Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. augusztus 27
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. augusztus 29. vasárnap, 04:12
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Ön a napokban feljelentést tett a miskolci rendőrkapitányságon amiatt, hogy a Jobbik miskolci polgármesterjelöltje egy kampányrendezvényen arról beszélt, hogy a cigánybűnözőket táborba kellene zárni és meg kellene fosztani őket a magyar állampolgárságuktól is. Miért büntetőügy ez Ön szerint?
Dániel Péter: - Mindenképpen büntetőügy, hiszen egy nagyon súlyos, rasszista jellegű, köztörvényes bűncselekményt valósít meg. Ez a BTK-ban részletesen szabályozva van. Ez a közösség elleni izgatás és a gyűlöletkeltés törvényi tényállását valósítja meg. Nyilván ezért én még nem tettem volna büntető feljelentést, hiszen én a leggyakrabban védeni szoktam a bűnözőket, szakmámból fakadóan is. De az a gond, hogy ezzel a bűncselekménnyel engem nagyon súlyosan megtámadtak és megsértettek. Én ugyanis magyarnak vallom magam és a magyar társadalom, a magyar nemzet tagjának vallom magam. Azt gondolom, hogy a hazai romatársadalom, amelyet megtámadtak, pont ugyanúgy a magyar társadalom szerves részét képezi, és ők is pontosan ugyanolyan jogú tagjai a magyar társadalomnak, mint bárki más. Tehát ha valaki bármilyen ok miatt romákat szeretne bármilyen táborba, mondjuk koncentrációs táborba zárni, az megsért és megtámad végső soron minden magyart és így természetesen megsért engem is.
- Ez az okfejtés világos és logikus. De Ön is tudja, sőt nyilván jobban tudja, mint én, hogy a gyűlöletbeszédet az elmúlt hat-nyolc év során folyamatosan próbálták valamilyen módon normális vagy demokratikus, vagy elfogadható keretek közé szorítani. Azonban ezek a törekvések, próbálkozások az Alkotmánybíróságnál vagy a köztársasági elnöknél vagy még a parlamentben a koalíciós pártok valamelyikénél megakadtak, rendre kudarcot vallottak. Bizonyos konkrét bírósági ügyekben az derült ki, hogy a közösség elleni izgatás és a gyűlöletre uszítás a mai magyar jogértelmezésben valami olyasmit jelent – vagy legalábbis nagyon sokan így fogják fel –, hogy valamilyen konkrét cselekménynek és fizikai eseménynek is be kell következnie ahhoz, hogy a gyűlöletre uszítás megvalósuljon. Vagyis valakiknek el kell követnie ennek nyomán valamilyen bűncselekményt. Szóval attól, hogy valaki mond valami felháborítót és gyűlöletre is uszít, még nem biztos, hogy az emberek hallgatnak rá. Körülbelül ez lehet a határvonal a mai magyar jogértelmezés szerint. Nem gondolja, hogy a rendőrkapitányságnak is ez lesz majd a véleménye? Hiszen ezt a legkönnyebb, különösebb gondolkodás nélkül, következtetésként levonni.
- Semmiképp nem lehet ez a véleményem, ugyanis ez nem tényállási elem. Ebben az adott helyzetben azok a jobbikos politikusok, akik megtették ezt a nyilatkozatot, bizony jelentősen átléptek egy bizonyos határt, mivel nyilvánvaló és nyílt törvénysértésre buzdítanak. Itt most nemcsak a gyűlöletkeltés a tét, tudniillik hazánkban a büntetőjog pontosan szabályozza, kiket, mikor és hova lehet bezárni, és semmilyen tábor vagy munkatábor nem szerepel ezek között. Ráadásul egyetlenegy törvényünk sem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a romákat, a cigányokat vagy a zsidókat, vagy a tótokat máshogy kéne megítélni egy bizonyos témakörben. Tehát ez az abszolút logikátlan és primitív politikai kampányfogás megvalósította ennek a bűncselekménynek a törvényi tényállását, mivel ráadásul közvetlen jogsértésre bujtogat, és gyakorlatilag ezáltal gyűlöletet is kelt egy megadott faji csoporttal szemben.
- De nem a társadalmat bujtogatja valamiféle törvénytelen lépésre, hanem a hatóságokat. A hatóságok pedig nyilván törvénytisztelőek, legyintenek egyet, és azt mondják, hogy ugyan már, hogy képzelik ezt.
- Szerintem ezzel mindenkit bujtogatnak. Én nem gondolom, hogy jól tenném, ha például olyan beszédet mondanék bármilyen kampányrendezvényen, hogy a jobbikos köztörvényes bűnözőket kellene valamilyen munkatáborba zárni. És azt gondolom, hogy ezeket a határokat senkinek nem szerencsés átlépni. Annak idején a gárda-perben is pontosan ezért kerül sor a feloszlatásra, mivel kiderült, hogy a Jobbikot és ezt az egész gárdamozgalmat csak és kizárólag a cigánybűnözés zavarja. Márpedig tudomásul kell venni, hogy a bűnnek nincsen sem faja, sem vallása. És nagyon helytelen, ha valaki így megcímkézve, csak bizonyos bűnözéssel szeretne foglalkozni. Ráadásul nagyon sok furcsa kérdés merül fel. Például ki dönti el, hogy az adott bűnöző roma-e vagy nem. Mondjuk Vona Gábor vagy Szegedi Márton ülne egy fehér köpenyben a táborkapu előtt és ilyen mengelei módon bólintana jobbra vagy balra, hogy te cigány vagy, te menj be a táborba, te nem vagy cigány, te megúsztad a tábort. Tehát azt gondolom, hogy itt a történelmi párhuzam, a szóhasználat és maga az egész gondolkodás bőven túllépte a büntetőjogi szabályozás kereteit.
- Milyen szabályok vannak a Büntető Törvénykönyvben az ilyenfajta bűncselekmény büntethetőségének? Szóval mit lehetne ezért kapni normális körülmények között?
- Ez gyakorlatilag egy három évig terjedő büntetéssel járó bűntett. Emellett az egész kampánykijelentés után kiadtak egy nyilatkozatot is, melyet több jobbikos politikus is jegyzett. Tudomásom szerint például Szegedi Csanád is.
- Aki nem tévesztendő össze az eredeti nyilatkozatot tevő Szegedi Mártonnal
- Így van. Tehát Szegedi Márton tette az eredeti nyilatkozatot, de aztán tudomásom szerint kiadtak egy politikai nyilatkozatot is, melyen már több jobbikos politikus neve szerepel. Azt gondolom, hogy egy ilyen nyílt törvénytelenségre, egy ilyen rasszista faji megkülönböztetésre törekvő nyilatkozat megvalósítja ennek a bűncselekménynek a törvényi tényállását. És azt gondolom, hogy mi magyarok ezt nem tűrhetjük el.
- Valóban úgy tűnik, mintha eltűrnénk, mert Önön kívül meg még a szocialisták egy tiltakozó nyilatkozatán kívül nem hallottam politikust név szerint felháborodni, kirohanni, tiltakozni, ünnepélyesen vagy borúsan elítélni. Nem váltott ki olyan nagy visszhangot ez az egyébként döbbenetes megnyilatkozás.
- Én is vártam néhány napot. Nem szeretném magamnak vindikálni a jogot, hogy mindig én lépjek fel különböző képtelenségekkel vagy törvénytelenségekkel szemben. Azonban miután egy-két nap elteltével azt tapasztaltam, hogy csak egy-két nagyon tétova nyilatkozat jelent meg, úgy éreztem tennem kell valamit. Például tegnap a médiában is figyeltem a kisebbségi jogvédőket, akik ilyen fogalmakat használtak, hogy szerencsétlen fogalmazás, meg félreérthető. Kérem szépen, itt semmi félreérthető nincs.
- Azt mondta a kisebbségi jogvédőszervezet, hogy félreérthető?
- Igen, szó szerint ez hangzott el.
- Hogy lehet ezt félreérteni?
- Én nem tudom, szerintem ezt nem nagyon lehet félreérteni. Bár nyilvánvalóan jogilag egy nonszensz dologról van szó, hiszen természetesen nem is lehet megvonni senkitől a magyar állampolgárságot. Mire fel lehetne megvonni? Ez is képtelenség.
- Ezt Vona Gábor is kénytelen volt konstatálni.
- Igen, tehát ez egy jogi képtelenség. Úgyhogy ennek a primitív, rendkívül rasszista és támadó nyilatkozatnak nem is lehet más a célja, mint a gyűlöletkeltés. Azonban nem gondolom, hogy ennyire primitívek a jobbikos politikusok - bár nem tartom őket sokra -, és nem gondolom, hogy ténylegesen ekkora bakit vétenének. Ezért nyilvánvaló a szándékuk. Nekik egy szándékuk volt, az újabb gyűlöletkeltés.
- Ön azt írja a feljelentése végén, hogy amennyiben nem kezdenek vizsgálatot és nem indítanak eljárást, akkor nemzetközi jogvédő fórumokhoz fordul. Például milyenekhez fordulna? Egyébként így egy ilyen nemzetközi jogvédő szervezet is meg fogja tudni, hogy ilyesmi Magyarországon elhangzott.
- Így van, át fogom nekik adni.
- És tiltakozni fognak?
- Rájuk bízom, mit lépnek. Én a magam részéről, amennyiben Magyarországon nem történik a demokráciának és a törvényeinknek megfelelő lépés, akkor én ezt át fogom adni nemzetközi jogvédő szervezeteknek, és végső soron pedig nemzetközi bíróság előtt is folytatni fogom ezt az ügyet.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- << Előző
- Következő
