rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. augusztus 17.

Balogh Róbert, a Főtáv Zrt. szóvivője


Bolgár György: - Tegnapi műsorunkban meglehetősen nagy hallgatói visszhangot váltott ki, hogy a Főtáv 10,5 százalékkal emeli a távhődíjakat szeptembertől Budapesten. Nem nagyon értették a hallgatók, hogy mire fel teszik ezt. Amikor jelentősen csökken a földgáz ára, akkor egy kicsit utánamegy a Főtáv is meg a gáztársaságok is, de amikor egy picit emelkedik, akkor azonnal sietnek árat emelni. Próbáljuk meg tisztázni, hogyan is működik az árképzés például a Főtáv esetében. Önök kitől veszik a gázt, milyen áron, és mit kell számításba venniük, amikor meghatározzák - ha jól tudom egy-egy negyedévre - az árakat?

Balogh Róbert: – Valóban elég sok vélelem és tévhit alakul ki ezzel a dologgal kapcsolatban, úgyhogy nagyon jó, hogy erről beszélhetek. Az áraink Budapesten egyedi módon képződnek. Debrecenben van még hasonló árképzési mechanizmus. A többi városban ettől teljesen eltérő, eseti megállapítás folyik.

- Ez úgy értendő, hogy máshol az önkormányzattal kell egyezkedni, hogy megállapítsanak egy árat, itt pedig mondjuk a Fővárosi Közgyűlésnek nincsen közvetlen beleszólása?

- Így van. Budapesten és Debrecenben gyakorlatilag úgynevezett díjmechanizmus alakult ki. Itt a Fővárosi Közgyűlés egy elvet fogadott el, egy számítási modellt alakított ki, amit egyébként a Magyar Energia Hivatal is átvizsgált. Tehát ennek a működése szerint zajlik a cég ármegállapítása. Ez azt jelenti, hogy minden eltelt negyedévet követően gyakorlatilag összegyűjtjük azokat a számlákat, amelyek az adott negyedévben energiaszámlaként jelentkeztek. Ez alapvetően kétféle lehet, az általunk vásárolt gáz ára és az erőművektől vásárolt hő ára. Lényegében ez a két tényező határozza meg, hogy egy negyedévben mennyi lesz az energiaszámla.

- Szóval ezt az előző negyedév konkrét, kézzelfogható számlái alapján döntik el.

- Így van, és ezeket a számlákat meg kell várnunk. Tehát a beérkezett számlák alapján történik a kalkuláció. Nyilván ezek mögött a számlák mögött szerződések állnak, amelyek mögött pedig a világpiac árváltozási folyamatai fognak hatni.

- A világpiac árváltozási folyamatai, illetve a forint és a dollár árfolyamának változása. Hiszen a világpiacról dollárért szerezzük be a földgázt, viszont forintban kell fizetnie a Főtávnak. Vagyis nem mindegy, hogy a dollárért száznyolcvan vagy kétszázhúsz forintot kell fizetni.

- Így van, ezek mind meghatározó tényezők. És van még egy elem, mégpedig az inflációs hatás, ami elsősorban az ágazati inflációt jelenti. Tehát nem azt a típusú inflációt, amit az emberek általában éreznek, hanem az energiaszektorban jelentkező inflációs hatásokat kell figyelembe venni az adott negyedévre. Ezután elkészül egy kalkuláció, egy összesítés, és a rendelkezésre álló díjképletbe be kell helyettesíteni a változókat. Így világosan kiderül, hogy az előző negyedévben a megállapított díjhoz képest több, kevesebb vagy azzal egyenlő bevétele keletkezett a társaságnak.

- És mi történt 2010. április elsejétől, június 30-áig?

- Április elseje és június 30-a között egyrészt a saját vásárlású energiaköltségek növekedtek. Másrészt nyolcvan százalékban erőművektől vesszük az energiát, hőenergia formájában, és ennek – vagyis a nagyobb tételnek – az értéke is változott. A legnagyobb beszállító esetében 19,8 százalékkal növekedtek az árak. Tehát ezeknek a számláknak az összege arra kellett hogy indítsa a Főtávot, hogy jogszabályban foglalt kötelezettségként kezdeményezze a díjak költségekhez való alakítását.

- Az erőművek költsége miért növekedett meg ilyen brutálisan, húsz százalékkal? Drágábban veszik ők is a földgázt és abból drágábban állítják elő a hőt?

- Igen, nyilvánvalóan az erőművi hőárak is elsősorban azoktól a tényezőktől függnek, amelyek a nyersanyagárakat meghatározzák. Vagyis a világpiaci földgázáraktól, illetve az árfolyamoktól.

- Ezek körülbelül tíz százalékkal romlottak az elmúlt negyedévben, ugye?

- Az elmúlt negyedévben az árak emelkedését az infláció, az árfolyam mozgásai határozták meg, és kilenc százalékot valamivel meghaladó mértékben a gáz árának drágulása is.

- Magyarán egyszerre érvényesült a világpiacon bekövetkezett gázárnövekedés és a forint-dollár árfolyamában bekövetkezett romlás hatása.

- Ez mindig egyszerre érvényesül. Tehát az a lényeg, hogy amikor változnak az árak, akkor mindig ez a két meghatározó tényező befolyásolja a költségeket.

- Működhetnének egymást éppen semlegesítő módon is. Lehetne, hogy mondjuk száz dollárról száztízre növekszik az ár, de közben a száz dollár nem huszonkétezer forintba kerül, hanem csak húszezerbe. Tehát lehetne, hogy az egyik semlegesíti a másikat, most azonban az egyik még rátett a másikra.

- Ez nyilvánvalóan egy szerencsétlen helyzet, hogy így történt. Korábban voltak szerencsésebb időszakok is, amikor mondjuk a dollár nem változott, az olaj ára pedig csökkent. Abban az időszakban csökkent a távhő ára is. És – visszautalva a bevezetőre - akkor a lehetséges időpontnál egy hónappal előbb érvényesítettük az árváltozást. Tehát a csökkentést egy hónappal előbb érvényesítettük, most pedig augusztus elseje helyett, szeptember elsején érvényesítjük az árváltozást, és nem szívesen tesszük.

- Mégsem köszöni meg Önöknek senki. Hiszen az árcsökkentést mindenki természetesnek veszi, és ha Önök előbb vezetik be, azt mondják, hogy ez a minimum. Azonban ha árnövekedés következik be, akkor azt mondják, hogy miért kellett ezt ilyen hamar. Még akkor is, ha ezek szerint egy hónappal később teszik, mint lehetne. De azt nyilván tudják, hogy hálát nem várhatnak senkitől.

- Ez nem is fordult meg a fejemben. Én arra nem is gondolok, hogy bármilyen árváltozást akár magánemberként, akár egy cég szóvivőjeként ünnepelve fognak fogadni az emberek. Én azt gondolom, itt azt kell megérteni, hogy teljesen természetes piaci folyamatokról van szó, és ezeket a piaci folyamatokat kell a szolgáltatónak nagyon korrekt módon követnie. Lehetőleg minél többször kell csökkenteni, de ebben az energiaár-változásban nagyon lényeges szempont, hogy korrektül hajtsuk végre, és akkor, amikor a piaci változások bekövetkeznek, ne előbb és ne később. Van még egy eleme ennek a dolognak, ami nagyon lényeges, mégpedig a felhasznált energia mennyisége. A fogyasztók a felhasznált energia mennyiségének a csökkentésével tudnak reagálni egy ilyen árváltozásra, sőt akár kompenzálhatják is azt. Vagyis ez ösztönző erő lehet. Tehát a sok rossz mellett van valami pici pozitívum is ebben, mégpedig az, hogy egyrészt az energiatakarékosságért hozott áldozatok gyorsabban megtérülnek, és van egy ösztönző erő arra, hogy az emberek takarékoskodjanak a felhasznált energiával. Tudom, hogy ez nagyon bizarrul hangzik, de mégis azt kell mondanom - és itt a környezetvédelmi szervezetekre kell utalnom -, hogy a drága energia ösztönzi a hatékony felhasználást és a takarékosságot, illetve javítja az ezért végzett beruházás megtérülését.

- Egy olyan cégnek, mint a Főtáv nem lett volna jobb, ha hagyja az egészet a politikusokra, vagyis az önkormányzatra, a Fővárosi Közgyűlésre? Viseljék ők a felelősségét és a terhét annak, hogy negyedévről negyedévre milyen árakat szabnak meg. Hiszen így automatikusan mindenki a Főtávra mutogat.

- Én azt gondolom, hogy egy szakmailag működő cégtől elvárható, hogy ne terhelje meg a politikát egy olyan típusú dologgal, mint az energiaár-változás.

- Vagyis ez a legtisztább módszer és a legátláthatóbb, legegyenesebb. Miért is vigyék bele a politikát, ha nem kötelező?

- Van egy másik eleme a díjunknak, amelybe bele tud szólni a politika, mégpedig az alapdíj. Hiszen az alapdíj évente egyszer nem automatizmus szerint változhat, hanem a Fővárosi Közgyűlés mint árhatóság döntése és a Magyar Energia Hivatal átvizsgáló, jóváhagyó döntése után. Tehát én azt gondolom, hogy a politikának arra van lehetősége és abban van szerepe, hogy a távhőszolgáltató saját működésének a finomításául és szépítéséül szolgáló alapdíjat ő határozza meg. Emellett, ha a Főtáv olyan igénnyel lép fel, amit nem tartanak indokoltnak, akkor költségcsökkentést várhatnak el. Az energia egy másik történet, hiszen mi annyi energiát vásárolunk, amennyire szüksége van a lakosságnak, és ennek van egy ára. És ha ezt nem fizetik ki vagy később fizetik ki az emberek, annak kellemetlen következményei lesznek, mert az adósságként marad bent a rendszerben, vagy a Főtávnál jelentkező hiányként. Így pedig egy folyamatosan romló gazdálkodás zajlik, vagy ott marad a rendszerben áremelésként és összeadódva egy következő árváltozással, annak hatását növeli, vagy egy árcsökkenés értékét tompítja.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Izsák Jenő karikatúrái