Nadal-interjú a Le Monde-ban
- Részletek
- 2013. június 09. vasárnap, 04:28
- Mihancsik Zsófia
A Djokovics-mérkőzés előtt a Le Monde című francia napilap interjút készített Rafael Nadallal. Részlet Henri Seckel interjújából.
Le Monde: – Abban a hét hónapban, amely Wimbledon után kezdődött tavaly júniusban, és amelyben egyetlen versenyen sem vett részt, mert a térdét ápolta, tartott attól, hogy többé nem éri el ezt a szintet?
Rafael Nadal: – Sohasem gondoltam, hogy a karrieremnek vége. Kétségeim természetesen voltak, de csak a nagyképű embereknek nincsenek. Ha az ember ilyen hosszan távol marad a versenyektől, ha ennyit dolgozik, hogy visszatérhessen, de nem találja a megoldást, akkor bizony nehéz pillanatokat él át. Szerencsém van, hogy itt van a családom és egy zseniális csapat körülöttem, nem beszélve arról a támogatásról, amelyek a közösségi oldalakon áradtak felém. Ez rengeteg pozitív energiát ad.
– Tizenegy Grand Slam-győzelme van, Roger Federer rekordja (17) már csak karnyújtásnyira van. Gondol erre néha?
– Sohasem jutott még eszembe. Mindig csak a közeli jövőre gondolok, és a 17, az olyan távol van. […] A Grand Slamek persze fontosak, de nemcsak Grand Slamek vannak a teniszben. Hogy tizennégyet hozok le vagy tizenhetet… Ez nincs a fejemben. Hosszú távon az egyetlen célom az, hogy jobban játsszak, hogy boldog legyek teniszezés közben és megpróbáljak továbbra is egészséges maradni. Már eddig is sokkal többet nyertem, mint amiről a karrierem során valaha is álmodtam. A tenisz révén felfedeztem a világot, és rengeteg élményt szereztem. Egyszerűen azt remélem, hogy továbbra is élhetek azzal a privilegizált helyzettel, amilyen az enyém.
(forrás)
– Változott-e a viszonya a Roland Garroshoz az évek során?
– Ez a hely különleges számomra, a karrierem legszebb érzelmei kötnek ide. Amikor az ember visszatér egy olyan versenyre, ahol korábban oly sok sikert ért el, ez mindig igen erős dolog. De természetesen az érzelmek változnak, ma nem ugyanazok, mint 2005-ben. Ma már jobban megbecsülöm a dolgokat. Tudatában vagyok annak, milyen szerencse, hogy a Philippe-Chatrier-n játszhatok, fantasztikus és értő közönség előtt. Ez egy rövid, de csodálatos történet. Meg aztán imádok itt lenni Párizsban, ez valóban nagy különbség a többi Grand Slamhez képest.
[…]
– Mit gondol a Nemzetközi Teniszszövetségnek arról az elképzeléséről, hogy bevezeti a biológiai útlevelet, még a 2013-as szezonban?
– Nem vagyok jártas az ügyben, de mindig támogatok mindent, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a sport tisztább legyen. Biztos akarok lenni abban, hogy az esélyeim ugyanolyanok, mint a velem szemben álló játékosé. Úgy gondolom, hogy szerencsénk van, mert a mi sportágunk tiszta, a doppingügyek nagyon ritkák a teniszben más sportágakkal összehasonlítva, amelyek az egész sport hírnevének ártanak. Szerintem a drogellenőrzéseket nyilvánosságra kellene hozni. Ez véget vetnek azoknak a találgatásoknak, hogy a játékosokat megfelelően ellenőrizték-e vagy sem. Mindenkinek tudnia kellene, mi történik.
(Mihancsik Zsófia)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
