Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. augusztus 31
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. szeptember 02. csütörtök, 02:33
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Két perccel ezelőtt még úgy volt, hogy Péterffy Gábor igazgatóhelyettes fog nekem nyilatkozni. Nem tudja mi az oka, hogy mégsem így lett?
Hüse Marianna: - Sűrű a programunk. A küngösi kisposta tegnapi újranyitásával kapcsolatban, a jövő terveiről és mindenről folyamatosan szükséges egyeztetni a vezérigazgató úrral is és területi igazgatókkal is. Szóval sűrű az életünk. Az igazság az, hogy első körben úgy volt, hogy én nyilatkozom. Azonban nekem is sűrű volt a programom, ezért kértem meg az igazgatóhelyettes urat, hogy vállalja át tőlem ezt a szerepet. Ő örömmel és szeretettel vállalta volna, de most neki jött közbe valami.
- Értem. A lényeg, hogy megnyitottak egy kispostát, én pedig a Klubrádióban reggel hallottam Ivády Gábor LMP-s képviselőtől, Ivád polgármesterétől - aki a kisposták megszüntetése ellen folyó harc egyik felkent képviselője volt éveken keresztül -, hogy tulajdonképpen most már nem biztos, hogy ezeket meg kéne nyitni. Azt mondta, hogy ő ezt már nem tenné meg, legfeljebb akkor, ha a községben közösen alaposan végiggondolnák, hogy van-e ennek értelme. Szerinte egyébként nem nagyon van. Ehhez képest Önök miért gondolják úgy, hogy mégis érdemes megnyitni őket?
- Teljesen igaza van Ivády Gábor úrnak abban, hogy nagyon fontos felmérni azt, hogy ezeken a kistelepüléseken hol van valós igény arra, hogy újranyissuk a kispostákat. Kétségkívül igaz, hogy van, ahol bevált a mobilpostai szolgáltatás. Mondjuk olyan helyeken, ahol nagyon elöregedett a falu lakossága vagy olyan munkarendben, olyan helyzetben élnek és dolgoznak az emberek, hogy a mobilpostai szolgáltatás jobban ki tudja elégíteni a helyi igényeket. Tehát ebben teljesen igaza van Ivády Gábor polgármester úrnak. Azonban azt azért tudni kell - és ezt ő is tudja -, hogy a posta nemcsak egy hely, nemcsak egy hivatal és nemcsak egy ügyintézésre szolgáló helyszín, hanem a posta épülete és környéke egy közösségi tér. És a Magyar Posta, a kormányzattal összhangban, ezt a szerepét szeretném megteremteni, visszaállítani, ennek szeretne helyet biztosítani. Tehát az újranyitásoknak azon kívül, hogy praktikus értelme is van, gesztusértéke és szimbolikus értéke is van. Hiszen így az emberek visszakapják azokat a lehetőségeiket, tereket és eszközöket, melyek az életminőséget javítják. És ezek közé tartozik az óvoda, az iskola, a vasút és - ami ránk tartozik - a posta. Tehát a posta ebben próbál szerepet vállalni.
- Igen, ez a közösségi tér remekül hangzik, politikusok szájából még jobban. Egy postai szóvivő szájából kevésbé, mert én őszintén szólva még nem nagyon láttam olyan postát, ahol az emberek elücsörögnek, beszélgetnek, társalognak és megbeszélik a közösség kisebb-nagyobb dolgait. Ellenben olyat rengeteg láttam, hogy sorban állnak a pultnál vagy csekket adnak fel, levelet adnak fel, lottószelvényt vesznek és így tovább. Tehát úgy tűnik, hogy a posta nem a közösségi térnek a kifejezett helye, talán még kis falvakban sem, hanem egy bizonyos feladat elvégzésére szakosodott vállalat és annak a megfelelő helyisége. Miért lenne ez közösségi tér?
- Önnek igaza van, hiszen Budapestről egészen másként látszik minden. Én is Budapesten élek egyébként, de nagyon sokat utaztam és nagyon sokat jártam vidékre. Én azt látom, hogy a vidéken élő embereknek más az igényük, más a szemléletük, más az értékrendjük. Vidéken igenis működnek a közösségi terek és igenis van igény arra, hogy társalogjanak egymással az emberek, hogy megálljanak, beszélgessenek, kérdezzenek, tájékozódjanak. És ennek egy helyszíne lehet a posta. Tehát van erre igény és az emberek így is élnek. Tegnap Küngösön az emberek sorban álltak az első napi bélyegzésért és a küngösi képeslapért, ami tegnap került kibocsátásra.
- Ezt elhiszem, de első nap csak egyszer van.
- Mindenesetre örömmel adták fel a képeslapot a rokonaiknak, ismerőseiknek. Egyébként a postán le lehet ülni és a postán lehet újságot olvasni. A Magyar Posta tervei között szerepel, hogy a szolgáltatások bővítésével 21. századi postahelyeket alakít ki. És ebbe nemcsak a társalgás, az ücsörgés, a beszélgetés fér bele, hanem mondjuk az internetezés vagy egyéb más hivatalos ügy elintézése, vagy elektronikus szolgáltatások igénybevétele is. Egyébként az emberek valóban bemennek a postahelyre, leülnek, újságot olvasnak. Nem mindenki vásárolhat meg egy napilapot vagy egy magazint, azonban a postán arra is lehetőség van, hogy ezeket elolvassák.
- Tehát a posta például Küngösön odaadja az újságot a belátogatóknak, akik feladnak mondjuk egy levelet, hogy tessék Józsi bácsi, itt a Népszabadság, jaj bocsánat, itt a Magyar Nemzet, tessék ezt olvasni, üljön le nyugodtan, nem kell fizetni érte majd visszaadja. Ez így megy?
- Nyilvánvalóan nem az aktuális napilapról van szó, de sok esetben, akinek nincsen pénze arra, hogy megvegye az aktuális napi sajtót - legyen az bármelyik sajtótermék, akár napilap, akár egy magazin - nagyon fog annak is örülni, ha remittendából olvashat és a kezébe veheti bármelyik példányt.
- De akkor ehhez nyilván kell valamilyen vezérigazgatói rendelet, hogy a remittendát tessék szétosztani másnap.
- Így van.
- Valóban?
- Nyilvánvalóan lesz erre igény, és nyilván a Magyar Posta vezetése meg fogja találni erre az anyagi forrásokat és más eszközforrást is.
- Mindjárt ezt a forrásrészt is megvizsgáljuk, de például arról tud, hogy Küngösön mekkora volt a forgalom a bezárás előtt? Tegnap nyilvánvalóan nagy volt, de bezárás előtt mondjuk heti hány forintos forgalom volt?
- Ezt nem tudom. Hat évvel ezelőtt zárták be a küngösi kispostát. Én most ebből nem készültem fel megmondom őszintén, ezért nem tudom az akkori adatokat idézni, hogy miért zárták be. Ez egyébként nehéz is lenne ezt megmondani, hiszen 488 kistelepülési postahelyet zártak be.
- És azt tudja például, hogy ma, vagyis a második napon mekkora volt a forgalom?
- Nem tudom, de nem lehet a kisposták bevételeit csupán kockás lapon mérlegelni. A Magyar Postának nem csak egy-egy hivatalt kell szemlélnie, amikor arról beszél, hogy nyereséges vagy veszteséges, hanem azt is, hogy valami milyen társadalmi hozadékkal jár. Tehát nem csupán egy postahelyre kell ezt levetíteni, hanem a Magyar Postának összességében kell jól gazdálkodnia és eredményesen működnie. És az eredményességhez nemcsak a forintok, a számok tartoznak hozzá, hanem a társadalmi megítélés, a társadalmi szerepvállalás és a társadalmi jelenlét is.
- Ez eddig rendben van, és természetesen igaza van abban, hogy nem a küngösi postának kell nyereségesnek lennie, mert az nyilván soha nem lesz az. Hiszen lehet, hogy kisebb lesz a forgalom, mint az alkalmazottak fizetése és az épület, illetve a helyiség működtetése, rezsije, fenntartása. Sőt, ez szinte garantáltan így van. Azonban összességében nyereségesnek illik lennie a postának, ez ugyanis egy vállalat, egy gazdasági társaság, amely az elmúlt nyolc évben nyereséges is volt. Vannak arra számítások, hogy például a kisposták újranyitásával ennek a nyereségnek mekkora része fog elúszni, elveszni?
- Nincsenek. Tehát most nem áll rendelkezésemre ilyen számadat. De a Magyar Posta vezetése hosszú távú tervekben gondolkodik. Tehát egy kisposta újranyitásának nem csupán annyi a szerepe, hogy akkor most nyissuk újra, hanem a hosszú távú tervek között szerepelnek más profilbővítési, illetve más szolgáltatásbővítési tervek is. És ez magába foglalja a postahely működtetését is. Erről most nem szeretnék beszélni, mert ezek távlati tervek, és ezekről majd a megfelelő időben nyilván tájékoztatjuk a közvéleményt, de az biztos, hogy a hosszú távú tervekhez nélkülözhetetlen a kisposták újranyitása. Azonban hangsúlyozom, hogy csak ott, ahol erre igény és lehetőség van.
- Azt látják, hogy mekkora igény van erre? Hiszen jó néhány száz kispostát zártak be az elmúlt években. Tehát néhány tucat kisposta kinyitására van szükség vagy mindenhol felvetődött az igény?
- Szeptember hónapban a küngösi után még négy kisposta kerül megnyitásra, ezek közül három Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, egy Fejér megyei, a továbbiakról egyeztetés folyik. A Magyar Posta kezdeményezésére volt egy megbeszélés, egy egyeztetés hét önkormányzati szövetséggel. Természetesen a kormányzat, a minisztérium bevonásával, pontosan azért, hogy egy párbeszéd, egy együttműködés alakuljon ki, és helyi szinten is elkezdődhessenek az igényfelmérések. Tehát a helyi önkormányzatok bevonásával meg fogjuk kérdezni a helyi embereket, hogy hol és milyen mértékben van igény a kisposták újranyitására. És ott fog csak kinyitni a kisposta, ahol erre valóban lesz igény és lehetőség.
- Igen. Ha néhány tucatot nyitnak csak újra, akkor az valószínűleg néhány tízmilliós vagy egy-két százmilliós kiadás csak, amennyit a Magyar Posta nyilván el tud viselni. Azonban Nyitrai Zsolt államtitkár tegnap a Népszabadságnak azt nyilatkozta, hogy a költségek biztosan milliárdos nagyságrendűek lesznek. Ha milliárdos nagyságrendűek, akkor az viszont már körülbelül az a tartomány, amekkora a Magyar Posta nyeresége, mondjuk öt-hét-nyolc milliárd. És, ha elúszik egy állami vállalat nyeresége, az közpénzből úszik el.
- Véleményem szerint történelmietlen erről beszélni, mert ez a jövő. Tehát kár beszélni azokról a számokról, amelyeket mi most csak felvázolunk. Nincs még akta, nem készült felmérés, ezért még nem tudjuk, hogy hol van igény kisposta újranyitására. Tehát most még kár milliárdokkal dobálózni és riogatni az embereket.
- Nem én dobálóztam, Nyitrai Zsolt államtitkár nyilatkozta ezt a milliárdos nagyságrendről.
- Igen, de Nyitrai Zsolt nyilván felel a szavaiért, és nyilván megalapozottan mondta ezeket. Én nem szeretnék számokat mondani és nem szeretnék találgatni. Egyelőre nem tudjuk, hogy hány milliárdot jelent ez a dolog, majd meglátjuk. Meglátjuk, hogy hány kistelepülésen van igény az újranyitásra és meglátjuk, hogy ezek milyen nagyságrendű költségek. Most még ezt nem tudhatjuk. Ott, ahol rendelkezésre áll mondjuk egy régebbi épület vagy mondjuk olyan kedvezményes körülmények között lehet bérelni, mint Küngösön, ahol egy jelképes összegért - kétezer forintért - tudja a Magyar Posta visszabérelni azt a helyiséget, ahol alapvetően működött, nyilván más számok fognak kikerekedni.
- Visszatérnék egy kicsit még ehhez az alapvető ideológiai indokhoz, hogy a posta közösségi tér. Ha már azt mondják - és ennek persze alapja is van -, hogy szükség van közösségi terekre a legkisebb falvakban is, akkor attól függően, hogy az illető faluban van-e iskola vagy óvoda, vagy egy polgármesteri hivatal, vagy valamilyen önkormányzati helyiség, a posta miért nem ahhoz nyújt segítséget, hogy ott egy szobában rendesen le lehessen ülni. Tehát a remittendát a mobilpostás kivinné az önkormányzathoz, és így a posta hozzájárulna ahhoz, hogy az emberek például nyugodtan és ingyen olvasgathassanak. Vagyis a közösségi tér megalakításához, létrehozásához a posta adna párszázezer forintot és sokkal olcsóbban megúszná, mint esetleg egy hivatal fenntartásával, ami ráadásul a minimális forgalom mellett bizonyára komoly veszteséget okoz. Tehát mégiscsak lenne közösségi tér, de nem feltétlenül egy állami vállalatnak kellene azt fenntartania, legfeljebb segítséget adna a helyi közösségnek ehhez.
- Véleményem szerint, ha a Magyar Posta ezt tenné, akkor ezt a tevékenységet nem a postai szolgáltatások közé lehetne sorolni, hanem mondjuk a Magyar Posta társadalmi szerepvállalású feladatai közé.
– De hiszen éppen társadalmi szerepet vállalnak. Éppen ezért hoztam ezt elő, mert ha már társadalmi szerepet akarnak vállalni, akkor miért nem nyíltan ezt mondják. Mondhatnák, hogy társadalmi szerepet akarunk vállalni és erre van ötven vagy száz, vagy kétszázmillió forintunk egy évben. Tehát miért szuszakolják bele a gazdasági társaság működésébe ezt a dolgot, mikor eleve lehet tudni, hogy gazdaságtalan? Emellett ugyanazt a tevékenységet mobilpostával is jól elvégzik.
- Mert a Magyar Posta egy vállalat. Tehát a Magyar Posta egy nemzeti szolgáltatóvá szeretne válni és ebbe az irányba szeretne fejlődni, és ezt szerepét szeretné erősíteni. Tehát a posta egy szolgáltató, de társadalmi, nemzeti szolgáltató. Azt hiszem, ebben a kifejezésben benne van az, hogy szolgáltatni is kell egy vállalatnak. Tehát valóban ez egy nyereségorientált állami vállalat, de a szolgáltatás mellett nem csupán a pénzbevétel és a nyereség fokozása kell hogy álljon, hanem az a szolgálat, amiért a Magyar Posta kell hogy létezzen. Tehát azért a szolgáltatási díjért, amit egyébként az ügyfelek is befizetnek, azért ne csak egy levél elküldését kapják vagy egy száraz szolgáltatást, hanem valóban érezhetően szolgáltató legyen a Magyar Posta, minden szempontból.
