A magyar igazságszolgáltatás rejtelmei
- Részletek
- Napi apró
- 2010. március 01. hétfő, 17:58
- Balogh S. Éva
Olvasom, hogy Ungváry Krisztián harmadfokon jogerősen pert nyert Kiss László alkotmánybíró ellen. Ez már önmagában is figyelemreméltó hír, mivel Magyarországon nem szokás pert nyerni bírók, különösen alkotmánybírók ellen. Az ügy háttere, hogy Ungváry Krisztián történész az Élet és Irodalom 2007. május 18-i számában „Egy eljárás genezise: A Dialógus Pécsett” című cikkében megemlítette, hogy Kiss László jelenlegi alkotmánybíró a 80-as évek elején a pécsi egyetem párttitkárhelyetteseként besúgó volt. Mire Kiss László beperelte.
Mondom, ez a felmentés már magában is érdekes, de ami számomra, aki nem ismeri igazán a magyar igazságszolgáltatást, még érdekfeszítőbb volt, az ennek a pereskedésnek a folyamata. Először a Pesti Központi Kerületi Bíróság, amelyik, mint megtudtam, tíz pesti kerületben osztogatja az igazságot, hozott ítéletet 2009. június 29-én. Ott a bíróság a rágalmazás vádja alól, mivel ezzel vádolta Kiss a történészt, felmentette Ungváryt, és mindössze megrovásban részesítette, becsületsértés miatt.
Ez természetesen nem elégítette ki Kiss Lászlót és fellebbezett. Néhány hónappal később, december 8-án a Fővárosi Bírósághoz került a per: az ottani bírák egészen másképpen látták a dolgokat, mint a PKKB-sok. Nemcsak becsületsértésért rótták meg Ungváryt, hanem elítélték rágalmazásért és becsületsértésért is. A nem jogerős ítélet szerint a bíróság a történészt egy év próbára bocsátotta. Szép kis ügy lett volna, ha így maradnak a dolgok. Egy történész felfüggesztett börtönbüntetést kap, mert az írta, hogy Kiss László párttitkárhelyettesként „hivatalos kapcsolatként besúgásban serénykedett.”
Csütörtökön, 2010. február 25-én aztán a Fővárosi Ítélőtábla mind a rágalmazás, mind a becsületsértés vádja alól felmentette Ungváryt. Három bíróság, három teljesen különböző ítélet. Csak kapkodom a fejem, noha itt csak három bíróságról van csak szó. Egyszer valóban le kellene ülnöm, hogy megírjam a turul szobor pereskedésének történetét. Az lenne csak igazán érdekes.
(Balogh S. Éva)