rss      tw      fb
Keres

„Éljen a valóság!” Orbán Viktor válogatott mondatai a száznapos beszédből

Orbán Viktor kedden kormánya első száz napját értékelte a Professzorok Batthyány Köre rendezvényén, a budapesti Szent Imre Gimnáziumban (majd eltávozott a Magyarország-Moldova mérkőzésre). Az egyórás beszéd emlékezetesebb okfejtései:


Magyar forradalmak

Mi magyarok „tudjuk, milyenek a forradalmi változások. 1956 óta tudjuk, milyen a fegyveres forradalom. 1989 óta tudjuk, milyen az alkotmányos forradalom. És 2010-től már azt is tudjuk, milyen a kétharmados forradalom.”

Vannak, akik a válságot balesetnek tartják

„Vannak, akik úgy vélik, hogy a válság a Lehmann Brothers bank csődjével kezdődött. Vagyis egy balesetről van szó, egy elkerülhető rossz döntés következményei rázták meg és rázzák azóta is a világot. Én azonban inkább úgy látom, hogy a nyugati világ eljutott egy olyan pontig, amelynél az utópia, amelynek a burkában éltünk, hatalmas erővel beleütközött a valóságba, és apró darabokra tört. A most darabjaira tört világban… úgy tartották, hogy mindent, még az emberek értékét is, pénzben lehet mérni.”

Mi, magyarok fogjuk leggyorsabban eltakarítani a bukott korszak romjait

„Büszkék lehetünk arra, hogy milyen gyorsan, milyen széles körben, milyen széles egyetértésben szakítottak a magyar emberek az utópiák korszakával, és tették le az alapjait egy új, valóságra épülő rendszernek, amelyet mi a nemzeti együttműködés rendszerének hívunk. Sehol máshol, még ott sem, ahol a gazdaság bajai súlyosabbak a mienknél, nem sikerült ilyen széleskörű együttműködést létrehozni. Ennek megfelelően nekünk magyaroknak jó esélyünk van arra, hogy mi tudjuk a legkorábban és a leggyorsabban eltakarítani a bukott korszak romjait, és lerakni egy új, a valóság tiszteletén nyugvó rendszer alapjait.”

A hitelezők hatalmas összegeket fogna kivonni a magyar gazdaságból

„Úgy kell tehát elképzelnünk, hogy a munkánk gyümölcsének tekintélyes részét, akkora összeget, amelyből egy teljes oktatási rendszert, egészségügyi rendszert vagy nyugdíjrendszert lehet működtetni, az elhibázott gazdaságpolitika következtében, az ország eladósítása miatt, visszafizetés formájában a hitelezők ki fognak vonni a magyar gazdaságból.”

Feltűrni az ingujjat

„Fel kellett tűrnünk az ingünk ujját, fel is gyűrtük, és azonnal hozzáfogtunk a munkához.”

Így hívjuk magunkat

„2010. május 29-én alakult meg a magyar választók akaratából a nemzeti ügyek kormánya – így hívjuk magunkat…”

A kormányprogramot a választások előtt megbeszélték a választókkal

„Ez az első kormány, amelynek programja, mármint a kormány programja, megegyezik a kormánypárt választási programjával. Amikor a kormányprogramot írtam, sokat gondolkoztam a kormányprogram és a választási program viszonyáról, végül úgy döntöttem, az a legegyszerűbb megoldás – hogy Rejtő Jenővel éljek, ’kézenfekvő”, milyen szép szó –, hogy a választási programot úgy, ahogy van, beleillesztem a kormányprogramba. Így most először van Magyarországnak egy olyan kormányprogramja, amelynek része teljes egészében a választáson bizalmat kapott párt választási programja. Ez azt jelenti, hogy a mostani kormány egy valóságos programra kapott felhatalmazást. Vagyis ez a kormány azt teszi, azt kell tennie, amit az emberekkel a választások előtt megbeszélt… Mostantól, ennek az új kormányprogramnak az elfogadásától kezdődően egyetlen politikus sem takarózhat azzal, hogy más dolog a választás, és más a kormányzás.”

Nemzeti együttműködés, nemzeti együttműködés, nemzeti együttműködés

„Mi az emberekkel együttműködve hoztuk létre és most építjük ki a nemzeti együttműködés rendszerét… Építjük a nemzeti együttműködés politikai rendszerét. Építjük a nemzeti együttműködés közigazgatási rendszerét. Építjük a nemzeti együttműködés gazdasági rendszerét, és építjük a nemzeti együttműködés erkölcsi rendszerét is, amelynek főbb tételeit reményeink szerint az alkotmány foglalja majd össze.”

Hatékonyság: ötvenöt versus tizenkilenc

Az új, „korszerű” kormányzati struktúra hatékonyságát „az is bizonyíthatja, hogy a kormány első száz napja alatt ötvenöt törvényt fogadott el az országgyűlés. Csak a nagyságrendet érzékeltetendő: négy évvel ezelőtt ez a szám tizenkilenc volt. Most pedig ötvenöt. És milyen törvények, tisztelt hölgyeim és uraim!”

Bankok, bankárok

„Tabunak számított az állami vezetők fizetése is korábban. Ez sok igazságtalanságot takart, és nagyon sok jogos ellenérzést szült. Most ezen is változtattunk… bevezettük a kétmillió forintos fizetési plafont. Ez mindenkire vonatkozik. Akkor is, ha Brüsszelbe szalad panaszkodni. Mindenkire, egységesen, mert a jó erkölcs tekintetében nincsen kivétel. A bankárokra is vonatkozik a jó erkölcs szabálya, sőt a legelegánsabb bankári állást betöltő emberekre is vonatkozik, ezért akármilyen külföldi kritika vagy ellenállás is érkezik, nem tudunk eltekinteni attól, hogy a jó erkölcs szabályát mindenkire, aki a közszférában dolgozik, egységesen érvényesítsük.”

A bankadóról: „legtöbben ezért szokták meglapogatni a hátamat, s megszorongatni a kezemet, hogy ha járom az országot, és én nem tudom elmagyarázni, úgyhogy már föl is adtam, hogy én valójában sosem vágytam a bankrendszerrel szembeni küzdelem Che Guevarájának szerepére. Ez nem szerepelt az életem tervei között… egyszerűen kénytelenek voltunk meghozni néhány olyan döntést, amely ráadásul, úgy tűnik, még a magyarok igazságérzetével is találkozott. Egy jó politikai döntésnek az értékét növeli, ha nemcsak ésszerű, hanem még találkozik is a választópolgárok igazságérzetével.”

„…a bankok a jövőben sem tehetik ki az utcára a családokat.”

„…a gazdasági ésszerűség elegáns bemutatása ide vagy oda a pénzügyi szervezetek részéről, nem szabad még egyszer megengedni azt, hogy családok azért kerüljenek az utcára történő kilakoltatás veszélyének a szélére vagy veszélyébe, mert a magyar valuta árfolyama megváltozik… ezért a jelzáloggal terhelt deviza alapú hitelezést… meg kellett tiltanunk.”

Egészséges magyar élelmiszer versus élelmiszerszemét

„A közbeszerzési törvény a most megalkotott módosítás után már nem vonatkozik, mármint a közbeszerzési kötelezettség nem vonatkozik olyasmire, mint a nyershús, zöldség, gyümölcs, tej, tejtermék, méz, tojás és gabona, vagyis szeptember 15-től a közétkeztetést végző intézmények – bölcsődék, óvodák,iskolák, hivatalok, egészségügy intézmények közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelőtől megvásárolhatják ezeket a termékeket… Bevezettük a másodlagos élelmiszervizsgálatot, hogy Magyarország ne legyen többé más országok élelmiszerszemetének lerakóhelye.”

Brüsszel és a spekulánsok

„A magyar termőföld biztonságban van, Magyarországon külföldi spekulánsok nem fognak termőföldet vásárolni, akkor sem, ha Brüsszel így vagy éppen úgy dönt, mert ez a mi hatáskörünk…”

A szerződésszegés megkerülhető

„Az ország mai helyzetében egész egyszerűen elfogadhatatlan, hogy állami vezetők, amikor veszik a kabátjukat, akkor sok tízmilliós végkielégítésekkel távozzanak, és sajnos nem tudtuk, nem tudtam figyelembe venni azt az egyébként jogszerűnek hangzó igényüket sem, hogy a megkötött szerződéseket utólag nem lehet módosítani. Ez igaz, de a jövedelmet adóztatni lehet. Ezért a vonatkozó évre nézve ezt a 98 százalékos szabályt, még egyszer mondom, minden Che Guevara-i ambíció nélkül, az ország érdekében, kénytelenek voltunk, kénytelen voltam bevezetni.”

Szegényeket véd az olcsó áram és gáz

„…hatósági árat vezettünk be a szegényebbek védelme érdekében a gáz és az áram esetében…”

„Nem esik jól az ilyesmi”

„Demokratikus normák helyreállítása, van egy ilyen fejezete a kormányprogramnak. Nemzeti ügy a demokratikus normák helyreállítása, amit az egyszerűség kedvéért a jogállam helyreállításának is szoktak mondani a közbeszédben. Az én felfogásom, tisztelt hölgyeim és uraim, e tekintetben az, hogy az áprilisi választásokon az emberek nemet mondtak a hatalommal való visszaélés minden formájára… Ennek jegyében, és vállalásunkkal megegyező módon megkezdtük az előző kormányciklusok kormányzati visszaéléseinek és korrupciós ügyeinek részletes kivizsgálását. Nem esik jól az ilyesmi, nehéz munka, de mégis olyan munka, amit valakinek el kell végeznie.”

Személycserék: mert szétment a kezük alatt, amit rájuk bíztak

„A demokratikus intézmények működésének helyreállítása néhány olyan döntést is igényelt, amelyet rendes nyugati országokban egy ilyen száz napot értékelő összefoglalóban nem szoktak megemlíteni. De nekünk egy olyan helyzettel kellett szembesülnünk, hogy a kormányváltás időpontjában nem volt elnöke és elnökhelyettese az Állami Számvevőszéknek… De hasonlóképpen hiányzott két alkotmánybíró az Alkotmánybíróság törvényben előírt létszámából, és a modern hatalmi ágnak is mondott – ezt a vitát most nem nyitom meg – média, közmédia-felügyeletet ellátó szervezetnek is hosszú hónapok óta nem volt vezetése… Nos, ezeket a helyeket be kellett töltenünk, ezeket az intézményeket működésbe kellett hoznunk. Ez az a pont, ahol a legtöbb támadás éri a kormányt, mondván, hogy a személycserék valójában önös hatalmi érdekeket szolgálnak. A személycseréket kicsit tágabban értelmezve – hiszen nem csak itt történtek változások, hanem máshol is –, azt kell hogy mondjam Önöknek, hogy a személycserék indokoltak. Ha az ország jól működött volna, nem kellett volna ennyi személycserét végrehajtani… De hogyan várhatok én el bármely intézmény élén álló embertől jobb munkát, ha az elmúlt években szétment a keze alatt az, amit rábíztak. Legyen szó közlekedési vállalatról, alkotmánybíróságról vagy éppen számvevőszékről… Nem lehet minden teljesítménybeli mulasztást az előző, legmagasabb szintű politikai vezetésre hárítani. Van személyes felelősség is a világon, egy ilyen állapotban lévő ország esetében a személycserék tehát indokoltak, és az ország érdekét szolgálják.”

Karhatalmista támadások – nem fogunk pereskedni

„Kártérítést fizettünk az előző korszakban történt állami jogsértések áldozatainak is. Itt elsősorban a 2006. őszi karhatalmi támadásokra kell gondolnunk, hiszen 2006. október 23-án igazi karhatalmi támadásokat idéző brutális, erőszakos, elfogadhatatlan, minden elemei és alkotmányos normával ellentétes államhatalmi akciók történtek békés, tisztességes, az ötvenhatos forradalom ötvenedik évfordulóját megünnepelni kívánó törvénytisztelő polgárok ellen. Nos azt gondolom, hogy az ilyen törvénytisztelő polgároknak meg kell adni, ami jár. és ha az ilyen karhatalmi akciók súlyos fizikai-egészségi károsodásokat okoztak, akkor a legkevesebb, hogy mi nem fogunk pereskedni ezekkel az emberekkel, hanem egyezséget kötünk velük, korrekt, józan és mértéktartó egyezséget, és kifizetjük azt, amivel az állam egyébként tartozik… Az egy másik dolog, hogy természetesen ezeknek a karhatalmi akcióknak a felelőseit meg kell neveznünk, alaposan fel kell derítenünk az eseményeket, s aztán felelősségre is kell őket vonni. Nekem személyes meggyőződésem, hogy addig, amíg ezt a brutális, az egész rendszerváltással szemben álló szemlélettől vezettetett akciót nem derítjük fel, és a felelősséget az arra hivatott állami szervek nem porciózzák ki, addig Magyarországon a demokráciáról szóló beszéd, az csak smafu.”

Ózdi nemzeti konzultáció

„Nemzeti ügy a kormányprogram szerint az is, hogy az országban rend és közbiztonság legyen… egy nagyon fontos nemzeti konzultációt tartottunk ebben a kérdésben éppen Ózdon, ahol összegyűjtöttük azokat az állampolgári javaslatokat, amelyeket a rend és közbiztonság érdekében ők megfogalmaztak…”

A jogállam helyreállításának lépései

„Bevezettük a három csapás törvényt, amely szigorítja az erőszakos bűncselekményt elkövetőkkel szembeni bűncselekményeket, szigorúbban lehet és kell büntetni most már a pedagógusok és a rendőrök ellen elkövetett bűncselekményeket, a tulajdon elleni szabálysértést már húszezer forint alatt is lehet elzárással büntetni… az igazságszolgáltatás eljárásának gyorsítása érdekében pedig egy kritikus, nagyon izgalmas vita után egy kritikus, valóban sok megfontolást igénylő döntést hozott a magyar parlament, amelyben kimondta, hogy bizonyos ügyekben, elsősorban szabálysértési ügyekben a bírósági titkárok is eljárhatnak és döntést hozhatnak, és ezzel sikerül gyorsítanunk az eljárásokat…”

Kurucos egymást biztatás és a jó isten

„Azt kell mondanom, olyan száz nap volt ez, amely megváltoztatta Magyarországot. Bevallom Önöknek, hogy néha én is nyomasztónak éreztem az előttünk álló feladatok súlyát. Az Önökkel folytatott beszélgetésben is sok együttérzést kaptam Önöktől, amely együttérzés leginkább arra vonatkozott, hogy az is bolond, aki ilyen munkát vállal. Ez kétségkívül igaz, de ennek a munkának ennek ellenére azért megvan a maga szépsége… De annyit azért el kell ismernem, minden bátorság mellett is, hogy néha én is nyomasztónak éreztem. És időnként még most is annak érzem azt a hatalmas feladattömeget, amellyel nemcsak az elmúlt száz napban kellett megbirkózni, hanem amellyel meg kell majd birkózni a következő több mint három évben. Ugyanakkor volt egy hatalmas segítségünk, segítségem, amelyre támaszkodhattunk, támaszkodhattam, ez pedig az az óriási támogatottság, amelyet az áprilisi választásokon kaptunk az emberektől. Mikor ha most nem? – szoktuk egymást biztatni a kormányüléseken is kurucosan… Mi azt tanultuk, a jó isten csak azzal és csak annyira próbálja meg az embert, aminek az elhordozására azért van esélye.”

"Éljen a valóság!"


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!