júniusban lesz és amennyiben az elnökségben is többségben lesznek, akik támogatják, az nyilván egy plusz ebben a folyamatban. De a parlamenti közgyűlésnek szavazással kell döntenie, tehát véglegesen, hivatalosan a monitoring eljárás csak akkor indulhat el, ha júniusban a parlamenti közgyűlés többsége is mellette szavaz.
- Ebben a monitoring bizottságban magyar képviselő jelen volt?
- Így van, két magyar képviselői tagja van a monitoring bizottságnak. A monitoring bizottságba nem nemzeti delegálás alapján lehet bekerülni, hanem a pártcsaládok képviselőcsoportjai javasolnak. A néppárti család pártfrakció is javasolta a Fidesz egyik képviselőjét és a szociáldemokrata szocialista pártfrakció is javasolta, és mind a ketten teljes jogú tagok vagyunk. De egyébként, ha nincs teljes jogú tag, akkor az az eljárás, hogy mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselőt meg kell hallgatni. Tehát amikor szó van az országról bármilyen formában ebben a bizottságban, akkor oda vendégként meghívják a nem tagsági joggal résztvevőt. Ott voltunk mind a ketten, és értelemszerűen ki is fejtettük a véleményünket. Nyilván a kormánypárti képviselő azt az érvrendszert mondta el, hogy nem ütközik európai alapértékekbe, ami Magyarországon történik az Orbán-kormány idején. Én pedig nyilvánvalóan azt az érvelést mondtam el, hogy ez valóban nem Magyarországot, hanem a kormányt minősíti. És van még egy nagyon fontos dolog, hogy az érintett ország képviselői nem szavaznak.
- Tehát ez a 21–20-as végeredmény Önök nélkül jött létre.
- Így van.
- És hogyan alakult ki ez az egyfős többség? Egyáltalán titkos a szavazás vagy nyilvános?
- Azt gondolom, az nem korrekt, ha lebontom, de azért válaszolok a kérdésére. A néppárti frakcióban megtörtént vita alapján egységesen úgy döntöttek, hogy ellene szavaznak.
- Szóval a néppártiak végül is kiálltak a Fidesz mellett. És akkor hogy alakult ki ez az egyfős többség? Hogy az összes többi frakció ellene szavazott?
- Így van. Nyilvánvalóan az is belejátszik ebbe, hogy nincs mindigszáz százalékos részvétel, magán a közgyűlésen sem, hiszen nagyon sokszor képviselők nem tudnak részt venni rajta. Elutaznak, megbetegednek és így tovább. Van egy ilyen oldala is a dolognak. A néppártiakon kívül most ebben az esetben egy képviselővel több volt az, aki ellene szavazott.
- Igen. A néppártiak mivel érveltek, amikor a Fidesz mellett foglaltak állást? Vagy voltak esetleg nekik is kritikai megjegyzéseik?
- Tulajdonképpen azt lehet a vitából leszűrni, hogy érdemben nem mentek bele azokba a kérdésekbe, aminek alapján a jelentéstevők is eljutottak ehhez az elhatározáshoz, hogy ezt leírják. Sokkal inkább magát a döntés súlyát tartották nem megfelelőnek, és abba az irányba próbáltak érvelni, hogy legyen még további vizsgálódás. Például volt olyan javaslat, hogy hívja meg a bizottság Navracsics miniszter urat és hallgassa meg.
- Szóval kvázi időt akartak kérni a többi néppárti képviselők.
- Időt akartak nyerni, és azért ebben nyilván az is benne van, hogy ha a júniusi közgyűlésre nem kerül be, akkor a következő közgyűlés már csak szeptember-október környékén lenne. Az pedig már nagyon közel van a magyarországi választásokhoz, és nyilvánvalóan egy nemzetközi szervezetben már nem szokás egy választás közeli helyzetben beavatkozni.
- Tehát ez az időhúzás arra ment volna ki, hogy ezt az egész megfigyelési processzust elhalasszák a választások utánra.
- Így van. De érdemben a súlyát próbálták csökkenteni annak, hogy mondjuk egy új alkotmány módosítása ebben a formában tényleg akkora súlyú-e. Az az irány, amit máskor is szokott a Fidesz alkalmazni, hogy ha egyenként nézik meg a szabályokat, akár a médiatörvényt, amit Önök is meglehetősen megszenvednek, akkor azt mondják, hogy van ilyen szabályozás Franciaországban is, Németországban is meg Nagy-Britanniában, Cipruson, meg Írországban, hát nincs ezzel semmi probléma. Különbözőek vagyunk. De ha egészében megnézi, akkor jut el oda, hogy gyakorlatilag egy csaknem autoriter kormányzás alakult ki.
- Nézzük meg azt az esetet, hogy a monitoring eljárást jóváhagyja majd az elnökség, és tegyük fel júniusban a parlamenti közgyűlés is. Mivel jár ez? Mi ennek a következménye? Mit fog és mit tud csinálni az Európa Tanács?
- A következménye az, hogy a jelentéstevők folyamatosan elkészítenek jelentéseket azokban a kérdésekben, amelyeket elfogad végül is a monitoring eljárás alapján a közgyűlés. És ebben évente meg kell jelenni a közgyűlés előtt. Tehát ez egyfajta számonkérés.
- Tehát Európa ítélőszéke előtt meg kell jelenni.
- Igen. És a Velencei Bizottság júniusban a negyedik alkotmánymódosításról el fogja készíteni a jelentését, amelyben, úgy tűnik, alapos kifogásokat fognak találni. És ha az Európai Bizottság is elkészíti azt a jelentését, amiről, azt hiszem, éppen ma is nyilatkoztak, hogy ez rövidesen elkészül, sőt Barroso elnök úr levelében már körvonalazták, akkor azért egyfajta, olyan Európa Tanács-i, az európai uniós tagsági viszonnyal járó kötelezettségeknek való meg nem felelés jön ki, amit nyilván nehéz lesz a kormánynak úgy beállítani, hogy egy újabb összeesküvést szerveztek Magyarország ellen. Bár nyilván meg fogják próbálni, ahogy szokták.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
