Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. szeptember 10.

• Nyomtatás

Részletek

2010. szeptember 12. vasárnap, 08:46

Megbeszéljük

Bolgár György kérdései a 2010. szeptember 10-ei műsorban

Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy Gyurcsányt kitessékelték, mármint a Kossuth klubból, ahol holnap egy rendezvényen beszélt volna az Orbán-kormány száz napjáról. Debreceni Józseffel, Göncz Kingával, Bauer Tamással és másokkal együtt. Itt tartunk? De hol?

Másik témánk, hogy a Bankszövetség szerint elfogadhatatlan a devizahitelesek megsegítése Fidesz módra. A bankok szerint Kósa és Rogán javaslata egyes pontjaiban nonszensz, és felborítja a polgári szerződéses jogrendet. Nem baj? A lényeg hogy a kormány csináljon valamit?

Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy egyre nagyobb a tiltakozás a Belügyminisztérium hajléktalanellenes tervei miatt. Több szervezet kifogásolja a tervezett szankciókat Pintér Sándor belügyminiszternél. Az elképzelések szerint például a híd alatt is tilos lenne aludni. Fő a szigor, vagy valamit mindenképpen tenni kell?

Beszéljük meg, hogy az ügyészség nem oszlatja fel a Jobbikot egy nyíregyházi szervezet beadványa nyomán. Ehhez nem elég a holokauszt nyilvános tagadása egy újságban, vagy például a menórát magasba emelő Szent Gellért szobor egy újság címlapján. Mindez nem meríti ki az uszítás fogalmát az ügyészség szerint. És ha kimerítené?

Végül mi a véleményük arról, hogy Huszti Szabolcs inkább nem akar válogatott focista lenni, ha ennek az az ára, hogy a Videotonhoz igazoljon. Vagyis Orbán Viktor kedvenc csapatához. Értik ezt? Mi folyik a magyar futballban?

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Bolgár György: - Azt hallottam ma, hogy a holnap délelőttre tervezett úgynevezett fapados rendezvény, a Fapados Alapítvány rendezvénye, amelyen részt vett volna Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök is, végül is nem lesz meg a Kossuth Klubban, mert Önök, szinte az utolsó pillanatban, nemet mondtak. Igaz ez?

Lugosi Győző: - Így van. A dolog mögött az van, hogy az általunk jóváhagyott és befogadni szándékozott rendezvényről a megrendelés szövegében ez nem szerepelt. Felolvasom Önnek, hogy milyen e-mailt kaptunk, idézem: „A Fapados Alapítvány – nem mondanám az adószámát – civil szervezet szeretné kibérelni a Kossuth Klub nagytermét konferencia rendezvénye céljából. A konferencia nem pártrendezvény, az előadást párton kívüli előadók Bauer Tamás, Göncz Kinga, Debreczeni József tartják, téma szerint a balliberális gondolkodók értékelik Magyarország jelenlegi helyzetét.” Ehhez képest most értesültünk róla, én csak közvetve – nekem nincs televízióm, tehát nem tudom ezt nézni – az ATV-ből, miszerint, idézem Gréczi Zsoltot: Becsapott Magyarország lesz a rendezvény címe és a felsoroltakon kívül Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Vitányi Iván vesz ezen részt. Elég jó névsor, érdemes lesz meghallgatni a véleményüket. Tehát ha mi előzetesen tudjuk, hogy ez valójában mégiscsak a jelenleg zajló választási kampány rendezvénye, hiszen mi más lenne a választási kampány időszakban egy olyan rendezvény, ahol a Magyar Szocialista Párt egyébként kiváló politikusai vesznek részt, akkor mi ezt a rendezvényt nem fogadtuk volna be, mert a Kossuth Klub, annak ellenére, hogy szerintünk egy nagyon fontos közéleti fórum, hagyománya szerint a választási kampányban pártrendezvényeket nem fogad be. Úgyhogy sajnos minket – vagy szándékosan vagy én inkább azt feltételezem, tévedésből – nem tájékoztattak a résztvevők személyéről. És hát elég sajnálatos, hogy ezt nekünk igazából egy televíziós műsorból kellett megtudni.

– Kié a Kossuth Klub? Egyáltalán milyen szervezeté, vagy milyen tulajdonosa van, vagy ki működteti? Mi a Kossuth Klub ma? Régen a TIT-é volt.

– Pontosan. De hát ilyen, hogy TIT, már nem létezik, a TIT ma önálló egyesületek szövetsége. Mi magunk is tagjai vagyunk ennek a szövetségnek. A Kossuth Klub a TIT egyesület.
– Tehát Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Egyesület. Igen?

– Társulat mint szövetséghez tartozó önálló egyesület. Tehát teljesen önálló egyesület, amelynek – mindjárt tegyük hozzá mert én nagyon fontosnak tartom –, valóban ugye a Petőfi körig visszanyúlóan nagyon fontos szerepe van a magyar közélet, így az egész demokratikus politikai szocializáció folyamatában. De ennek fontos záloga, különösen a rendszerváltozás utáni időszakban, már a többpárt rendszerű struktúrában, hogy ugyan mi nagyon sokféle szellem irányzatnak, politikai irányzatnak is helyet adunk, pártrendezvényeket nem szoktunk befogadni.

– De miért volna az párt rendezvény, ha egy alapítvány, amelynek mondjuk közismerten baloldali kötődései vannak, vagy balliberális kötődései vannak, rendez egy konferenciát, és arra meghív pártpolitikusokat is. Hát attól az miért párt-, pláne miért választásikampány-rendezvény?

– Én azt gondolom, hogy választási kampány időszakában nem az minősít egy rendezvényt, hogy a szervezők azt jelentik ki róla, hogy nem az. A választási kampány időszakában egy párt elnökségének, vezetésének, a meghatározó személyeinek előadásai mindenképpen a választási kampány részét képezik.

– De hát akkor Önnek azt is tudnia kell, hogy Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Vitányi Iván nem tartozik a pártjának ma meghatározó vezető személyiségei közé, nem tagja az elnökségnek. Nem mondom azt, hogy ellenzékben van a saját pártján belül, parlamenti képviselők, aztán kész. A korábbi vezetéshez hozzátartoztak, igen.

– Én ezt nem így gondolom, tehát én azt gondolom, hogy ma is a szocialista pártnak – egyébként tényleg nagy formátumú személyiségek mind a három akit említettünk – valóban meghatározó, nagy befolyással rendelkező, vagy mondhatnám meghatározó befolyással rendelkező személyiségei. Szerintem aki politikával foglalkozik, annak számára ez teljesen evidens. Szerintem Ön sem gondolja azt, hogy Gyurcsány Ferenc Molnár Csaba, vagy éppen Vitányi Iván ne lenne ma is az.

– Szocialista? De szocialista.

– Nagyobb befolyással rendelkeznek, még nagyobb súlyú politikusai az MSZP-nek, mint sokan mások.

– Jó. Tegyük fel.

– Ez nem az én dolgom.

– Jó. Tegyük fel hogy befolyásos szocialista politikusok. De ha holnap jön Önökhöz egy másik alapítvány, amelynek inkább jobboldali kötődései vannak, és azt mondja, hogy szeretnénk egy kis konferenciát tartani itt, és lehet, hogy felszólal akár Orbán Viktor is, akkor Ön azt fogja mondani, hogy már bocsánat, itt aztán politikai rendezvényt nem tartunk. Választási kampány van.

– Pontosan.

– Ezt fogja mondani?

– Így van.

– De miért? Őszintén szólva nem értem. Mondjuk a Kossuth Klub nem az a hely, ahol hatalmas választási gyűléseket lehet tartani. Az a Kossuth tér. A Kossuth klubban elférnek százegynéhányan, lehet hogy kétszázan, ha nagyon bezsúfolódnak. Tehát ott igazán nagy dolgokat, amelyek megrengetik a világot, nem lehet tartani. Nem oszt vagy szoroz választási szempontból, hogy ott liberális vagy baloldali értelmiségiek miről beszélnek. Miért zavarja Önöket hogy a választási kampányban esetleg szidják a kormányt?

–- Ez minket nem zavar, minket ez nem is érint, meg nem tartozik ez miránk. Az, hogy a Kossuth Klub rendezvényei ne lennének politikaformáló tényezők, ezt nem gondolnám, hiszen Ön is jól tudja, hogy a Petőfi kör itteni rendezvényeinek – annak ellenére, hogy egy idő után kiszorultak a Kossuth Klubból – az 56-os forradalom előkészítésében milyen óriási súlyuk volt. Valóban, itt kétszáz ember fér el a mi nagytermünkben, de hát ennek pont emiatt a hagyomány miatt igen nagy jelentősége van. És hát mondom, különösen az elmúlt húsz évben mi rendkívül nagy hangsúlyt helyeztünk arra, hogy kifejezetten pártrendezvények számára a Kossuth Klubot nem bocsátjuk rendelkezésre. Volt nekem ebből már többször is konfliktusom, tehát pár évvel ezelőtt is vagy nem tudom most már, néhány évvel ezelőtt, másik irányból volt konfliktus, amikor ugyanúgy egy számunkra ilyen értelemben elfogadhatatlan rendezvényt nemkívánatosnak tartottunk.

– Tehát október 4-én mehet Gyurcsány, de október 3-áig nem mehet.

– Nem erről van szó. Tehát itt arról szó nincsen, hogy Gyurcsány Ferenc ki lett tiltva a Kossuth Klubból, ahogy ezt talán a felkonferálásban is mondta.

– Nem. Kitessékelték, csak azt mondtam.

– Így van, de hát erről nincsen szó. Sőt, ha már itt beszélgetünk erről, akkor a Kossuth Klub igen nagyra értékeli őt, pont a Kossuth Klub fennmaradása miatt – ebbe most nem fogunk tudni belemenni –, mert Gyurcsány Ferenc mint miniszterelnök nagyon sokat tett azért, hogy a Kossuth Klub fennmaradhasson. Tehát még azt is mondhatnám, hogy az ő miniszterelnöki tevékenységének tényleg meghatározó érdemei vannak abban, hogy ma a Kossuth Klub létezik. Mert egy hajszálon múlt, hogy ne létezzen. Ez azonban nem változtat azon, hogy attól függetlenül, hogy a szervezők nem pártrendezvénynek nyilvánították, és hogy talán nem véletlenül nem közölték ebben az e-mailban, hogy igenis vezető MSZP-s pártpolitikusok ennek a rendezvénynek a főszereplői.

– Mi lett volna akkor, ha nem közlik, hogy előadást tart Gyurcsány, hanem csak ott van, és egyszerre csak jelentkezik szólásra, és elmondja a maga mondandóját.

– Értem. Hát nem, akkor utólag kéne ezt inkorrektnek tartanom. Tehát világos, hogy minket lehet csőbe húzni, de nem… hogy mondjam, nem…

– Na de ezek szerint politikusok nem mehetnek választási kampány idején a Kossuth klubba? És nem szólalhatnak meg? Azért ez elég bizarrnak tűnik.

– Hát lehet, hogy bizarrnak tűnik, de nekünk nagyon fontos, hogy megtartsuk a Kossuth Klubnak ezt a fajta pártsemlegességét. Tehát közéletileg igenis fontos helyszínnek tartjuk, de nem kívánjuk azt, hogy ilyen kiélezett politikai helyzetben, amit egy választási kampány jelent, a Kossuth Klub akármelyik párt számára fórummá váljon. Tehát nincs ebben semmiféle politikai részrehajlás. Egyébként aki ismeri az én személyes politikai attitűdömet, aminek ehhez semmi köze nincs, az jól tudja, nekem nincs ilyen értelemben a baloldallal szemben elfogultságom. De a pártpolitikai rendezvényekkel szemben a Kossuth klub az elmúlt évek során következetesen tartózkodó volt. Tehát nem jutott el általában a dolog ilyen éles helyzetbe, mert időben tudtuk mondani, hogy sajnos ilyen rendezvény céljára nem kívánjuk odaadni a Kossuth Klubot. Rengeteg helyen lehet ilyeneket tartani. Ha időben közölték volna velünk, akkor nem került volna sor erre a sajnálatos helyzetre, hogy utolsó pillanatban kelljen visszamondjuk.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Bolgár György: - Néhány perccel ezelőtt kiderült a Kossuth Klub elnökével folytatott beszélgetéséből, hogy ő ma tudta meg a televízióból, pontosabban mondták neki, mert ő nem nézte, hogy te ott elmondtad, hogy holnap a Kossuth Klubban tervezett fapados rendezvényen Gyurcsány Ferenc is beszélt volna, meg Molnár Csaba, meg Vitányi Iván, és ettől ez politikai rendezvénynek vagy választási rendezvénynek minősülne, ezért nincs helye a Kossuth Klubban. Ezek szerint olyasmit mondtál, amit nem kellett volna, vagy olyasmit mondtál, amit mindenki tudhatott vagy sejthetett, semmi titok nem volt benne. Csak valamiért valakik mégis más megfontolásra és meggondolásra jutottak?

Gréczi Zsolt: - Az első megjegyzésem az lenne, hogy napok óta tudja a Kossuth Klub vezetése, hogy kik szólalnak fel ezen a rendezvényen. Tehát szerintem nem állja meg a helyét az az állítás, hogy ők az utolsó pillanatban tudták meg. Ráadásul az interneten napok óta kering a hír. Több internetes portálon is megjelent, hogy kik fognak beszélni, hol és miről szól ez a rendezvény. Ráadásul nem lehet pártpolitikai rendezvénynek nevezni egy olyan rendezvényt, amelyet egy civil szervezet hoz létre: nem a Magyar Szocialista Párt rendezi ezt a száz napot értékelő konferenciát, hanem a magyar balliberális alapítvány, a Fapados alapítvány.

- Amely nem indul az önkormányzati választásokon.

– Nem indul az önkormányzati választáson. És ők – ezek szerint naivan – abban bíztak, hogy ha meghívnak értelmiségieket, a magyar balliberális közösség színe javát egy ilyen rendezvényre, akkor megkérdezhetnek néhány baloldali politikust is, hogy hogyan látják az Orbán-kormány első száz napját. Én inkább attól tartok, hogy a Fidesz olyan országot teremtett itt száz nap alatt, ahol tisztességes embereknek is, mert én nem kételkedem Lugosi tisztességében, félniük kell. Tehát félniük kell, ha helyet akarnak adni civileknek, esetleg politikusok véleményének is. Azért is furcsa ez az egész, mert Orbán Viktor egy közoktatási intézményben, egy gimnáziumban mondta el a száznapos értékelő beszédét., De azt is furcsállom, hogy mindez Kossuth nevével történik. Pont a liberalizmus, a nyilvánosság és a szabadságharc egyik szimbolikus alakjának nevét viselő intézmény tesz gyakorlatilag lehetetlenné, vagy megpróbál - nem akarok csúnya kifejezést használni, de - betiltani egy ilyen eseményt. Természetesen nem azokra haragszunk, akik esetleg megijedtek vagy esetleg politikai nyomásra cselekedtek, hanem azokra, akik megijesztik Magyarországot.

- Szóval a dolog lényege az, hogy nem tudod, hogy pontosan mi ennek az oka, de szerinted már tudni lehetett egyrészt, hogy miről szól ez a rendezvény, hogy kik lesznek ott, másrészt hogy valószínűleg az általános légkör egyre nyomasztóbbá vagy fenyegetőbbé válása lehet mögötte a kimondott vagy kimondatlan ok.

- Hát a szervezők annál is inkább tisztességesek voltak, mert az előző beszélgetésben te magad vetetted fel azt a lehetőséget, hogy azt a fajta nyilvánosságot úgyis meg lehetett volna teremteni politikai felszólalásnak, ha az ember úgymond megpróbál egy ilyen furcsa csavarral egyszer csak szólásra emelkedni és egy pártpolitikai típusú beszédet mond. Annál is inkább tisztességes volt a Fapados Alapítvány meg a szervezők szándéka, hiszen napok óta lehetett tudni erről a rendezvényről. Hát az interneten, újságban, több helyen megjelent. Tehát ha a Kossuth Klub vezetője ezt ma tudta meg, akkor én azon enyhén szólva csodálkozom.

- Hát az biztos, hogy ez nem egy választási gyűlés. Tehát akár részt vesz rajta szocialista politikus, akár nem, ez nem választási gyűlés. Politikáról szól. Nyilván a választást is megemlítik. De itt nem a választók megnyerésére és agitálására irányul, hanem értelmiségiek, politikusok vagy politikában…

-… Így van. 150-200 meghívott lesz. Ez nem egy nagygyűlés, ahol esetleg kárt tesznek valamiben, vagy tömegek vannak az utcán.

- Nem a választókat akarják itt megnyerni bármivel, nem agitálnak, nem meggyőznek, hanem egyszerűen arról van szó, hogy megbeszélik a magyar politikai helyzetet, speciel egy választás közeledtével. Lehet, hogy még jól is jön akár Gyurcsánynak, Molnár Csabának, a többieknek, vagy az MSZP-nek, hogy hirtelen nagyobb figyelmet keltettek egy olyan rendezvény iránt, amelyről eddig lehet hogy viszonylag kevesen tudtak, nem?

- Igen, ez is lehetséges, de ez egy nem kívánt hatás. Az lett volna jó, ha az eredeti helyszínen meg tudjuk tartani. Ráadásul Lugosi úr elmondja, hogy a Kossuth Klub pártsemleges, elmondja, hogy Gyurcsány Ferencnek milyen sokat köszönhet a Kossuth Klub, majd ezek után közli, hogy Gyurcsány Ferenc itt ne beszéljen. Azért ebben enyhén szólva ellentmondást vélek felfedezni.

- Van benne valami logika, azt mondja, hogy választási kampány időszakban ne beszéljen itt semelyik pártnak senkije.

- De most tehetek én arról, vagy tehetnek a szervezők arról, hogy a választás mostanra esik? A száz napot értékeli a kormány. A száz napot értékelik az ellenzéki pártok, a száz napot értékelik civilek, értelmiségiek, uram bocsá’, a választók, a devizahitelesek, a nyugdíjasok és így tovább és így tovább. Ez egy értékelő alkalom lett volna és lesz is arra, hogy megbeszéljük, mit művelt ezzel az országgal Orbán Viktor és kormánya. Természetesen ettől mi nem riadunk meg, csak nagyon el vagyunk keseredve és szomorúan látjuk ezt a fejleményt.

- Nem tudom, emlékszel-e arra, hogy valamikor, szerintem a választási kampány időszakában, tehát a választás előtt a Demokratikus Charta tartott egy rendezvényt a Kossuth klubban.

- Igen.

- És ott beszélt Gyurcsány is.

- Gyurcsány Ferenc ott nem beszélt. De pártpolitikusok részt vettek azon az eseményen, és mégsem volt ebből probléma.

- Akkor lehet, hogy Gyurcsány a hibás. Tudniillik azzal, hogy ott van egyáltalán. Lehet, hogy ha az ő neve nem tűnt volna fel, akkor talán elmegy ez a rendezvény is.

- Jó, mert ez azt jelenti, hogy Gyurcsány Ferenc változatlanul tényező a magyar politikában, sőt egyre inkább az lesz meggyőződésem szerint.

- Jó, hát ez egy dolog, a jövőbe egyikünk sem lát. Az, hogy tényező, az kétségtelen. Hogy egy olyan névvel és egy olyan szereplő-e, akire megmozdul az ellenfél, esetleg dupla erővel és megkétszerezett erővel támad rá és igyekszik ellehetetleníteni, ez is lehetséges, az is lehet, hogy túlbecsülik az ő erejét és jelentőségét. De mindenesetre, hogy számít valamit és megmozdulnak rá sokan, ez biztos, pro és kontra. De most akkor mi lesz ezzel a rendezvénnyel?

- A rendezvényt természetesen megtartjuk, hiszen mások nem ijednek meg attól, hogy esetleg ott olyan mondatok hangzanak el, amelyek uram bocsá’ a kormány bírálataként vagy a kampány részeként értékelhetőek.

- Az a lényeg, hogy a nemzeti együttműködés szellemében hangozzanak el a mondatok. Bírálni lehet, de ez a minimum.

- Gondoltam én is, hogy kitesszük minden folyosóra és falra a Nenyit, hogy minden résztvevő tekintete odarévedjen, de szerintem azok, akik itt felszólalnak, nem ijedős emberek. Bauer Tamás, Debreczeni József, Göncz Kinga és a három említett politikus azt hiszem, már elég sok mindent megélt és megtapasztalt, úgyhogy nem rejtik majd véka alá a véleményüket. Tehát holnap megtartjuk ezt a rendezvényt, Száz nap – becsapott Magyarország címmel.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Bolgár György: - Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke és Rogán Antal képviselő előállt egy olyan törvényjavaslattal, amely szándékai szerint segítséget nyújt a devizahiteleseknek és bizonyos értelemben korlátozná a bankok működőképességét, vagy eddigi lehetőségeit. A Bankszövetség pedig ezt kifogásolja, bizonyos pontjaiban nonszensznek is nevezi. Miért?

Nyers Rezső: - Nagyon összetett kérdésről van szó, és hogy úgy mondjam, bennünket is a legnagyobb meglepetés ért akkor, amikor ezt hallottuk. Mert egyébként semmifajta előzetes egyeztetés ezekről a kérdésekről nem volt. Holott azért a szakmai egyeztetés néha nem árt, így ha egy megfelelő szakmai egyeztetés előzi meg az ilyen javaslatokat, akkor azért talán nem kerülünk olyan helyzetbe, hogy némelyik pontról egész egyszerűen nem tudjuk, hogy pontosan mit takar. Van egy általános probléma ezekkel a javaslatokkal kapcsolatban. Úgy ítéljük meg, hogy ezek rendkívül nagy megalapozatlan illúziókat, várakozásokat keltenek, és aztán adott esetben később nagy lehet a csalódás, hiszen mégsem arról volt szó, amiről eredetileg a bejelentés szólt. A másik ilyen alapvető probléma, általános és elvi probléma, hogy minden ilyen bejelentés gyakorlatilag azonnal rontja a visszafizetési hajlandóságot, mert mindenki úgy gondolkodik, érthető módon egyébként, hogy hoppá, akkor megvárom azt, hogy jobbak legyenek a feltételek, és addig nem fizetem vissza a hitelemet.

- Tehát ha a politika azt a benyomást kelti a társadalomban, mondjunk konkrétan a devizában eladósodott ingatlan- vagy jelzálog-adósoknak, hogy kérem szépen várjatok, mert mi igyekszünk segíteni rajtatok, nem engedünk titeket kilakoltatni, nem engedjük, hogy elárverezzék a fejetek fölül a lakásokat, vagy kedvezőbb törlesztési feltételeket harcolunk ki nektek a bankokkal szemben, vagy elérjük, hogy hosszabb futamidő alatt tudjatok törleszteni és ezek szerint havonta kevesebbet, vagy majd a bankokat retirálásra kényszerítjük különböző esetekben, nehogy véletlenül kamatot emeljenek menet közben, akkor sem, ha a nemzetközi, illetve a pénzpiaci feltételek változnak – ha tehát ezeket a képzeteket elültetik az adósok fejében, konkrétan ki is mondják, akkor érthető módon mindenki elkezd várakozó álláspontra helyezkedni és azt mondja, hogy nahát, akkor várjuk meg, amíg jobb feltételek között tudok fizetni.

- Igen. Azonnal romlik a visszafizetési hajlandóság, ez pedig az egész bankrendszer helyzetét rontja, és a bankrendszer helyzetének a rontásán keresztül, ezt azért jó tudni mindenkinek, ez a gazdaság egészére visszahat. Egyébként nem a devizahitelesekről van szó, hanem a lakáshitelesekről. Tehát a forinthitelre is vonatkoznak ezek a javaslatok. És mindezeknek a következménye végső soron a bankrendszer helyzetének a gyengülésében, ezen keresztül a gazdaság helyzetének a gyengülésében csapódik le, ami, hogy úgy mondjam, mindannyiunkat érint. Kivétel nélkül mindannyiunkat, a társadalom egészét, a vállalkozókat, a vállalati szektort, a lakosságot, a háztartásokat egyaránt. Tehát nagyon komoly következményei lehetnek ezeknek a javaslatoknak.

- Ugye jól emlékszem, hogy körülbelül már ezermilliárd forintos nagyságrendű legalábbis a veszélyes hiteleknek az összege. Tehát ahol már esetleg kilencven nap óta nem fizetnek, vagyis elképzelhető, vagy nagyon valószínű, hogy végül is fizetésképtelenné válik az adós, ez már egy ezermilliárd forint.

- Közelít az ezermilliárdhoz, én így mondanám.

- Ugye? Ami azt jelenti, hogy ha a bankok kénytelenek szembenézni azzal, hogy ekkora és esetleg tovább növekvő összegben mondják vissza vagy mondják fel a szerződéseket az adósok, és nem tudnak törleszteni, akkor a bankok ekkora összegeket kénytelenek majd leírni, kénytelenek majd veszteségként elkönyvelni.

- Igen.

- Ha ez így van, akkor hogy fizetik ki a kétszázmilliárd forintos bankadót, ha ez így van, hogyan fognak újabb hiteleket kihelyezni? Szóval ha a bankok hirtelen veszteségbe fordulnak át, mert ekkora veszteségek érik őket a lakáshitel-piacon, akkor onnantól kezdve az egész gazdaságnak a finanszírozási képessége rendül meg?

- Sajnos azt kell mondjam, hogy ezen már túlvagyunk. Bármilyen szomorú is ez, ezen túlvagyunk. A bankrendszert több nagyon komoly sokk érte az elmúlt időszakban. Az egyik ilyen nagyon nagy sokk a bankadó volt, és ugyanilyen sokk lenne ez a javaslatcsomag is, amit most a Fidesz-frakció megtett, amelynél egyébként, még egyszer szeretném mondani, a nyolc pont némelyikénél nem is tudjuk értelmezni, pontosan mit jelent.

- Mondjon ilyet, hogy mi az, ami értelmezhetetlen.

- Például ilyen az önkényes kamatemelés megtiltása. De ugyanilyen értelmezhetetlen és nem is szeretnék azzal foglalkozni, hogy ennek milyen értelmet lehet adni, mert legalább kétféle értelmet lehet adni – az egyik borzalmas következményekkel jár –, hogy a fedezetül szolgáló ingatlan piaci értékénél nem kérhet többet a bank. Mondom az egyik értelmezés, de ezzel nem is szeretnék foglalkozni, nagyon remélem, hogy nem erről van szó, borzalmas következményekkel jár.

- Mondjuk fordítsam ezt le úgy, hogy ha valaki felvett mondjuk harmincmillió forint hitelt a negyvenmilliót érő lakásához svájci frankban mondjuk négy-öt évvel ezelőtt, és ma a svájci frank árfolyamváltozása következtében, bár ő fizette négy-öt évig a törlesztést, a megmaradt hiteltartozása már nem harmincmillió, hanem az eredetinél több, harmincöt millió, ellenben az ingatlana kevesebbet ér, mert közben az ingatlanpiaci árak lementek, akkor a bank nem követelheti vissza azt a bizonyos harmincöt milliós tartozást, mert lehet, hogy az ingatlan a mai piacon csak harmincat ér, azaz csak harmincat követelhetne vissza a bank.

- Ez az értelmezése ennek a felvetésnek, amit nem is szeretnék elfogadni, mert ez, még egyszer mondom, borzalmas következményekkel jár a gazdaság egészére és mindannyiunkra nézve. Csak egy másfajta értelmezést tudok elképzelni, tehát ezért is kellenének a megfelelő szakmai előkészítések, egyeztetések, hogy ne kerüljön a magyar társadalom ilyen helyzetbe, hogy hallanak valamit, úgy értik, hogy ez a javaslat erről szól, közben egészen másról.

- Ugye itt arról is szó van, hogy tiltanák a büntetőkamatok, késedelmi kamatok felszámolását. Most ez azt jelenti, hogy ha nem büntetnek, akkor nyugodtan megtehetem, hogy nem tartom magamat a szerződéshez, mert úgysem ér engem plusz szankció.

- Ez megint csak olyan felvetés, aminek valamilyen szakmai tartalmat kellene adni. Végül is erre mégsem lehet felszólítani a társadalmat, éppen azok érdekében, akik a hiteleiket rendesen törlesztik, és azért arról sem szabadna elfeledkezni, hogy egy bank, egy pénzintézet nem a saját pénzét hitelezi ki, hanem a betétesei pénzét. Tehát nem szabadna olyan helyzetbe kerülni, hogy egyfajta olyan cselekvésnek, amely jogellenes, nincsen szankciója. Tehát itt is megfelelő szakmai előkészítés mellett lehet találni olyan ügyeket, amelyek segíthetnek a lehetetlen helyzetbe jutott adósoknak abban, hogy legalább a terhek egy picivel kisebbek legyenek. Mondok egy példát. Például a végrehajtási eljárások során a közjegyzői gyakorlat az, hogy a közjegyzők nem ügyletenként számítják fel a közjegyzői díjat, ami esetenként egyébként több tízezres, akár százezres nagyságrendű összeg is lehet, hanem adóstársként. Jellemzően egy házaspár például jelzáloghitelt úgy vesz fel, hogy a házastársak adóstársak. Náluk tehát kétszer számítják fel a közjegyzői díjat. Ezen például lehetne változtatni, ezt egyébként mi kezdeményeztük is.

- Tehát lehetne egyszerűsíteni, könnyíteni a terheken, valamelyest mérsékelni, de legalábbis figyelembe kell venni nemcsak mondjuk a legnagyobb magyar bank, nevezzük nevén, az OTP esetleges lakáshiteleseit, hanem az OTP betéteseit meg részvényeseit, mert az ő pénzükre ugyanúgy megy.

- Mindegyik bankra ugyanez érvényes.

- Csak le akartam fordítani kicsit érthetőbben a hallgatók számára.Mert azt értik, hogy mi az OTP és mi az OTP-betétes. Mert esetleg a hallgató is betétet helyezett el az OTP-ben s az ő pénzét helyezi ki aztán az OTP másoknak. Az ő pénze kerülhet veszélybe, meg a részvényesek pénze kerülhet veszélybe, ha például gyakorlatilag megkönnyítik vagy egészen könnyűvé teszik a lakáshitelesek számára a nem fizetést.

- És ez végső soron a gazdaság egészére és a gazdaság egészén keresztül a társadalomra gyűrűzik vissza. Tehát ilyen gondolatok, ötletek, amelyek, még egyszer mondom, szakmailag nincsenek kellőképpen előkészítve, némelyiket nem is nagyon tudjuk egyenlőre értelmezni, megérteni, hogy pontosan mire gondoltak, ezeknek az árát végső soron a társadalom egészének kell megfizetnie.

- És ez nem néhány milliárdos kár, ez sok százmilliárdos kár volna, ami az egész magyar gazdaságot sújtaná.

- Így van.

Bolgár György: - Elkezdődött a választási kampány, bár az emberek talán még nem nagyon érzik. Az imént hallhattuk, hogy a Fapados Alapítvány rendezvénye végül is nem kapott helyet a Kossuth Klubban, mert választási kampányrendezvénynek minősítették azt, hogy néhány szocialista képviselő - köztük Gyurcsány Ferenc is - megjelent volna ott. Emellett éppen most folyik a Fidesz nagy kampányrendezvénye, amelyen Orbán Viktor is beszél. Valami olyasmit is mondott – bár szó szerint nem tudom idézni –, hogy az embernek néha az a benyomása, hogy csak egy nagy párt vagy egy nagy néppárt van ma Magyarországon. Azért szerintem azt még nem lehet mondani, hogy egypártrendszer van, de azért az embernek néha tényleg az a benyomása, hogy egy, csak egy legény van talpon a vidéken. Az MSZP nem érzi ezt így?

Kovács László: - De így érezzük, és ez ellen emeljük fel a szavunkat. Kedden figyelmesen végighallgattuk Orbán Viktor értékelését erről a száz napról, amit úgy is lehet mondani, hogy a narancsuralom első száz napja. Ő sikertörténetnek értékelte mindazt, ami itt az elmúlt hónapokban lezajlott. A maga szempontjából ez egyébként így is van. Hiszen számára - ez most már teljesen nyilvánvaló - a legsürgősebb és a legfontosabb nem az ország gazdasági, társadalmi problémáinak a megoldása volt, hanem a saját személyes hatalmának és a Fidesz korlátlan és ellenőrizetlen hatalmának a kiépítése és a bebetonozása. Ez valóban megtörtént, hiszen minden kulcspozícióba a saját emberét állította, beleértve a köztársasági elnököt, a két új alkotmánybírót, az Állami Számvevőszék elnökét, alelnökét és így tovább. Olyan posztokra állította saját embereit – tehát a Fidesz iránt elkötelezett vagy kifejezetten fideszes politikusokat –, amely posztok megkövetelnék a pártsemlegességet, a függetlenséget.

- Aztán még itt van a médiarendszer átalakítása is.

- És a kilenc évre kinevezett elnök asszony.

- Így van, és minden döntéshozó testületben olyan megingathatatlan kormánypárti fölény van, amit nem lehet onnét kirobbantani. Tehát csakis az ő belátásuktól függ, hogy mennyire elfogadható, józan, kiegyensúlyozott döntések születnek és születnek-e.

- Az eddigi jelek azt mutatják, hogy ez a józan belátás hiányzik. Például az alkotmánybírák jelölése eddig úgy működött, hogy csak olyan jelölt jöhetett szóba és került a parlament elé, akinek a személyében valamennyi parlamenti párt megegyezett. Ha ezt nem is tartották be, legalább az alkotmánybírákra vonatkozó törvényt illett volna betartani, hogy a jelöltnek legyen meg a törvényben előírt szakmai előélete, végzettsége, tapasztalata és így tovább. Például Stumpf  Istvánt én egy kitűnő politológusnak tartom, és ő nagyon hatékonyan vezette az első Orbán-kormány idejében a miniszterelnöki hivatalt, a kancelláriát, de az alkotmánybírákkal szemben felállított követelmények egyikének sem felel meg.

- Azonban úgy látszik, hiába mondja el ezt Ön, hiába mondja el ezt az MSZP és különböző pártfüggetlen, de mondjuk balliberális oldalhoz köthető újságírók, tudósok, elemzők, akárkik, a társadalmat mintha nem érdekelné. Nem érdekli őket, hogy a demokratikus intézmények megrendültek és a többség gyakorlatilag minden lehetőséget kihasznál, ami számára lehetővé vált. Vagyis még akár a rendszert is megváltoztathatná, hiszen kétharmados többséggel ez is megtehető. A magyar társadalmat ez nem izgatja. Ön szerint mi hiányzik ahhoz, hogy a társadalom ezt észrevegye? Talán az, hogy Önök hatásosabban tudják elmondani a kifogásaikat, a tiltakozásukat?

- A dolog ennél bonyolultabb. A választási kampányban tavasszal nagyon sokszor elmondtuk – ha jól emlékszem, még az Ön műsorában is szó volt erről –, hogy az akkori, tehát az egy évvel ezelőtti kötcsei beszéd már jelezte a Fidesz szándékait. Az akkor nem került nyilvánosságra, de később, kora tavasszal már olvasható volt, hogy Orbán Viktor ott meghirdette célként azt a centrális politikai erőteret, ami azt jelenti az ő értelmezésében, hogy egy nagy kormánypárt uralkodik, amely meghatározza a nemzeti érdeket és azt is, hogy azt hogyan kell képviselni. Tehát ez nem egypártrendszer – ahogy Ön az előbb is utalt rá –, de a többi pártnak semmiféle lényegi, érdemi szerepe nincs. Tehát elvileg nem egypártrendszer, de gyakorlatilag igen, és úgy is működik.

- Ez már a választás előtt sem tudta felizgatni a közvéleményt.

- Nem. És akkor mondtam én azt, kicsit elkeseredetten, hogy sajnos a demokrácia úgy látszik, olyan, mint a levegő. Ha van, akkor senki nem veszi észre, akkor ez természetes dolog, de ha nincs, ha elkezdik a demokráciát felszámolni, akkor bizony rájönnek az emberek, hogy ez nagyon is fontos, csak addigra már késő, mert addigra a folyamat már visszafordíthatatlanná válik. Pontosan ez történt. Most az önkormányzati választások előtt talán annyiban jobb a helyzet, hogy most már nemcsak mi mondjuk a rádióban, televízióban, nem csak mi írjuk az újságokban, hogy miről szól ez az egész dolog, és mit jelent ez a narancsuralom a gyakorlatban, hanem az emberek is kezdik érzékelni. Hiszen látják, hogy tömegével bocsátják el a tapasztalt, tisztességesen dolgozó és párthoz nem kötődő köztisztviselőket, és mindenhova a saját embereiket ültetik be. Látható, hogy ugyanígy tettek a már említett különböző tisztségek betöltésénél, hogy nem a függetlenséget, a pártsemlegességet követelnék meg, hanem éppen ellenkezőleg, a Fideszhez való kötődést és lojalitást. Például a médiahatóság elnök asszonya Fidesz-politikus, és ugyan nem médiaszakember, mert soha nem dolgozott televízióban, de az iránt nincs kétség, hogy ő a Fideszhez száz százalékig lojális. Tehát erről szól a dolog. Most az embereket még talán ez sem izgatja. Talán majd izgatja őket, amikor észreveszik, hogy a közszolgálati televíziót nem érdemes nézni, mert az a kormány szócsöve, és ott más vélemény nem kaphat szerepet, más hír nem is jöhet szóba. Még igazából az lesz majd vízválasztó, és talán az hoz fordulatot az emberek gondolkodásában, ha rájönnek, hogy az a nagyon kevés, de nagyon hangzatos ígéret, amit a Fidesz a tavaszi választási kampányban tett, nem válik valóra. Például a nagyarányú azonnali adócsökkentésről Kövér László azt mondta, hogy nem nagyon lesz rá lehetőség. Aztán Orbán Viktort megkérdezték valamilyen fórumon, hogy akkor most kinek higgyenek, neki vagy Kövér Lászlónak. Akkor ő azt mondta, hogy higgyenek nekem, mert lesz nagyarányú adócsökkentés, mégpedig legkésőbb július elsején. Akárhogy nézem a naptárt, július elseje már elmúlt, nagyarányú adócsökkentésről pedig szó nincs, csak van egy adóátrendezés. A személyi jövedelemadót úgy szervezik át, hogy valóban nagyarányú a csökkenés a magas jövedelműeknek, és ugyanekkora lesz az emelkedés az alacsony jövedelműeknél.

- De még ez sem biztos, mert egy adóügyi államtitkár azt mondta, hogy ezt az egykulcsos adót valószínűleg csak 2013-tól fogják bevezetni.

- Úgy tűnik, most már semmi nem biztos. Pontosan ez a probléma. Az emberek akkor fogják megérteni és megérezni, hogy mit jelent a Fidesz egyeduralma, amikor majd a fizetési borítékban lényegesen kevesebb lesz, mint az előző hónapokban vagy években volt. Akkor majd rájönnek, hogy ennek a fele sem tréfa.

- De ha akkor rájönnek, hogy ennek fele sem tréfa, lehet, hogy arra is rá fognak jönni, amire Ön már hónapokkal ezelőtt figyelmeztetett, hogy már semmit sem tudnak tenni. Mert lesz ugyan választás, de ki tudja, milyen. Önkormányzati választás most is lesz hamarosan, de már ezt az önkormányzati választást is megváltozott körülmények és szabályok között rendezik meg. Például rövidebb ideig lehetett ajánlószelvény gyűjteni, viszont sokkal többet kellett, és ez egyértelműen a legnagyobb pártnak kedvezett. Össze is gyűjtöttek maguknak több millió ajánlószelvényt. A kisebbek meg majdnem megszakadtak. Talán az MSZP még tudta venni ezt az akadályt, de a másik két parlamenti párt nem annyira. Illetve a Jobbiknak sikerült azért bizonyos területeken.

- Pontosan így van. Viszont azért Magyarországon remélhetőleg nem szűnik meg a parlamenti választás és a szabad demokratikus választás lehetősége. Nyilván a parlamenti választási szabályokat is igyekeznek majd úgy alakítani, hogy az a lehető leginkább a Fidesznek kedvezzen. Azonban ha a választók azt fogják tapasztalni, hogy sorban szegik meg az ígéreteiket és egészen másképp alakul Magyarország sorsa és nemzetközi megítélése is, mint ahogy az jó lenne az ország többségének, az emberek többségének, akkor azért a következő választásokon a Fidesznek bizony majd fizetni kell és fizetni is fog. Egyébként a parlamenti választás előtt néhány nagyon hangzatos, de teljesíthetetlen és nem is teljesített ígérettel sikerült a választók nagy részét maguk mellé állítani, ugyanakkor az igazi szándékokat mélyen elhallgatták. Most az önkormányzati választás előtt azt láthatjuk, hogy most is kétségbeesetten igyekeznek kikerülni minden olyan alkalmat, ahol színt kell vallani, hogy mi lesz majd a 2011-es költségvetésben. Most írt Orbán Viktor egy levelet a nyugdíjasoknak – több tízmillió forintba került az egész akció –, amiben felteszi a kérdéseket, hogy mit szeretnének. Erre kár volt több tízmillió forintot elkölteni, mert mindenki tudja, hogy a nyugdíjasok magasabb nyugdíjat szeretnének és egy biztonságos, kiszámítható nyugdíjrendszert. Megcsinálhatta volna Orbán Viktor, hogy azt mondja, kérem szépen, tudjuk, hogy Önök ezt szeretnék, az ország lehetőségei ilyenek, ebben a helyzetben mi ezt a három-négy változatot tudjuk felajánlani, mit szeretnének. Ennek lett volna értelme, azonban ők valójában időt akartak nyerni. Hiszen nem júniusban kérdezték meg őket, mert akkor már itt lennének a válaszok, hanem most szeptember elején. Most azt mondja Szijjártó Péter, hogy szeretnénk ezt október elsejéig összesíteni és akkor jön majd a tanulságok levonása és a konkrét cselekvési program bemutatása. Azonban akkor már túlleszünk az önkormányzati választásokon. Tehát a reményt igyekeznek fenntartani a nyugdíjasokban. Ez a kettős beszéd jellemzi őket. Mást mondanak idehaza, és minél kevesebbet a jövőről, és mást mondanak a külföldi tárgyalópartnereknek, az Európai Uniónak és a Nemzetközi Valutaalapnak. Kedden ez a dolog megbukott. Kedden kiderült, hogy Matolcsy György részt vett a pénzügyminiszteri tanács ülésen, ahol bizony kapott hideget-meleget, és értésére adták, hogy Magyarországnak nincs olyasfajta választási lehetősége, mint amit ő pár nappal ezelőtt mondott. Azt mondta ugyanis, hogy nem fogunk megszakadni néhány távoli hivatalnok kedvéért és három százalék alá csökkenteni az államháztartási hiányt. Most bizony értésére adták, hogy ez nem távoli hivatalnokok kívánságára történik, ez az uniónak egy közösen elfogadott szabálya, és ezt Magyarországnak be kell tartania. Ha nem tartja be, akkor milliárdokat veszít, mert visszatartanak uniós pénzeket. Ez már nem tréfa. Ő most hazajött, és nem is állt a sajtó elé, hanem kimenekült. Hazajött, részt vett a kormány ülésén – gondolom előtte négyszemközt tájékoztatta Orbán Viktort, hogy baj van –, a kormány pedig ezek után hozta a döntést, hogy akkor viszont ki kell tartani az unió álláspontja mellett, tehát három százalék alatt kell lennie a jövő évi államháztartási hiánynak. Az idei 3,8-at már korábban is vállalta maga Orbán Viktor. Tehát ezt most kimondták, és az ember úgy csendben arra gondol, hogy akkor mi van ezzel a szabadságharccal, meg a gazdasági önállóságért, önrendelkezésért vívott harccal.

- Azt majd meglátjuk a következő csatákban, amikor majd el kell számolni.

- Mindenesetre ez így van jól. Én most azt mondom, hogy azzal, hogy a kormány végre meghátrált, tudomásul vette a valós helyzetet, remélhetőleg felhagy ezzel a nagyképű, arrogáns stílussal és az üzengetéssel, mert ennek a devizahitelesek látják elsősorban a kárát, a forintárfolyam rohamos romlása miatt. Azonban nemcsak ők, hiszen drágul az üzemanyag és minden, ha a forint gyengül. Tehát az egész ország fizeti ennek az árát.

- Ahogy Orbán Viktor fogalmazott, vége az utópiák korának. Ezek szerint ebben az értelemben is.

- Ebben igaza van.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

• < Előző
• Következő >