Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. szeptember 7.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. szeptember 09. csütörtök, 04:28
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Meglepte Önt az a friss hír, hogy az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága felszólította a magyar kormányt, hogy módosítsa a jegybankelnök fizetéséről rendelkező új törvényt? Az talán még az újságolvasó számára sem meglepő, hogy az Európai Központi Bank ellenezte ezt a lépést, de hogy ezt ennyire komolyan veszik, az nem meglepetés?
Balázs Péter: - Engem egyáltalán nem lep meg. Az, gondolom, senkit nem lepett meg, hogy a központi bank függetlensége - beleértve az elnök javadalmazását is -, a világon mindenütt tabu. Azt is tudtuk, hogy az Európai Központi Bank felszisszent, amikor az ügyet meghallotta. Az Európai Unió jogi alapokon működik, és borzasztóan érzékeny a jogsértésre. És az azért előbb-utóbb kiderül, ha valaki szembemegy az uniós szabályokkal, ami most meg is történt. Egy hónapja van a magyar kormánynak, hogy válaszoljon. Kíváncsian várom, mit fognak mondani.
- Valamit már mondtak. A Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap este kiadott egy közleményt, amelyben úgy értékelte ezt a felszólítást, hogy a főigazgatóság további információkat kért a magyar hatóságoktól a közigazgatásban bevezetett bérplafonról. Ez úgy hangzik, mintha nem akarták volna megérteni, hogy ez nem a közigazgatási bérplafonról, hanem csakis a Nemzeti Bank elnökének és vezetőinek a fizetéséről szól.
- Az unióban általában azzal kezdődnek az eljárások, hogy felszólítják az illetőt, adjon magyarázatot a helyzetre. Ez minden jogállamban így történik. Aztán megnézik a magyarázatot, és utána folytatódik az eljárás.
- Hogyan folytatódik egy ilyen eljárás? Milyen lépéseket tesz és kicsoda?
- Az Európai Bizottság szakértői vizsgálják az ügyet, meghallgatják a tagállam magyarázatát vagy védekezését, és általában az a folytatás, hogy felszólítják az adott országot a jogsértés megszüntetésére, határidővel.
- És ha ezt a határidőt az illető kormány nem tartja be, akkor mi indul el, milyen peres eljárás?
- Ezt lehet fokozni, de általában azért felnőtt ember ért a szóból.
- És egy felnőtt kormány is elvileg ért a szóból.
- Természetesen, hiszen aki már odáig eljutott, hogy EU-tag legyen, az már tud jogszabályt is olvasni. Ilyenkor általában megszűnik a jogsértő helyzet. Persze ha mégsem, akkor arra való az Európai Bíróság Luxemburgban, hogy végül ott lehessen peresíteni a dolgokat, és akkor fel lehet róni a kormánynak mindent. Azonban én azt hiszem, hogy a legelső hatás mindig egy erkölcsi hatás. Hiszen az egész dolog nagy nyilvánosság előtt zajlik, amiről minden más tagállam tudomást szerez. Tehát ez az egész ügy nyilván nem használ egy olyan országnak, amelyik épp most készül arra, hogy elfoglalja a tanácselnöki széket először a történelemben, és fél éven keresztül irányítsa, igazgassa az uniót, és a többieknek az orrára koppintson, ha valami rosszat cselekszenek.
- És éppen ebben a pozícióban a magyar kormány nem söpörheti le ennek a bizonyos főigazgatóságnak vagy később a bizottságnak a szemrehányásait, kéréseit?
- A világ nyugati felén a magasabb felelősség arra is kötelez, hogy a jogszabályokat betartsa valaki. Az csak diktatúrákban szokás, hogy ha valaki felül a magas lóra, akkor fittyet hány a szabályoknak.
- Nem lehetséges-e - most már a találgatások világába megyünk át, de hátha volt már valami hasonló példa -, hogy a magyar kormány nyilvánvalóan nem naiv, ismeri a jogszabályokat, ismeri az uniós szabályozást is, vannak szakértői is, de láthatóan valamiféle példát akar statuálni? Tehát lehetséges, hogy példát szeretne mutatni, hogy igenis egy kis ország is megteheti a saját hatáskörén belül, hogy ha egyszer válság van, és spórolni kell, akkor ez alól a Nemzeti Bank vezetése se vonhassa ki magát. Ez nemzeti hatáskör, megmutatjuk az uniónak, hogy a szabályozása rossz, ezért kitartunk az eredeti álláspontunk és törvényünk mellett, legyen akár belőle bírósági ügy is, aztán majd meglátjuk. Hátha még a végén nekünk lesz igazunk.
- Én attól félek, hogy az ilyenfajta kuruckodással nevetségessé válunk, és ez mindnyájunkra szégyent hoz, minden magyar állampolgárra. Egyébként egy központi jegybank elnöki funkciója nagyon fontos és felelősségteljes pozíció. Tehát, ha az ő fizetését le akarják csökkenteni egy EU-biztos fizetésének kevesebb mint a felére, akkor azon természetesen elhúzzák a szájukat, és senki nem fogja ezt pártolni.
- Az a vicc, hogy az Index című internetes hírportál közben arra is rájött, hogy a szeptember elsején bevezetett új bérplafon lényegében eltörölte ezt a határt mindazokra az állami cégvezetőkre vonatkozóan, akikre eredetileg kitalálták. Tudniillik az ő alapbérüket eredetileg a jegybankelnök fizetésének negyedében maximalizálta a Bajnai-kormány. Ezt viszont augusztusban megszüntették, és közben csökkentették Simor András bérét, új korlátot azonban nem vezettek be. Tehát elvileg az állami cégvezetők most jóval többet is kereshetnének kétmilliónál. Persze kíváncsi vagyok, hogy melyiküknek mernének magasabb fizetést megállapítani. Azonban a furcsa jogszabályi helyzet az, hogy a jegybankelnök bére - amit törvényesen nem lehetett volna csökkenteni - alacsonyabb lett, az összes többi emberé, akikre elvileg vonatkozna a jogszabály, az meg lehetne akár sokszor ennyi is. Ehhez az Európai Uniónak viszont már semmi köze, ugye?
- Így van, ez a mi hazai ügyünk.
- Tehát ők csak a jegybankelnök fizetésével foglalkozhatnak. Akkor térjünk át valami olyasmire, ami mai fejlemény és nem érdektelen annak tükrében, amit az elmúlt napokban is hallottunk akár Orbán Viktor miniszterelnöktől, akár az elmúlt hónapokban a kormánytól. Ugyanis a bizottság elnöke, José Manuel Barroso az európai parlament strasbourgi ülésén azt mondta, hogy Európa több mint 27 nemzeti sajátosság, de vagy együtt úszunk, vagy külön-külön süllyedünk el. Nagyon szemléletes ez a mondat, és ugyanakkor mintha alapvető változást is jelezne az uniós politikában. Úgy tűnik, sokkal szigorúbban képzelik el az együttműködést a tagállamok között, mint korábban, mint a válság előtt. Jól értékelem ezt?
- Igen. Arról van szó, hogy több mint egy éve tesz erőfeszítéseket az Európai Bizottság a többi európai intézménnyel, a parlamenttel és a miniszterekkel együtt, annak érdekében, hogy valahogy úrrá legyen azon a helyzeten, azon a problémacsomagon, amelyet a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság előidézett. Tehát legalább egyéves története van már a pénzügyi felügyeleti rendszer megteremtésének. Pontosan arról van szó, és valószínűleg Barroso fejében is egyebek között ez a kérdés forgott, hogy van 27 rendszer, de a 27 rendszerből együtt sem lett egy működőképes egész. Hiszen 27 kis órából nem lesz toronyóra. Tehát meg kell csinálni a toronyórát, meg kell csinálni azt az uniós felügyeleti rendszert, amely európai méretekben tudja kontrollálni a pénzpiac különböző szakterületeit. Ráadásul már korábban létrejött egy rendszerkockázati tanács, amely viszont előre jelzi, elemzi a várható kockázatokat ezen a téren. Ez egy borzasztó komoly intézményrendszer, és ismét arra hívnám fel a figyelmet, hogy ez 2011. január elsejével lép életbe. Tehát pontosan akkor, amikor Magyarország beül az elnöki székbe. Tehát nagyon kell kapaszkodnunk, mégpedig két okból. Az egyik ok az, hogy még nem vagyunk az euróövezetben, csak vállaltuk, hogy majd oda belépünk, de még nem voltunk képesek teljesíteni a feltételeit. A másik az, hogy nincs pénzügyminiszterünk, csak egy ilyen összevont, csudabogár gazdasági minisztériumunk van. Úgyhogy szintén kíváncsian várom, ki fogja a különböző miniszteri tanácsokat elnökölni, köztük az igen fontos szerepet kapott pénzügyminiszteri tanácsot, amely éppen tegnap fogadta el - most már úgy tűnik végleges formában - ezt a pénzügyi felügyeleti mechanizmust.
- Még egy zárómondatra visszatérnék a jegybankelnök fizetéséhez, mert közben látom, hogy egy hallgató nem érti, hogy pontosan miről van szó, és talán Ön világosan el tudja magyarázni. Azt kérdi a hallgató, hogy Simor Andrásnak csak nyolcmillió forint biztosítja a függetlenségét, kétmillió nem? Láthatóan sokan nem értik, hogy miért kellene a jegybankelnököt nyolcmillió forinttal megfizetni, és miért szól ebbe bele az Európai Központi Bank meg az Európai Bizottság, hiszen kétmillió forintos fizetéssel is lehet valaki független. Azonban, ha itt nem személyről és nem forintról van szó, akkor miről?
- Én egyetértek azzal, hogy Magyarországon még a kétmillió forintos havi fizetés is hajmeresztően magas. Főleg azokhoz a jövedelmekhez képest, amelyekből itt emberek élnek. Azonban itt egészen másról van szó. Arról van szó, hogy egy ország, egy szuverén állam központi jegybankjának az elnöke önállóan vegyen fel fizetést, vagyis a kormány ne szólhasson ebbe bele. Ez elvi kérdés. Ez pontosan olyan, mint hogy a magyar államiság kötelez arra, hogy a köztársasági elnök vagy a miniszterelnök miként jelenjen meg, milyen szerepeket játsszon, kikkel tárgyaljon. A jegybank elnökének is meg kell adni azt a tiszteletet és azt a függetlenséget, ami neki jár.
- Hiszen nem a kormány alkalmazottja és nem a kormány adja neki a fizetést.
- Így van. Tehát ebbe ne szóljon bele a kormány és ne foglalkozzon vele, hanem működjön együtt a jegybank elnökével, tiszteletben tartva mindenkinek a hatáskörét.
