Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. augusztus 26

• Nyomtatás

Részletek

Bolgár György - Megbeszéljük

2010. augusztus 28. szombat, 03:08

Megbeszéljük

Bolgár György: - Elég ritkán fordul elő még Magyarországon is, Európában pedig gondolom végképp ritkán, hogy egy parlamenti párt képviselője olyan táborok felállítását javasolja, ahova egy bizonyos népcsoport tagjai kerülnének, és ezeket a táborokat valamiféle önfenntartó módon szerveznék meg, vagyis egy fillér állami pénzt sem költenének rájuk. Emellett a visszaeső bűnözőket és a cigányokat pedig megfosztanák állampolgárságuktól. Hallott Ön már ilyet Európában vagy bármelyik olyan európai országban, ahol az unió tagjaként az Európai Parlament is képviselőket választott? Vagy Magyarország ebből a szempontból unikum?

Göncz Kinga: - Magyarország unikum és a Jobbik is unikum ebből a szempontból. Ezt én is sokszor elmondtam, hogy az egyébként létező és az Európai Parlamentben is ott lévő szélsőséges pártok közül a Jobbiknak olyan a retorikája, ami teljesen elfogadhatatlan mindenki más számára. Emiatt függetlenek, és emiatt nem fogadta be egyik frakció sem a Jobbikot. Tehát ez a fajta rasszista, kirekesztő beszéd nem fordul elő. Egyébként Európában is baj van, talán érdemes összekapcsolni a franciaországi történésekkel ezt a dolgot, és Sarkozy elnök kezdeményezésével, miszerint kiutasítják a roma táborok lakóit, akik Romániából, Bulgáriából jöttek, illetve kitoloncolják őket Franciaországból. De azért ami nálunk van, azt meg sem közelíti az, ami ott történik.

- Igen, ugyanis mégiscsak más országok állampolgárairól van szó, akiket örökre ráadásul ki se tilthatnak, vagyis a jövő héten vissza is mehetnek. Arról, hogy ők milyen törvényeket, szabályokat sértettek, arról a francia közélet, a francia politika is elvitatkozik. Sőt, ha jól tudom, úgy vitatkoznak el rajta hogy nemcsak a baloldali ellenzék tiltakozik Sarkozy, illetve a hatóságok lépése ellen, hanem számos jobboldali politikus is.

- Nagyon széles front van kialakulóban azoknak a részvételével, akik tiltakoznak ez ellen és nem csak Franciaországban, hanem most már egyre inkább az unió különböző intézményeiben is. Sarkozy vizsgálatot ígért a következő hétre a bizottságnak arról, hogy milyen európai uniós jogszabályokat sért ez, azonban ez többé-kevésbé látható is. Szóval etnikai alapon nem lehet ilyen döntéseket hozni. Egyénekkel szemben igen, ha valaki elkövet valamilyen bűncselekményt, esetleg hosszútávon úgy tartózkodik egy országban, hogy annak a szociális ellátására szorul, nem keres munkát, nem tanul és nem tudja fenntartani magát. Tehát csak egyéneket lehet ilyen szempontból nézni, és sohasem etnikumokat és csoportokat lehet kiutasítani. A szabad mozgás, a letelepedés szabadsága mindenkit megillet, aki európai uniós állampolgár.

- Milyen esetben foglalkozhat az Európai Unió, illetve az Európai Parlament egy-egy ország belső ügyével? Hiszen talán erre a francia példára azért ugrott rá az Európai Unió, illetve a bizottság illetékes biztosa, mert több uniós tagországot is érint. Tehát ez bizonyos konfliktust is jelenthet mondjuk Franciaország, Románia, Bulgária és mások között. Azonban, ha egy országon belül, például Magyarországon történik meg az, hogy egy parlamenti párt valamilyen politikusa a náci koncentrációs táborokhoz nagyon sokban hasonló, faji alapon megszervezett kényszertábor létrehozását sürgeti, akkor beleavatkozhat-e bármilyen módon az unió vagy az európai parlament, napirendjére tűzheti-e a problémát, figyelmeztetheti-e az országok közvéleményét, hogy vigyázat, mert itt egyenes út vezet a fasizmushoz?

- Éppen jövő héten indul a parlament, és részben az állampolgári bizottságban szeretnénk mihamarabb, már a hét elején foglalkozni a francia üggyel. Ott biztosan szó fog esni erről is, legalábbis én mindenképpen fel fogom vetni. A parlament plenáris ülésén, ami a szeptember második hetében lesz, most azt szervezzük, hogy ott legyen vita, illetőleg kérjünk állásfoglalást a bizottságtól és a tanácstól. Tehát biztos, hogy ott is szóba fog ez kerülni. Pontosan amiatt aggasztó ez az egész egyébként, hogy a franciaországi események nem egyedülállóak. Tudjuk, hogy Olaszországban hasonló eset történt az előző évben. Tudjuk, hogy több országban vannak romaellenes megnyilvánulások, akciók, és ezek így együtt rendkívül veszélyesek. Szóval azt kéri a parlament, hogy legyen olyan átfogó, európai romaintegrációs stratégia, ami nem egy-egy ország belügyeként kezeli ezeket a kérdéseket, hanem európai ügyként. Egyébként az alapjogi kérdések – márpedig ezek annak számítanak – nem egy ország belügyei, hanem az Európai Unióé.

- És talán ez a francia konfliktus is jelzi az egész Európai Uniónak, a nagyobb, fontosabb és gazdagabb országoknak is, hogy egész Európának foglalkoznia kell ezzel a problémával. Nemcsak a szegényeké, nemcsak az újonnan csatlakozottaké a probléma, nemcsak románoké, bolgároké, magyaroké, szlovákoké, cseheké, hanem franciáké, olaszoké is. Az egész Európai Unió problémája ez, és végül is egy helyre tartozunk, összetartozunk, és ha van egy ilyen integrációs problémánk, akkor közösen kell segíteni, mert talán így nagyobb eséllyel tudjuk ezt megoldani. Van most erre mód, van remény arra, hogy akár plusz források bevonásával, új elképzelésekkel, módszerekkel megpróbáljanak ennek a dolognak, ha nem is a végére járni, de a közepébe vágni?

- Nagyon régóta felmerül ez a kérdés, és a parlament egyre erőteljesebben kéri az egyértelmű uniós fellépést. Én azt hiszem, hogy ez most pont ennek a visszaigazolása. Hogy ha ezt országok belügyeként kezeljük, akkor az történik, hogy egyik ország elkezdi átterhelni egy következőre a problémát. Pontosan a szabad mozgás miatt, a roma emberek ilyen esetben elmennek egy másik országba. Egy ideig ez Olaszországban volt probléma, most Franciaországban, de tudjuk, hogy máshol is az. Tehát az uniónak erőteljesebben kell fellépnie. Egyébként vannak is források erre. Tulajdonképpen a források igazán feltételhez kötött és hatékony felhasználása, illetve ennek a számonkérése hiányzik. Én azt hiszem, hogy ebből a szempontból lehetőség is ez a nagyon rossz helyzet most, mert ezt újra sürgethetjük, és talán jobb az esély is rá, hogy most meg is történjék.

- Lehet, hogy naiv dolgot kérdezek, de ha Ön a jövő héten ebben az ügyben felszólal, előtte például próbál egyeztetni a Fidesz európai képviselőivel? Van közöttük olyan, cigány származású képviselőnő is, aki ilyen ügyekben nagyon aktív és nagyon tevékeny szerepet vállalt az elmúlt ciklusban is. Van remény arra, hogy a bal- és jobboldali magyar képviselők együtt fejezik ki mondjuk az elborzadásukat a Jobbiknak ezzel az ötletével kapcsolatban, és akár közösen próbálnak javaslatokat tenni az Európai Uniónak illetve a parlamentnek, hogy mit lehetne tenni az integráció nagyobb sikere érdekében?

- Nem naiv a kérdés ez. Én azt gondolom, hogy mindenképpen együtt kell lépni, és nagyon sok mindenben együtt is működünk egész konkrétan Járóka Líviával, aki maga személyesen nagyon elkötelezett, és ugyanazt gondolja és ugyanazokat az értékeket vallja, mint mi. Én mindenképpen fogom őt keresni. Egy kicsi csalódást is okoz nekem az, hogy ő nem szólalt meg sem a francia ügyben, sem a Jobbik ügyében, de fogom őt keresni. A nehézség az, hogy ugyan egyértelmű a szocialista frakció állásfoglalása és a liberális frakció állásfoglalása, amelyik szintén megszólalt, és feltehetően a zöldeknél is zajlik egy egyeztetés, az EPP maga, tehát az Európai Néppárt megosztott. Én is láttam, hallottam különböző véleményeket. Itt most tulajdonképpen az lesz a döntő, hogy a Fidesz megengedi-e Járóka Líviának, hogy a többiekkel egyetértve szólaljon meg és lépjen ő is.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

• < Előző
• Következő >