Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. április 26.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2013. április 29. hétfő, 03:43
- Megbeszéljük
Balog miniszter felülbírálta a szenátus kétharmados döntését
Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora
Bolgár György: - Meddig lesz a Debreceni Egyetem rektora?
Fábián István: - Egészen pontosan június 30-án 24 óra 00-ig.
- Amikor minden bizonnyal Szilvássy Zoltán stratégiai rektorhelyettes leváltja Önt a tisztségében, ha Áder János köztársasági elnök aláírja az emberi erőforrások miniszterének, Balog Zoltánnak az előterjesztését. Mennyire biztos ez?
- A miniszter megtette az előterjesztését, nem kis meglepetést okozva ezzel. És nyilván Áder Jánosnak kell mérlegelnie azt, hogy aláírja, vagy nem írja ezt alá. Az előzményeket tekintve lehet, hogy ez nem lesz könnyű döntés.
- Mennyire okozott ez meglepetést Debrecenben? Az érdeklődők hallhatták, olvashatták, hogy Szilvássy Zoltán pályázatának már eleve elég nehéz útja volt. Amikor egyáltalán elfogadták a pályázatot, akkor a szavazáson három előterjesztett pályázat közül az egyik az Öné volt, a másik Paragh Györgyé, és a harmadik volt Szilvássy Zoltáné, ő kapta a legkevesebb szavazatot. Aztán, amikor Ön visszalépett a második fordulóban, akkor kétharmados többséggel Paragh pályázata nyert. Ez rendben van, ezt tudjuk. De azt is tudjuk, és gondolom, Debrecenben is tisztában vannak ezzel, hogy ha a kormányzat valamiért valaki mást szeretne egy bizonyos pozícióba, annak az illetőnek elég nagyok az esélyei. Miért lepte meg Önöket mégis a döntés?
- Kezdjük ott, hogy amit Ön felsorolt, az alapjában véve így van. Valóban a szenátusi első szavazáson két pályázatot tartott alkalmasnak a szenátus, az egyik Paragh professzor úré volt, a másik az enyém, és az is így történt, amit Ön elmondott, hogy végül is az utolsó szavazáson Paragh professzor úr kétharmados támogatást kapott a szenátustól. Azért gondoltuk azt, hogy ez a döntés talán megmarad, mert általában ez a felsőoktatásban elfogadott autonómia részének tekintett szokásjog, másfelől pedig a Debreceni Egyetem szenátusa általában felelősségteljes döntéseket szokott hozni, és úgy gondolom, hogy ebben az ügyben is felelősségteljes javaslatot tett a miniszternek.
- Amennyire megnéztem az elmúlt percekben, órákban, hogy kinek mi a háttere, számomra mint külső szemlélő számára meglepő, hogy Paragh György és Szilvássy Zoltán között ellentét feszült. Persze ezek lehetnek személyesek, stratégiaiak, tudományosak, akármilyenek, csak mind a kettő orvos és kutatóorvos, azt gondolná az ember, hogy tulajdonképpen ugyanabból a körből jönnek. Persze ott lehetnek akár a legélesebb ellentétek, de nem arról van szó, hogy a Debreceni Egyetemet valamilyen egészen más tudományos körből érkező professzor irányította volna a másikkal szemben, hanem arról, hogy lényegében hasonló lobbiháttérrel rendelkeznek. Akkor mégis mi lehetett, vagy mi volt köztük az ellentét oka?
- Én nem így fogalmaznék, hogy ellentét volt köztük, hiszen bárki, aki egy ilyen pozícióra pályázik, az benyújt egy pályázatot, elmondja az elképzeléseit arról, hogyan kívánja vezetni az intézményt, és az egyetem közössége pedig eldönti, melyik program tetszik neki jobban.
- Akkor mi az alapvető különbség a két, ezek szerint előterjesztett és kétharmad-egyharmad arányban favorizált program között?
- Nézze, ezt nyilván mindenkinek el kell olvasni. Én úgy gondolom, hogy Paragh professzor úr egy sokkal részletesebb programot nyújtott be, egy olyan koncepciót, amelyik alapjában véve nemzetközi szinten is jelentős intézményt kíván építeni. Ez a koncepció ilyen módon, ilyen mélységben nem jött ki Szilvássy professzor úr pályázatában. Ez az egyik dolog. A másik dolog pedig az, amit nyilván egy ilyen interjúban nem lehet végigragozni, de alapjában véve mind a ketten ott élnek – én is egyébként – az egyetem közegében, és a közvélemény meg tudja ítélni, hogy kinek milyen vezető kvalitásai vannak.
- Az mennyire számított Ön szerint a szenátusi megítélésben, hogy Szilvássy Zoltánnak valószínűleg széles körben tudhatóan jó kormányzati kapcsolatai vannak? Ez nem volt pozitívum, vagy nem volt mellette szóló érv? Hiszen tudjuk, hogy az egyetemek nehéz helyzetben vannak, és szükségük van a kormány jóindulatára.
- Nézze, egyrészt persze van ilyen a közgondolkozásban, másrészt viszont az is világos, hogy a szenátus tagjai szintén ebben a világban élnek, tehát ők pontosan tudják, hogy kinek mi a háttere. Lehet, hogy ez is számított a döntésben, mindenesetre az egyetemen eddig még megvalósult az, hogy politikai szempontból semlegesen, elsősorban az egyetem érdekeit szem előtt tartva hozzuk meg a döntéseket.
- Mennyire segítette kormányzati háttér a várhatóan új rektort a pozíciójához, vagy mennyire az önkormányzat, Kósa Lajos támogatása? Mert ahogy én olvasom, mintha elsősorban vele lennének különösen jó kapcsolatai.
- Nézze, ezek a kérdések, illetve ezek a mendemondák terjednek a városban, terjednek az országban. Nyilvánvaló, hogy erre semmit se lehet mondani felelősségteljesen, hiszen ami törvényesen történik, és ami hivatalosan történik, az az, hogy a miniszter tett javaslatot a köztársasági elnöknek. Azt, hogy a háttérben ki és milyen módon lobbizott Szilvássy professzor mellett, nyilván erre lehet különböző elméleteket gyártani, de igazából bizonyítani vagy egyértelműsíteni nagyon nehéz lenne.
- Milyen alapon zárta volna ki a szenátusi többség Szilvássy Zoltán pályázatát már a kezdet kezdetén? Annyira nem volt jó vagy elfogadható színvonalú?
- Az az oka, amit az előbb mondtam. Egyrészt a pályázatban le van írva egy koncepció, ami a szenátus nagy többségének nem nyerte el a tetszését, és nyilván a vezetői alkat kérdése is ebben benne volt. Ugye titkos a szavazás a szenátuson. Mindenki saját maga dönthette el azt, hogy kit támogat, és milyen mértékben kívánja támogatni.
- Szilvássy professzor kétharmados elutasítása után a debreceni önkormányzati média megtámadta Paragh Györgyöt és Önt is. Mivel?
- A probléma az, hogy én az elmúlt két napban nem voltam otthon, és nem tudom, hogy mire vonatkozik ez a kijelentés. Nem tudom, hogy milyen érveket vagy indokokat hozhatott fel a média velünk szemben, én a saját személyemet illetően kritikát a sajtóban nem nagyon kaptam. Ha most ilyen megjelent, akkor annak nem tudom, hogy mi az alapja, vagy van-e alapja egyáltalán.
- Milyen a finanszírozási helyzete a Debreceni Egyetemnek e pillanatban? Úgy értem, mekkora hiányokat kellene bepótolniuk, és milyen esélyük van rá?
- Ezt a kérdést korábban már több fórumon tárgyaltuk, illetve bemutattuk. Azt kell tudni, hogy az elmúlt évhez képest körülbelül négymilliárd forint elvonás sújtotta a Debreceni Egyetemet, ilyen szempontból ez rendkívül súlyos helyzet. Vannak különböző pályázataink, de ezek ilyen mértékben egyértelműen nem tudják pótolni a kiesést, tehát nagyon nehéz gazdálkodási év előtt vagyunk, ami azért szomorú, mert egyébként a Debreceni Egyetem egyike azoknak az intézményeknek, amelyek nagyon stabilan működtek és eddig nem volt hiányunk.
- Mennyien jelentkeztek a következő tanévre? Úgy emlékszem az összesítésekből, hogy Debrecenbe is kevesebb jelentkező volt.
- A tavalyihoz képest olyan tizenegy-két százalékkal csökkent a jelentkezők száma, de ezzel együtt is a második helyen van a Debreceni Egyetem. Az első ugye az ELTE, de vidéki egyetemek közül mi vagyunk az első helyen, a teljes jelentkezéseket tekintve pedig a harmadik helyen, mert ott a Szegedi Egyetemre több a jelentkező. Tehát alapjában véve megőriztük a pozícióinkat.
- Értem. Emlékei szerint Szilvássy, illetve Paragh professzor pályázatában voltak konkrétumok arra vonatkozóan, hogyan őrizheti meg Debrecen a vonzerejét a egyetemre jelentkezők körében, illetve hogyan próbálnák kezelni ezt a többmilliárdos elvonást?
- Arra vonatkozóan, hogy hogyan próbáljuk az egyetem pozícióit erősíteni, mind a három pályázatban voltak elképzelések a nemzetközi szintre való kijutásra és a hallgatói létszám lehetőség szerinti növelésére vagy legalábbis a pozíciók megőrzésére. Ugyanakkor ennek a hiánynak a kezelésére nem lehetett egyik pályázatban sem utalás, ugyanis korábban kellett beadni a pályázatokat, még azelőtt, mielőtt nyilvánvalóvá vált, hogy mennyivel kurtítják meg a támogatásunkat.
- Visszatérve a kiindulóponthoz, hogy hogyan is fogadták az egyetemen ezt a miniszteri döntést, azt mondta, ha jól emlékszem, hogy nagy meglepetéssel. De ezenkívül hogyan, milyen a hangulat, vagy tervez-e bárki bármit, megpróbálnak-e még esetleg közbenjárni annak érdekében, hogy a köztársasági elnök fontolja meg kétszer is, hogy aláírja-e ezt a kinevezést?
- Az egyetemen ez a kérdés érezhetően elég komoly feszültségeket okoz, és ennek a dolognak nyilván lesznek még hullámai. Ezt a döntést mindenkinek fel kell dolgoznia, végig kell gondolni azt, hogy adott helyzetben mit tud és mit lehet tenni. Az is nyilvánvaló, hogy fognak indulni megkeresések a köztársasági elnök úrhoz azzal kapcsolatban, hogy fontolja meg ezt a döntést, hiszen a következő négy évről van szó. Nagyon fontos és súlyos döntés ez a Debreceni Egyetem számára!
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
