Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. május 10.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2013. máj. 13. hétfő, 03:46
- Megbeszéljük
Nyilatkozat arról, miért döntött rosszul az MSZP a Tavares-jelentésről
Ara-Kovács Attila újságíró, az egykori demokratikus ellenzék egyik tagja
Bolgár György: - Egyike voltál azoknak, akik most kiadtak egy nyilatkozatot, mint egykori demokratikus ellenzékiek arról, hogyan kellene viselkedni az Európai Unió Magyarországgal szembeni eljárásaival kapcsolatban. Emellett arról is szó esett, hogy éppen a napokban a Magyar Szocialista Párt elnöksége azt üzente Brüsszelből, hogy nem támogatja a Magyarország elleni szankciókat. Az egykori demokratikus ellenzék néhány kiemelkedő tagjának – neked, Demszky Gábornak, Haraszti Miklósnak, Konrád Györgynek, Kenedi Jánosnak, Radnóti Sándornak és így tovább – meg az a véleményetek, hogy nem szabad beállni ebbe a sorba, és nem szabad csatlakozni a Fidesz-kórushoz, ellenzékből különösen nem. Nem szabad azt mondani, hogy Magyarországot, a magyar társadalmat büntetik, ami nem jó. Mi a Ti érvelésetek, miből indultok ki, és mit gondoltok, hogy mi volna a jó megoldás?
Ara-Kovács Attila: - Mindenekelőtt beszéljünk az úgynevezett Tavares-jelentésről! Ez sok szempontból egy rendkívül fontos dokumentum. Magyarul is hozzáférhető, és mindenkit biztatnék, hogy nézzen bele. Az is, aki nem jogász, és az is, aki nem foglalkozik politikával vagy közgazdasággal.
- Tavares az a portugál európai parlamenti képviselő, akinek a vezetésével összeállítottak egy jelentéstervezetet a magyarországi helyzetről, állapotokról, és arról, hogy a magyarországi törvénymódosítások, alkotmánymódosítások mennyiben állnak szemben az európai jogrenddel és normákkal, ugye?
- Így van. Ez egy rendkívül alapos munka, és egy intellektuális élmény elolvasni, ráadásul nagyon tisztességes. Ezt nagyon fontos hangsúlyozni, és ezért tartom nagyon fájónak azt a magatartást, amivel ha nem is támadta, de a támadás látszatát keltette a szocialista frakció azzal, ahogyan a jelentéstervezetről nyilatkozott. Azért olyan fájó ez, mert olyan emberek állították össze ezt a jelentést, akik egyszerre barátai Magyarországnak és a demokráciának. Diplomáciai síkon működtem elég sokáig, és nagyon sok emberrel vagyok baráti kapcsolatban, ezért tudom, hogy azok az emberek szerte a világban, akik Magyarország igazi barátai, megdöbbenéssel és némi felháborodással vették ezt tudomásul. Egyszerűen olyan igazságok hiteltelen említését látták ebben a gesztusban, amelyeket éppen a szocialistáktól nem vártak volna.
- Az a dologban az érdekes kettősség, hogy a Magyar Szocialista Párt az elmúlt három évben következetesen bírálta, kritizálta, adott esetben még támadta is, a Fidesz-kormány intézkedéseit, törvényeit, alkotmányát, szóval mindent. Sokszor mondták el azt a véleményt, hogy ezek az európai normákat sértik, lebontják velük a demokráciát, ami tűrhetetlen. A szocialisták az európai vitákban is lényegében ezt a véleményt hangoztatták. A dolog másik oldala az, hogy azzal kellett szembesülniük, hogy a Fidesz érdekes módon fordította át ezeket az európai és hazai bírálatokat, mondván, hogy az intézkedéseik a multik vagy a különböző gazdasági szereplők érdekeit sértik, netán azokét, akik a család hagyományos felfogását Európában már nem tartják tiszteletben. A lényeg az, hogy szerintük aki Magyarországot támadja, az csak valamilyen önző, személyes érdekből vagy pártérdekből, vagy anyagi érdekből teheti ezt. Azt sugallják, hogy a szocialisták ráadásul mindennek a felbujtói, mert ők állnak emögött, és ha a magyar népet valamilyen kár éri, akkor a szocialisták a hibásak. Ebből az ördögi körből az MSZP mintha nem találná a szabadulást, mondván, hogy még a végén én leszek a hazaáruló, én fogok romlást hozni a magyar népre.
- Romlásról szó sincs! A Tavares-jelentés tucatnyi ajánlást sorol föl, de egyetlenegy gazdasági lépés sincs közöttük. Tehát nem javasolják a bizottságnak, hogy Magyarországgal szemben gazdasági szankciókkal lépjenek föl. Egyébként nekünk is az a véleményünk – ennek hangot adtunk a nyilatkozatunkban is –, hogy igazából a gazdasági, anyagi jellegű szankciók nem működnek. Megnézhetjük, hogy Kadhafival, Iránnal, Fehéroroszországgal vagy Észak-Koreával kapcsolatban, hogyan működtek a szankciók! Nem működtek. Tehát ezek nem olyan módszerek, amelyekkel nálunk kísérletezni kellene. Vannak egyéb kiváló módszerek is, amelyekkel monitorozni lehet egyrészt azt, hogy az ide jövő pénzek hogyan és hova kerülnek, másrészt pedig azt, hogyan működik igazából a demokrácia. Ezt olyan nyomásgyakorlással lehet kikényszeríteni, ami továbblép az egyes államok konkrét ügyein, és az egész európai problémát próbálja meg orvosolni.
- Például milyen módszerek lehetnek ezek? Hiszen ha nem fájdalmasak az ország számára, és ebből következően a felelősséget nem kell viselnie a fájdalmas szankciókért az Orbán-kormánynak, akkor milyen módszerekkel, intézkedésekkel lehet őket arra kényszeríteni, hogy vonuljanak vissza, térjenek vissza a demokrácia útjára? Milyen nem gazdasági jellegű büntetések képzelhetők el az európai rendszerben?
- Te közgazdász vagy, ezért nálam sokkal jobban tudod, hogy például az ország több mint ezermilliárd forinttól esik el azáltal, hogy a pályáztatásokat nem tudták megoldani időben. Ennek majd a következő években lehet érezni a hatásait. Ehhez képest azok a büntetések, amelyeket kiszabhatna a bizottság, igazából zsebpénznek számítanak. Tehát Magyarország rengeteg EU-s pénztől esett el.
- Az Orbán-kormány rossz kormányzása miatt.
- Pontosan. Térjünk vissza arra, hogy milyen konkrét következményei vannak annak, hogy a szocialista képviselők nem szavazzák meg a jelentéstervezetet. Először is mindenki számára evidenssé vált, hogy föladtak egy elvet. Föladtak egy elvet, és egy olyan populista kommunikációs mezőre léptek át, amelyen Orbán legyőzhetetlen. Ez óriási hiba!
- Nem tudják őt abban überelni, hogy Európával szemben harcban állunk, csapataink Brüsszellel szemben milyen kitartóan védekeznek, és elutasítjuk a kettős mércét és így tovább. Persze ez mind idegenül és hiteltelenül hat, hiszen a szocialisták eddig mindig az európai értékek védelme mellett álltak ki. Most ezért is nehezen magyarázható, hogy miért ne szavaznák meg az Orbán-kormány antidemokratikus és Európa-ellenes politikájának elítélését.
- Pontosan erről van szó. Egyszerűen a saját identitásukkal mennének szembe, ha nem szavaznák ezt meg, és végképp lenulláznák magukat azok szemében, akik még rájuk adnák a szavazatukat. Nagyon sok olyan embert idegenítenének el így maguktól, akik 2010-ben nem szavaztak rájuk, de most rájuk szavaznának. A reakciókat figyelve, szerintem ezzel nagyon sok embert kergetnek vissza a bizonytalanok közé.
- Azonban azt te is érzed, hogy a Fidesz-kormány kezében meg ott lenne az eszköz, és mutogatnák, hogy Tabajdi Csaba nyomja az igent, és Göncz Kinga is megszavazta Magyarország megtiprását. Már látni is a hangzatos címeket. Jönnének a leleplező televíziós tudósítások és így tovább. Azt akarja nyilván elkerülni az MSZP, hogy ezt rá lehessen sütni, nem?
- Persze, de nagyon-nagyon sok ember reménykedik abban, hogy Orbán megkapja a maga büntetését, és ha nem itthon, akkor legalább Brüsszelben kapja meg! Egyébként is, ezek a rágalmak nem tévesztenek meg senkit a nem fideszes térfélen.
- És a bizonytalanok körében? Vajon mi hat jobban az el nem kötelezettekre? Azt gondolnák, hogy nahát, az MSZP-sek is megszavazták Magyarország elítélését, és az ebből következő büntetéseket, vagy azt, hogy de legalább kiállnak azok mellett az értékek mellett, amelyek tiszteletben tartásával Magyarország nyugodtabban, biztonságosabban, normálisabb módon fejlődhet, haladhat előre? Melyiknek van nagyobb propagandaereje?
- Azon a térfélen, ahol Orbán mozog, bármit elhisznek, és ott már nem kell semmit bebizonyítani. Ezen a térfélen viszont mindenki tudja – vagy ha nem is mindenki, de nagyon sokan –, hogy Brüsszel nem Magyarország ellen indít akciót, hanem az Orbán-kormány ellen. Ehhez pedig nagyon-nagyon sok szövetségest lehet találni itt Magyarországon. Éppen ezért érzem úgy, hogy elárulták azokat az embereket, akik ebben reménykedtek. Ha a bizottság elfogadja ezt a jelentést – tudjuk, hogy mennyi akadálya van ennek, ezért egyelőre csak hipotetikusan tudunk erről beszélni –, az nem Magyarország és a magyar állam ellen irányul, hanem a magyar demokráciáért teszik, és a magyar kormány ellen irányul, aki elárulta Magyarországot!
- És a magyar társadalomért történne ez, amely a kormány árulásának tudatos vagy tudatlan elszenvedője.
- Pontosan erről van szó. Megjegyezném, hogy még egy szempontból nagyon rossznak találom ezt a kommunikációt, mármint a szocialistákét. Ha elolvassuk ezt a dokumentumot, láthatjuk benne, hogy végső soron régen nem Magyarországról van szó, hanem az egész unióról. Arról szól, hogy egyrészt menjünk tovább a föderáció jegyében, másrészt legyenek megfelelő mechanizmusaink annak érdekében, hogy fellépjünk a demokrácia lebontása ellen. Ez nemcsak Magyarországra érvényes, hanem bármelyik tagállamra. Mindegyik tagállam vonatkozásában nagyon fontos lenne ez a jövőben. Ezért gondolom, hogy a szocialista nyilatkozat kvázi elárulta ezt a jelentést, és az értékeket, amelyeket képvisel.
- Van olyan reményed vagy reményetek, hogy az MSZP megfontolja, átgondolja még ezt? Hiszen még nem tartunk a szavazásnál. Még néhány év is eltelhet addig, amíg ez a bizottság elfogadja a jelentést, és aztán kerül a parlament elé. Mire szavaznának, már valószínűleg lennének a jelentésben kisebb-nagyobb változtatások, szóval nem is biztos, hogy pontosan erről a jelentésről kellene szavazni. Addig vajon meggyőzhető egy normális, akár nyílt vitában az MSZP vezetése arról, hogy nem biztos, hogy ez a védekezés a legjobb eszköz az Orbán-kormánnyal szemben?
- Mi, akik aláírtuk ezt a nyilatkozatot, gyakorlatilag semmilyen politikai lektorral nem bírunk. Vannak szimpátiáink, vannak elkötelezettségeink, de civilként működünk, és igazából egy morális pozíciót akarunk másoknak megmutatni. Szinte mindannyiunk állandóan publikál, én hetente többször is. Tehát a véleményemet el tudom mondani, és van is némi befolyásom. Nyilvánvalóan meg tudunk szólítani egy kört, de én azt szeretném, ha magába szállna az MSZP vezetése, és maga jönne rá erre az egészre, és nem nekünk kellene a helyes útra kényszeríteni.
- Ha akarnátok, sem tudnátok őket nagyon kényszeríteni.
- A társadalomról beszélek, nem arról, hogy konkrétan mi kényszerítenénk őket. Szóval igazából a társadalomra gondoltam, és azokra, akik potenciális szövetségeseik világszerte. Azoknak kell igazából meggyőzniük őket. Mi csak a véleményünket mondhatjuk el, és tolmácsolhatjuk azoknak, akik majd szavazók lesznek.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
