Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. augusztus 17.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. augusztus 19. csütörtök, 03:23
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Azzal kapcsolatban kérdezném nem is annyira a véleményét, mint inkább a saját tapasztalatait, hogy egy mai hír szerint az Orbán-kormány elhalasztja az augusztus 20-ai kitüntetések átadását október 23-ára. De. Ha megengedi váratlanul belerántom valami másba. Itt negyedórával ezelőtt hosszasan beszélgettünk egy hallgatóval arról az érdekes fejleményről, hogy Esztergomban az önkormányzati választásokon indul egy független polgármester jelölt, akit a Jobbiktól az MSZP-ig minden ellenzéki párt támogat. És a hallgató azt ecsetelte, nagyon sok érvvel alátámasztva, úgyhogy végül én is kénytelen voltam megadni magam, hogy egy ilyen szélsőséges párttal semmilyen körülmények között nem szabad együttműködni. Mit tud erről az esztergomi esetről, és van-e vagy lesz-e az MSZP-nek például erről véleménye?
Molnár Csaba: - Melyikkel kezdjük?
– Esztergomnál kezdjük jó? És aztán majd a kitüntetésekkel békésebb vagy nem tudom milyenebb vizekre evezünk.
– Őszintén szólva annyi információm van ezzel kapcsolatban nekem is, amennyit a hírekben hallottam. Hiszen a szocialista pártban az önkormányzati választásokkal kapcsolatban az elmúlt húsz évben töretlen volt az a gyakorlat, hogy – ellentétben a Fidesszel – nem az országos központból mondják meg, hogy helyben kit kell jelölni, és milyen szövetségi rendszerben. Mindig a kis szervezetek dönthetik el. Az viszont kétségkívül igaz, hogy megfontolásra méltó, milyen szövetségi rendszert lehet kialakítani egy önkormányzati választáson helyben, akár úgy, hogy abba a szélsőjobboldali párt is beleférjen. Én azt gondolom, hogy az igazi furcsaság ebben talán az, hogy ahogy Esztergom város polgármesterét ismerjük az elmúlt néhány évből, a tevékenységét, nyilatkozatait, hogy nem egyszer feljelentették akár helybéliek, akár országgyűlési képviselők a magatartása miatt, szóval úgy gondolom hogy az igazi szélsőjobboldali jelölt, az a mostani polgármester, aki valamilyen csoda folytán a Fidesz színeiben politizálhat mind a mai napig. Ha ezzel a szélsőséggel, ezzel a szélsőjobbos polgármesterrel szemben kell szövetséget kovácsolni, az nyilván egy bonyolultabb helyzet, mint Magyarország más városaiban.
– És ebből az is következik, hogy eddigi gyakorlatához híven az MSZP nem fog állásfoglalást kiadni, sem ebben a konkrét ügyben, sem amúgy általánosságban, hogy milyen szövetségek képzelhetők el a helyi választásokon? De a tanulságait akár megfontolhatja ennek is?
– Nagyon nehéz nekem erre válaszolni, hiszen én nem vagyok a szocialista párt vezető testületeinek a tagja. Nyilván azt a vezető testületeknek kell eldönteniük, hogy egy ilyen ügyben állást foglalnak-e. Én a magánvéleményemet tudom mondani, az pedig úgy szól, hogy meglehetősen furcsa számomra, hogy egyáltalán a jelenlegi polgármestert, akinek a politikája az elmúlt néhány évben nemcsak Esztergomban, hanem Magyarország-szerte elképesztő botrányokat jelentett, hiszen egyik ügy a másikat követte, tehát hogy egy ilyen polgármesterrel szemben kell a demokratikus erőknek valamilyen koalícióját létrehozni, és ilyenkor lehetnek rendhagyó esetek. De az én ízlésemtől borzasztóan távol áll, hogy bármilyen ügyben hivatalosan összefogjunk a Jobbikkal.
– Köszönöm, akkor ezt ad acta tesszük, pontosabban nyugtázom, hogy Önnek ez a véleménye. De akkor térjünk át a kitüntetések átadására. Hogy zajlik ez? Például a Bajnai-kormány a távozásakor otthagyott-e egy listát, hogy kérem szépen mi ezeket javasoljuk ilyen és ilyen kitüntetésre, vagy ezzel már nem foglalkoztak, hiszen tudták úgyis, hogy nyilván egy Orbán-kormánynak egészen másfajták a preferenciái, intézzék el ők ahogy tudják.
– Nagyon szigorú szabályok adják meg, hogy ennek hogyan kell működnie. Tehát ez nem egy kormány belátására és az ízlésére van bízva. A legmagasabb állami kitüntetésekről szól egy törvény. Az adományozás rendjéről pedig szól egy kormányrendelet. Az pontosan megmondja azokat a határnapokat, ameddig az előkészületeket meg kell tenni. Azt is, hogy mikor kell döntenie a kormánynak, mikor kell felterjesztenie a köztársasági elnöknek, és mikor kell döntenie a köztársasági elnöknek. Ez tehát nem ízlésbeli dolog, bár kétségkívül úgy gondolom, teljesen korrekt az, hogy egy kormánynak meg kell hagynia a jogát arra, hogy kitüntetésekre javaslatot tegyen. Vagyis a Bajnai-kormánynak már nem volt sem erkölcsi, sem jogi kötelezettsége arra, hogy kitüntetésekről döntsön. Egy dolgot viszont megcsináltunk, a beérkező javaslatokat – hiszen egész évben tehetnek javaslatokat állampolgárok, civil szervezetek, egyetemek, tudományos szervezetek – mindenhonnan összegyűjtöttük.
– De ez nem kormány által javasolt személyek névsora volt, hanem különböző testületek, szervezetek, magánemberek javaslata.
– Pontosan. Amelyeket aztán a kormánynak kell megfontolnia. Úgy ez működik a köztársasági érdemkeresztek esetében, ezek az alacsonyabb kitüntetések, hogy a miniszterek tesznek javaslatot, a köztársasági érdemrendnél pedig, ugye ezek a legmagasabb kitüntetések, a kormány tesz javaslatot. Végső soron pedig a köztársasági elnök dönt. Ugye azt mondja az erről szóló jogszabály, hogy valamikor július elejéig-közepéig kell ezt a végső javaslatot a köztársasági elnöknek elküldeni. Ha jól emlékszem, negyvenöt nappal az adományozás napja előttig, tehát július elejéig. Magyarán szólva Orbán Viktor kormányának, az új kormány kitüntetési bizottságának volt ideje arra, hogy felkészüljön, volt ideje arra, hogy a köztársasági elnöknek felterjessze a javaslatait. Őszintén szólva nagyon csodálkozom azon, hogy ilyen előfordulhat. Az elmúlt húsz évben töretlen gyakorlat volt az, hogy az állami ünnepeken adjuk át a legmagasabb kitüntetéseket. Most is azt mondja az adományozás rendjéről szóló kormányrendelet, hogy évente kétszer kell átadni ezeket a kitüntetéseket, és ugye ez a kétszer ez általában március 15-e és augusztus 20-a szokott lenni. Nehezen tudom megérteni, talán ez is az áprilisi dicsőséges forradalom utáni hevülete a kormánynak, hogy megfeledkezett a kitüntetésekről. Vagy valamilyen más dolog lehet mögötte. De hogy ennek ez volt a gyakorlata az elmúlt húsz évben, az teljesen bizonyos. Augusztus 20-án adtuk át a kitüntetéseket. Függetlenül attól, hogy új kormány alakult, vagy régi kormány volt.
– Ez természetesen egy hagyomány volt, ez most ezek szerint megszakadt. Még az is lehet hogy egy új hagyomány fog elkezdődni. De nem lehet, hogy az volt mögötte, hogy július elején még Sólyom Lászlónak hívták a köztársasági elnököt, és talán el akarták azt kerülni, hogy neki nyújtsák be a kitüntetésre javasoltak listáját? Hátha Sólyom László – ráadásul egy viszonylag friss alkotmánybírósági döntés alapján – beleszólna, és azt mondaná, hogy na ezt nem, és ezt a konfliktust el akarták kerülni.
– Én is ezt tudom elképzelni. Tehát két dolgot tudok elképzelni. Az egyik az, hogy nem foglalkoztak vele, elfelejtették, ami borzasztó dolog hiszen ez azt jelenti, hogy nem tartották be a jogszabályokat. Hiszen jogszabály előírja, hogy ilyenkor mit kell cselekedni. A második pedig az, hogy mivel július elejéig kellett a javaslatot megtenni, hiszen negyvenöt nappal az adományozás előtt a köztársasági elnöknek ezt fel kell terjeszteni, pontosan azért, hogy a köztársasági elnök élni tudjon a mérlegelés jogával – ahogy Ön is mondta, egy Alkotmánybírósági határozat nyomán kellett módosítani a jogszabályt, ami ugye úgy módosult hogy a köztársasági elnöknek valós mérlegelési jogkört kell adni, vagyis nem pusztán aláírója a kitüntetéseknek, hanem tényleg mérlegelheti, hogy az ő alkotmányos szemléletének megfelel az a kitüntetés vagy pedig nem felel meg –, és ahogy láttuk a médiatörvénynél, a Fidesz borzasztóan ódzkodott attól, hogy a független Sólyom köztársasági elnök úrnak terjessze fel ezeket a javaslatokat, inkább mondvacsinált indokokkal várt, ha jól emlékszem, talán egy hetet is, hogy az Orbán Viktorhoz lojális és az ő politikáját kiszolgáló új köztársasági elnökhöz tudja ezt felterjeszteni, tehát lehetséges, hogy ez történik a kitüntetéseknél is. Én el tudom képzelni, hogy van egy olyan kitüntetési listája az Orbán-kormánynak, amin olyan nevek szerepelnek, hogy egész egyszerűen nem mertek Sólyom Lászlónak felterjeszteni, inkább megvárták, amíg a hozzájuk lojális új köztársasági elnök hivatalba lép.
– Ezt majd október 23-án meglátjuk.
