rss      tw      fb
Keres

Nekiugranak még egyszer?



„A képviselőnek csak kérnie kell, az állam rekvirál” című Népszabadság-tudósítás(jún.4.) végén – mintegy mellékkörülmény gyanánt – ez volt olvasható: „A terézvárosi polgármester különben pár napja megismételte: készül egy másik előterjesztés is, amely kifejezetten a világörökségi területeken levő ingatlanok – ilyen az Andrássy út – tulajdonosaira róna többletkötelezettségeket. Ha azokat nem fejlesztenék megfelelő módon, jöhetne a bírság, majd végső esetben akár a kártalanítás fejében történő államosítás.”

Megpróbálom értelmezni. Többletkötelezettség – nos ez lehet magasabb ingatlanadó, de lehet karbantartási-felújítási-szépészeti előírás, természetesen a tulajdonos terhére. Én az utóbbira szavaznék, végtére is a szöveg fejlesztésről, sőt „megfelelő” fejlesztésről beszél, és implicite az önkormányzat belátására bízná, hogy mi a megfelelő.

De aztán tálalják a fekete levest. A szövegből ugyanis világos sugallat jön arra nézve, hogy több tulajdonos elhanyagolja az ingatlanát, egyszóval a közjót – a homlokzat kicsinosítását?, a lépcsőház burkolását? a tető, az erkélyek rendbe hozatalát? – az szolgálná legjobban, ha az állam magára venné a tulajdonosi kötelezettségeket.

1952. feruárjában a Rákosi-rendszer házingatlanok (lakóházak, villák, öröklakások, raktárak etc.) tömegét államosította a Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeletével. A tvr. „preambuluma” az alábbi két mondattal kezdődött: „A magántulajdonban levő házak tulajdonosainak egy része házingatlanain a legszükségesebb felújítási munkákat sem végzi el. Ennek következtében a népgazdasági értéket képviselő házingatlanok állaga rohamosan romlik.” Tehát? Íme a folytatás: (az Elnöki Tanács) „abból a célból, hogy népgazdaságunkat megóvja a házingatlanok állagának romlásából eredő kártól”, a rekvirálás mellett döntött.

Aztán a tvr. szépen sorolta, hogy állami tulajdonba a volt kizsákmányolóknak, népelnyomó elemeknek és a munka nélkül szerzett jövedelmek haszonélvezőinek (bérbeadók) ingatlanai kerülnek.  Magyarán: az állagmegóvásra való hivatkozás közönséges spanyolfal volt. A tvr. egy szóval sem említette a továbbiakban, hogy a birtokon belülre került államnak milyen kötelezettségei lennének. Mondanom sem kell, hogy forrás híján azt a terhet, amelyet a „népi demokrácia” a nyakába vett, minimálfokon se teljesítette. Egyszerűen államosítani akartak.

A történethez más hozzáfűzni valóm nincs.


 (Aczél Endre)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!