Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. május 8.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2013. máj. 11. szombat, 05:22
- Megbeszéljük
Az önkormányzat elkérheti a nyugdíjasok adatait
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információ Szabadság Hatóság elnöke
Bolgár György: - Két dologról szeretném kérdezni Önt, az egyikről csak érintőlegesen, mert az elmúlt órákban vagy a nap folyamán történt, és már volt is egy állásfoglalásuk az ügyben, úgyhogy nem éri tán váratlanul a dolog. Egy MSZP-s országgyűlési képviselő megpróbált részleteket megtudni a trafikpályázatokról, elment a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatójához, de azt a választ kapta, hogy nem kaphatja meg az általa gyanúsnak ítélt dohánybolti pályázatokat, mert ez a nonprofit zrt. állami tulajdonú gazdasági társaság ugyan, de nem minősül állami szervnek. Ez rendben van, tudván azt is, hogy Önök lényegében az elmúlt hetekben azt írták vagy úgy foglaltak állást, hogy nyilvánosságra kell hozni a trafikpályázatokról szóló döntések részleteit?
Péterfalvi Attila: - A hatóság abban az esetben tud állást foglalni, ha az infotörvény alapján, az információ szabadságról szóló törvény alapján kérne ki közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatokat. Itt amikor országgyűlési képviselő képviselői jogosultságát felhasználva kar adatokhoz jutni, az nem az infotörvény hatálya alá tartozik, ebben a vonatkozásban nincs jogköre a hatóságnak állást foglalni.
– Tehát nem mindegy, hogy ki milyen hivatkozási alapról kéri ugyanazt?
– Nem, mert a képviselőt megilletik jogosultságok a képviselői pozíciójánál fogva, és hogy ő ennél fogva kap-e adatot vagy nem, őt a rá vonatkozó szabályok alapján kell megítélni, és nem úgy, mint egy állampolgár közérdekű adatigénylőt. De ha ez utóbbi esetről beszélünk tehát, hogy mi minősül ebben a vonatkozásban nyilvános adatnak vagy mikor hogyan kell ezeket nyilvánosságra hozni, akkor valóban a hatóságnak volt egy állásfoglalása, amely azt tartalmazza, hogy a pályázatok elbírálásáról emlékeztetőt kell készíteni, az emlékeztetőben össze kell foglalni a pályázatok adatait, és részletesebben kell szólni arról, hogy miért az a pályázat nyert, amelyik nyert, tehát milyen szempontok voltak a nyertes kiválasztásánál. És ezt az emlékeztetőt, tehát amiben ezek az adatok vannak, plusz azok az adatok, amelyek a koncessziós szerződés megkötésére vonatkoznak, illetőleg a koncessziós szerződést megkötő felek valamelyike fontosnak tart, ezeket kell az emlékeztetőben rögzíteni. Ezért mondtuk azt, hogy miután az, hogy mi kerüljön egy koncessziós szerződésbe, olyan adat, amelynek a nyilvánosságát valamelyik fél szeretné, nyilván ezt legkésőbb a koncessziós szerződés megkötésekor el kell tudni dönteni. Tehát a koncessziós szerződés megkötését követően haladéktalanul ezt az emlékeztetőt nyilvánosságra kell hozni.
– Önök azt is írták, hogy ezek a nyilvános adattá minősített személyes adatok is bárki számára megismerhetőek. Miért van ez alól kivonva egy parlamenti képviselő akkor?
– Bárki számára megismerhetőek, de hogy egy országgyűlési képviselőnek a képviselői pozíciójánál fogva milyen ellenőrzési jogosítványai vannak, amelyek esetleg ezen túlmutatnak még, az nem az adatvédelmi hatóság kompetenciája. Bárki számára ezeket az adatokat, amiről szó van, hozzáférhetővé kell tenni, illetőleg nyilvánosságra kell hozni. Még egyszer mondom, legkésőbb a koncessziós szerződés megkötését követően haladéktalanul.
– És akkor az az országgyűlési képviselő számára is elérhető lesz, sőt esetleg másnak is, ha kéri.
– Elérhető lesz számára is. Ezeket az adatokat nemcsak kérésre kell kiadni, hanem ezeket ki kell tenni a honlapra is.
– Értem. És ha az országgyűlési képviselő úgy gondolja, hogy az ő pozíciójából következően még további jogosultságok is megillethetnék, akkor azokra kell valamilyen módon rákérdeznie, és aztán majd meglátjuk, milyen választ kap.
– Igen, ez a lehet a házszabálynak, az országgyűlésnek a kompetenciája, hiszen ő nem az állampolgárokat megillető közérdekű adatokhoz való hozzáférés lehetőségével kívánt élni, hanem ő nyilván képviselőként bemutatkozott, és hogy ő ebből a pozíciójából szeretne adatokat megismerni. Ez mindig is így volt egyébként, az adatvédelmi hatóságot megelőző időszakban is, mert a hatóságnak az állampolgárokat megillető alapjog vonatkozásában van joga észrevételeket tenni, ajánlásokat hozni, állásfoglalásokat közölni. De a képviselőre vonatkozóan az országgyűlés kompetenciája állapítható meg. Hiszen az más jogszabály hatálya alá esik.
– Értem. Szóval akkor ne Önhöz forduljunk. De eredetileg egy másik ügyben akartam a véleményét megtudni, mégpedig azzal kapcsolatban, hogy mint több hallgatói telefonból kiderült, Újpesten a közelmúltban ingyen élelmiszert osztottak nyugdíjasoknak. Ezt megelőzően a főpolgármester vagy a jegyző, erre már nem emlékszem, levelet írt a kerületben élő huszonötezer nyugdíjasnak, és felajánlotta nekik, hogy kaphatnak cukrot, lisztet, étolajat, itt és itt át lehet majd venni. Egyesek felvetették azt, hogy ez érdekes módon összekapcsolódott rezsicsökkentést támogató fideszes aláírásgyűjtéssel, valahogy úgy, hogy mondjuk a megjelölt tornaterem vagy iskola vagy nem tudom pontosan minek a bejáratánál voltak elhelyezve ezek az aláírásgyűjtő asztalok, és bár nem volt kötelező az aláírás, de mégiscsak érdekes módon egybeesett a két program. De nem is annyira ez érdekel engem, bár ha van hozzáfűznivalója arra is kíváncsi volnék, hanem az, hogy vajon az önkormányzat a polgármester vagy a jegyző honnan tudhatta meg a nyugdíjasok személyes adatait? Hát honnan lehet azt tudni, hogy kik a nyugdíjasok egy adott kerületben és milyen alapon lehet megtudni?
– Igen, itt két különböző dologról van szó. Az egyik nyilván egy olyan aláírásgyűjtés, amelyet egy politikai párt szervez, az önkormányzat tevékenységéhez nem kapcsolódik, és nem is kapcsolódhat, hiszen az önkormányzat közfeladatot lát el ebben a vonatkozásban. Az, hogy az önkormányzat képviselői támogatnak egy aláírásgyűjtést vagy az önkormányzat dolgozói magánemberként, az egy külön dolog. Az, hogy most az miért időben és helyszínen miért esett össze ez a két időpont vagy hogyan kapcsolódott, ennek nyilván így, egy interjú keretében nehéz utána nézni.
– De akár lehet aggályos is? Bár mondom, nem kötelező jelleggel, senki nem állította...
– Nem az önkormányzat végezte, tehát ebből a szempontból…
– Nem is az nem az önkormányzat végezte.
– …ebből a szempontból azt gondolom, hogy nem. Itt megint arra tudnék utalni, hogy amit az adatvédelmi biztosok korábban, így magam is már 2002 óta szorgalmaztam, egy átfogó politikai marketing szabályozás ilyen esetekben eligazítást adhat, hiszen nincs jelenleg konkrét szabály erre nézve. Illetőleg egy szabály van, hogy közoktatási intézményben nem lehet ilyen tevékenységet folytatni. De egyébként nincsenek tiltó szabályok.
– Ami pedig a nyugdíjasok nevét címét illeti, ott mi a helyzet?
– Arra nézve viszont van jogszabályi felhatalmazása az önkormányzatnak, illetőleg a polgármesteri hivatalnak, tehát a jegyzőnek, hogy a szociális ellátások keretében ilyen adatokat a nyilvántartótól megtudjon. Tehát hogy kik az adott kerületben a nyugdíjasok, ezt az adatot törvény alapján megtudhatja a szociális ellátás nyújtásához. És miután ez egy csomag, ami természetbeni szociális juttatásnak minősül, ezért ennek az adatnak a megszerzésére a jogszabály lehetőséget ad.
– És ki tartja nyilván ezt? A Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság? Vagy ki?
– Igen, igen, a Nyugdíjbiztosítási Rt-től lehet ilyen adatot igényelni.
– Na de a szociális ellátást azt érteni vélem, de gondolom, ez általában úgy működik, hogy egy nyugdíjas, aki úgy érzi, hogy neki a nyugdíja kevés, remélhet valamilyen támogatást az önkormányzattól, akkor az önkormányzathoz fordul, és onnantól kezdve ráadásul ő az, aki saját maga ajánlja fel az adatait az önkormányzatnak. Hiszen csak úgy tudja igénybe venni azt a szociális támogatást, ellátást. A másik oldalról is szabad keze van az önkormányzatnak? Hogy én szeretnék minden nyugdíjasnak valamilyen támogatást adni, úgyhogy adjátok meg már nekem az összes nyugdíjas adatait?
– Ez nyilván az önkormányzat kompetenciája, tehát ez feltételezem, hogy pénzfüggő is. Mennyi pénzt, mennyi élelmiszert tud vásárolni, hogyan szerzi meg ezeket az élelmiszereket. Tehát az, hogy milyen széles körben kívánja ezt a csomagot nyújtani, az nyilván egyfajta szakmai vagy politikai döntést igényel. Hogy ezt szociális rászorultsági alapon teszi vagy esetleg mindenkinek eljuttatja ezt a csomagot, ez nyilván az ő döntésük. A jogszabály általános értelemben ad felhatalmazást ilyen adatok megszerzésére, tehát itt a nyugdíj kapcsolja össze ezeknek a csomagoknak a kiosztását. Ez nem befolyásolja a hozzáférési kört. Hiszen a hozzáférési kör széles, nyilván a nyugdíjasokat érinti. És akkor egy levelet küld, hogy hol lehet átvenni a csomagokat vagy esetleg valamiféle szociális alapon különböztet, ez döntés kérdése, de ez a hozzáférést, a jogszabályi felhatalmazást nem befolyásolja, hiszen a jogszabály általában lehetőséget ad a nyugdíjasoknál ezeknek a személyes adatoknak a továbbítására. Tehát itt törvénysértés nem vélelmezhető.
– Milyen alapon kérhet akár az önkormányzat vagy bármelyik önkormányzat, vagy akár az országos kormányzat, tehát a magyar kormány adatokat a nyugdíjasokról, mondjuk a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól? Szociális ellátás vagy valamilyen szociális támogatás címén mondjuk a magyar kormánynak eszébe jutna, hogy minden magyar nyugdíjasnak adok valamit, de ehhez szeretném megtudni a nevüket címüket, akkor megteheti?
– Itt a szociális igazgatás szerveiről van szó, az állandó lakóhelyről, ez a helyi igazgatást jelenti, nem a kormányzatot.
– Tehát a kormányzat nem teheti meg?
– Nem. Itt a kormányzat konzultációt folytathat állampolgárokkal, és a konzultáció folytatásánál van lehetősége különböző bontásban adatokat kérni. De az egy más törvényi felhatalmazás. Ez a törvényi felhatalmazás, ez a szociális igazgatás szerveit jogosítja fel adatkérésre, és ez nyilvánvalóan a helyi igazgatást jelenti.
– Értem. És nincs meg annak a veszélye, hogy mondjuk hirtelen minden önkormányzatnak eszébe jut, hogy de jó ötlet ez, én is megcsinálom, én is lekérem az adatokat, és akkor egyszer csak valaki azt mondja, hogy milyen jó is lenne ezeket összesíteni? Akkor látjuk az egész országos képet is.
– Hát ha megtörténne, ennek részben örülni kellene, hiszen akkor annyi pénze van az önkormányzatoknak, hogy a nyugdíjasokról még tudnak gondoskodni. De ez persze nem jelenti azt, hogy ezeket az adatokat össze lehet gyűjteni, és egy kalapba behordani ezen az adatkérésen keresztül. Tehát ez a helyi, a szociális igazgatás szerveit illeti meg, és ez nem adható tovább azért, hogy legyen ebből az alapadatkérési jogalapból egy központi adatbázis.
– Tehát azt mondja, hogy egyénileg az önkormányzatok megtehetik a mostani törvények alapján, de ezeket összesíteni tilos.
– Így van. Igen.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- << Előző
- Következő