rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. szeptember 10.

Nyers Rezső a Bankszövetség főtitkára


Bolgár György: - Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke és Rogán Antal képviselő előállt egy olyan törvényjavaslattal, amely szándékai szerint segítséget nyújt a devizahiteleseknek és bizonyos értelemben korlátozná a bankok működőképességét, vagy eddigi lehetőségeit. A Bankszövetség pedig ezt kifogásolja, bizonyos pontjaiban nonszensznek is nevezi. Miért?

Nyers Rezső: - Nagyon összetett kérdésről van szó, és hogy úgy mondjam, bennünket is a legnagyobb meglepetés ért akkor, amikor ezt hallottuk. Mert egyébként semmifajta előzetes egyeztetés ezekről a kérdésekről nem volt. Holott azért a szakmai egyeztetés néha nem árt, így ha egy megfelelő szakmai egyeztetés előzi meg az ilyen javaslatokat, akkor azért talán nem kerülünk olyan helyzetbe, hogy némelyik pontról egész egyszerűen nem tudjuk, hogy pontosan mit takar. Van egy általános probléma ezekkel a javaslatokkal kapcsolatban. Úgy ítéljük meg, hogy ezek rendkívül nagy megalapozatlan illúziókat, várakozásokat keltenek, és aztán adott esetben később nagy lehet a csalódás, hiszen mégsem arról volt szó, amiről eredetileg a bejelentés szólt. A másik ilyen alapvető probléma, általános és elvi probléma, hogy minden ilyen bejelentés gyakorlatilag azonnal rontja a visszafizetési hajlandóságot, mert mindenki úgy gondolkodik, érthető módon egyébként, hogy hoppá, akkor megvárom azt, hogy jobbak legyenek a feltételek, és addig nem fizetem vissza a hitelemet.

- Tehát ha a politika azt a benyomást kelti a társadalomban, mondjunk konkrétan a devizában eladósodott ingatlan- vagy jelzálog-adósoknak, hogy kérem szépen várjatok, mert mi igyekszünk segíteni rajtatok, nem engedünk titeket kilakoltatni, nem engedjük, hogy elárverezzék a fejetek fölül a lakásokat, vagy kedvezőbb törlesztési feltételeket harcolunk ki nektek a bankokkal szemben, vagy elérjük, hogy hosszabb futamidő alatt tudjatok törleszteni és ezek szerint havonta kevesebbet, vagy majd a bankokat retirálásra kényszerítjük különböző esetekben, nehogy véletlenül kamatot emeljenek menet közben, akkor sem, ha a nemzetközi, illetve a pénzpiaci feltételek változnak – ha tehát ezeket a képzeteket elültetik az adósok fejében, konkrétan ki is mondják, akkor érthető módon mindenki elkezd várakozó álláspontra helyezkedni és azt mondja, hogy nahát, akkor várjuk meg, amíg jobb feltételek között tudok fizetni.

- Igen. Azonnal romlik a visszafizetési hajlandóság, ez pedig az egész bankrendszer helyzetét rontja, és a bankrendszer helyzetének a rontásán keresztül, ezt azért jó tudni mindenkinek, ez a gazdaság egészére visszahat. Egyébként nem a devizahitelesekről van szó, hanem a lakáshitelesekről. Tehát a forinthitelre is vonatkoznak ezek a javaslatok. És mindezeknek a következménye végső soron a bankrendszer helyzetének a gyengülésében, ezen keresztül a gazdaság helyzetének a gyengülésében csapódik le, ami, hogy úgy mondjam, mindannyiunkat érint. Kivétel nélkül mindannyiunkat, a társadalom egészét, a vállalkozókat, a vállalati szektort, a lakosságot, a háztartásokat egyaránt. Tehát nagyon komoly következményei lehetnek ezeknek a javaslatoknak.

- Ugye jól emlékszem, hogy körülbelül már ezermilliárd forintos nagyságrendű legalábbis a veszélyes hiteleknek az összege. Tehát ahol már esetleg kilencven nap óta nem fizetnek, vagyis elképzelhető, vagy nagyon valószínű, hogy végül is fizetésképtelenné válik az adós, ez már egy ezermilliárd forint.

- Közelít az ezermilliárdhoz, én így mondanám.

- Ugye? Ami azt jelenti, hogy ha a bankok kénytelenek szembenézni azzal, hogy ekkora és esetleg tovább növekvő összegben mondják vissza vagy mondják fel a szerződéseket az adósok, és nem tudnak törleszteni, akkor a bankok ekkora összegeket kénytelenek majd leírni, kénytelenek majd veszteségként elkönyvelni.

- Igen.

- Ha ez így van, akkor hogy fizetik ki a kétszázmilliárd forintos bankadót, ha ez így van, hogyan fognak újabb hiteleket kihelyezni? Szóval ha a bankok hirtelen veszteségbe fordulnak át, mert ekkora veszteségek érik őket a lakáshitel-piacon, akkor onnantól kezdve az egész gazdaságnak a finanszírozási képessége rendül meg?

- Sajnos azt kell mondjam, hogy ezen már túlvagyunk. Bármilyen szomorú is ez, ezen túlvagyunk. A bankrendszert több nagyon komoly sokk érte az elmúlt időszakban. Az egyik ilyen nagyon nagy sokk a bankadó volt, és ugyanilyen sokk lenne ez a javaslatcsomag is, amit most a Fidesz-frakció megtett, amelynél egyébként, még egyszer szeretném mondani, a nyolc pont némelyikénél nem is tudjuk értelmezni, pontosan mit jelent.

- Mondjon ilyet, hogy mi az, ami értelmezhetetlen.

- Például ilyen az önkényes kamatemelés megtiltása. De ugyanilyen értelmezhetetlen és nem is szeretnék azzal foglalkozni, hogy ennek milyen értelmet lehet adni, mert legalább kétféle értelmet lehet adni – az egyik borzalmas következményekkel jár –, hogy a fedezetül szolgáló ingatlan piaci értékénél nem kérhet többet a bank. Mondom az egyik értelmezés, de ezzel nem is szeretnék foglalkozni, nagyon remélem, hogy nem erről van szó, borzalmas következményekkel jár.

- Mondjuk fordítsam ezt le úgy, hogy ha valaki felvett mondjuk harmincmillió forint hitelt a negyvenmilliót érő lakásához svájci frankban mondjuk négy-öt évvel ezelőtt, és ma a svájci frank árfolyamváltozása következtében, bár ő fizette négy-öt évig a törlesztést, a megmaradt hiteltartozása már nem harmincmillió, hanem az eredetinél több, harmincöt millió, ellenben az ingatlana kevesebbet ér, mert közben az ingatlanpiaci árak lementek, akkor a bank nem követelheti vissza azt a bizonyos harmincöt milliós tartozást, mert lehet, hogy az ingatlan a mai piacon csak harmincat ér, azaz csak harmincat követelhetne vissza a bank.

- Ez az értelmezése ennek a felvetésnek, amit nem is szeretnék elfogadni, mert ez, még egyszer mondom, borzalmas következményekkel jár a gazdaság egészére és mindannyiunkra nézve. Csak egy másfajta értelmezést tudok elképzelni, tehát ezért is kellenének a megfelelő szakmai előkészítések, egyeztetések, hogy ne kerüljön a magyar társadalom ilyen helyzetbe, hogy hallanak valamit, úgy értik, hogy ez a javaslat erről szól, közben egészen másról.

- Ugye itt arról is szó van, hogy tiltanák a büntetőkamatok, késedelmi kamatok felszámolását. Most ez azt jelenti, hogy ha nem büntetnek, akkor nyugodtan megtehetem, hogy nem tartom magamat a szerződéshez, mert úgysem ér engem plusz szankció.

- Ez megint csak olyan felvetés, aminek valamilyen szakmai tartalmat kellene adni. Végül is erre mégsem lehet felszólítani a társadalmat, éppen azok érdekében, akik a hiteleiket rendesen törlesztik, és azért arról sem szabadna elfeledkezni, hogy egy bank, egy pénzintézet nem a saját pénzét hitelezi ki, hanem a betétesei pénzét. Tehát nem szabadna olyan helyzetbe kerülni, hogy egyfajta olyan cselekvésnek, amely jogellenes, nincsen szankciója. Tehát itt is megfelelő szakmai előkészítés mellett lehet találni olyan ügyeket, amelyek segíthetnek a lehetetlen helyzetbe jutott adósoknak abban, hogy legalább a terhek egy picivel kisebbek legyenek. Mondok egy példát. Például a végrehajtási eljárások során a közjegyzői gyakorlat az, hogy a közjegyzők nem ügyletenként számítják fel a közjegyzői díjat, ami esetenként egyébként több tízezres, akár százezres nagyságrendű összeg is lehet, hanem adóstársként. Jellemzően egy házaspár például jelzáloghitelt úgy vesz fel, hogy a házastársak adóstársak. Náluk tehát kétszer számítják fel a közjegyzői díjat. Ezen például lehetne változtatni, ezt egyébként mi kezdeményeztük is.

- Tehát lehetne egyszerűsíteni, könnyíteni a terheken, valamelyest mérsékelni, de legalábbis figyelembe kell venni nemcsak mondjuk a legnagyobb magyar bank, nevezzük nevén, az OTP esetleges lakáshiteleseit, hanem az OTP betéteseit meg részvényeseit, mert az ő pénzükre ugyanúgy megy.

- Mindegyik bankra ugyanez érvényes.

- Csak le akartam fordítani kicsit érthetőbben a hallgatók számára.Mert azt értik, hogy mi az OTP és mi az OTP-betétes. Mert esetleg a hallgató is betétet helyezett el az OTP-ben s az ő pénzét helyezi ki aztán az OTP másoknak. Az ő pénze kerülhet veszélybe, meg a részvényesek pénze kerülhet veszélybe, ha például gyakorlatilag megkönnyítik vagy egészen könnyűvé teszik a lakáshitelesek számára a nem fizetést.

- És ez végső soron a gazdaság egészére és a gazdaság egészén keresztül a társadalomra gyűrűzik vissza. Tehát ilyen gondolatok, ötletek, amelyek, még egyszer mondom, szakmailag nincsenek kellőképpen előkészítve, némelyiket nem is nagyon tudjuk egyenlőre értelmezni, megérteni, hogy pontosan mire gondoltak, ezeknek az árát végső soron a társadalom egészének kell megfizetnie.

- És ez nem néhány milliárdos kár, ez sok százmilliárdos kár volna, ami az egész magyar gazdaságot sújtaná.

- Így van.