Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. május 6.



Bolgár György kérdései 2013. május 6-ai
 műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy zéró toleranciát hirdetett Orbán Viktor az antiszemitizmus ellen, de a Zsidó Világkongresszus, miközben ezt üdvözölte, hiányolta a konkrétumokat és azt, hogy a Jobbikot nem is említette. Csak szó, szó, szó? Vagy tett, tett, tett is lesz belőle?

Ezzel kapcsolatban mit szólnak ahhoz, hogy a megnyitóra szintén meghívott Gyurcsány Ferenc nem várta meg Orbán beszédét, hanem kivonult. Amit utólag így indokolt: „Ő nem antiszemita, állítja, de használja az antiszemitákat és az antiszemitizmust, mondom én, hogy építse a hatalmát. Így aztán nem jobb náluk. Az ilyeneket meg nem hallgatom meg magyarázkodni egy zsidó közösség előtt, mert tudom, hogy hazudik.” Jól gondolja Gyurcsány és jól tette?

Beszéljük meg ezenkívül azt, hogy Kövér László az országgyűlés elnöke nem engedte szóhoz jutni a parlamentben Szanyi Tibort, mert szerinte a szocialista képviselő interpellációjának hangneme sertő. Vajon kit sértett volna Szanyi, aki felemelt egy táblát mutyifilter felirattal. Csak nem a trafikpályázat győzteseit vagy lebonyolítóit, vagy kitervelőit?

Mi a véleményük aztán arról, hogy a tavaly október 23-ai Milla tüntetésen felszólaló egykori magyar nemzetes újságíró, Balavány György mai cikkében szakít Bajnaival. Ne legyen úgy mint régen volt, írja. Úgy lenne, ha Bajnai győzne?

És végül beszéljük meg, hogy a portugál tulajdonosok fenyegetésnek értelmezik Orbán Viktor minapi megjegyzését, amit Tarlós István főpolgármester társaságában tett, hogy tudniillik ő visszaszerezné a portugál tulajdonban lévő balettintézet Andrássy úti palotáját, és majd csinál róla egy törvényt. Nem kell minden miniszterelnöki szót túl komolyan venni?


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



Kövér nem engedte meg, hogy interpelláljon
Szanyi Tibor, az MPSZ országgyűlési képviselője

Lásd ehhez hírösszefoglalónkat – Kövér-dúlás a Tisztelt Házban – és Gadó Gábor írását: Hol a határ?

Bolgár György: - Képviselő úr, mit akart mondani a parlamentben? Mi volt az a sértő dolog, amit Kövér László nem engedett elhangzani az országgyűlés épületében?

Szanyi Tibor: - Ez egy interpelláció, aminek általában akkor jó a műfaji kerete, ha van benne kérdés. És én igazából azt szerettem volna megkérdezni Németh Lászlóné miniszter asszonytól, hogy vajon ennek az egész trafikmutyinak a kapcsán nem sül-e le a bőr a képükről? Ez lett volna valószínűleg az a sértőnek hangzó mondat.

- Áhá, szóval ez a kifejezés, hogy nem sül-e le a bőr a képükről? Mi volt a címe?

- A címe ez volt: „Hogy lett az országnak ezerötszáz trafikosa?” Az interpellációt mindig írásban kell előre beadnunk.

- Tehát elolvashatták az Ön összes sértőnek minősített kifejezését.

- Igen. Volt még egy mentő kérdés a miniszter asszonyhoz, hogy ha és amennyiben lesül a bőr a képükről, akkor viszont mit terveznek. Vajon elbujdokolnak, lemondanak a kormányzásról vagy pedig lesült arccal, pofátlanul hazudoznak és rabolnak tovább ebben az országban? Hozzáteszem, hogy ezek a kifejezéseket, amiket én beleraktam az interpellációba, jól kimutatható módon a Fidesz retorikáját adják vissza, tehát azért nem a Szocialista Párt hagyományai közé tartoznak ezek. Csak annyiszor elmondták már ezeket a szavakat a fideszes képviselők, hogy gondoltam, megnézzük azt a változatot, hogy amikor ez rájuk van vonatkoztatva, akkor mit gondolnak. Most Kövér házmester úr úgy gondolta, hogy a parlament tekintélyét ez sérti.

- Ez mindig így volt? Hogy az országgyűlés elnöke a sértőnek minősíthető interpellációkat levetette a napirendről?

- Nem, hát korábban azért volt egy jogi beágyazása annak, hogyan működjön a parlament. Ezt a Fidesz megváltoztatta 2010-től folyamatosan a különböző alkotmány meg házszabály meg egyéb ilyen kétharmados ügyek átírásával, és most gyakorlatilag az elnök azt csinál, amit akar, azt rendel el, amit akar, és jogorvoslatnak helye nincs.

- Nem kéne a legközelebbi interpellációjában összegyűjteni néhány egykori fideszes, ellenzéki interpellációt hasonló kifejezésekkel?

- Meg lehet csinálni, de nagyon őszintén megmondom, hogy én nem szeretnék túl sokat foglalkozni azzal, hogy miket mondott a Fidesz. Igazából én szeretném, ha az emberek problémáira összpontosítanánk, mert a probléma ebben a trafikmutyiban pont az, hogy főleg vidéki kistelepüléseken tízezrével fognak bezárni a különböző vegyesboltok, ahol eddig cigarettát árultak, és most ennek a viszonylag stabilnak mondható négyszázalékos haszna nem lesz számukra, ami kétségessé teszi onnantól kezdve az egész bolt működését. Ez is benne volt az interpellációmban, habár a matematika ennél gonoszabb dolog, mert ez most azt jelenti, hogy durván húsz bezárt hely jut egy új trafikra.

- De hogy érti ezt, hogy bezár? Nem biztos, hogy bezárnak, csak legfeljebb nem árulhatnak majd dohányárut.

- Igen, de a húsz boltban a dohányon eddig keletkezett haszon most a fideszes haver boltjában fog jelentkezni.

- Mondjuk pontosabban azt, hogy fideszes haver boltjában is. Valószínűleg nem mindegyik az, nálunk is volt már olyan hallgató, aki betelefonált és közölte, hogy neki semmilyen politikai kötődése senkihez, lehet, hogy véletlenül kapta, de megkapta, nyert a pályázaton. Nem lehet azt állítani, hogy mindenki valamilyen mutyi révén kapta meg, csak feltűnően sok a mutyigyanús nyertes, ez biztos.

- Nem egészen.

- Még ez sem egészen igaz? Pedig próbáltam olyan körültekintően fogalmazni.

- Ez nagyon dicséretes, csak az a helyzet, hogy ha megnézzük, ezek az új árusító helyek nem azonos súlycsoportban vannak. Vannak irgalmatlanul forgalmas helyeken lévő, főutakon, nagyvárosok centrumaiban lévő boltok, ezek hihetetlen, hogy mit fognak kaszálni. Aztán, hogy most esetleg pár kisebb boltot kiosztottak olyannak, aki egy ötszázas faluban nyert egy trafikpályázatot, hát hurrá, azon nem fog meggazdagodni. Viszont a nagyobbak most szó szerint akár napi három millió forint haszonra tudnak szert tenni.

- Hogy lehet annyi?

- Sopronban a határátkelő mentén, a főúton van egy ilyen kiadott bolt, az eddigi forgalmát megnéztük, az napi három millió forintot fog eredményezni az egyik fideszes illetőnek.

- A tizenkét százalékos árrés napi három milliót hoz neki?

- Igen.

- És nem MSZP-s nyerte.

- Hát nem. Gyakorlatilag az összes jobb boltot fideszes haver nyerte. Ezen nincs mit szépíteni. Akik vergődnek kistelepülésen egy ezer-kétezer fős faluban, ott irgalmatlan nagy forgalom nem lesz. És most ezekre a kis egyszerű boltokra hivatkozva úgy csinálnak, mintha minden trafik azonos nyereségen osztozna. A fenét, hát az forgalomfüggő. És ezt nagyon szépen kisakkozták. Tehát esélye nem volt senkinek. Forgalmas helyen normális ember nem tudott nyerni, csak a fideszes haver.

- El tudja még mondani az interpellációját úgy, hogy megváltoztatja a lesül-e a bőr a képükről kifejezést és így adja be? Vagy ilyen trükkökkel kár élni?

- Szerintem kár élni, mert még egyszer mondom, a házmester indoklás nélkül bármit lesöpörhet a parlament asztaláról. Egyébként ez nagyon csalóka, én nagyon sokszor hallom a választóinktól is, hogy képviselő úr, miért nem válaszolnak ezekre. Hát azért nem válaszolunk, mert úgy van megkonstruálva a mai parlament, hogy mindig a Fideszé az utolsó szó. Tehát okai vannak annak, hogy mi adott esetben a bennünket ért súlyos sértésekre sem tudunk válaszolni. Az interpelláció az egyetlen olyan műfaj, ahol azé az utolsó szó, aki felteszi a kérdést. Itt viszont meg irtják azokat az interpellációkat, amelyeket nem akarnak, hogy az ország lakossága megtudjon, megismerjen. És el kell hogy mondjam töredelmesen, hogy az esetet követően tartottam egy sajtótájékoztatót, és ott azért én felolvastam az interpellációt. Amennyiben a média nem lakájmédia, továbbíthatta ennek az interpellációnak a tartalmát akár teljes egészében is. Ezen kívül közösségi oldalakra is, például a Facebookra is feltettem még ma délután a szöveget. Tehát azért nem sikerül a Fidesznek elhallgattatni minket, csak sokan vannak, akik ebből annyit látnak, hogy a parlamentben Kövér László lerúgta egyszerűen az egyik felszólalást.

- Ilyenkor semmiféle módjuk nincs arra, hogy tiltakozzanak? Nincs egyetlenegy bizottság sem, amely megvizsgálhatja, hogy Ön sértő volt-e vagy nem volt sértő? Semmit nem lehet tenni?

- Semmit. Kizárólag a nyilvánosság az egyetlen fegyverünk. A parlamenti vagy jogi eszközök mind ki vannak irtva a magyar jogrendből. Az előző telefonáló hölgy is ugye sérelmezte, hogy miket tanítanak az iskolákban meg minden, hát itt sincs apelláta. Verdikt van, nincs tovább, és nincs nyilvánosság, nem lehet semmire rákérdezni. Most fogadtak el nemrég egy törvényt, ami közérdekű adatnak minősít szinte bármit, amit a kormány annak gondol, és annak a nyilvánosságát korlátozhatják.

- És mindezt huszonnégy vagy negyvennyolc óra alatt verték keresztül.

- Ez az elmúlt évszázadban a legsötétebb diktatúrák idejére emlékeztet, ahogy itt el akarják hallgattatni az ellenzéket. Tehát amikor bárki, akár az Önök műsorában szót kap, és azt hiányolja, hogy miért vagyunk mi olyan csendben, tegyük mindig hozzá, hogy azért vagyunk olyan csendben, mert be vagyunk zárva, és egy bezárt gumiszobában hiába üvöltözök, azt nem fogja hallani a nagyérdemű. Iszonyat erőfeszítéseket kell tennünk azért, hogy így vagy úgy, de ki tudjunk törni a nyilvánosság felé, hogy egyáltalán az a kevés szó, amit át tudunk vinni ezeken a nagyon gyenge eszközökön, eljusson az emberekig. Ezzel együtt mindenkit megnyugtatok, hogy nemcsak a sajtóban való hangoskodás, hanem az is nagyon fontos, hogy tényleg járjuk a házakat, ott vagyunk kint minden piacon, minden téren, amennyien csak lehet. Tehát nagyon sok a személyes kontakt, és azért ezeken a helyeken el tudjuk mondani mégiscsak valamennyire a dolgainkat. Csak a sajtóricsaj nem látszik, nem hallatszik. Ezt mind letompítja a mi esetünkben a Fidesz, a maga esetében pedig feltekeri a potmétert, aztán minden ugyanattól hangos.

- Úgyhogy még az egyébként hangosnak minősített Szanyi Tibor is halkabban hallható, illetve ha hangosabb lenne, akkor egyszerűen lecsavarják. Azt mondják, hogy ez sértő. Hát finom emberek között nem lehet akármit mondani, Szanyi úr.

- Ez sem egészen így van, mert mi újabban már elég sűrűn készülünk. Amit nem engednek nekünk elmondani, azt megpróbáljuk képi eszközökkel megjeleníteni. Ugye nekem volt egyszer az egyik középső ujjammal egy kifejezésem.

- Mennyibe került ez Önnek?

- 131 ezer forintba. Drága az ellenzékiség, tehát nem azt mondom, hogy ez egy olcsó játék. Viszont ma egy nagyon szép táblát mutyi-filter felirattal szintén sikerült bemutatnom az ülésteremben.

- Ezt ki találja ki és ki csinálja meg? Mert gondolom, nem festegette otthon gondosan.

- Nem. Nekem nagyon sok fiatal önkéntes kollégám van, akik egyrészt gyártják is az ötleteket, és az ötletek mögé gyártják a megjelenítés eszközeit is, például ezt a táblát is. Nagyon büszke vagyok rájuk. Egyébként, amikor kérdezik, hogy hol vannak a fiatalok az MSZP esetében, akkor azt tudom mondani, hogy csak nekem legalább húsz gyakornokom van, egyetemisták.

- Na, majd meglátja, hogy tiltott reklám miatt még elővehetik Önt.

- Még maximum egy évük van rá, utána már szabad világ lesz Magyarországon is.

- Optimista, de nem baj, néha az is kell.

- A politikában azt mondják, hogy az mindig két ember küzdelme, és az győz, aki optimista. Én az vagyok.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



Újabb ügyet kreálnak ellene
Molnár Gyula, volt XI. kerületi szocialista polgármester

Bolgár György: - Az elmúlt hónapokban úgy látszott, hogy megússza a Kopaszi gát körüli nagy felhajtást, és a bírósági eljárás megbukik Ön ellen, de most előszedtek egy új ügyet. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés ügyében nyomoz a Fővárosi Főügyészség, mert Ön polgármesterként, ezelőtt hat évvel, százszázalékos pénzvisszafizetési garanciát vállalt az önkormányzat nevében egy devizahiteles magánberuházásra. Most úgy ítélte meg a XI. kerület fideszes vezetése, hogy ez túlzott garanciavállalás volt, mégpedig az önkormányzati képviselőtestület felhatalmazása nélkül. Miről szól pontosan ez az ügy, amit eddig ezek szerint szép csendben altattak, és most jobb híján elővettek?

Molnár Gyula: - Úgy tűnik, hogy a bevált receptet kívánják újfent használni. Hiszen a 2010-es vizsgálat időzítése is sokat számított a választásnál. Elképesztőnek tartom, hogy három évvel azután, hogy átvesznek egy kerületet, kezdik el úgy érezni, hogy bűncselekmény történt, pedig  gyakorlatilag végig tudható volt ez a dolog. Én megmondom őszintén, ezt nagyon nehezen élem meg. Hihetetlen, hogy nekem kell magyarázkodnom egy egyébként teljesen normális dolog miatt.

- Kénytelen ugye, mert például az Újbuda Újságban, a kerület lapjában, amely 80 ezres példányszámban jelenik meg, elsőoldalas, nagy sztoriként hozták le ezt az ügyet. Emellett az országos sajtóba is bekerült az ügy, de tegyük fel, hogy ott kevesebben látták. A helyi lapot a kerületi lakók viszont nyilván olvassák.

- Az egy külön kérdés, hogy milyen közszolgálati lap hogyan foglalkozik az én ügyemmel. Nem akarok magyarázkodni, de egyszerűen fogalmazva, százhúsz millió forintért egy kétszázhetven millió forintos ingatlanhoz jut hozzá az önkormányzat. Ha nagyon egyszerűen nézzük ezt a dolgot, akkor erről szól a történet.

- A százhúsz milliót most kellene fizetnie az önkormányzatnak.

- Igen, ez az a bizonyos garanciavállalás, amit Ön is említett. Elmondanám, mi szerintem a legnagyobb csúsztatás. Végig arról beszélnek, hogy Molnár Gyula ezt tette, azt tette. Ezek az állítások tételesen nem igazak, erről a blogomban is írtam. Például nagyon fontos, hogy a képviselőtestület előtt volt ez a hitelszerződés. Ez a döntés egyébként 2007-ben született. Arról nagyon könnyű utólag, 2013-ban nyilatkozni, hogy helyes döntés volt-e garanciát vállalni. Akkor három és félmillió magyar döntött úgy, hogy ingatlanfedezetként hiteleket vesz fel, és bizony az árfolyamváltozások miatt nagyon nehéz helyzetbe kerültek.

- Igen, és 2007-ben még nem lehetett ezt látni.

- Én is így gondolom.

- Sem a svájci frank körüli, sem a nemzetközi pénzügyi válságot, se a devizahiteles válságot nem lehetett előre látni. Tehát nyilvánvalóan a vállalkozók is olcsó kamatozású devizában vettek fel hiteleket.

- Igen. Nem tudom, hogy mit fog tenni a nyomozó hatóság, mert nem tudni, hogy mi a kár. Nem értem, hogy hol érte kár az önkormányzatot, hiszen tulajdonképpen ez az ingatlan most az övé lesz. Ráadásul egy körülbelül másfél millió forintos bérleti díjjal öt év alatt megtérül ez a százhúsz millió forint. Tehát itt van egy tehermentes ingatlan, amely ráadásul része egy olyan koncepciónak, amely a park fejlesztését dolgozza ki. Mi akkor ezt magántőke bevonásával csináltuk meg, és az ingatlan ott van. Tehát nem arról van szó, hogy felvette a hitelt ez a vállalkozó, majd eltűnt, hanem az ingatlan ott van, és működik. Van teniszpálya, labdarúgó pálya, étterem, fitnessz terem, és ezeket használják is a környékbeli emberek. Tehát én úgy érzem, hogy ebből nem lesz olyan típusú ügy, mint amilyen a másik volt, amelyet Ön is említett. Nem akarok előreszaladni, de én erre számítok. Viszont arra tökéletesen alkalmas ez az ügy is, hogy megint előállítsanak egy olyan játszmát, amelyben nem a teljesítménnyel próbálnak meg velem versenyezni, hanem azt próbálják elhitetni mindenkivel, hogy itt zavaros ügyek vannak. Talán Ön is emlékszik, hogy bejelentettem ott a bírósági bűncselekmény hiányában történő felmentés után, hogy újra el kívánok indulni a XI. kerületi polgármesteri posztért. Úgy látom, hogy emiatt a helyi műhelyek azt találták ki, hogy akkor megpróbálnak engem megint lejáratni.

- Még egy kicsit térjünk vissza a konkrét ügyre, hogy mindenki értse. Egy önkormányzati tulajdonban lévő területen felépített sport és szórakozó komplexum ez?

- Így van. Magát a telket egyébként nem is adtuk el, hanem csak bérbe adtuk. Ez az ingatlan egyébként tizenöt év múlva az önkormányzaté lenne így is, úgy is. Az a nehézség, hogy mivel a garanciát lehívja most a bank, ezért a garanciavállalás értelmében az önkormányzatnak előbb kell tulajdonba vennie az ingatlant, viszont ezért fizetnie is kell. Azonban ezzel nem történt károkozás! Ez egy vis major helyzet. Én elismerem, hogy nem kényelmes, és van ezzel feladata az önkormányzatnak. Megjegyzem, ha én lennék most a polgármester, akkor szerintem jobban tudtam volna tárgyalni, mint ahogy ők tárgyaltak. Azonban ez már legyen az ő problémájuk. Aztán majd egyszer, ha oda kerülünk, meg fogom nézni, hogy mindent megtettek-e és körültekintőek voltak-e. Szóval a telek önkormányzati ingatlan maradt, és mostantól kezdve az épület is az lesz. Nem nagyon értem, hogy ezzel mi a probléma. Nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy ebben az ügyben személyi felelősséget tudnak megállapítani. Persze ne becsüljük le az ügyészséget, de azért én azt gondolom, hogy ebből nem lehet olyan típusú ügy, mint amilyen a másik volt.

- Tulajdonképpen volt testületi döntés vagy nem volt?

- Volt önkormányzati döntés. Még egyszer mondom, hogy a blogomban ezt részletesen be is mutatom. Nagyon nagy érdekesség még – és ez egy picit szerintem vissza is fogja az ő vehemenciájukat –, hogy véletlenül csatoltak egy magánlevelet a dokumentumokhoz, amelyet az önkormányzat, a polgármester magán e-mail címére írt egy ügyvéd. Ebben az áll, hogy ez egy kiváló üzlet, és ebbe bele kell vágnia az önkormányzatnak. Ezt a levelet aztán később eltüntették, de szerencsétlenségükre mi ezt lementettük, ezért megvan nekünk. Úgyhogy nagyon nehéz ezt most úgy beállítani, ahogy szeretnék. Az én türelmem egyébként elfogyott, ezért sajtópert fogok kezdeményezni az Újbuda Újság ellen. Az egy furcsa pillanat lesz, amikor ott be kell tudniuk bizonyítani, hogy én ténylegesen kárt okoztam, hangsúlyosan én, személy szerint. Azért itt mégiscsak egy önkormányzatról van szó. Az, hogy ténylegesen történt-e károkozás, szerintem ma nem megmondható, de szerintem nem.

- Az a cég, amelyik vállalta, hogy megcsinálja ezt a sportkomplexumot, az egyszerűen nem tudta visszafizetni a felvett devizahitelét?

- Ha a számok pontosak, amiket én tőlük hallottam, akkor ők százhetven millió forintnyi devizahitelt vettek fel. Kilencven milliót visszafizettek, és még kétszázhúszat kéne törleszteniük. Azt hiszem, hogy ezekkel a számokkal – kisebb nagyságrendben – a magyar családok többsége is szembesül. Ilyen módon változott az összeg, és ezt már nem tudják vállalni. Azonban még nyilvánvalóan ott vannak, üzemeltetik, működtetik ezt a helyet. Egy csökkentett megoldást tudnának vállalni, és ha jól tudom, tárgyaltak is erről a bankkal. Egyébként jelzem, hogy a kétszázhúsz millió maradék hitelt az önkormányzat most százhúszért kapja meg. Azt gondolom, hogy ezt a százhúsz millió forintot a következő évek alatt könnyedén ki lehet termelni ebből a helyből, és az épület továbbra is ott marad. Szerintem ez egy kiváló hely, és amennyire tudom, a környéken lakók is szeretik.

- Ezek szerint a beruházó nem tudta visszafizetni a teljes hitelt. Az önkormányzat pedig a tartozásnak egy részéért megkapja ezt az épületkomplexumot, de az a beruházó üzemelteti tovább, akivel egyébként valamiféle vitában volt az önkormányzat?

- Ez egy nagyon jó kérdés. Ha én dönthetnék, biztosan megállapodnék vele arról, hogy mennyit tud fizetni havonta. Szerintem a másfél millió forint egy reális szám, akár még kicsit több is lehet. Akkor mondjuk, az önkormányzat ebből szépen megkapja azt a pénzt, amit ő beletett, a vállalkozó pedig üzemelteti a helyet, és majd hat-hét év múlva, amikor lejár ez a tizenöt éves idő, akkor eldöntheti az akkori önkormányzat, hogy milyen módon fogja hasznosítani az épületet. Továbbadja, vagy üzemelteti tovább, megtartja, vagy eladja, sok lehetősége van. Egyébként ez egy klasszikus PPP-konstrukció volt, és tudom, hogy ezt nem szereti a mai kormány. Valójában arról volt szó, hogy egy feladatot meg akartunk oldani. Volt egy ötlet, amit szeretett volna megvalósítani a vállalkozó hitelből, mi pedig mögé álltunk, és támogattuk ebben a projektben. A projekt elkészült, és mi ezt jóváhagytuk. A probléma az, hogy közben – az elmúlt hat évben – brutálisan felborult ez a fajta banki finanszírozási háttér. Ezzel nem tudtunk akkor számolni. Szóval, ha ez bűncselekmény, akkor elég sokan bűncselekményt követtek el Magyarországon.

- Ráadásul még szaladhatna is az önkormányzat a kormányhoz, hogy rászakadt egy váratlan adósság, vállalja át a kormány. Úgy emlékszem, hogy Hódmezővásárhelynek is volt mindenféle devizaadóssága, és át is vállalták majdnem a háromnegyedét az adósságoknak. Szóval volna még itt lehetőség.

- Igen, és ha már számokat mondunk, akkor tegyük hozzá, hogy amikor ez a döntés született, akkor ez egy harmincmilliárd forinttal gazdálkodó kerület volt, amelyet nulla adóssággal adtam át az utódomnak, akármit is mondanak. Százhúsz millió forint pedig a költségvetésnek gyakorlatilag a 0,4 százaléka. Szóval ezt az egészet úgy beállítani, hogy valami tragikus dolog történt, azért szerintem az abszurd.

- Arra talán pont jó, hogy Molnár Gyulát elkaphassák, nem?

- Szerintem, arról szól a dolog, hogy ezt megpróbálják, de abban biztos vagyok, hogy ez nem fog sikerülni.

- Még egy dologról szeretném kérdezni. Milyen ez a mostani XI. kerületi fideszes vezetés? Azért kérdezem, mert az országos nyilvánosság valószínűleg nem sokat tud a polgármesterről, a korábbi magukat gyakran mutató XI. kerületi fideszes politikusok pedig mintha eltűntek volna. Például Kupper András és mások. Szóval kik vannak most ott, és kik irányítanak valójában?

- Nem mennék bele egy hosszú elemzésbe a Fidesz belső viszonyairól, de nagyon leegyszerűsítve el tudom mondani a dolgot. Arról van szó, hogy 2010-ben nem szívesen vállalt velem szemben jelöltséget senki. Aztán megtalálták ezt a fiatalembert, akinek ez egy kevésbé ismert terep. Azt gondolom, hogy ezzel sajnos az elmúlt három évben Újbudát letörölték a politika budapesti térképéről. Teljes egészében befelé fordultak. És mivel úgy látszik, hogy nagyon sok bizonytalanság van a fejükben, ezért nagyon kevés dolog történt. Én legalábbis ezt a visszajelzést kaptam az emberektől. Rendszeresen állítanak meg most már az utcán. Az emberek is látják, mi történik, és én magam is látom, hiszen itt élek. Azokat a projekteket, amiket mi elkezdtünk, ha jól látom, csak azért nem folytatják, mert nem akarják, hogy bármilyen módon Molnár Gyulához köthető ügyek legyenek életben. Újakat pedig nem indítottak. Én azt tudom mondani, hogy itt egy nagyon komoly teljesítményhiány tapasztalható. Én egyébként a blogomban kihívtam a polgármestert egy vitára, hogy akkor álljunk ki, és beszéljünk az ő három évéről. Beszéljük meg, hogy az elmúlt három évben mi történt, és mi történt az előző nyolc évben, az én időszakom alatt. Szóval úgy látom, hogy az én sikeres nyolc évemet próbálják elfedni és elfeledtetni ezzel az újabb üggyel.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!